Haditechnikai Topic

Arra, hogy a pilótának nincs listaára és nem olyan, amit leveszel egy polcról. Sajtóban mi a nagyobb hír 2 pilótát "lelõttek" xy ország felett vagy, hogy 2 UCAV-ot? Ezért értelmetlen ilyen feketén-fehéren összehasonlítani a dolgokat.

Neem értelek. Te kérdezted mikor lõttek le nyugati gépet. Én mondtam 2+1-et, te még 2-t. Akkor mi a kérdés?
Attól, hogy lepottyant az Eagle Libiában, nem lelõtték, attól még ugyan úgy ki kellett menteni õket, elfoghatták volna õket.

Továbbra is azt mondom, hogy könnyebb lenyomni a közvélemény torkán 3 uav elvesztését, mint 1 pilótáét vagy x gyalogosét.

Mire gondolsz?

Azért a '90-es években potyogtak szépen... (Sivatagi Vihar, ex-jugók)
A 2003 után pár évvel(?) Irakban is mutogattak lezuhant F16-ost.
Nekem úgy rémlik, hogy a Dani-féle F16-ost az amcsik ellenséges behatás nélkülire kommunikálták.

Ja, Irakban egy A-10-et lõttek le 2003-ban Bagdadnál (ha jól emlékszem nõ vezette😊) Jugóban ja, Dani Zoltán egysége lõtt le egy F-117-est és egy F-16-ost Sz-125 Nyevával, ez a jugó légvédelem "eredményének" 2/3-a volt önmagában... (Közben Tunguzka/Tor is volt koszovóban szerb színekben, de minek). Líbiában (legalábbis hivatalosan) magától esett le egy F-15E.
A bevetések számához képest ez semmi, mondjuk. A talibán egy sugárhajtásút sem bírt leszedni, pedig azok még gépágyús alacsonytámadást is bevállaltak idõnként.

Egy dolog azért fontos lehet az árak összevetésénél, hogy sehol se látok arra becslést, hogy mennyit ér a pilóta(nem képzési költségek). Mert tegyük fel ellenséges területen lelövik és az ellenség elfogja az már nem olyan mint a 2.Vh-ban, hogy +1 a veszteséghez.

Irak, Jugók. Libíába magától is esett le madár. :-)

Hát az idézett rész egetverõ marhaság. A kirtikának inkább arra kellene irányulnia, hogy mire nem jók ezek az UCAV-k. SEAD feladatkör, légiharc, kemény célok megesemmisítése. Tehát egy komoly háborúban legfeljebb frontközeli CAS-ra képesek, de ha az ellenek félkomoly csapatlégvédelme van, akkor arra sem sokáig...

Most olvastam végig az egész, 5 részes cikksorozatot.

Az utolsó részbõl kiemelném a lényeget:

"Bottom line: the Reaper is more costly to both buy and fly than the manned aircraft it is commonly matched against. The margins are not even close — the Reaper is approximately twice the price to acquire compared to a contemporary F-16 fighter-bomber, and up to six times the cost of an A-10 close-support aircraft. Reaper’s annual operating costs are roughly four times the cost to operate an F-16 or an A-10.

Vagyis a Reaper-t drágább megvenni és üzemeltetni, mint egy személyzettel ellátott vadászgépet, amit általánosan összevetnek vele. A Reaper 2x drágább, mint egy F-16 (!) és hatszor drágább, mint egy A-10, az éves költsége pedig négyszer annyi hozzávetõleg, mint egy F-16-osé vagy A-10-é.

Alant pár apróságra rámutattam a költségek terén, ugyanis elsõ sorban a költségeket emeli ki. E téren pedig hibásan, vagyis részlehajlóan számol.

Itt nem a következõ 10-20 évrõl beszél, hanem a mostani helyzetrõl.

