16
  • kukacos
    #16
    Relaks az a gond hogy elméletben a Naprendszer keletkezése közel körszimmetrikus folyamat volt, tehát ekkora anomáliák magyarázatához valami extra perturbációt kell feltételezni.
  • DBM
    #15
    Nem. Ugyanaz. A világűr végtelen, és ugyanoda lyukadsz ki egy idő után.. egy kis .. sok idő után. :) Inkább az a rémisztő, hogy tágul a tér, és egyre nagyobb lesz ez a távolság. Még ilyesztőbb, hogy össze is omolhat. Szerintem ez visszafelé is működik. Minden ciklusból áll, élet, halál, és előről...

    Van 1 olyan sejtésem, a Szedna nem tér vissza. sok minden üstökös ütközhet neki. ha nem is törik össze, eltéríthetik a pályájáról. ha meg itt lesz, legalább megtudjuk mi. :)
  • RelakS
    #14
    Mer miért? Ellipszis pályán kering, mint MINDEN égitest, aminek egyik gyújtópontjában a nap áll. Az más kérdés, hogy az ellipszis tengelyei között ekkora rettenet a különbség...
  • _Vegeta_
    #13
    Ha jolemlexem, mar a sedna se igazan bolygo legalabbis ilyesmit allitottak rola. Jajj mikor lesz aza nap miko odamegyunk kirandulni. :)

    Fekete lyuk az nem valoszinu, de nap korul kering, es gondolom a palya felenel meg az oort felho befolyasa alatt van, igy jon vissza. :)
  • kicsy
    #12
    Hmm, esetleg egy fekete lyuk?
  • Cat #11
    a szedna a nap körül kering, az hogy ilyen a pályája nagyon fura, és a csillagászoknak is fejtörést okoz
  • bah
    #10
    De kell lennie még egy gravitációs középpontnak,ami körül a szedna kering,szerintem vannak még felfedezetlen bolygó méretű aszteroidák az oort ködben.
  • bld
    #9
    kösz
    Bár ami sztem érdekesebb az az h mi van azon is túl...:)
    Semmi?
  • Cat #7
    A naprendszer kialakulásakor a belső anyag csillaggá, a körülőtte lévők megszilárdulás után bolygókká formálódtak (a mars és a jupiter között lévő aszterodiafelhő is egy bolygó lett volna, de valószinuleg a jupiter erős gravitációs ereje miatt nem jöhetett létre).
    A jelenlegi elméletek szerint a belső bolygók gravitációs ereje "kisöpörte" belülről a törmeléket, a neptunusztól befelé lévő aszteroidák a többmilliárd év alatt körpályára álltak a bolygók körül, majd becsapódtak azokba. Emiatt a naprendszeren belül viszonylag kevés törmelék van, viszont a plutón-neptunuszon tul az aszteroidok megmaradtak. Ezek a fagyott kősziklák időnként ütközések során lelassulnak, és a Nap gravitációs ereje miatt befelé indulnak, és ezekből lesznek az üstökösök. Az Ooort felhő ezek összessége; számuk százmilliárdos nagyságrendű, kilométeres, méteres darabokból áll, össztömege elérheti az Uránusz vagy Neptunusz tömegét. Létezésüket közvetlen bizonyítékkal egyelőre nem tudjuk alátámasztani, mivel nagy távolságuk és kis méretük miatt még műszereink érzékenységének határa alatt vannak. Közvetett bizonyíték létezésükre a hosszúperiódusú üstökösök pályái, amelyek ebből a felhőből tévednek a Naprendszer belső részeire. Napunkon kívül sok csillag körül találtak már porgyűrűket, amelyek az Oort-objektumok törmelékéből, poranyagából állhatnak.



    Mint a képen is látható, a felhő belső része enyhe sűrűsödést mutat az ekliptika síkjában, itt található az üstökösmagok többsége (Hills-felhő). A külső régió a nagyobb térfogatú, itt viszont kevesebb mag helyezkedik el, ezek gömb alakban veszik körül a Naprendszert.
  • pilóta
    #6
    Egy elméletileg létező (még senki sem látta), üstökösökből és egyéb kis égitestekből álló felhő, ami körülveszi a naprendszert kurvára messziről.
  • bld
    #5
    valaki elmagyarázná nekem h mi az az Oort felhő?
  • Nethyrrea
    #4
    ekkicsit messze elmászkál az a sedna innen.... nem tudnánk szondát olyan gyorsan utánaküldeni hogy képes legyen utolérni :D
  • Punkerwork
    #3
    menjünk nézzük meg :)
  • [HUN]PAStheLoD
    #2
    de az oort köd/felhő biztos sokkal szebb ;]
  • SuD
    #1
    még a mars is k*rva messze van nem h az Oort felhő