Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46943
Jut eszembe a hordszíjon lehetne alakítani általánosságban. Ne csak a missziós fegyverekhez adjanak 1 pontos szíjat. Leleményesség nálunk is van (zmne); a kapott laptop-táskáról akasztjuk le a szíjat, kicserélve a rendszeresítettet. Széles pánt, kipárnázott vállrész a hordás idejére. Nem egy nagy költség szerintem, de megkönnyíti a viselõje dolgát. Természetesen alaki foglalkozásokon nem alkalmazható az alábbi gondolat 😊
#46942
Menetre mikor fegyvert osztanak igyekszem "D" típusút leemelni, hanyagolva az "F"-et. Igaz sztem jobb az "F" de az 20dekával nehezebb. Apróságok, de sokat számítanak.
#46941
Ha annyi cuccot akarnának rátenni a fegyverre,ami megmagyarázná a csillagászati árat,akkor egy átlag katona fel sem bírná emelni.
Isten áldja a pogányokat!
#46940
Elkezdtem kilegózni a videón látható második AK kiegészítõit.
A szereléksín, reddot, magnifier, gripod meg egy hasonló tus 400 dollár, cirka 100e Ft. Tekintve hogy ez airsoftra való részben kínai gagyi ezért szoroznám kettõvel. 200k-ért szerintem nem lenne rossz üzlet.
A szereléksín, reddot, magnifier, gripod meg egy hasonló tus 400 dollár, cirka 100e Ft. Tekintve hogy ez airsoftra való részben kínai gagyi ezért szoroznám kettõvel. 200k-ért szerintem nem lenne rossz üzlet.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#46939
A gyakorlatban inkább egy új 14"-eshez. 😉
Jogos, a KGV esetében, én marha a Vanguard-ra asszociáltam, de az meg ugye korábban legyártott lövegeket kapott... :S
Jogos, a KGV esetében, én marha a Vanguard-ra asszociáltam, de az meg ugye korábban legyártott lövegeket kapott... :S
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46938
A reflexeknek szerintem konvergál a nullához a sérülkés állósága. De ez csak szerintem.
#46937
HA jól értem nem szárazföldi üzemre tervezettek
A Pelican szárazföldi repterekrõl üzemeltethetõ, a szárnyai külsõ harmada felhajtható, hogy a szabvány maximum 80m-es fesztávot ne haladja meg.
A Be-2500 hidroplán, tehát inkább vízrõl való felszállásra készült.
A Pelican szárazföldi repterekrõl üzemeltethetõ, a szárnyai külsõ harmada felhajtható, hogy a szabvány maximum 80m-es fesztávot ne haladja meg.
A Be-2500 hidroplán, tehát inkább vízrõl való felszállásra készült.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46936
"Az a red-dot (ha az egyáltalán) majdnem megközelíti egy nszp-3as méreteit 😮 Nem aplikálható rá egy MP-5re szerelt pár centis reddot, vagy esetleg egy reflex sight?"
Ha a második fegyveren lévõre gondolsz, ott a redddot mögött van egy 2-3-4X-os nagyítású magnifier. Így messze puffogsz, ha leveszed közelre. Zseniális.
Nézd a jó oldalát. Rájöttek arra amit a fórumon pár hónapja irogattak, hogy így potom pénzbõl modernizálhatóak. Kérdés mennyiért. Szerintem ez az x47-es szerelék sín messze a legjobb módszer ha ak-ra kiegészítõket kell pakolni.
Ha a második fegyveren lévõre gondolsz, ott a redddot mögött van egy 2-3-4X-os nagyítású magnifier. Így messze puffogsz, ha leveszed közelre. Zseniális.
Nézd a jó oldalát. Rájöttek arra amit a fórumon pár hónapja irogattak, hogy így potom pénzbõl modernizálhatóak. Kérdés mennyiért. Szerintem ez az x47-es szerelék sín messze a legjobb módszer ha ak-ra kiegészítõket kell pakolni.
#46935
Nem értem, miért nem lát a légierõ/hadsereg fantáziát ebben a Boeing Pelicanban.
Vannak már elképzelések is, például a gigászi teherszállító léghajók. Viszont most ezekre nincs pénz. A légierõ az F-35-ösbe, a hadsereg az FCS-be öli a pénzét...
Szóval szeintem forradalmasítaná a légi szállítást. És van egy olyan érzésem, hogy a civil szféra is élénken érdeklõdne iránta. (Ugyebár a 250 tonna kapacitású An-225 egyetlen elkészült példánya is folyamatosan civil szállítási feladatokra van befogva.)
Mégse készül más hasonló méretû géppel, és az Antonov is csak emlegette, hogy befejezi a második példányt. Igény van rá, de akkora igény nincs, hogy megérje egy modern gigászt megépíteni. Legalábbis a legtöbb piaci szereplõ szerint...
Vannak már elképzelések is, például a gigászi teherszállító léghajók. Viszont most ezekre nincs pénz. A légierõ az F-35-ösbe, a hadsereg az FCS-be öli a pénzét...
Szóval szeintem forradalmasítaná a légi szállítást. És van egy olyan érzésem, hogy a civil szféra is élénken érdeklõdne iránta. (Ugyebár a 250 tonna kapacitású An-225 egyetlen elkészült példánya is folyamatosan civil szállítási feladatokra van befogva.)
Mégse készül más hasonló méretû géppel, és az Antonov is csak emlegette, hogy befejezi a második példányt. Igény van rá, de akkora igény nincs, hogy megérje egy modern gigászt megépíteni. Legalábbis a legtöbb piaci szereplõ szerint...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46934
Nem is tudtam hogy ezek nagyobb magasságban is tudnának repülni. Biztos van oka, hogy nem eröltetik, csak nem tudom mi. Milyen gyors lehetne egy ilyen kis magasságban? Pl egy C5-höz képest.