10-20 éven belül leváltani / kiváltani az UCAV-ok pedig akkor fogják az elsõ vonalbeli csapásmérõ gépeket, ha errefelé megy az USAF vagy az US NAVY. Az USAF egyértelmûen nem erre megy, a J-UCAS "kudarcát" úgy tekintik, hogy még nincs itt az ideje, hogy egyáltalán elsõ vonal beli UCAV megoldáson törjék a fejüket. Második vonalbeli egységeknek megfelelõnek tartják viszont õket.

Az US NAVY más véleményen van, elsõ sorban az X-47B/C program a meghatározó e téren, és az US NAVY kommunikációja sziklaszilárd abban, hogy a hordozókat 2020 körül már elsõ vonalbeli UCAV-okkal szereli fel. Ez a jelenleg megszûnt könnyû bombázó feladatkörnek felel meg, vagyis az N-UCAS program az A-6 utód A-12 következõ lépcsõje - kvázi egy pilóta nélküli A-12.

A cikk alapvetõen arra reflektál szerintem, hogy egyesek azt hiszik, hogy a szuperszonikus A kategóriás csapásmérõket UACV fog leváltani már a közeljövõben. (10-20 év). Ez szerintem álom. Jól védett - vagy 0 védelmû - kemény célokkal sem tudnak semmit kezdeni.

Egy masszív támadást UACV-k nem állítanak meg, oda tûzerõ kell. Azt meg nem ilyen nyeszlett kis madarak jelentik.

Szóval nem haszontalanok, de pont a képességek terén egy szuperszonikus acélpáncélos dinnyét vetnek össze egy puhatestû almával...

Emmm, ez is egy olyan cikk, amely a tényeket úgy prezentálja, ferdíti, hogy a neki tetszõ színben tüntesse fel azokat...

Csak egy kiemelés példának:

which calculates to $30.2 million for each individual Reaper and its share of ground equipment, or $120.8 million for a complete, operable CAP of four.

Vagyis egy négy gépbõl álló Reapaer CAP ára 120.8 millió dollár.

The actual cost for a Reaper unit is $120.8 million in 2012 dollars.

Vagyis miután közölték, hogy õk 4 gépet számítanak egy ember vezette gép ellen, a gép egységárát máris 120.8 millió dollárként kezelik!

Ezek után jön az olyan tételekkel, mely szerint bár repült óra alapján egy Reaper jóval olcsóbban jön, mint egy F-16 vagy A-10, de az éves szintû költségek terén egy CAP (vagyis négy gép) közel négyszer drágább, mint egy év. Ez megint egy iszonyú nagy csúsztatás, ugyanis a Reaper-ek összehasonlíthatatlanul többet töltenek ezért a levegõben!

Számoljunk, éves szinten 5.1 millió dollár egy Reaper repülési költsége, ez a megadott 3624 $/óra ár alapján 1407 repült órát jelent. Az F-16-osnál 4.8 millió dollárt említenek éves költségnek, ezért a megadott 20809 dollár per óra alapján mindössze 230 repült órát kapunk! De ezt még megfejeli azzal, hogy egy Reaper CAP négyszer annyiba kerül majdnem - azt már nem teszi hozzá, hogy ezért 920x (egész pontosan átlag 5628) annyi repült órát teljesítenek!!!

Ha már annyira szám-misztikáznak, ezt hozzátehették volna.

Még durvább az összevetés infrastruktúra része. Leírja, hogy egy Reaper CAP pontosan mennyi kiszolgáló személyzetet igényel, de nemes egyszerûséggel meg sem említi, hogy egy emberes vadászgép mekkora kiszolgáló személyzetet igényel.

Az Endurance rész ellen korrekt, legalább. Viszont azt hozzá lehet tenni, hogy egy Reaper fordulóideje (vagyis egy nap hányszor indulhat bevetésre) igen komoly, Afganisztánban volt olyan Reaper egység, amelyiknél egy hónap (!) alatt átlagban mindössze 72 órát voltak a földön az egységek (persze ez is részben PR hír - arról nem szólt a fáma, hogy aztán mennyi ideig voltak erre képesek huzamosan, és az egység hány Reaper-t vesztett feltételezhetõ mûszaki hiba miatt)...

