Cat#7
A naprendszer kialakulásakor a belső anyag csillaggá, a körülőtte lévők megszilárdulás után bolygókká formálódtak (a mars és a jupiter között lévő aszterodiafelhő is egy bolygó lett volna, de valószinuleg a jupiter erős gravitációs ereje miatt nem jöhetett létre).
A jelenlegi elméletek szerint a belső bolygók gravitációs ereje "kisöpörte" belülről a törmeléket, a neptunusztól befelé lévő aszteroidák a többmilliárd év alatt körpályára álltak a bolygók körül, majd becsapódtak azokba. Emiatt a naprendszeren belül viszonylag kevés törmelék van, viszont a plutón-neptunuszon tul az aszteroidok megmaradtak. Ezek a fagyott kősziklák időnként ütközések során lelassulnak, és a Nap gravitációs ereje miatt befelé indulnak, és ezekből lesznek az üstökösök. Az Ooort felhő ezek összessége; számuk százmilliárdos nagyságrendű, kilométeres, méteres darabokból áll, össztömege elérheti az Uránusz vagy Neptunusz tömegét. Létezésüket közvetlen bizonyítékkal egyelőre nem tudjuk alátámasztani, mivel nagy távolságuk és kis méretük miatt még műszereink érzékenységének határa alatt vannak. Közvetett bizonyíték létezésükre a hosszúperiódusú üstökösök pályái, amelyek ebből a felhőből tévednek a Naprendszer belső részeire. Napunkon kívül sok csillag körül találtak már porgyűrűket, amelyek az Oort-objektumok törmelékéből, poranyagából állhatnak.
Mint a képen is látható, a felhő belső része enyhe sűrűsödést mutat az ekliptika síkjában, itt található az üstökösmagok többsége (Hills-felhő). A külső régió a nagyobb térfogatú, itt viszont kevesebb mag helyezkedik el, ezek gömb alakban veszik körül a Naprendszert.