A lényeg az un. ground effect, talán párna-hatás a magyar neve? A lényege, hogy a talajra ható légáram miatt jóval nagyobb felhajtóerõt lehet elérni. Ezt használják ki az Ekranoplanok, amirõl már korábban többször volt szó (Kaszpi-tengeri szörny, KM). Repülhetnek magasabban, de a ground effect nélkül sokkal több üzemanyagot égetnek el -> kisebb hatótávolság / kisebb hasznos terhelés...
A végsebesség föld közelben 400-450km/h egyébként.
A lényeg az un. ground effect, talán párna-hatás a magyar neve? A lényege, hogy a talajra ható légáram miatt jóval nagyobb felhajtóerõt lehet elérni. Ezt használják ki az Ekranoplanok, amirõl már korábban többször volt szó (Kaszpi-tengeri szörny, KM). Repülhetnek magasabban, de a ground effect nélkül sokkal több üzemanyagot égetnek el -> kisebb hatótávolság / kisebb hasznos terhelés...
A végsebesség föld közelben 400-450km/h egyébként.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46933
Szvsz a szárazföldi üzemelés max az otthont adó bázis miatt lehet jó. Meg az sem rossz hogy pl üresen mehet magasabbra.
Azt kellene tudni, hogy mennyire gyors, meg mennyire látható elõre az idõjárás tengeren, lehet-e olyan idõ intervallumot találni amikor gond nélkül röpködhet.
Azt kellene tudni, hogy mennyire gyors, meg mennyire látható elõre az idõjárás tengeren, lehet-e olyan idõ intervallumot találni amikor gond nélkül röpködhet.
#46932
"... a 16"-os hajóágyúk egyedül a HMS Nelson és a HMS Rodney fedélzetére kerültek fel, a késõbbiekben inkább a 15"-os hajóágyúkhoz tértek vissza a brit hajóépítõk."
A gyakorlatban inkább egy új 14"-eshez. 😉
A gyakorlatban inkább egy új 14"-eshez. 😉
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#46931
Azért 1200 tonna hasznos terhelés mellé gondolom belemenne vagy 2-3000 tonna üzemanyag, meg úgy a saját tömege is lenne vagy 1000 tonna. Így szárazföldi pályát találni kicsit necces, mert ritkán méretezik õket 4-5000 tonna terhelésre, és 150 méter fesztávra. A másik apró, de felettébb kellemetlen dolog, hogy a tervezett repülési magassága 6-15 méter, így egy kicsit nagyobb szél is olyan hullámokat kelt, amibe "beleveri" az orrát. Persze, fel tud emelkedni magasabbra, amivel pont azt az elõnyét veszíti, el, amiért tervezték, gyorsan és olcsón siklani a tenger felett minimális közegellenállás mellett optimális felhajtóerõt alkalmazva. Leszálláshoz pedig mi az a 72 részes futómû, hát még milyen egyszerû lehet az azt mozgató mechanika.
#46930
Kemény forma az ezredes úr, megjelenésével-megszólalásával le is írta az MH-t. Az a red-dot (ha az egyáltalán) majdnem megközelíti egy nszp-3as méreteit 😮 Nem aplikálható rá egy MP-5re szerelt pár centis reddot, vagy esetleg egy reflex sight? Az elülsõ markolatot fölöslegesnek találom. Ami hasznos az a válltámasz lehet. A "D" AK támaszai kikopottak, rontanak a lõképen. "F" AK-t remekül lehet a vállgödörbe tartani. Összességében jókora súlygyarapodás lesz.
#46929
Annó a gubanc az volt vele, hogy nem túl vihar álló. Nem tudom mûködik-e ez a paplan hatás a szárazföld felett, de ha mûködik is akkor is max a sivatagban máshol mindenbe beleakad.
Szerintem max minimal terheléssel tudna szárazföldi bázisokra repkedni.
Az An-225 bárhonnan bármit visz.
Szerintem max minimal terheléssel tudna szárazföldi bázisokra repkedni.
Az An-225 bárhonnan bármit visz.
#46928
HA jól értem nem szárazföldi üzemre tervezettek. Csak vízre tud leszállni. A repterek többsége nem képes már az An-225-öt fogadni, de sok még C-5-öt sem. Akkor ezt a nagyon hogyan tudná? Az ára horribilis lenne, mert ebbõl jó, ha 10-12 db kell vagy annyi sem. Üresen nem érné meg reptetni, de 1200 tonnát a fegyveres erõk ritkán tolnak egyszerre. Civil szállítást nem vállalhat a jenki fegyveres erõ. Magántõkének túl kockázatos.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46927
Nem értem, miért nem lát a légierõ/hadsereg fantáziát ebben a Boeing Pelicanban.
Ha jól számolom húsz darab Abramst tudna elszállítani egyetlen fuvarral(a C5 csak kettõt), pár ilyen gyakorlatilag néhány óra alatt a legtöbb ország számára legyõzhetetlen harcsoportot tudna bárhová a világon elszállítani. Ugyebár ez hajóval hetekbe, hónapokba telne.
Ráadásul logisztikailag is elõnyös, mert szárazföldi kifutópályákról üzemel, így azzal se kell foglalkozni, hogy kikötõig és kikötõtõl hogyan szállítjuk a tankokat.