A Survability terén nagyon komoly kritika éri a Predator-t azért, mert nem képes megvédeni magát a vadászgépekkel szemben, és sérülékenyek a földi tûzzel szemben. Azt a fair összevetésnél meg kellene említeni, hogy a Predator/Reaper fejlesztése esetében sose volt elvárás a légi harc képessége, a Stinger/AIM-9 felszerelés lehetõsége arra ad módot, hogy adott esetben meglephessen az ellenséges légi egységeket, akik nem számítanak arra, hogy egy UAV/UCAV rakétát indít rájuk.

A Predator B / Reaper eredendõen a már uralt légtérben rendelkezik valamiféle túlélõképességgel, tehát ilyen téren összevetni egy eleve harci gépnek tervezett vadászbombázóval, illetve fõleg egy csatagéppel legalábbis is csúnya eljárás...

A Reaper fegyverterhelésénél mindössze egyetlen Reaperrel számol (3000 fontos külsõ fegyverterhelés), miközben a költségeknél lazán fogta magát, és négy Reaper-bõl álló CAP-al számol. Ha a költségek terén 4 Reaper az összehasonlítási alap, akkor alapból számolni 4 géppel (12000 font) kellene. Csúnya odaszólás, hogy egy Reaper nem képes a hosszú készenléti idõ (loiter time) alatt csak korlátozott számú célt képes elpusztítani. Nem egy, hanem négy géppel számolunk akkor, szóval akkor a 18db 500 fontos bomba @ A-10 ellen fel lehet hozni a 12db (4x4) 500 fontos bombát a Reaper esetében. Csak így nem hangzik olyan drasztikusnak a különbség...

Hogy ezek után egyetlen mondatban elintézi, hogy azért egy ponton kétségtelen az UCAV-ok elõnye, ez pedig az, hogy hosszú ideig tudja a célt megfigyelni, az már-már cinikus...

Szumma szummárium, a Time cikke sem korrekt és részlehajlásoktól mentes, érezhetõ benne az, hogy itt a nagy UCAV hurrát (ami tény, hogy néha nagyobb, mint amennyit reálisan tényleg megérdemel a technológia) akarja letörni a cikk írója.

A Reaper nem az F-16 vagy az A-10 kiváltására készült, tehát nem is lehet elvárni tõle, hogy az F-16 vagy az A-10 szintû képességekkel rendelkezzen. Vagyis eleve az összevetés nem apple to apples szintû, ezt pedig kerek perec le kellett volna szögezni az elején...

Vatican City Air Force... <#eljen><#eljen><#eljen><#taps>

Rég röhögtem már ilyen jót, köszi!!! <#worship>

Hari helit? Hát jópárat Irakban és Afganisztában.

Ugyan, mikor lõttek le pilóta vezette nyugati harcigépet utoljára?
Na ugye...
A drón elõnye, hogy jóval tovább tud a levegõben maradni, mint egy harci gép, utántölteni sem kell, nem fárad el a pilóta, nem kell speedet szednie hogy ne aludjon el stb. Lásd pl. ezt a Time cikket. Itt is azt írják, amit Molni is pedzegetett, anyagilag drágább mint az A-10 vagy az F-16.

Szvsz rosszul állsz hozzá. Nem az a fõ kérdés, hogy melyik az olcsóbb, hanem hogy ezzel saját veszteség nélkül tudod lõni a 3. világ beli országokat. :-)

Mennyi egy predator repült órája?
Bár logikusan nézve egy komoly harci UAV karbantartása nagyjából annyiba kerülhetne, mint egy embervezette vadászgépé (végülis csak a pilótafülkét és berendezéseit spóroljuk, viszont több az elektronika benne, azonos képességek/tevékenyésg mellett pedig a sárkány azonos terhelésnek van kitéve és a bonyolultsága is azonos szintû lehet), viszont békeidõben a képesség fenntartása sokkal kevesebbe kerülhetne.
Inkább ez lehet az, amiben az UCAV -ok olcsóbbak lehetnek, illetve az a tény, hogy nem kell évi 300 órát reptetni a hozzá tartozó 1,5-2 pilótát, elég ha benn áll a garázsban, ha pedig szükség van rá elõveszik, oszt' hadd menjen.
Ezzel az élettartamra vetített költségek elég nagy mértékben csökkennek.

