149
-
#36
"NEm veletlenul csak 500 mhz-esek, 64 vagy 128 bites prociknak meg az orajele nem lehet akkora mint 1 32 bitesnek. Valamit valamiert. Nem CSAK az orajel szamit, de az IS szamit, nem kene a nagy "divatos" intel suxxolas kozepette atesni a lo' masik oldalara!"
a bitek számának, és az órajelnek ha lehet még kevesebb köze van egymáshoz, mint az órajelnek meg a teljesítménynek, erről biztosíthatlak. -
#35
ezzel a bitezéssel villámgyorsan álljatok le, mert nem nagyon tudjátok mit jelent, a flamenek meg nincs értelme.
zzeb: a vektorprocesszorok nem azért vektorprocesszorok, mert több1000 bitesek, egészen más felépítésűek. a vektorprocesszorok sem szoktak több, mint 60 vagy 128 bitesek lenni, de az utóbbi is ritka már.
a vektorprocesszorokból azok a részek vannak kihagyva, amelyek nagyban visszafoják a teljesítményt: elágazások.
azokat egy külön rész vezérli, esetleg külső processzor. meg persze van még egy halom különbség, de könyveket lehet írni róla, én meg ma este épp nem terveztem, hogy belekezdek ilyenbe. -
#34
"Ahogy ez előttem szóló is mondta, és válaszolva az első igencsak INTEL párti hozzászólónak"
pls. olvasd végig a topicot mielőtt reagálsz. elmondom mégegyszer.
a gondolat is távol álljon tőlem, hogy bármilyen szinten az intellel szimpatizálja.
a cikkel kapcsolatban fogalmaztam meg az észrevételeimet, és nem a cikk témájához szóltam hozzá. -
#32
az eredeti SOLT1es K7ben, aminek most nem jut eszembe a neve ez igaz volt:
a DIE 20%a csak vezeték(egységek között)
kb 25% prefetch és függőségvizsgálat
10% elágazásbecslés.
a maradék 45% volt az L1 cache, meg az effektív utasításvégrehajtár, regiszterek, stb...
"Elnézést, hogy közbeszólok, de valóban létezik olyan, hogy utasítás késleltetés (instruction latency). Ez azt jelenti, hogy legalább mennyi időbe telik a CPU-nak egy utasítást végrehajtása. Ez a gyakorlatban a teljes fetch-decode-execute-store műveletsort jelenti. A Prescott esetén 30 órajelciklus, mivel ennyi lépésből áll a pipeline. Tehát, ha én semmi mást nem akarok kiszámoltatni a CPU-val, csak hogy mennyi 1+2, akkor az utasítás memóriából történő betöltése és az eredmény memóriában való eltárolása között 30 órajelciklus telik el. >> Késleltetés."
ezt is tekinthetjük késleltetésnek, bár én még sosem láttam a késleltetést szót ilyen módon felhasználva, és nekem kicsit erökltettnek tűnik, mert itt feldolgozás, azaz munkavégzés zajlik, tehát ez nem késleltetés az eredeti értelemben. ez nekem új. amennyiben a cikk írója erre gondolt, meg kell, hogy kövessem ezen esetben.
a te példáddal azonban vannak problémáim:
1: a 30 lépcső az azt jelenti, hogy mikor a kívánt adatok már benne vnannak a regiszterbe onnantól kezdve amíg az eredmény a regiszterbe jut.
hozzávetőleg: 1 L1 cache olvasás-írás +2*1 órajelet jelent, egy L2 cache olvasás és írás +2*6 órajelet jelent és egy rendszermemóriaolvasás+írás több, mint 200 órajel(2*100+). teáht a 30 órajel az OPTIMÁLIS esetben van, és regiszterből regiszterbe értendő.
itt jönnek a bonyolítások:
ha az utasítás, amit éppen végre kell hajtani fel van bontva belső makro-utasításokra(amire nagyon jó esély van) akkor az nem 30, hanem n*30 órajelet vesz igénybe, ahol n természesetesen egész szám.