Szóval szeintem forradalmasítaná a légi szállítást. És van egy olyan érzésem, hogy a civil szféra is élénken érdeklõdne iránta. (Ugyebár a 250 tonna kapacitású An-225 egyetlen elkészült példánya is folyamatosan civil szállítási feladatokra van befogva.)
Ha jól számolom húsz darab Abramst tudna elszállítani egyetlen fuvarral(a C5 csak kettõt), pár ilyen gyakorlatilag néhány óra alatt a legtöbb ország számára legyõzhetetlen harcsoportot tudna bárhová a világon elszállítani. Ugyebár ez hajóval hetekbe, hónapokba telne.
Ráadásul logisztikailag is elõnyös, mert szárazföldi kifutópályákról üzemel, így azzal se kell foglalkozni, hogy kikötõig és kikötõtõl hogyan szállítjuk a tankokat.
Szóval szeintem forradalmasítaná a légi szállítást. És van egy olyan érzésem, hogy a civil szféra is élénken érdeklõdne iránta. (Ugyebár a 250 tonna kapacitású An-225 egyetlen elkészült példánya is folyamatosan civil szállítási feladatokra van befogva.)
#46926
arrol nem is beszélve , hogy nem is horror összegekbe kerül a szereléksin.Az egyik webshopban 4000ft-ért láttam azt ami az 1es verzios fegyveren mutattak .
Amugy meg tényleg nem volt képben a csávó,mert aki hozzáértö az nem öö zik minden szó után és egy távcsöre nem mondja hogy pirospontos irányzék.Mert tudná hgy annak épp az a lényege hogy 2 szemmel lehet célozni vele és nagy a látoszöge.
Amugy meg tényleg nem volt képben a csávó,mert aki hozzáértö az nem öö zik minden szó után és egy távcsöre nem mondja hogy pirospontos irányzék.Mert tudná hgy annak épp az a lényege hogy 2 szemmel lehet célozni vele és nagy a látoszöge.
#46925
Így már érthezõbb, selytettem hogy tudnak valamit amit én nem. :-D
#46924
Nem is tudtam hogy ezek nagyobb magasságban is tudnának repülni. Biztos van oka, hogy nem eröltetik, csak nem tudom mi. Milyen gyors lehetne egy ilyen kis magasságban? Pl egy C5-höz képest.
#46923
Kicsit airsoft filingem van, ott szoktak ilyen karácsonyfákat építeni (én is). A magnifier meg szerintem így levehetetlen. :-)
#46922
Az iraki erõk nagy része eleve városokba húzódott vissza, de ott sem tudtak igazán komoly ellenállást kifejteni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46921
Jesszus atya-mária...
Könyörgöm, legalább ha el akarják adni magukat, akkor egy olyan embert állítsanak oda, aki ért is a témához!
Amúgy a videó elsõ kommentje kb. mindent elmond. Semmi forradalmit nem láthatunk, gyakorlatilag kiskereskedelmi forgalomban megvásárolható kiegészítõkkel is felpimpelhették volna a fegyvereket (annyira gonosz nem vagyok, hogy azt feltételezzem, valóban csak egy webes katalógust csapot fel valamelyik pályázó).
Könyörgöm, legalább ha el akarják adni magukat, akkor egy olyan embert állítsanak oda, aki ért is a témához!
Amúgy a videó elsõ kommentje kb. mindent elmond. Semmi forradalmit nem láthatunk, gyakorlatilag kiskereskedelmi forgalomban megvásárolható kiegészítõkkel is felpimpelhették volna a fegyvereket (annyira gonosz nem vagyok, hogy azt feltételezzem, valóban csak egy webes katalógust csapot fel valamelyik pályázó).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46920
A többi kérdésre Harcu nagyszerû választ adott, de erre reagálnék:
Régen olvastam hogy amik akartak valami hk szállító "repülõt" a Kaszpi tengeri szörny mintájára. (REmélem érthetõ) De azóta semmi róla, pedig valami brutális kapacitással egész gyorsan repült (volna), igaz csak víz felett.
Két ilyenrõl voltak hírek, az egyik a Boeing Pelican, 1'273 tonnás hasznos terheléssel repülhet kis magasságban, de képes 6'300 méteres magasságba is felemelkedni, ám kisebb hasznos terhelés és hatótávolság mellett. A Pelicanról azonban az egykori bejelentése óta semmit sem hallani, valószínûleg a légierõ nem szán rá pénzt, a Boeing pedig nem lát benne üzleti fantáziát.
A másik az orosz "válasz", a Berijev Be-2500, amely 2'500 tonnás felszállótömeggel és hozzávetõleg 900 tonnás hasznos terheléssel bír. Ennek már túlnyomásos törzse van, és akár 10'000 méteres magasságban is repülhet, de a ground effect (párna-hatás?) nélkül õ is csak korlátozottan terhelhetõ és kisebb a hatótávolsága. A Berijev azonban nem rendelkezik a fejlesztéshez szükséges pénzmennyiséggel, támogató, megrendelõ pedig nincs a látóhatáron, tehát ez is valószínûleg terv marad csak.
Boeing Pelican
Berijev Be-2500
Régen olvastam hogy amik akartak valami hk szállító "repülõt" a Kaszpi tengeri szörny mintájára. (REmélem érthetõ) De azóta semmi róla, pedig valami brutális kapacitással egész gyorsan repült (volna), igaz csak víz felett.
Két ilyenrõl voltak hírek, az egyik a Boeing Pelican, 1'273 tonnás hasznos terheléssel repülhet kis magasságban, de képes 6'300 méteres magasságba is felemelkedni, ám kisebb hasznos terhelés és hatótávolság mellett. A Pelicanról azonban az egykori bejelentése óta semmit sem hallani, valószínûleg a légierõ nem szán rá pénzt, a Boeing pedig nem lát benne üzleti fantáziát.
