67
-
ge3lan #67 ja nem,az 1. cikk az -
ge3lan #66 na a #32 ben errol dumaltam
http://www.nexus.hu/yoska/yoska/univerzum/univerzum.htm
a 2. cikk
most talaltam az egyik forumban ezt a linket -
ge3lan #65 korbemenni a vilagegyetemen kerdes hasonlo a korbemenni a foldonhoz.ha a foldon korbemegyunk ugyanoda jutunk ahonnan kiindultunk.de ez csak a fold feluleten lesz igaz,abszolut ter hianyaban nem mondhatjuk,h abszolut ugyanoda kerultunk.a marsrol nezve mar nem is lennenk ugyanott.ket kulonbozo idopontban bekovetkezett esemenyrol nem tudjuk,h ugyanazon a helyen tortent-e.
talan elmeletben egy 0 idotartam alatt bekovetkezett virtualis elmozdulassal lehetne ugyanoda jutni egy kor utan.de ilyet ugyse lehet a gyakorlatban megcsinalni. -
ge3lan #64 a fiatal vilagegyetem egy rovid ideig a fenysebesseg sokszorosaval tagult.ekkor a kulso reszek olyan messze kerultek egymasol,h a fenynek meg nem volt ideje egyik vegebol a masikba erni.
a fenyforras nem tud fenysebesseggel tavolodni,esetleg maga a ter tagul ki kozted es a fenyforras kozott.ebben az esetben nem fogod latni.ha a tagulas sose allna meg es fenysebesseg folotti maradna vegig,akkor meg sose latnad meg a fenyforras fenyet.
ilyesmi temaban john d barrow a vilagegyetem szuletese konyv eleg jo. -
_Vegeta_ #58 jol beszelsz :)
ezen megeri elgondolkodni, hova erek vissza ha ahonnan elindultam mar nem is ott van ahol az elindulasom pillanataban volt. :))) -
Turmoil #57 Zéta: tudom, hogy alig tudok valamit, de vagy a cikk, vagy a hírt közlő "tudósok" össze-vissza beszélnek... -
ge3lan #53 ja most 2 dologrol beszelunk.en a messzi galaxisok fenyere gondoltm,ami nem ert ide,de majd kesobb ide fog erni -
Inquisitor #51 "mert a fenye se ert meg ide."
És soha nem is fog. Hiszen arrafelé van a tágulás. másrészt akkor az időben visszafelé kéne haladnia, ami elvileg lehetséges, de egyébb okok meg kizárják. Lásd eseményhorizont meg társai ... -
ge3lan #50 hat szerintem ezt nem tudja senki.nezhetjuk ugy is,h a ter megvolt akkor is,csak vegtelenul kicsi volt,aztan ez tagulni kezdett.
masreszt a mi korlatoltsagunk nyilvanul meg abban,h ragaszkodunk ahhoz,h miben tagul a ter meg ilyen kerdesek.de ha vmiben tagul is,azt mi ugyse tudjuk felfogni.ez hasonlo ahhoz,h mi van a lathato vilagegyetemen kivul.az most mindegy nekunk,mert ugysincs rank hatassal,mert a fenye se ert meg ide. -
El #48 Csak az első 18 hozzászólást olvastam el eddig, ezért bocsánat, de honnan veszitek, hogy a galaxisok fénysebességgel tavolodnak egymastol az ősrobbanás óta???? Turmolit irta ezt a 6. hozzászolásban, de ez butasag! (nem vagyok csillagász, de elég nézni egy kis Spectrum TV -t és Discovery chanelt, és máris nem beszél az ember ekkora zöldet)
És ha már Star Trek és Delta kvadráns ... akkor az kb 70-80 ezer fényév a tulsó htára és nem pár száz. -
_Vegeta_ #47 Bocccs... Ez ge3lan-nak szolt. :) -
_Vegeta_ #46 Koszi koszi!