ez azért van, mert a mai X86 procik kívül CISC belül RISC filozófia alapján működnek, azaz a bonyolultabb utasításokat felbontják makróutasításokra. Az X86 utasítások nagyobbik(sokkal nagyobbik) része 2, avgy több makró utasításra van felbontva, ezen esetekben a végrehajtás valamennyi*30 órajelet vesz igénybe(ilyenkor persze semmilyen memória-késletetésről nincs szó, a makró-utasítások teljesen rejtve vannak a programok elől, és részeredmények nem hagyják el a processzort)
"Bocs, a 10%-ban benne van már az a rész is, ami még a végrehajtás előtt az utasítások sorrendjét úgy rendezi át, hogy az optimális legyen a végrehajtási sebesség szempontjából. Olyan ez, mint egy jó fordítóprogram, amely optimalizálja a kódot. Csak hardveresen megvalósítva... :-)"
ez így nem igaz. a processzornak szigorúan tilos átrendezni az utasítások sorrendjét. még az is nagyon bonyolult dolog, hogy mely utasítások hajthatóak végre egyszerre. és nem azért, mert olyan nehéz ellenőrizni, hogy mely feldolgozó egységek szabadok, a függőségek, az utasítások egymásra épülése jelenti a problémát. mégegyszer: az utasítások sorrendje nagyon szigorúan meg van határozva az x86 kód esetén, semmiféle felcserélés nem megengedett. -
Reggel #25 "A másik bevett szokás az integrált gyorsítótárak méretének növelése, amely által több adatot képes helyben tárolni, ahol sokkal gyorsabb a feldolgozás és az adatátvitel is"
A cikk írója nem említi pedig érdemes lenne hogy az önmagában hogy növelik a gyorsítótárat nem feltétlen jelenti a teljesítmény növekedését ugyanis a nagyobb gyorsítótárat már valamivel lassabban tudja kezelni a CU mint kisebbet.
Aki nem hiszi járjon utána. -
#24
Ezért vezették be a PR jelölést újra. Hogy odaírhassák a nagy számokat is a dobozra. Szóval ott vannak a nagy számok az AMDnél is, mégsem viszik annyira. Szóval nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy az Intel neve nagyobb márka a fogyasztók szemében, mint az AMD neve. -
#23
Az a baj, bejön nekik ez a dolog.
Múltkor volt vmi felmérés. A számítógépvásárlók 3%-a (nem 33, 93, stb) tudta, hogy mi az a MHz.
A többiek csak azt veszik ami nagyobb.
Ezért tizenx% az AMD részesedése, és alig nyereséges, mert annyiért kell adni a P4-ekkel is pariban lévő AthlonXP-ket, mint amennyi az azonos órajelű Celeron.
Pedig. -
#22
Tipikus tavpisilesi verseny az AMDvel :-) -
#19
kettőt együtt kéne.. :) -
Eiki #18 Bocsi: ...ezért megy el naponta... -
Eiki #17 Az egy dolog, hogy a hardverhez kicsit is jobban értők tudják, a "sokmhz" nem feltétlenül egyenlő a gyorsasággal, de mi van az átlagos, "normális" :) emberekkel, akik valahogy mégis el akarnak igazodni? Marad a jó öreg "ami több az jobb" elv... Gyanítom ezért meg egy naponta egy raklapnyi 2,xGhz-es Celeron :) (és ezzel nem akartam egy cerkás user lelkébe sem gázolni, régebben nekem is volt egy 266os bivalyom :) -
#16
"vagy magas orajel, vagy nagy teljesitmeny, de kisebb orajel :)"
te nem érted a lényeget.
az órajel tulajdonképpen mindegy.
el kellene fogadni, hogy az órajel és a teljesítmény távoli rokonok. az, hogy valaminek nagy az órajele nem jelenti azt, hogy kis teljesítményű.
és ez természetesen fordítva sem igaz. -
#15
ha az intel is pluszozna, soha nem lennenek 3 ghz kozeleben sem... latom csak a lenyeget nem erted :D
vagy magas orajel, vagy nagy teljesitmeny, de kisebb orajel :) -
#14
azokkal a NEC processzorokkal éppen nem túl szerencsés dolog példálózni, mert vektorprocesszorok, a pentiumok meg általános célúak, a teljesítményük nem összehasonlítható. -
#13
P1hez hasonlításképp a 2000+ sem nagyon jelent még meg. sajnálom, hogy ki kell ábrándítsalak.
és ha GHz oldalról közelíted meg a dolgot, akkor az már régen rossz.
ha a teljesítmény az elsődleges, akkor az órajel érdektelen. -
Cat #12 ez a szomorú, hogy az emberek teljesen nincsenek tudatában annak, hogy a teljesítmény és az órajel csak nagyon távoli kapcsolatban áll egymással
a jelenlegi leggyorsabb szuperszámítógépben 500 (ötszáz) mhzes NEC procik vannak, nem pedig 3GHzes Intel procik
Link -
#10
Értem. Így már tiszta a kép.
-----------------------------------------
Mindennemű, magyarításra vonatkozó kérdés előtt mindig nézd meg a HONLAPOMON lévő ".:Magyarítás lista:." -t!
