Haditechnikai Topic

Ausztrália hivatalosan is megkereste az olasz Alenia Aeronautica vállalatot a C-27J Spartan teherszállító repülõgépek beszerzésének ügyében. A Honvédelmi Minisztérium 2012 februárjára várja az olaszok válaszát a gépek beszerzési árával, illetve az egyéb ide vonatkozó kiadásokkal kapcsolatban

Megerõsített Anatolij Szerdjukov orosz védelmi miniszter, hogy Moszkva fontolgatja az Ukrajnában található Nitka Tengerészeti Pilótaképzõ Központ újbóli használatba vételét. A bérleti idõrõl és díjról már megtörténtek az elsõ tárgyalások a két ország képviselõi között.

Kínában további két WOZANG-osztályú aknamentesítõ hajó készült el. Ezek a hajtómû erõátviteli rendszerében és 25 mm-es gépágyú tekintetében különböznek a már meglévõ négy egységtõl. A 2005 óta szolgálatban álló 550 tonnás, 55 méter hosszú, 9.3 méter széles és 2,6 méteres merülésû hajók teste üvegszál erõsítésû mûanyagból készült és gépészeti berendezéseiknél zajcsökkentést is alkalmaztak. A WOZANG-osztály egységein az aknák felderítését szonár és egy távirányítású víz alatti jármû is segíti. A 30 legénységgel ellátott hajó készletei két hét tengeren tartózkodást tesznek lehetõvé.

Hivatalosan is már Ausztráliáé az ex-LARGS BAY partraszállító hajó. Az átadásra a hajó felújításnak színhelyén, a Falmouth hajógyárban került sor Nagy-Britanniában. Ausztráliába vezetõ útját majd csak a következõ hónapban kezdi meg a HMAS CHOULES (L100). (Elõzmény)

Átadása került az elsõ 50 LITENING G4 célmegjelölõ az USAF részére. A G4-es nagyobb látószögû és nagyobb zoomolásra képes infravörös és hagyományos kamerákat kapott, mint elõdje. A régebbi LITENING AT a gyártást végzõ Northrop Grumman szerint könnyedén átalakítható G4-re.

http://www.youtube.com/v/hJxXObU3f0E&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

http://www.youtube.com/v/MEZMEKdJ0n0&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

HMS BULWARK (L15).

Kenyai MD 500-as.

Tu-22M3-as géppár.

Pakisztáni F-16-osok és A-5-ösök.

A királyi haditengerészet Black Cats formációja.

Focke-Wulf Fw-190A-5/U-3.

<#eljen>

Üdv mindenkinek.
Technikai gondok miatt ki tudja meddig ide nyomom a híreket:

Jövõben Ausztrália tengeri erõinek tekintélyes részét a tengeralattjárók fogják alkotni. A jelentõsebb hadihajókból több mint a fele felszín alatti gépezet lesz, egészen pontosa 23 egységbõl 12 lesz tengeralattjáró. A jelenleg szolgálatban álló COLLINS-osztályú egységekbõl most éppen kettõ mûködõképes, a másik négy karbantartáson vagy javításon van. Ezen hajók éves üzemeltetési költsége 105 millió dollárt emészt fel, ami több mint az amerikai nukleáris meghajtású LOS ANGELES, vagy VIRGINIA osztályú egységek éves üzemeltetési költsége, de a több mint ötször nagyobb OHIO-osztály egységeire is évente csak 50 millió dollárt kell költeni.

A tengeralattjárókat további ág is húzza, nevezetesen sokan mondanak búcsút a flottának és helyezkednek el a polgári életben, így a megfelelõen képzett legénység megtartása további gondot okoz a vezetésnek. Ezen próbálnak segíteni a fizetések emelésével és a további szolgálatot választóknak nyújtott bónuszokkal. A következõ generációs tengeralattjárók ügyében messze nincs még minden rendben, kormányzati szinten most arról folyik a vita, hogy egyes részegységeket, modulokat külföldi hajógyárakban építtetnének meg. Ezzel a megoldással az adott modulokban elhelyezkedõ rendszerek üzembiztonságának javulását szeretnék elérni.