Az ido rovid tortenetet mar olvastam, ami meg nagyon erthetetlen olyat nem olvasok (hawking & penrose: a ter es az ido termeszete)
De a tobbit megnezem. -
nenad #43 ez marha jo erveles. Nagyon tetszik.
a valasz szerintem ra hogy a "cucc" ;) mindig is letezett. Tudom ha innen(relativ) nezzuk akkor mindennek van kezdete es vege>, en ez alatt a osszehuzodast es a kitagulast ertem. Tehat amikor total osszehuzodott, akkor is van valami, csak az a valami az semmi... :) (marmint a kozeppont korul)
Nemigen hiszek abban hogy "a vilag teremtese akkor "akkor" kezdodott."
inkabb mondjuk a mostani "akkor" keletkezett,
volt elotte is, lesz utana is...
Igen ez nem valasz a kerdesre, csak fejtegetes..:)
erdekes dolog. -
ge3lan #42 az osrobbanassal jott letre a ter is,maga a ter tagul.ha tobb ilyen tagulas is van,a tavolsagukat nincs ertelme firtatni,mert nincs kozottuk szamunkra felfoghato ter,amit lemernenk meterben vagy akarmi. -
ge3lan #39 hawking: a vilagegyetem diohejban -
ge3lan #38 hawking: einstein alma -
ge3lan #37 hawking: az ido rovid tortenete (ez olvasmanyos)
hawking & penrose: a ter es az ido termeszete (ez eleg szakszeru lett,kell hozza tudni a relativitas es kvantumelmeletet) -
_Vegeta_ #36 kicsit nem idevalo téma, de nem tud vki tud mondani Hawking konyvet, amit idehaza is meg lehet venni? (magyarul) :) -
ge3lan #35 ja vagy az ido szuletesere gondoltal? azt olvastam,de ez a hir nem abbol van.ha jol emlekszem abban sem irnak tobb mint 10% ot a normal anyagra,a tobbirol meg alig tudtak,h mennyi es ezert nem volt osszhang a megfigyelheto tagulas sebessege es a jelen levo tomeg kozott. -
Cat #34 a marsról manapság már 3 méter pontosságu térképeket tudunk készíteni, szóval pontosan tudunk rajta mindent mi hol van
évtizedekkel ezelőtt volt csak rejtély az "arc" -
Cat #33 hiába venné meg az ESA, semmit nem tudna kezdeni a hubble val, ugyanis fel kell menni oda és karban kell tartani, ami ürrepülő nélkül igencsak nehézkes -
ge3lan #32 nem,en nem olvastam ilyet konyvben,es nem 2000ben,ez 2003as eredmeny tuti.a science magazin 2003 legjelentosebb felfedezeinek listajaban az elso helyre tette az vilagegyetem osszetetelenek meghatarozasat.
eszerint 4% normal anyag,23% sotet anyag es 73% sotet energia,amrol nem nagyon tudjak,h milyen.
ennel frisebbet nem tudok,de ennek a meresnek a kovetkezmenyeirol sem olvastam meg semmit. -
Inquisitor #30 Háát, a lentett említett könyv 2000 végi, azóta sokminden változhatott.
De ott a fószer azt írta, hogy nem tudja senki, hogy nyílt (kifelé görbülő)- örökké táguló, zárt (magába görbülő) - tágul/összeomlik, vagy sík (na ez nem volt világos, kicsi a görbület?) - szakaszosan tágul. De legtöbben a Zárt mellett vannak (csak ugye az nem jelent semmit, lásd tudomány fejlődése), ha jól láttam Hawking is. -
ge3lan #29 igy igaz.a 4d-s gomb kozeppontjaban volt az osrobbanas,ezert nem tudunk odamenni a volt helyere es megnezni milyen messze vagyunk most tole.
van vmi hir arrol,h most nyiltnak vagy zartnak hiszika vilagot?