.:i2k:. = IMYke2000 - @ - 2004
------------------------------------------ -
#9
de nem azzal van a gond, hogy magyarra fordítják őket. sőt, az kifejezetten szimpatikus vonás itt a SGen, hogy kevés angol szakszót találn a szövegben.
de a pontosságra és a megfelflő kifejezések használatára meg oda kellene figyelni, mert vannak, akik innen szerzik az információikat, és ha nem megfelflő információt szereznek meg, akkor azt is adhatják esetleg tovább, vagy csak rosszul jegyzik meg a szavak jelentését.
az ugrás előrejelzés azt a tves képzetet keltheti akárkiben, hogy a processzor megpróbálja előrejelezni az esetleges ugrásokat, am nem igaz. hogy pontosabbak legyünk ennek az előrejlzésnek az elágazáshoz van szorosan köze, az ugrás csak egy gyakori okozata az elágazásnak(de nem feltétlenül van ugrás elágazás után. pl. c++ban a ?: operátor) tehát azt a két dologt nem szerencsé keverni.
késleltetés: nos a késleltetés egyszerűen nem azt jelenti, mint emire a cikk írója fehasználta.
a késleltetés adattovábbítás esetén van értelmezve, köze nincs a pipeline hosszához.
"A másik bevett szokás, az integrált gyorsítótárak méretének növelése, amely által több adatot képes helyben tárolni, ahol sokkal gyorsabb a feldolgozás, és az adatátvitel is."
ez így eléggé erős képzavar, azt hiszem ebben megegyezhetünk. -
Borg #8 Jól kiforgattad a szöveget, csak az a baj, semmi lényegi változást nem jelentenek a javításaid. A hir lényege akkor is ugyanaz marad, de te azért hozzátetted a semmit, jól.
Ha neked az ugrás előrejelzés, és az elágazás lényegileg nem ugyanazt jelenti, illetve a pipeline újratöltés miatti késleltetés nem egyenlő a dolog lényegével, akkor javaslom újra a 8 általánost. Kitűnően megtanítanak magyarul. Ugyanis itt magyarra kell fordítani a híreket, és nem angol technoblablát irni. -
Cat #7 elég régóta egyértelmű, hogy az intel csak PR célból emeli az órajelet, mivel a vásárlók hülyék, és nem teszteket olvasnak, hanem a dobozon lévő számokat nézik. Ugy látszik ez kezd feltünni másoknak is... -
#6
csak egy újabb barton(2500+ mondjuk) elfut 3200+on is.
mondjuk amit tuningolsz, az már nem gép, az már vas. a gép az, amit megveszel, bekapcsolod, és jó, ahogy van. -
#5
akkor kijavítanálak:
a prescottról egy szót nem szóltam, szerény véleméyem egyezik a szakértőkével, valóban ... mondjuk úgy, hogy jóval kisebb előrelépés, mint amiket az AMD visz manapság véghez.
én a cikk íróját kritizáltam, amiért irreleváns dolgokból sikerült neki általában rosszult használt szakszavak segítségével... hát mindenképpen érdekesnek mondható következtetéseket levonni. mert szerintem nem szerencsés, hogy olyanok írnak ide cikkeket, akik nem tudják pl. mi az a késleltetés, meg az írás alapján a páhuzamosítással kapcsolatban is kifejezetten rossz felé tapogatóznak a sötétben. -
#4
Az újabb AMD-k (itt most a Barton-okra gondolok) úgyanúgy szorzólockosak, mint az Intel-ek úgyhogy ezt megszívtad. -
#3
Nálam is még Intel prci ketyeg, de már rég kiábrándulam belőle, következő upgrade amd proci lesz valami frankó alaplappal, ahol nincs megkötve kőkeményen a kezem tuning terén. -
#2
Gratulálok. Akkor Te is Inteles vagy - ergo: elfogult.
Minden szakértő látja, úgy véli, hogy ez a módosítás visszalépés, a Te idézeteid és kommentjeid szerint pedig éppenséggel ez csak jó lesz...
Ha netán tévednék, javíts ki. De nem hiszem, hogy Te többet tudsz a dologról, mint a fent említett szakértő(k)...
-----------------------------------------
Mindennemű, magyarításra vonatkozó kérdés előtt mindig nézd meg a HONLAPOMON lévő ".:Magyarítás lista:." -t!
.:i2k:. = IMYke2000 - @ - 2004
------------------------------------------ -
#1
"A nagyobb futószalag segítségével a processzorban kisebb részekre lehet felbontani az egyes utasításokat, és ezáltal könnyebben feldolgozhatóvá, jobban párhuzamosíthatóvá válnak"
itt kellene egyszer bezárni az ablakot.
"azonban egy-egy ugrás-előrejelzési hiba folytán jóval hosszabb futószalagot kell újratöltenie a processzornak, ami nagyobb késleltetéseket jelent. "
1: welágazás-előrejelzés(merthogy nem mind1, milyen előrejelzés)
2: ennek semmi köze a késleltetéshez, sokkal inkább az IPC-hez(Instructions Per Clock-cycle)
a késleltetés a memóriával áll kapcsolatban általában.
"A másik bevett szokás, az integrált gyorsítótárak méretének növelése, amely által több adatot képes helyben tárolni, ahol sokkal gyorsabb a feldolgozás, és az adatátvitel is."
ez a mondat magáért beszél... no comment.