Kapcsolódó hír, hogy Spanyolországban a Navantia-Ferrol hajógyárban tegnap elkezdték a második modul építését az ausztrál HOBART-osztályú légvédelmi rombolók részére.

Elkészült a 300. Eurofighter Typhoon repülõgép. Ezt a példányt a spanyol légierõnek adták át. A típus összesített repült órája jelenleg már több mint 130000 óra felett jár. Európában mindent megtesznek, hogy minél kelendõbbé tegyék a Eurofightert. A legújabb hírek szerint Dél-Korea számára az Eurojet konzorcium felajánlotta, az országban szolgálatba álló gépek EJ200-as sugárhajtómûveit alkotó alkatrészek 60%-ának gyártási jogát. Ez a megoldás a megfelelõ technológia transzfer mellett nagyfokú önállóságot biztosíthatna Szöulnak, ha az európai gépet választják az FX-III tenderen.

Mégsem kezdi meg a következõ hónapban a tengeri próbáit az INS VIKRAMADITYA (ex-ADMIRAL GORSKOV) repülõgép-hordozó. Az indiai médiából származó értesülések szerint ezek 5-6 hónapot csúsznak, ám az oroszok ígérete szerint a kikötõben szinte mindent le fognak próbázni rajta, amit csak lehet.

Elképzelhetõ, hogy az F-35 Lighting II gépek számára kifejlesztett több rendszer a jövõben felbukkan más repülõgépen, de akár helikopteren is. Az egyik ilyen lehet a 360 fokos lefedettséget biztosító DAS kamerarendszer. A DAS képét a pilóta sisakjának kijelzõjére vetítve lehetõvé válik, hogy átnézzen a pilótafülke oldalán, vagy padlóján. Ez a rendszer roppant hasznos lehet minden repülõeszköz fedélzetén. Sõt az sem kizárt, hogy a DAS-t alkalmassá teszik a gép felé közeledõ rakéták felderítésére és nyomon követésére, kiváltva ezzel a rakétaindításra figyelmeztetõ rendszereket. Ez amellett, hogy csökkentené a helikopterek, repülõgépek súlyát még a DAS beszerzési költségeit is lejjebb szorítaná.

Jelenleg már 60 repülést teljesítettek abból a 67-bõl, ami az F-35B Lighting II gépek elsõ tengeren végrehajtott tesztjeihez kellenek. Az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezõek. Gond nélkül hajtottak végre fel- és leszállásokat a USS WASP (LHD 1) partraszállást támogató helikopterhordozó fedélzetén 10 és 30 csomós szembeszélben, valamint 15 fokos oldalszélben is. A hajtómûbõl és az emelõ légcsavarból kiáramló égéstermék és levegõ a vártnál kevesebb gondot okozott, a gép körüli veszélyes zóna leszálláskor nem sokkal nagyobb, mint a Harrier esetében. Az F-35B második tengeri tesztsorozatára majd csak a következõ év elején fog sor kerülni, ekkor már a harctevékenységhez nélkülözhetetlen rendszerek és a fegyverzet lesz a próbák célkeresztjében. 2013 augusztusában pedig már a valós harci körülmények szimulálásával hajtják végre a teszteket.

Hajtómûhiba miatt zuhant le júniusban a Wisconsini Nemzeti Gárda egyik Lockheed Martin F-16C gépe. A most lezárult kivizsgálás megállapította, hogy a pilóta repülés közben hirtelen a tolóerõ csökkenését észlelte és a mûszerfalon megjelent a hajtómûhibára figyelmeztetõ jelzés is. A pilóta még megkísérelte újraindítani a hajtómûvet, ez azonban nem járt sikerrel így katapultált.