A másik az orosz "válasz", a Berijev Be-2500, amely 2'500 tonnás felszállótömeggel és hozzávetõleg 900 tonnás hasznos terheléssel bír. Ennek már túlnyomásos törzse van, és akár 10'000 méteres magasságban is repülhet, de a ground effect (párna-hatás?) nélkül õ is csak korlátozottan terhelhetõ és kisebb a hatótávolsága. A Berijev azonban nem rendelkezik a fejlesztéshez szükséges pénzmennyiséggel, támogató, megrendelõ pedig nincs a látóhatáron, tehát ez is valószínûleg terv marad csak.
Boeing Pelican
Berijev Be-2500
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46919
És ha inkább a városba húzodtak volna vissza az iraki erõk?
Mennyivel jártak volna jobban ha a városokba behúzódva próbálták volna megvívni az öböl háborút?
Azért kérdezem mert sivatagos nyilt terpepen légifedezet nélkül egy elavultabb szárazföldi erõ igen csak sebezhetõ.
Mennyivel jártak volna jobban ha a városokba behúzódva próbálták volna megvívni az öböl háborút?
Azért kérdezem mert sivatagos nyilt terpepen légifedezet nélkül egy elavultabb szárazföldi erõ igen csak sebezhetõ.
#46918
Asszem ez még nem volt itt: AK-63D modernizáció
-kevésbé szakmai a bácsi, gránátvetõ helyett aknavetõ, oldaladapter az infrabak helyett
-kicsit sok az öööö-zés
-de a vége a legnagyobb poén, hogy nincsenek már puha célok, Skynet már a spájzban van, a MH készül a T-800-asok elleni hadjáratra
-kevésbé szakmai a bácsi, gránátvetõ helyett aknavetõ, oldaladapter az infrabak helyett
-kicsit sok az öööö-zés
-de a vége a legnagyobb poén, hogy nincsenek már puha célok, Skynet már a spájzban van, a MH készül a T-800-asok elleni hadjáratra
#46917
Nem világrendõrködni akarnak, hanem a saját gazdasági és politikai súlyuknak megfelelõen képviselni az érdekeiket. No. a legerõsebb európai állam gazdaság súlyát tekintve, és a legerõsebb hadsereget is tartja fent (Persze Oroszországot most kihagytam). Az USA nagyon jól megél belõle, hogy mindenhova odamegy hadsereggel, majd a már gyarmatosított országban megjelennek az amerikai cégek. A németek is ezt szeretnék, csak sokkal finomabban és kisebb mértékben. A hadsereg egyfelõl garantálja, hogy komolyan veszik, másfelõl az iparra is jótékony hatással van. A 30-as években No. úgy mászott ki a válságból, hogy mindenki hadianyagot termelt gyakorlatilag.
Egy légimozgékonyságú erõ pontosan arra képes, hogy akár Afrikában, akár Ázsiában megfelelõen gyorsan megjelenjen, a szövetséges államok esetében a helyi hatalom oldalán beavatkozzon. Nem hátrány, hogy ilyenkor értelemszerûen gyengül az amerikai befolyás, és erõsödik a német, ami persze magával hozza a német vállalatok megjelenését.
Azonban a németekben még mindig ott él 1945 emléke, és csak korlátozott mértékben vetik be külföldön az erõiket. Fog ez még változni szerintem, ha már úgyis rájuk számít mindenki, hogy megmentik az Euroövezetet.
Egy légimozgékonyságú erõ pontosan arra képes, hogy akár Afrikában, akár Ázsiában megfelelõen gyorsan megjelenjen, a szövetséges államok esetében a helyi hatalom oldalán beavatkozzon. Nem hátrány, hogy ilyenkor értelemszerûen gyengül az amerikai befolyás, és erõsödik a német, ami persze magával hozza a német vállalatok megjelenését.
Azonban a németekben még mindig ott él 1945 emléke, és csak korlátozott mértékben vetik be külföldön az erõiket. Fog ez még változni szerintem, ha már úgyis rájuk számít mindenki, hogy megmentik az Euroövezetet.
#46915
Kicsit elbeszélünk egymás mellett, de legalább addig is tanulok új dolgokat. :-)
Maradhatunk abban, hogy német o. alapjáva véve még saját határait védendõ jelentõs nehéz technikát tart fent, de mivel politikusék szeretnének világ rendõrködni különféle két kibucos falvakban (mert másra ugye nincs lehetõség) ezért elkezdtek légi úton könnyebben szállítható egységekben is gondolkodni, de ezek nem az "otthoni" nehéz vasak létszámának a kárára mennének?
Régen olvastam hogy amik akartak valami hk szállító "repülõt" a Kaszpi tengeri szörny mintájára. (REmélem érthetõ) De azóta semmi róla, pedig valami brutális kapacitással egész gyorsan repült (volna), igaz csak víz felett.
Maradhatunk abban, hogy német o. alapjáva véve még saját határait védendõ jelentõs nehéz technikát tart fent, de mivel politikusék szeretnének világ rendõrködni különféle két kibucos falvakban (mert másra ugye nincs lehetõség) ezért elkezdtek légi úton könnyebben szállítható egységekben is gondolkodni, de ezek nem az "otthoni" nehéz vasak létszámának a kárára mennének?
Régen olvastam hogy amik akartak valami hk szállító "repülõt" a Kaszpi tengeri szörny mintájára. (REmélem érthetõ) De azóta semmi róla, pedig valami brutális kapacitással egész gyorsan repült (volna), igaz csak víz felett.