Jelenleg ugye az egyszerûbb szoftveres résszel is elég erõs gondok vannak, de feltételezem, ha sikerül egy-két megbízható rendszert kifejleszteni (fel és leszállás teljes automatizálására például), akkor azt a következõ generációra elég egyszereûen át lehet ültetni a megfelelõ értékek módosításával, és így nagy mértékben javulhat a baleseti statisztika is.

De. A 4/20m$ vs 300m$ mert ugye min 4kell az nekem nagyon ocsó. Illetve mondhatjuk az F1xet iszonyatosan drágának.

Mégvmi értelmetlen érvelés?

Csak én érzem úgy, hogy ezt már évek óta lehetett volna alkalmazni?

Fogj egy SDB-t, rakj alá egy MLRS rakétát, amely elég magasra juttatja fel ahhoz, hogy aztán az SBD a szárnyait kinyitva elvitorlázzon a célig. Ez a Boeing egyik új projektje, amit jövõre már be is akarnak mutatni...

Nem. Vásárolsz egy rakás annyira azért nem olcsó gépet, ami a feladatok 90%-át nem képes megoldani. Az elsõ komoly haderõ letörli õket a föld színérõl.

és? Az eredeti tézised téves. Ennyi.

Csak az "adott feladat" határa baromira alacsonyan van.

Nem szerencsés, de ettõl még tized, huszad annyiból megcsinálja az adott feladatot. Ennyit a költségekrõl szerinted részrõl.

Felderítõt harci géppel nem szerencsés összemérni. Akkor már legalább egy Rapiert nézz. Az már lassan a 20 millás kategória. Ellenben szinte teljesen védelen a drágám. Tehát a hasonlításod addig álla meg a lábán, amíg az ellenfél egy talibán szintû valaki. Az elsõ félkomoly légvédelemmel rendelkezõ ország szétcincálja a MANPAD/SHORAD zónában repülõ gépeket.

Az U-2-õt meg pontosan nem kukázzák, pár hónapos hír...

A Global Hawk azért nem reveláns, mert az nem harci gép, ahogy te is utalsz rá.

Egy predator konténerrel.... 6m$. (4m$ maga a gép)

Felszáll majd 18hn keresztül kering aztán hazajön. Namost nagy kérdés mivel vessük ezt össze? F16/SH? Abból kell kb 5db ugyanehez ha mind 3.5h kering ott fent.
5db gép az 300m$ vs 6m$.
5 pilota képzése, repképesaség folytonos fentartása vs konténerben ül 2+2+2 operátor.
5 gép szervizelése vs egy dugos gép.
Melyik mennyit eszik meg üzemanyagból 18h alatt?

jaj lezuhant egy predator.... leszarjuk, kicsomagolunk egy másikat.

-
Persze elõ lehetne venni a global hawkot, hogy darabja fejlesztési költséggel 200m$ de a high tech elektronika miatt a flyaway is 140m$. Csak amikor összevetették a TCOt az U2vel mint a szar kukázták U2t.

Én amúgy azt látom, hogy amikat annyira nem érdekli mennyi zöldhasúba fáj.

A DAS féle rendszerek megjelenésével szerintem ez az egész fordulóharc dolog még a jelenleginél is jobban háttérbe szorul. Marginális paraméter lesz.

Az UCAV ha megvan az IFF check indítja az aim9et oszt annyi. pluty. Ennyit a mi van arról, ha BVR csödöt mond.

