KOZMOSZ

😊

folyó vagy folyóval táplált hullámzó tó volt az, ami kialakította ezeket a nyomokat.

#428

faxom kivan,semmi nem müxik rendesen,valaki tudositson már mi törpénik!

nagyjából arra sikerült jutni, hogy a réteges felület csak folyó, folyamatosan mozgó víztõl alakulhatott ki... ebben nem voltak biztosak elsõ körben

Jah, csak realplayerem nincs 😄

Eddig kb mirõl volt szó?

ÚRISTEN, A FEHÉRINGES TAG ÁTALAKULT EGY OCSMÁNY, ZÖLD, GÜLÜSZEMÛ ALIENNÉ, ÉS MEGÖLT MINDENKIT A STÚDIÓBAN!!!!!!

realplayeren át van hang is

Nem értem mi van, a múltkori bejelentésnél tökéletesen mûködött

Egy fehéringes, jólfésült hamburgerzabábó ipse mutogat kegyetlenül. Szájról olvasni nem tudok sajnos 😄

ha valamit megtudtok írjátok be ide! 😊

Nekem kép sincsen 😞

Ehh, valamit nagyon elb@sztak, kép van, de hang nincs 😞

Banyek, nektek sincs hang?

a zöld marslakók biztos megint megrongálták az egyik marsjárót.

Pillanatokon belül elkezdõdik van most kiyrva, nézzétek! Link a #416ban.

A 2pm EST tuti hogy itteni este 8 óra?

Már elmúlt 8, de a NTV-n még semmi nem megy..

Coming up on Nasa TV

March 23, Tuesday
2 p.m. - Major Mars rover finding, with NASA Administrator Sean O'Keefe

Valamit talált a róver.

NasaTV

Gyerekek, europai idö szerint nyolckor a NASA valamit be fog jelenteni,pár perc és megtudjuk 😊

sg-rõl egy régi cikk.. olyan túl sok köze nincs ehhez a témához, de nagyon érdekes sztem (illetve ha jobban belegondolunk, igenis van köze hozzá): GYORSABBAN A FÉNYNÉL

én úgy tudom, hogy az univerzumnak nincs külsõ felülete, mivel nem 3 dimenzióban tágul. Elméletileg tehát, ha elindulnál az egyik irányba, akkor egy idõ után visszajutnál a kindulási helyedre. (de mivel az univerzum fénysebességgel tágul ezért neked fénysebességnél gyorsabban kell haladni, hogy ezt megtedd)

Meg azt olvastam, hogy az Univerzum fénysebességgel tágul ?
Akkor a külsõ felülete, jó sokkal nõ 1 másodperc alatt is, többel, mint amit ésszel fel tudunk fogni.

azt már olvastam (és szédültem) 😊

#261-est olavasd el megint és szédülj 😄

épp ezaz, hogy nem egyenletes az eloszlás, hanem megastrukturák vannak, de milyen alakban, miért pont olyanban, és hogyan hatnak ezek egymásra, milyen kölcsönhatások révén? ezek összesége milyen alakot formál (hogy néz ki az univerzum), és miért olyat?

Az Univerzum legnagyobb része ilyen sötét folt.

húú hogy én mennyire imádom ezt a témakört! na innen lesz mit csemegézzek 😊

Hány fényév is az Univerzum átmérõje ?
Egyszer a spektrumon láttam egy térképet, láttam, hogy a galaxisok nem mindenhol vannak benne egyneletesen elosztva, hanem vannak "sötét" foltok is.

érdekes téma. mindig beleszédülök, ha a az univerzum méreteit próbálom elképzelni.

Star trek topicban merült fel a téma, de gondoltam ide is átkopizom:

A naprendszer 28 ezer fényévre van galaxisunk középpontjától, de nemtudjuk a pontos helyzetünket, mivel a közepe mintegy 20%át kitakarja a látókörünknek. Ezért mindössze négy éve fedezték fel a legközelebbi galaxist, a saggitarius törpegalaxist. Mellettünk van még a Dwingeloo 1 galaxis (1994-ben fedezte fel egy holland rádiótávcsõ - ez átlát a porfelhõn) és az androméda csillagköd.

A hattagu csoportunk (Tejut, Andromeda, Nagy Magellán felhõ, Sagittarius, Dwingeloo 1 és 2) mintegy 600 kilométer/másodpercenkénti sebességgel halad (1.34 millió killométer/óra) a Hidra csillagkép felé. A Saggitarius törpegalaxis tõlünk 80,000 fényévre van, a második legközelebb pedig a Nagy Magellán köd, duplaekkora távolságra. A közelségét jól jellemzi, hogy a Saggitarius átmérõje kábé 28,000 fényév. A mi galaxisunk átmérõje ötször ekkora, és tömege ezerszer nagyobb nála - egymilliárd év múlva fel is fogjuk zabálni, errõl bõvebben itt.