#46914
Csendõr szerepre ténylge jó, de pl. belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a Sivatagi Pajzs alatt Husszain úgy gonolja - még ha a gépei nagy része nyugati szemmel vacak volt - szépen elkezdi támadni az elsõ érkezõ szállítógépeket a földön és levegõben.
A gond Husszein részérõl annyi volt, hogy ehhez meg kellett volna támadnia Szaud-Arábiát és/vagy Törökországot. Egyik sem bölcs dolog abban a helyzetben, amiben õ volt. Bár persze utólag könnyû ítélkezni e felett.
A gond Husszein részérõl annyi volt, hogy ehhez meg kellett volna támadnia Szaud-Arábiát és/vagy Törökországot. Egyik sem bölcs dolog abban a helyzetben, amiben õ volt. Bár persze utólag könnyû ítélkezni e felett.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46913
Hohó, akkor legalább most tanulhatok. ^^
Angolban "probable error" az alkalmazott kifejezés. Ez volt két számadattal megadva (in range és in line), én ezt fordítottam szórásnak.
Ha jól értem akkor azt mondod, hogy ez csak valószínû szórás (statisztikai alapon?), és a valódi szóráskép ennél jóval nagyobb?
A G6-nál volt még olyan adat, hogy a teljes lõtáv 75%-án a "probable error" a lõtáv 0.48% hosszában illetve oldalirányban 1 mil.
Angolban "probable error" az alkalmazott kifejezés. Ez volt két számadattal megadva (in range és in line), én ezt fordítottam szórásnak.
Ha jól értem akkor azt mondod, hogy ez csak valószínû szórás (statisztikai alapon?), és a valódi szóráskép ennél jóval nagyobb?
A G6-nál volt még olyan adat, hogy a teljes lõtáv 75%-án a "probable error" a lõtáv 0.48% hosszában illetve oldalirányban 1 mil.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46912
Minden a körülményektõl függ. Az USA esetében a légierõnek nem feltétlenül kell felvonulnia, hiszen ott van hordozóflottájuk, amelybõl egyetlen is pár országot leszámítva egymaga képes a teljes feladatkört biztosítani (AW&C (légi felderítés és irányítás), elektronikus hadviselés (rádiózavarás, radarzavarás), légi fölény biztosítása, csapásmérés biztosítása). Európa esetén ez kicsit macerásabb, de például ha az EU egészét vesszük, akkor Franciaországnak van egy és lesz még egy hordozója, Angliának pedig szintén lesz egy (a második ugye helikopter-hordozónak lett visszaminõsítve), tehát szükség esetén õk is meg tudják oldani.
Ha a légtér szárazfölddel határos csak, akkor jön a baráti országok kérdése. Az USA se tudna a közel-keleten olyan nyugodtan mûködni, ha nem lennének a Török és a Kuvaiti légibázisok 2003 elõtt illetve most már az Iraki légibázisok is. Afganisztán esetén pedig komoly problémát okoz, hogy a három északra lévõ ország Oroszország hátországa többé-kevésbé...
Ha van a környéken baráti ország, akkor tudják biztosítani ELVBEN a légi fölényt akár az európai országok is. A GYAKORLAT kérdése más tészta, pont Németország egyelõre még nem jellemzõ, hogy határain túlra telepítené a gépeit, de a Franciáknak és az Angoloknak azért ebben már van tapasztalatuk.
Ha a légtér szárazfölddel határos csak, akkor jön a baráti országok kérdése. Az USA se tudna a közel-keleten olyan nyugodtan mûködni, ha nem lennének a Török és a Kuvaiti légibázisok 2003 elõtt illetve most már az Iraki légibázisok is. Afganisztán esetén pedig komoly problémát okoz, hogy a három északra lévõ ország Oroszország hátországa többé-kevésbé...
Ha van a környéken baráti ország, akkor tudják biztosítani ELVBEN a légi fölényt akár az európai országok is. A GYAKORLAT kérdése más tészta, pont Németország egyelõre még nem jellemzõ, hogy határain túlra telepítené a gépeit, de a Franciáknak és az Angoloknak azért ebben már van tapasztalatuk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46911
"Globális rendõrség" feladatkörben nem Oroszország vagy Kína hadseregét kell megállítani, tehát nem is egy teljes frontvonal szélességû nehéz haderõt kell prezentálni. Ám az ellenfél terveit minden valószínûség szerint már egy pár jól felszerelt légideszant zászlóalj is meg tudja zavarni annyira, hogy elgondolkodjon a jövõrõl...
Én is erre gondoltam, csak a lenti példák pont nem ilyenekre vonatkoztak. Továbbá azt is feltételezted volna, hogy az orosz gépek nem lõnek a szállítógépekra és kirakodás közben sem akarja fasírttá bombázni õket.
Csendõr szerepre ténylge jó, de pl. belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a Sivatagi Pajzs alatt Husszain úgy gonolja - még ha a gépei nagy része nyugati szemmel vacak volt - szépen elkezdi támadni az elsõ érkezõ szállítógépeket a földön és levegõben. Mondjuk a RSAF képes lett volna megvédeni a légteret valamennyira, ha már legalább AWACS van a környéken. (Nem emlékszem, hogy volt nekik akkor vagy sem.)
Én is erre gondoltam, csak a lenti példák pont nem ilyenekre vonatkoztak. Továbbá azt is feltételezted volna, hogy az orosz gépek nem lõnek a szállítógépekra és kirakodás közben sem akarja fasírttá bombázni õket.