a sotet anyag meg energia mereseibe sok energiat fektettek tavaly,lettek is konkret %-ok,de arrol nem olvadtam,h ez a tomeg,energia mihez eleg es mihez nem -
ge3lan #27 2003ban 13,7 milliard evet mondtak a vilagegyetem korara.a cikk ezzel osszhangban van.
kelta: nem vegtelen.illetve nem tudjuk,h a vegtelensegig fog-e tagulni.
az osrobbanas helyetol nem lehet 750 fenyevre semmi,mert nem tudjuk a terben elhelyezni az osrobbanast.ezert nem is lehet megkeresni a tagulas kozepet,stb.
turmoli:
"az a galaxis 13 milliárd fényévre volt a mostani helyünktől az ősrobbanás után"
ennek nincs ertelme,mivel 13 milliard eve nem volt meg 13 milliard fenyeves tavolsag a vilagegyetemben,tul kicsi volt ahhoz.
a tagulas felfuvodasi szakaszaban a ter a fenysebesseg sokszorosaval tagult.az anyag persze nem mozgott ekkora sebesseggel,de a tavolsagok nagyon megnottek rovid ido alatt. -
Inquisitor #26 Hah. Fény, meg egyébb részecskék ... sose értettem ezt a részecske/hullám dolgot. Amit a suliban mondtak erről annó, az komplett baromság volt.
Most gondolj bele, ha megfigyeled, hogy hullámtulajdonságú e, akkor az lesz, de ha a részecske tulajdonságát vizsgálod, akkor azt fogja mutatni. De egyszerre a ketőt nem.
Vita tárgya volt, hogy "tudja" mit várnak tőle a kísérletben az a rohadt foton (vagy más hasonszőrű energiahalmaz ...), csakhogy ha csinál valaki kísérletet amiben a foton indulása után dől el, hogy melyik tulajdonságotfogják megfigyelni, akkor is ez van. Ez azt jelenti, hogy egy meg nem történt esemény visszahat az alapokra ...
Na itt akadtak össze a fogaskerekek az agyamba.
(Einstein meg valami relatív idővel vagy mivel érvel ez ellen, de a kísérlet nem őt igazolta.)
Szóval a valóság(?) vicessebb mint bármi kitaláció ... -
#24
Fénysebesség ide, meg oda. Tulajdonképpen mi is az a fény?? Optikai csalódás nem? De mi okozza?? Lehet valami ennél gyorsabb??
Először ezt kellene kideríteni... -
#23
Ez érdekes, ellátunk több milliárd fényévekre is, de hogy a Marson az arc másik fele mit is takar még most sem tudjuk. Pedig az itt van szinte egy "buszmegállonyira". A Hold túloldalát már meg sem merem említeni. :) -
Inquisitor #22 Na most gondolj bele, ha a Hubble-n nem 1000x1000-es lenne a felbontás, akkor miket látna! :) -
Inquisitor #21 "ha 13milliárd fényévre van akkor az ösrobbanás minimum 26 milliárd éve kellett hogy legyen, nem?"
Nem teljesen. Ha MI lennénk a középpontban, mint ahogyan nem, akkor lehetne az, hogy min. 26m éves. Ha a világ "másik végén" lennénk, akkor meg kb. 13m éves. Ebből max. az következik, hogy a kettő között van a helyes adat. -
Inquisitor #20 Javasolt szakirodalom:
John Gribbin - Az idő születése - Hogyan mértük meg a világegyetem korát.
Az utolsó eredmény 13 milliárd évesnél több, 16-nál kevesebb. Pontos adat nincsen.
És ráadásul ezek az "új" eredmények se sokat jelentenek, mert a könyvből kiderül, hogy egy csomószor volt 9-12 milliárd év között a minimum oda-vissza megállípítva. -
Turmoil #19 Kelta: szerintem a csillagászok sem értik, csak örülnek maguknak.