A Dwingeloo 1 galaxis már jóval nagyobb, a tiz legfényesebb közé tartozik az égbolton, tömege csoportunk harmadik legnagyobbjává teszi (elsõ a Tejút, második az Andromeda). Egyharmad fokkal arébb van a Dwingeloo 2 törpegalaxis, mely feleakkora átmérõjü mint az egyes, és tömege tizedakkora. Ez a kettõ 10 millió fényévre van tõlünk.

A jelenlegi legnagyobb talányok egyike, hogy vajon mért van ez, hogyan szervezõdnek a galaxisok csoportokba, és azok a csoportok még nagyobb rendszerekbe. A gravitációs erõ nem lehet megoldás, mivel ugyan hatalmas a galaxisok tömege, de iszonyatos távolságokra vannak egymástól, de mégis együtt mozognak. Az is biztos hogy az elrendezõdésük valamilyen szabályosságot követ, mivel arányosan sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a bennük lévõ csillagok távolsága. Ezeknek a megastrukturáknak a pontos feltérképezése révén talán megtudhatjuk hogy milyen kapcsolat áll fenn a galaxisok között.

Jelenleg galaxisunk, a Tejút síkjától 40 fényévre vagyunk, ez 15 millió éve 300 fényév volt, és mintegy 35 millió év múlva fogjuk keresztezni a síkot, és igy ki fogunk látni a másik oldalra is. Persze a csillagászoknak nincs idejük erre várni, és szerencsére a porfelhõk nem teljesen blokkolják a kilátást. Számítógépes szoftverek fura modon nem használhatók, mivel az nem tud különbséget tenni az objektumok között (a közeli csillagok zavarják az automatikus felismerést), ezért saját szemükkel nézegetik a fényképeket - az utóbbi tiz évben mintegy 50,000 galaxist fedeztek igy fel.

Mi a Virgo szuperklaszter részei vagyunk. Néhány kép, hátha érdekel valakit:

Szedna, a Naprendszer legtávolabbi égiteste

NOL • 2004. március 15. 18:46


Amerikai csillagászok valószínûleg felfedezték a Naprendszer legtávolabbi égitestét, amely a Nap 10. bolygója lehet. A Földtõl 13 milliárd kilométerre lévõ égitestet tavaly novemberben pillantották meg a tudósok és ideiglenesen egy eszkimó istennõrõl, Szednáról nevezték el.


Cikk

Megtalálták a sötét anyagot?

Index
2004. március 11., csütörtök 15:17


Egy brit kutató szerint elképzelhetõ, hogy megtalálták a fizika egyik legkeresettebb szubatomi részecskéjét, a Higgs bosont. Az erre mutató közvetett bizonyítékok azonban meglehetõsen gyenge lábakon állnak.

Cikk

na igen, a Holdnál jobban lehet érzékelni.

pedig milyen gyönörü amikor jön fel az aranyszinû telihold...bázzz attol kész tudok lenni...elképesztö

ez a helytõl is függ nem? mármint a földrajzi helytõl ahonnan nézed napot.
Mert pl én se látom nagyobbnak mikor lemegy, mint mikor délben felettem van.

bár most utánaolvastam pár helyen, és van ahol azt írják, hogy csak "ellaposodik" és "elvörösödik", de nem lesz nagyobb... hát, énnemtom 😊

igen. a légkör lencseként mûködik, ezért tûnik vörösebbnek is. a hold ugyanígy viselkedik, a láthatár felett közvetlen vöröses színe lesz, és óriásira "megduzzad"

szal az mért van, hogy a napot naplementekor nagyobbnak látom, míg napközben kisebb.

optikai csalódás?

???

azt nem tudjátok, hogy a számítógép kábelek miért gabalyodnak maguktól össze?

1-kor meg az univerzum évezrede utolso része lesz a spektrumon,monduk én már láttam ez ismétlés,de nekem tetszett az a sorozat is,föleg a 7.rész!

#382

Mán oda van kapcsolva vármo mint a messiást hogy milyen lessz

mit, hol?

Na mindjárt kezdödik a fasza musor...Ti is nézitek?

Hát igazábol most nincsen,talán ezt nézd meg( #379) fel fogsz vidulni töle 😊))

Van valami érdekes témátok ?