Csendõr szerepre ténylge jó, de pl. belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a Sivatagi Pajzs alatt Husszain úgy gonolja - még ha a gépei nagy része nyugati szemmel vacak volt - szépen elkezdi támadni az elsõ érkezõ szállítógépeket a földön és levegõben. Mondjuk a RSAF képes lett volna megvédeni a légteret valamennyira, ha már legalább AWACS van a környéken. (Nem emlékszem, hogy volt nekik akkor vagy sem.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46910
Cifu, amit a szórásoknál leírtál több hozzászólással ezelõtt, azok - egészen véletlenül - nem hosszúsági és szélességi közepesek voltak? Azokon a lõtávolságokon amikrõl írtál a melléjük tett szórásadatok valószínûtlenül kicsik.
(Ócska neten lógok, nem tudok utánanézni csak ezért kérdezem.)
(Ócska neten lógok, nem tudok utánanézni csak ezért kérdezem.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#46909
Közben mindenféle felmerülõ kérdésre kielégítõ választ adtál. 😊
HARCRA! HARCRA! Reszket a gyáva! HARCRA! HARCRA! Folyjon a vére! Hulljon a rómaiak feje, Villogtasd kardod Keve!
#46908
2-3 tisztasor.
1. Még mindig nem tudom elfogadni. Van "A" ország, aki otthon van, hazai pályán annak minden elõnyével. Ha "B" ország el kezd felvonulni "C" ország területén, pontosabban csak oda akar csapatokat elfogni, akkor kb 3:1-hez kell lennie a támadó/áttelepülõknek. Mert míg A vadászai otthonról röpködnek, addig B-é a világ túlfelérõl jönnek. Ez amerikának nem gond mert mindenhol van támaszpontja, meg hatalmas a technikai fölénye. De pl német o azért nézne, ha pl Dél Amerikában kellene valamit alkotni (tegyük fel a légi szállító kapacitásuk röhögve teljesíti a kihívásokat)
Vagy ez most baromság?
1. Még mindig nem tudom elfogadni. Van "A" ország, aki otthon van, hazai pályán annak minden elõnyével. Ha "B" ország el kezd felvonulni "C" ország területén, pontosabban csak oda akar csapatokat elfogni, akkor kb 3:1-hez kell lennie a támadó/áttelepülõknek. Mert míg A vadászai otthonról röpködnek, addig B-é a világ túlfelérõl jönnek. Ez amerikának nem gond mert mindenhol van támaszpontja, meg hatalmas a technikai fölénye. De pl német o azért nézne, ha pl Dél Amerikában kellene valamit alkotni (tegyük fel a légi szállító kapacitásuk röhögve teljesíti a kihívásokat)
Vagy ez most baromság?
#46907
1.: Nyilván megfelelõ mértékben biztosítani kellett volna a légteret is. El kellett volna vonni pár tucat gépet, de mivel a Közel-keleten amúgy ott volt jó pár tucat gép, ez nem lett volna megoldhatatlan. Persze olyan problémákkal is szembesültek volna, hogy Törökország hozzájárult volna-e ahhoz, hogy a reptereit egy ilyen akcióhoz igénybe vegyék, stb., de hogy képesek lettek volna rá? Egy elemzés szerint (most hirtelen be akartam linkelni, de persze pont nem találom... :S) igen, ha feszített tempóban is, de képesek lettek volna rá, és persze kompromisszumokat követelt volna (a következõ Iraki misszióra éppen felkészülõ egységek álltak rendelkezésre - apró baki, hogy az õ jármûveik és felszerelésük sivatagi álcával (sárga) rendelkezett, nem pedig a mérsékelt égövivel (zöld)).
2.: Természetesen kell a légtérhasználat, és vonaton illetve vasúton is megindulnának az erõk, de az elsõ oda érkezõ egységek a légideszantosok lennének.
3.: Alapvetõen arra kell gondolni, hogy kell egy megfelelõ méretû és kellõen mozgékony erõ, amelyet be lehet vetni a szükséges hadszíntéren, akár a világ másik oldalán. Példa a lenti Leo2A7. Ezek inkább a városi hadviselésre, missziós küldetésekre valóak, a meglévõ Leo2A6-osok alkotják a "nehéz ütõerõt", míg a Leo2A7-eseket ki lehet küldeni Afganisztánba vagy oda, ahol kellenek...
Megint másik példa: a Pzh 2000-esek kivonását nem tervezik az AGM-ek tervezett harcrendbe állítása ellenére. Nem azok helyére érkeznek, hanem a missziós feladatokra szakosodott egységek fegyverzetébe kerülnek majd.
2.: Természetesen kell a légtérhasználat, és vonaton illetve vasúton is megindulnának az erõk, de az elsõ oda érkezõ egységek a légideszantosok lennének.
3.: Alapvetõen arra kell gondolni, hogy kell egy megfelelõ méretû és kellõen mozgékony erõ, amelyet be lehet vetni a szükséges hadszíntéren, akár a világ másik oldalán. Példa a lenti Leo2A7. Ezek inkább a városi hadviselésre, missziós küldetésekre valóak, a meglévõ Leo2A6-osok alkotják a "nehéz ütõerõt", míg a Leo2A7-eseket ki lehet küldeni Afganisztánba vagy oda, ahol kellenek...
Megint másik példa: a Pzh 2000-esek kivonását nem tervezik az AGM-ek tervezett harcrendbe állítása ellenére. Nem azok helyére érkeznek, hanem a missziós feladatokra szakosodott egységek fegyverzetébe kerülnek majd.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46906
1, Nem értem ezt a légi szállítás dolgot. Ha pl Grúziába kellett volna átdobni nehéz cuccokat és lett volna szállító kapacitás, akkor sikerült volna? Mert azért pl az oroszok már löõdözhettek volna a szállító gépekre, nem úgy mint pl Irak.