Az elsõ sugárhajtású vadászokra is ezt mondták, oszt lám, mégis mûködnek.

Nem azt mondom, hogy olcsóbb az UAV, hanem hogy ha inkább óránként dollár tízezrekért reptetnek egy bombázót, minthogy Joenak be kelljen mennie a sárkunyhóba, mert ott lelõhetik és akkor otthon tüntetés lesz. Akkor ott lehet fizetnek 2x annyit a UAV-ért. :-)

Bennem meg felmerült a költséghatékonyság kérdése. A legyártott Predatorok 50+ százaléka elveszett már, alig 20 év szolgálat után. Más UAV repbiztonsági statisztikája sem olyan jó, ami közelében lenne egy 4. gen. vadásznak. Emberélet kímélõ? Az lehet. Hogy zöldhasúra vetítve olcsóbb...? Háááááááááááááát....

Mondom ktg hatékony. :-) Amit korábban max egy hk. segítségével oldottak meg, arra most hívják a fél air force-t, hogy ne halljon meg Joe. Lehet hogy összességében olcsóbb 2x annyi pilóta nélküli vackot veszteni, mint akárcsak 1 pilótát.

Na a 25-ös a másik "fejszével tervezett" vas. :-)

Az UCAV Gripen és az F/A-XX esetén a legtöbbször fel nem tett kérdés az, hogy van-e igény rá. Az olyan programok, mint az ATF esetén sem az volt a koncepció, hogy mire képesek a mostani gépek, hanem az, hogy milyen gépet szeretnénk elkészíteni. Így tehát a jelenlegi UAV/UCAV gépek ebbõl a szempontból irrelevánsak (erre utaltam is).

A meglévõ gépekhez viszonyítottan irreálisnak hangzó 20G-vel pedig pont annyi a probléma, mint az, hogy a jelen technológiák mellett tényleg szükség lenne-e egy UCAV-nak a fordulóharc képességére. Itt nem az a probléma, hogy megvalósítható-e (hiszen tudjuk, hogy igen), hanem az, hogy szükség-e van rá...

Valahogy mindenki az UCAV-oknál a fordulóharcot hozza fel. Egy apróságot pedig rögtön elfelejtenek: az UCAV-oknak nem kell a törékeny emberi testet életben tartaniuk, tehát semmi akadálya, hogy akár +/-20G-s manõverre is képes UCAV-ot tervezzenek és gyártsanak

Elméletnek szép, de jelenleg olyan UACV-ket sem gyártanak, ami egy II. Vh-s vadászgépnek problémát jelentne, de legfeljebb egy F-86 kellene a szétcincálásukhoz repteljesítmény szepontjából. Ezalól kb. a Global Hawk a kivétel a 15 km+ repülési magassággal, oda már kell légiharc rakéta, hogy a 10-12 km-en repülõ gép a maradékot áthidalja.

Az UACV gépek ára a csillagos eget verdesi úgy, hogy semmiféle ECM, komoly körkörös szenzorrendszer nincs, ami az emberi szem és fejmozgás közelébe érne rugalmasságban. Enélkül a feltételezett 20G-s képességed semmire sem jó.

Se radar, se komoly hajtómû nincs és így jön ki már 10 millára egy szuszonikus röhejesen kis fegyverterhelésû gép.

A UACV Gripen fantáziarajznál is már felmerültek ezek a kérdések. A gép repteljesíményét kihasznákni sem lehet a mai UAV technológiával. MI nélkül az egész halott. A jelenlegi UAV gépek néha 7 másodperces laggal dolgoznak...

A 20G-s mamõver meg szép elmélet, de ott már a hajómû lenne az, ami megzakkan és nem a sárkány. Nem mintha látott már volna valaki olyan repülõt, aminek ekkora felhajtó- és tolóerõ erõ tartaléka van, hogy 20G-be rántsa magát hosszú idõre Tehát ez egy jól hangzó lózung, de semmi több.