Egyébként nekem is gyanus a Hubble-s dolog. Bár igazuk van, nem szabadna veszni hagyni. Ha az ESA-nak van esze, megveszi az amcsiktól, ha már ők ki akarják dobni.
Szóval ha az egész univerzum egyetlen ősrobbanás eredménye, akkor nem létezhet tőlünk távolabbi galaxis, mint amennyit a fény megtesz annyi idő alatt. (Emlékeim szerint fénysebesség+fénysebeség=fénysebesség, szóval két távolodó valami közti sebességkülönbség sem lehet nagyobb, mint a fény sebessége).
Namármost, ha mi az univerzum galaxisainak szélén levő galaxisban vagyunk, akkor a gömbfelületen kívül nem nagyon láthatnénk galaxisokat. Azaz, ha mindenfelé vannak körülöttünk galaxisok, akkor nem a szélén vagyunk.
Jó lenne tudni, hogy minket középpontnak képzelve, merre és milyen távoli galaxisok találhatók (észlelhetők számunkra).
És még van itt jópár kérdéses dolog az ősrobbanással kapcsolatban. Az egymástól legtávolabbi ismert galaxisok alapján azért illene sejteni, hogy a 15 milliárd év esetleg kevés lehet ekkora távolság megtételére... Vagy az ősrobbanás alapja egy elég nagy golyó volt. Vagy a robbanás idején a nagy tömeg miatt az egész univerzum egyetlen pontba tömörült, és a robbanás következtében tágult valóban az univerzum és így kerülhettek a galaxisok ilyen távolra egymástól...
Vagy ki tudja...
-
TneX #16 Fű,dorg marihónaalja?Köszi nem kérek belőle,meghagyom neked,nézegessed a galaxisokat segítségével :) -
#13
és a világegyetem vgén mi van egy nagy fal amin nem lehet átmenni erre válaszoljatok okostojások mellesleg én már láttam ezt a galaxist szemmel is csak megfelelő eszköz kell hozzá ami az agyra hat -
Cat #8 nagyjából tudjuk, tudomásom szerint mintegy 15 milliárd éves -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7
A vicc az, hogy lehet, hogy még messzebb van az Univerzum határa, csak éppen annak fénye vagy nem ért el ide még (időfaktor), vagy egyszerűen nem vagyunk képesek (még) kiszűrni (itt is olvasható, milyen trükökkel sikerült "meglátni" ezt a galaxist...). -
Turmoil #6 Pont ez az. Ha az összes galaxis az ősrobbanás eredménye, akkor az a galaxis 13 milliárd éve távolodik fénysebességgel tőlünk. Vagy arányosan kisebb sebességgel arányosan régebb óta.
Másként: az a galaxis 13 milliárd fényévre volt a mostani helyünktől az ősrobbanás után. És ebbe még bele kell számítani a lenycseként szolgáló galaxisok mozgását. Asszem ez az egész kicsit bonyolultabb, mint amit itt pár perc alatt el tudnék képzelni. De szerintem ekkora léptékben kicsit gyerekes feltételezéseket vonnak le tapasztalatlan csillagászok... -
Inquisitor #5 "A hozzávetőleg 13 milliárd fényévnyire elhelyezkedő objektum 750 millió évvel az ősrobbanás után látható, amikor a világegyetem jelenlegi korának alig 5 százalékát élte meg."
Árdekes, mert ez feltételezné, hogy tudjuk a világegyetem korát, pedig csak tól/ig elképzelés van róla. Többek között ezért (se) tudják a méretét pontosan meghatározni.
Vagy volt valami áttörés?
Akkor lehetne pontos méréseket csinálni, és megbecsülni a világegyetem korát pontosabban, ha ismernék a Hubble állíndó értékét. De nem ismerik ... -
#4
LOL, az csak pár száz fényévnyire van! -
#3
"13 milliárd fényévnyire" ....
vaze, az már a delta kvadráns túlsó határa ... ;))