2, ok, kell nekik. Ha Ukrajnába átt kellene repülni, ahhoz kell a köztes államoktól légtérhasználat? Mert ha igen, akkor kb vasúton is jöhetnek, neadj isten aszfalton. Az egy nap szerintem semmit nem számít. Max Mo.-on vonulnak fel, nem Ukrajna területén.
3, Úgy értettem, hogy nem fogják az Armyt teljesen városi harcra átalakítani. Amit tudnak megtesznek hogy minél nagyobb elõnyük legyen, de pl nem vonják ki az önjáró lövegeket, csak mert Irakban nem kellenek.
Német o sem fogja kidobni a hk.-at, csak mert nem kell tömegesen bevetnie Afganisztánban.
2, ok, kell nekik. Ha Ukrajnába átt kellene repülni, ahhoz kell a köztes államoktól légtérhasználat? Mert ha igen, akkor kb vasúton is jöhetnek, neadj isten aszfalton. Az egy nap szerintem semmit nem számít. Max Mo.-on vonulnak fel, nem Ukrajna területén.
3, Úgy értettem, hogy nem fogják az Armyt teljesen városi harcra átalakítani. Amit tudnak megtesznek hogy minél nagyobb elõnyük legyen, de pl nem vonják ki az önjáró lövegeket, csak mert Irakban nem kellenek.
Német o sem fogja kidobni a hk.-at, csak mert nem kell tömegesen bevetnie Afganisztánban.
#46905
Így már értem
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#46904
Freeda Krueger
Csak nekem furcsa hogy pont a motorteret nem védik?
Itt a cél a személyzet túlélésének a biztosítása. Aláhúzva, kiemelve, vastaggal szedve, színezve, stb...
Nyilván nem tesz jót nekik, ha a motort kilövik, de az további ~400-500kg tömeget jelent, és a német mérnökök úgy vélték, ennyit nem ér. Biztos van valami alapjuk, hogy így döntöttek. Például az, hogy a motorteret ritkán lövik RPG-vel. Most belegondolva nem is láttam olyan Abrams-t, amelynek a motorterét lõtték meg RPG-vel, ahol találat volt az pont az, a rész, amit a kiegészítõ páncélzat most már véd.
Zenty:
lassan olyan nehéz lesz, hogy a sima föld sem birja majd el 😄
A kulcs a fajlagos talajnyomás és nem a tömeg. 😊
Több ezer tonnás külszíni bányagépek elmennek simán a talajon.
A nagy tömeg inkább a hidaknál jelenthet problémát...
Csak nekem furcsa hogy pont a motorteret nem védik?
Itt a cél a személyzet túlélésének a biztosítása. Aláhúzva, kiemelve, vastaggal szedve, színezve, stb...
Nyilván nem tesz jót nekik, ha a motort kilövik, de az további ~400-500kg tömeget jelent, és a német mérnökök úgy vélték, ennyit nem ér. Biztos van valami alapjuk, hogy így döntöttek. Például az, hogy a motorteret ritkán lövik RPG-vel. Most belegondolva nem is láttam olyan Abrams-t, amelynek a motorterét lõtték meg RPG-vel, ahol találat volt az pont az, a rész, amit a kiegészítõ páncélzat most már véd.
Zenty:
lassan olyan nehéz lesz, hogy a sima föld sem birja majd el 😄
A kulcs a fajlagos talajnyomás és nem a tömeg. 😊
Több ezer tonnás külszíni bányagépek elmennek simán a talajon.
A nagy tömeg inkább a hidaknál jelenthet problémát...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46903
"A fejlesztésekkel a jármû tömege közel 70 tonna lett."
lassan olyan nehéz lesz, hogy a sima föld sem birja majd el 😄
lassan olyan nehéz lesz, hogy a sima föld sem birja majd el 😄
#46902
Csak nekem furcsa hogy pont a motorteret nem védik?
Bár már láttunk ilyet.
Bár már láttunk ilyet.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#46901
Gyakorlatilag a LEOPARD 2 PSO legtöbb újítását átrakták, így született a Leo2A7.
-Reaktív páncélzat a szoknyánál (csak a küzdõtér vonalában, a motorteret nem védi!) és a torony oldalán.
-Távirányított külsõ géppuska
-Plusz külsõ kamerák (érdekesség: a PSO-n vannak a torony oldalán is kamerák, az Eurosatory-n kiállított Leo2A7-nek ott nem voltak ilyenjei)
-Fejlesztett adatkapcsolat és tûzvezetõ rendszer
-APU (segéd-generátor, hogy a motor beindítása nélkül is mûködhessenek a fedélzeti elektronikai rendszerek) és klíma-berendezés
Leo2 PSO
Leo 2A7 az Eurosatory 2010-en
-Reaktív páncélzat a szoknyánál (csak a küzdõtér vonalában, a motorteret nem védi!) és a torony oldalán.
-Távirányított külsõ géppuska
-Plusz külsõ kamerák (érdekesség: a PSO-n vannak a torony oldalán is kamerák, az Eurosatory-n kiállított Leo2A7-nek ott nem voltak ilyenjei)
-Fejlesztett adatkapcsolat és tûzvezetõ rendszer
-APU (segéd-generátor, hogy a motor beindítása nélkül is mûködhessenek a fedélzeti elektronikai rendszerek) és klíma-berendezés
Leo2 PSO
Leo 2A7 az Eurosatory 2010-en
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46900
Soha nem értettem ez a légiszállítás mizériát nehézfegyverzet terén. Még az ereje teljében levõ USAF sem tudna légihídon rövid idõn beül annyi nehézfegyverzetet átvinni, aminek realitása lenne egy komoly haderõ ellen.