Valahogy mindenki az UCAV-oknál a fordulóharcot hozza fel. Egy apróságot pedig rögtön elfelejtenek: az UCAV-oknak nem kell a törékeny emberi testet életben tartaniuk, tehát semmi akadálya, hogy akár +/-20G-s manõverre is képes UCAV-ot tervezzenek és gyártsanak. Szóval fordulóharcban is elõnyben van az UCAV. Persze nem a jelenlegi Predator/Avenger szintû UCAV-ok, ezeknél ugyanis a légi harc nem volt opció, legfeljebb az önvédelmi szintû Stinger/AIM-9, amivel mondjuk egy helikoptert le tudnak lõni, vagy nagy szerencsével egy bénább vadászgépet.

Azonban én ennél is fontosabbnak nevezném azt a problémát, hogy megfelelõ hadszíntérre megfelelõ fegyver. Nagyon tetszik, amikor egy UCAV-ot szapuló elemzésben az F-22A-t hozzák fel példának. Csakhogy az F-22A általános légiharc-szkenáriói szerint az F-22A nem fog fordulóharcba keveredni, ha nem muszáj. Nagy távolságból elindítja az AIM-120-asait, és azok elfogynak, akkor megfordul, és nyélgázon (vagy szupercirkálással) hazamegy. Az AIM-9-esek önvédelemre vannak, kimondatlanul olyan ellenfelek ellen, akik ellen a radarirányítású AIM-120 nem hatásos - vagyis másik lopakodók ellen.

A másik folyamatosan felemlegetett példa a Vietnami háború, hogy ott is kudarcot vallott a BVR harci taktika. Csak azt felejtik el, hogy azóta az IFF rendszerek jelentõs fejlõdésen mentek keresztül, és ha olyan háborús esemény robban ki, ahol komoly esély lenne fordulóharcra (mert az ellenfél elég hatékony és kellõ számú eszközökkel rendelkezik, megfelelõ taktikai irányítás mellett), ott manapság is be fogják mondani azt, hogy oké, IFF check, ha nem barát, akkor lelõni, nagy távolságból. Elég megfigyelni az Baráti Tûz (Friendly Fire) elemzéseket. Az utóbbi két évtizedben már ott tartunk, hogy ahol ilyen történt, ott vagy meghibásodás lépett fel, vagy emberi hiba. De nagyon ritka volt az, hogy nem megerõsített IFF check esetén ne nyitottak volna tüzet.

Az UCAV-ok jövõje nagyon nagy kérdõjel, de ma mindenki ebbe az irányba megy. Lehet húzni egy olyan párhuzamot persze, hogy az UCAV a vadászgépek Jeune École-ja, hogy a drága, sok-sok milliárdos vadászgépfejlesztések helyett az olcsóbb UCAV-okra költik inkább az államok a pénzt, és az UCAV-ok kikiáltása a jövõ technológiájának csak azt akarja elhomályosítani, hogy nem képesek finanszírozni egy "valódi", ember vezette bombázó vagy vadászbombázó fejlesztését. Bizonyos analógia van valóban, hiszen a Franciák és a Svédek sem a Rafale vagy a Gripen utódján dolgoznak, hanem a nEURON-on. A BAe is inkább a Tanaris-ban gondolkodik, mint új típuson.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy az UCAV-ok kifejlesztése sem olcsó, a legtovább jutott verziók, mint az X-47B ott tart, hogy egy demonstrációs program is 800 millió dollár felett kóstál. Többek között ezért nem nagyon hallunk az EADS vagy a BAe hasonló programjáról: amíg nincs, aki hasonló szintû pénzt áldozzon erre (márpedig sem a németek/spanyolok, sem az angolok nem lapátolják a pénzt az ilyen programokba), addig saját pénzbõl nem csinálják - kockáztatva, hogy lemaradnak a Boeing, Lockheed, General Atomic, Dassault/Saab/Alenia cégek mögött.