Kedd este megszakadt a rádiókapcsolat az indai légierõ egy MiG-29 Fulcrum típusú vadászgépével. A gép egy másik Fulcrum társaságában vett részt egy nagy magasságban végzett gyakoroló repülésen, amikor 20:30 körül már nem válaszolt a rádióhívásokra. A másik gép épségben leszállt, az eltûnt gépnek és pilótájának a keresését megkezdték.

A kérdésed a válaszom melyik felére értelmezendõ?

optikain?

Igen,
off
Én az alakjára gondoltam mint hasonló,a tulajdonságokra nem. :)

Mármint akkor mégsem. Mert ha jól látom, a JP-233 legvészelyesebb tulajdonságát küszöbölte ki. A +10 km-es indítási táv miatt nem kell áterpülni a célpont felett.

Igen
mjölnir

Azt jól értem, hogy ez JP-233-hoz hasonló konténer?

Mikor?

Más. A MiG-31 modernizáció mikor idult? A '90-es évek legvégém már megvolt az R-77 kapacitás?

Asszem már kérdezetm azt is, hogy az R-73 az is csak késõbb jött ugye? A '80-as években R-40 és R-60 mehetett a belsõ tartókra?

???

Az M/90 Mjölnir, az AJS-37-hez már volt elviekben integrálva.

ezek talán mk-81 esek Saab 105 ösön

Fura, mert néhány oldalon úgy említik az M63-at, hogy "kis CBU". Svéd kezettás bomba volt egyáltalán?

A svéd M63 az kazettás bomba vagy sima HE töltetû?

Sima repesz-romboló.

A svéd gépek elméletben tudtak volna Mk bombákat hajigálni a '80-as években vagy csak hazait?

Jó kérdés, szvsz csak hazait. Sima Mk. bombát nem látni például Viggen alatt, a Gripen-hez is úgy, utólag integrálták.

Hát a Tornadok?

Az IDS tudott Mk.82-õt, a Gr.1 akár Snakeye-t is.

Elméletileg tudhattak,de inkább a hazait részesítették elõnyben.
Viggen fegyverek

Jó jó csak a htka igen erõsen leszögezte, hogy nem repül. Csak tájékoztatlak Titeket, hogy mit láttam. Egyébként van még egy repképes, legalábbis 3 hete repült egy dísz-festetlen 24-es is. Jött 2 amerikai kiowa, és pár német BO. Velük repültek.

A svéd M63 az kazettás bomba vagy sima HE töltetû?

A svéd gépek elméletben tudtak volna Mk bombákat hajigálni a '80-as években vagy csak hazait?

Hát a Tornadok?

Ha jól rémlik az egyetlen repképes Mi-24-es, legalábbis nemrég még az volt. :)

Biztosan felderíthetõ, talán megvan az az egyensúlyi szint, amivel még lehet mit kezdeni.

Más:
htka-n olvastam, hogy Csõrike II nem repül. Ma tûzoltási feladatot látott el a Csõrike kísérõjével együtt (Mi-8/17). Ahhoz képest sokat repült, hogy nagyjavítás elõtt/alatt van.

Szerintem kb. le se szarnák, ha esne fél dB-t a jelszint. Biztosa zinterferencia vót!

na ez az ami azonnal feltünik...

Amúgy ahogy vki mondta... egy 256bites Tripla DESt is lehet törni.... pár év alatt, hogy a szofisztikáltabb kombinált modszerekröl már had ne szóljak. :)

Uhh, ezt a hozzászólást valamikor 10 éve írtad?:D

Jah, de ez azonnal kiderül a túloldalt, hogy lehallgatnak, mihelyst megtörik a kábel és max pár bitet kapsz el mielõtt lekapcsolják...

Attól függ, hogy milyen optikai kábalt használsz. Távvezetékek mellé / fölé szokat rakni kommunikációra simát és preventív védelmet ellátot is. A kettõ között cirka nyolcszoros árrés van...

Lehántod a kábel burkolatát, megtöröd kellõen a kábelt, hogy 10% körüli fény kijöjjön, a többi megy tovább. A 10%-ból már lehet kezdeni valamit. Infó védelem órán oktatták az elvet.