"Globális rendõrség" feladatkörben nem Oroszország vagy Kína hadseregét kell megállítani, tehát nem is egy teljes frontvonal szélességû nehéz haderõt kell prezentálni. Ám az ellenfél terveit minden valószínûség szerint már egy pár jól felszerelt légideszant zászlóalj is meg tudja zavarni annyira, hogy elgondolkodjon a jövõrõl...
Na de 3 nap alatt mennyit tudsz áthozni? Mondjuk számolj a C-5 és C-17 flotta felével. 3 nap alatt mi jön ki ebbõl? És mi még baráti és ismertebb "haveri" terület vagyunk. Ha holnap szólna az elnök, hogy mondjuk Tádzsikisztánba vagy Burmába települjön XY kontingens csak légi úton, akkor mi lenne a plafon? Lenne -e értelme? Mekkora erõnek lenne képes ellenállni és meddig?
Adott esetben Grúzia területére az USA tudott volna 24 órán belül olyan erõt szállítani (~1 dandárt), amely a felvonult orosz erõket (elsõ körben két Csecsenföldrõl és Abháziából odavezényelt dandár, majd késõbb egy harmadik) meg tudta volna állítani. De ez gyakorlatilag egy háború Oroszországgal - olyasmi, amit akkor az Amerikaiak nem vállaltak be (pedig az Oroszokkal nem túl jó viszonyban lévõ Bush ült a Fehér Házban...).
"Globális rendõrség" feladatkörben nem Oroszország vagy Kína hadseregét kell megállítani, tehát nem is egy teljes frontvonal szélességû nehéz haderõt kell prezentálni. Ám az ellenfél terveit minden valószínûség szerint már egy pár jól felszerelt légideszant zászlóalj is meg tudja zavarni annyira, hogy elgondolkodjon a jövõrõl...
Na de 3 nap alatt mennyit tudsz áthozni? Mondjuk számolj a C-5 és C-17 flotta felével. 3 nap alatt mi jön ki ebbõl? És mi még baráti és ismertebb "haveri" terület vagyunk. Ha holnap szólna az elnök, hogy mondjuk Tádzsikisztánba vagy Burmába települjön XY kontingens csak légi úton, akkor mi lenne a plafon? Lenne -e értelme? Mekkora erõnek lenne képes ellenállni és meddig?
Adott esetben Grúzia területére az USA tudott volna 24 órán belül olyan erõt szállítani (~1 dandárt), amely a felvonult orosz erõket (elsõ körben két Csecsenföldrõl és Abháziából odavezényelt dandár, majd késõbb egy harmadik) meg tudta volna állítani. De ez gyakorlatilag egy háború Oroszországgal - olyasmi, amit akkor az Amerikaiak nem vállaltak be (pedig az Oroszokkal nem túl jó viszonyban lévõ Bush ült a Fehér Házban...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46899
Majd visszatérek rá, hosszabb téma...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46897
Elég erõs haderõt dobhatsz át ezzel a kapacitással 3 nap alatt,ami kitarthat a fõerõ beérkezésig.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#46896
Na de 3 nap alatt mennyit tudsz áthozni? Mondjuk számolj a C-5 és C-17 flotta felével. 3 nap alatt mi jön ki ebbõl? És mi még baráti és ismertebb "haveri" terület vagyunk. Ha holnap szólna az elnök, hogy mondjuk Tádzsikisztánba vagy Burmába települjön XY kontingens csak légi úton, akkor mi lenne a plafon? Lenne -e értelme? Mekkora erõnek lenne képes ellenállni és meddig?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46895
3 Nap vs 3 hét. nem mindegy.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#46894
Soha nem értettem ez a légiszállítás mizériát nehézfegyverzet terén. Még az ereje teljében levõ USAF sem tudna légihídon rövid idõn beül annyi nehézfegyverzetet átvinni, aminek realitása lenne egy komoly haderõ ellen.
Olyan léptékban vam értelme, hogy pl. egy 1993-as szomáliai helyzetben ottani viszonyok szerint tényleg komoly mennyiségû nehézfegyverzetet kirakhatsz. Egy Oroszországgal, de még középhatlamakkal szemben is nincsa az a kapacitás ami elég lenne, csak eszméletlenül erõs CAS mellett, de annak is van legalább 3 napos átdobási ideje. A Sivatagi Pajzs elsõ lépéseihez is ennyi kellett.
Olyan léptékban vam értelme, hogy pl. egy 1993-as szomáliai helyzetben ottani viszonyok szerint tényleg komoly mennyiségû nehézfegyverzetet kirakhatsz. Egy Oroszországgal, de még középhatlamakkal szemben is nincsa az a kapacitás ami elég lenne, csak eszméletlenül erõs CAS mellett, de annak is van legalább 3 napos átdobási ideje. A Sivatagi Pajzs elsõ lépéseihez is ennyi kellett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46893
És jelenleg merre tartanak a harckocsi fejlesztések?
milyennek képzelik a jövõ harckocsiját reálisan?Az "új" tapasztalatok fényében,ha vannak ilyenek.
Tudom visszatérõ kérdés ez is,de több szem...
milyennek képzelik a jövõ harckocsiját reálisan?Az "új" tapasztalatok fényében,ha vannak ilyenek.
Tudom visszatérõ kérdés ez is,de több szem...
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."