Itt pedig visszatérnék a Jeune École-ra. Akárhogy is nézzük, a vége még is az lett, hogy a Jeune École valósággá vált, hiszen nem a több tízezer tonnás acélmonstrumok uralják a tengereket, hanem a kisebb, rakétafegyverzetû felszíni egységek és persze a tengeralattjárók. Én ebbõl a képletbõl most kihúztam a repülõgép-hordozókat. Annyira speciális lett a tengeri hadviselés, hogy én élnék azzal a gondolatmenettel, hogy a repülõgép-hordozók alapvetõen nem lettek többek, mint force projection eszközök, vagyis hogy egy adott tengerparti ország elõtt légierõt tudjanak az messze otthoni vagy legalábbis baráti légi bázisoktól biztosítani. Én élnék a gyanúval, hogy egy modern AEGIS, vagy azzal ekvivalens rendszernél korántsem lenne szükség a repülõgép-hordozók által hordozott vadászgépekre a légtér feletti uralomhoz, illetve a kötelék légi fedezetéhez.

Visszatérve az UCAV-okhoz, hogy mennyire vállnak be, és mennyire lesz jövõjük, azt szerintem alapvetõen már nem is annyira a technológia, mint a döntéshozók (politikai és katonai egyaránt) kezében van. Ha jön egy modern John R. Boyd, aki megfelelõ tanulmányt tesz az asztalra le, és ha a döntéshozó tisztek olyan fogékonyak lesznek, mint anno Agan és Cotton, akkor lehetséges lesz a közeljövõben egy többfeladatú UCAV vadászgép megvalósulásának.

Ha azonban maradnak a pilóta vezette gépekért rajongók (ne feledjük, hogy az USAF vezetésében jó részt ex-pilóták vannak) a döntések mögött, akkor az UCAV-ok megmaradnak második vonalbeli egységeknek, amelyek csak a hosszú repidejük és "olcsóságuk" miatt lesznek megtûrtek, mint harci egységek...

Szubjektív véleményt nem tudok formálni. 😊

Nekem bejönnek ezek a vasak is, de a gyerekkori nagy kedvenc a MiG-25. Annyira drabális, hogy már szép.

"Kedvencem" a De Havilland Sea Vixen. Twin boomos szuperszonikus vadász, ahol a radarkezelõ a törzsben ül a pilcsi mellett/alatt, a pilóta baloldalra eltolt kabintetõ alatt). Szürreális élmény volt Budapest felett látni repkedni pár éve. (Majdnem olyan fura mint a Cutlass volt, de azzal ellentétben nem volt egy teljesen életképtelen torzszülött).

Már hogy ne lenne hatékony? Nem buta bombákat potyogtat egyik bombázó sem. A B-1-et rendszering 8-16 darab JDAM-mel zavarták fel. A B-52 és B-1 gépre is integráltak lézeres célmegjelölõ podot. Láds a HTKA ostravai beszámolót.

Én úgy értettem, hogy a Csonttal nem túl költséghatékony sivatagot bombázni, ellenben így nem hal meg egy Joe sem.
Ha pilóta nélküli vackokkal úgy lehet harcolni elmaradott technikai szintû országok ellen, hogy még a pilóták sincsenek veszélyben, akkor had menjen.
(A jugó bombázásból a nyugatnak szvsz kb annyi maradt meg, hogy ledurrantották azt az egy 16-os pilótát az égrõl.)

Csak éppen ez a szezon és fazonnal való keverés. A B-1 és B-52 azért jött képbe, mert egy ilyen vas 8-10 órát lazán járõrizik és alig lassabban ér oda bárhova, mint egy vadász.

A UCAV-knál meg a túlélõképesség egészen más téma mint a fenti téma.

Nem mondom, hogy nincs igazad, de 10 évvel ezelött nem hülyézted volna le azt aki azt mondja, hogy majd B-1-rõl bombázzák a "terroristákat"?