Kábel tíz kilométereken keresztül felügyelet nélkül fut. Föld alatt vagy felett, ez igazából lényegtelen, a 90%-a kint van a pusztában, úgyhogy könnyû hozzáférni. Az optika meg inkább csak a gerinceken van, és a nagyobb terheltségû helyekre kerül, mert k..va drága, asszem netto 5M HUF / km a költsége. A T-Com hálózata jórészt rezes kábel. Tény, hogy terjed az optika, de még kisebbségben van.
Egy AH kommunikáció kiépítése meg ahhoz képest, hogy helybõl tud 100 megabit / sec-et, nem is vészes, összemérhetõ egy rezes bérelt vonal árával. A NBH szerint a mikro legvédettebb tudtommal, ráadásul tényszerûen ennek a legjobb a rendelkezésre állása (tudnak négykilences rendelkezésre állást), és ez a legkevésbé érintett az idõjárás miatt (bár ezt nem szokták elhinni).

Maradjunk annyiban, hogy az optika kint a pusztában ritka dolog, és ha kitelepül egy egység, akkor az gyaníthatóan nem kábelen kommunikál, hanem rádión. Egyébként minden lehallgatható, ha komolyan akarja valaki.

Optikát hogy hallgatsz le?

Mondjuk a kábelhez meg hozzá kell férni, és utána pl. olyan optikai kábelt nem is triviális lehallgatni. Semmilyen rádió jelnél nem kell beleállni a jelbe pontosan. Egyrészt az antenna nem úgy sugároz, mint a lézer, másrészt van olyan hogy Fresnel zóna.

Az MH Antenna Hungáriás micro-n keresztül kommunikál. Kábelt könnyû lehallgatni. Mikro jelet csak úgy, ha pontosan beleállsz a jelbe, de ez jellemzõen több 10 méter magasságban megy, és elég feltûnõ. Különben is kódolt minden, bármi lehallgatható, a lényeg, hogy a dekódolás tovább tartson, mint az üzenet "felhasználásának ideje".

Az igazán fontos infó kábelen megy. Azt meg mûhold nem hallgatja le sehogy, szóval nagyon nem él az, amit írsz...

A kommûholdak egy tekintélyes része meg nem LEO pályán van, ergo a közeljövõben ezek kvázi sérthetetlenek...

Azért ehhez hozzá kell tenni, hogy itt a mûholdak értéke nem csak anyagiakban mérhetõ, hanem harcértékben. Egy kém vagy lehallgatást végzõ/segítõ mûholdat kell likvidálni akkor annak van egy másik tényezõje is, amit nem pénzben mérnek, hanem harcértékben (akkor is ha nem folytat közvetlen harci tevékenységet). Ha az ellenség kommunikációs vonalait kell elvágni akkor ott is irreális elképzelés lenne, hogy pazarlás oda küldeni egy felszerelt szakaszt, mert a lõszer és a felszerelés értéke többet ér, mint a kábel amit el akarnak vágni. Ebben az esetben a legkevésbé sem számít, hogy anyagilag mekkora szakadék van a kettõ között. Ha az ellenség megsüketül/megvakul az ennél sokkal többet ér.

Még mindig nem értem. Ha egy kis/közép hatalom ellen mennek, akkor az elsõ cél úgy is a légi fölény, ezt ki is vívják

A kis/középhatalom is képes lehet észlelni az UAV-ket.

Ha nagyhatalom ellen, az meg úgy is le tudja szedni a mûholdat, de helybõl nem is hagyja hogy fölé ilyeneket telepítsenek. Nem?

Oroszországon és Kínán kívül csak az USA és az SM-3 rakétával felszerelt AEGIS hajóval rendelkezõ országok (jelenleg csak Japán) képesek erre. Továbbá ismét: a mûholdak folyamatosan keringhetnek. A támadásnak nincs elõjele ebbõl a szempontból, lelõni õket meg macerás a lent említett dolgok miatt.

Mégis hogyan tudná? Ennyit? ICBM méretû rakéta kell a LEO pályán levõ leszedéshez. A több tonnás holdakat is mûvészet eltaláni kientikus fejjel. Ezt a valamit jelen pillanatban szerintem lehetetlen. A másik a mennyiség. 5 milliós ~100 darabos holdakra indítasz ennek többszörösébe fájó ellenrakétát...?

Eddig sem lõdözték le egymás holdjait, ethát a fölé telepítést nem értem. Annak fényében meg fõleg, hogy nem állnak egy pont felett, mert nem geoszinkron mûholdak...

Szerintem ezeket méretükbõl adódóan nehezebb felfedezni is. Végül is egy 20kg-os ûrszemét is lehetne. Azokból meg úgy tudom nyüzsög a föld környéke.

Mondjuk ezeket a cuccokat hogy védik meg az ilyen találkozásoktól? Folyamatosan manõverezik?

Még mindig nem értem. Ha egy kis/közép hatalom ellen mennek, akkor az elsõ cél úgy is a légi fölény, ezt ki is vívják. Utána mennek a bakák. Ha nagyhatalom ellen, az meg úgy is le tudja szedni a mûholdat, de helybõl nem is hagyja hogy fölé ilyeneket telepítsenek. Nem?

És mivel sok van belõle szofveresen lehet, hogy 3D képet is tud csinálni, mert egy pontot több kis kamera is megfigyelhet több irányból.

A NanoEye lényege pont az, hogy a harctéren lévõ tiszt (azt azért kétlem, hogy a sima bakáknak rendelik alá a rendszert) meghatározza melyik területrõl kell neki képanyag, az éppen felettük tartózkodó mûhold pedig nekiáll (átjátszó állomásokon keresztül, de lehet, hogy közvetlenül) továbbítani a képeket a lenti konzolra.

Tehát nem utólagosan dolgozzák fel a képeket, hanem pont, hogy élõképet nyújt, mint egy UAV. Csak az UAV-kkel szemben megvan az az elõnye, hogy nem felderíthetõ (nem árulkodó, nem figyelmezteti az ellenséget, hogy figyelik) és (nem olyan könnyen) semlegesíthetõ (lelõhetõ).

Ha telelõnek egy területet ilyen nanoeye-al és mindent néznek, akkor hogy fognak látni is? Értsd mivel lehet feldolgozni ennyi vizuális információt?

A (Google) GeoEye-1 felbontása ~41cm, ezt visszabutítják 50cm-re, így kerültek a képek a Google Maps-ba. A GeoEye-1 ára viszont hozzávetõleg 500 millió dollár volt összesen, a tömege pedig mintegy másfél tonna.

A NanoEye ehhez képest ugye 1> méteres felbontást tud, hozzávetõleg 5 millió dollárból (függõen attól, milyen hordozóeszköz juttatja fel) és 20kg-os tömeggel.

Csak éppen azok nem ilyen filléres holdak álal alkotott kép.
Egyébént a felbonásra létezik kevéséb megfogható "definíció". Az 1 méteres felbontás az, hogy az 1 méternél nagyobb tárgyak egymástól már megkülönböztethetõek. Pl. egy furgon egy személyautótól.

Az, hogy a GE-n kiveszed az embereket nem jelenti azt, hogy meg is különbözteted õket. A felbontás meg erõsen függ a légköri viszonyoktól, a rálátás szögétõl és a pályamagasságtól is...

Az akkor nem is olyan jó, nem? A Google mapson ki lehet venni az embereket, ami ezek szerint kb. 1 pixel=fél méter. S ez egy ingyenes progival elérhetõ kép. Igaz, csak állókép, ez meg realtime képet ad. Hm!

Egy pixel kisebb 1 méternél.

Az mit jelent, hogy egy méter alatti a felbontása?

Még egy videó ugyanarról a chanelrõl. Eszméletlen cuccok vannak fent.

Valaki egy csaknem egy éves cuccot másolt át? :)

LoL. :)

visszaloptam másik oldalról :)