Az UCAV-k terén nem vagyok ennyire optimista. Zord folyamatosan pl. azzal jön, hogy mi van, ha a BVR csõdöt mond. A UCAV-ket még egy MiG-21 is halomra mészárolná nemhogy a mai csúcsvadászok. Eddig kb. olyan környezetben mûködtek, ahol a fenyegetés szintje kb 0...

Mert rusnyák. A fejszével szabott 15-ös. Vagy a minden gyerek elsõ repülõje a 16-os. Ezek a vadászgépek. A 22-es még tetszik. Perttelen vita a szubjektiv véleményem miatt. Még talán a japó 5. gen demó tetszik, de ennyi.
2040-re mit hoznak repnapra? Redbull köteléket? :-)

Miért hagyjuk? 2030-ig, de még utána is repkedni fognak...

A palacsintavadászokat meg vissza fogod sírni, ugyanis nem azok a jövõ, hanem az UCAV-ok. Itt jön az Avenger, sõt, akár Sea Avenger is lehet belõle...

A európai 4. geneket hagyjuk. a többi meg ugyan az a palacsinta vadász. :-)

Így átgondolva tényleg nem volt a legjobb hasonlat. 😊

Hasonló vadászgépek és '50-es évek egy mondatban? Olyan elbaszott és fura kinézetû gépeket terveztek, hogy ihaj. Gépek ugyanabból a korból.

Supermarine Scimitar
MiG-21F
F-105
F-100
F-104
F-102
English Electric Lightning
A US Navy számtalan fura gépe, Cutlass, F3H Demon és F-4 Phantom.

Alig van hasonlóság a gépek között, néhánynak legfeljebb csak az, hogy nyilazott szárnyú. Soha nem volt olyan színes a gépek kinézete, mint az '50-es évek közepétõl a '60-as évek végéig. Ha még a szubszonikus gépeket is nézed, akkor aztán tényleg. Skyhawk, Intruder, Etendard, Buccaneer. Jellemzõen mind szubszonikus, hasonlóság kb. 0 köztül.

Nem bukás, csak az eredeti terveket nem sikerült megvalósítani a szétálló fegyvertartók miatt. Nem sikerült a Navy "600 mérföldes" csapásmérõt megcsinálni, de a C/D Hornetnél még így is messzebbre megy. A több függesztõ pont miatt buddy-buddy tankolásra jobb, mert KA-6 lassan nem lesz vagy már nincs és az S-3 is kikopott vagy kikopik. Persze nem egy Intruder hatósugár terén, de annál sokkal többet tud.

Légiharc képességekben semmivel sem visszalépés a sima Hornethez képest, kávzi azonos paramétereik vannak, de nagy állászög tartományban az SH jobb.

A váltótípus meg azért kell, mert az elsõ SH-k 2020-ban 20 évesek lesznek, 2025 felé a flotta már olvadni kezd. Pár évvel ezelõtt már volt olyan SH, amibe 4000 órát már belepakoltak emlékeim szerint. ~10 év alatt 4000 óra. Döbbenetes terhelés.

Továbbra se értek egyet. Bár törekvés van az egységes USAF/US NAVY/USMC géppark irányába, az már biztos, hogy 2030-ig bezárólag nem lesz teljes váltás, marad az A-10C, az F/A-18E/F/G, az F-15C/D/E és az F-16C/D, plusz az F-22A.

Ezen kívül ugyebár a jó öreg kontinensen biztos marad az Eurofighter / Rafale / Gripen trió, és készül az oroszoknál a PAK-FA, a kínaiaknál a J-15, J-20 és J-31, a koreaiaknál a KF-X, a japánoknál az ATD-X, az Indiaiaknál az AMCA.

Hogy a gépek hasonlóak? Hát istenem, ez korábban is így volt, az 1950-es és még az 1960-as években is a vadászgépek jelentõs részének orr-beömlõ nyílása volt, amihez hátranyilazott vagy deltaszárny tartozott. Tekintsük ezt "divatnak". 😊