93746
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #93586
    Érdekes, de nagyon szimpatikus hozzá állás. A Block 3-nál szerintem nem RCS tekintetében gondolnak a F-22/F-35re, hanem mint komplex rendszerre.
  • [NST]Cifu
    #93585
    A belső fegyvertérnek úgy tudom a hely biztosítva van, de csak kis méret. Ezt csak egy-két helyen olvastam, nem tudom, hogy a végleges verzióban él-e.
    Ezzel együtt a belső fegyvertér nem csak előnnyel jár, mert ugye a sárkány befoglaló méreteit jelentősen növeli, bonyolítja a sárkányszerkezet kiképzését, mechanikai és elektromos kezelését, illetve a gép aerodinamikai tulajdonságait is alaposabban kell tervezni és tesztelni.

    Mivel itt egy alapvetően új gépről van szó, egy korlátozott tapasztalattal bíró országtól, én ezt nem tartom annyira meglepőnek.
  • F1End
    #93584
    Közben találtam itt egy egész jó leírást. Röviden összefoglalva:
    - Eredetileg egy F-16 szintű gépet kívántak tervezni, hogy a meglévő F-4 és F-5 gépeket leváltsák.
    - 2010 -ben kitalálták, hogy lopakodó képessége is legyen, amit három block -ra bontva valósítanak meg.
    - Block 1: Csökkentett észlelhetőség a B-1B, Super Hornet és Eurofighter Typhoon szintjén (mondjuk szerintem ide Rafale -t akartak írni, úgy tudom az a csökkentett észlelhetőségű az Eurokacsák közül). Ezt a sárkány, beömlőnyílás és élek kialakítása, radarelnyelő bevonat és félig besüllyesztett fegyverzet alkalmazásával érik el.
    - Block 2: Belső fegyvertér, integrált szenzorok és "conformal" (beépített?) antennák. Ezt már az F-117 szintjére teszik.
    - Block 3: Ez pedig már az F-22, F-35, B-2 szintjén lenne lopakodó.
    (meg: Mondjuk én úgy tudtam, hogy az F-117 sok szempontból még nehezebben észlelhető, mint az F-22/F-35, szóval ez a rész is kissé furcsa nekem)

    Plusz itt egy jó kép, a két koncepció és a hasonló kategóriájú gépek összehasonlítására:

    Utoljára szerkesztette: F1End, 2020.11.05. 10:51:57
  • JanáJ
    #93583
    Az tiszta, hogy még a régebbi 4+++ gen gépeknél is nagyon hangsúlyos szempont az RCS csökkentés. Amit nem értek, hogy miért nincs belső fegyvertere. Biztos van oka, de nekem innen a fotelból nem tiszta. Lehet alapból nem nyernének vele annyit, mint amennyi plusz macera.
  • [NST]Cifu
    #93582
    Volt egy hajtóműves elgondolás is, az "E" végű mind a 100-as (hagyományos elrendezés) mind a 200-as (Canard-elrendezés) koncepcióból ezt vizsgálta.



    A KAI végig propagálta az egy hajtóműves változatot (kvázi egy turbózott FA-50-et), de ez az F-16-tól elmaradt volna teljesítmény és fegyverszállítás képessége szerint. Az USA-tól nem kapták meg az F135 hajtómű licensz-lehetőségét, tehát csak az F100, F110, F414 és az EJ200 maradt hajtómű-opciónak. A Koreai és az Indonéz légierő (ők is részt vesznek a programban) egyaránt két hajtóműves típust preferált volna az adott feltételek mellett, így ez lett végül választva (C103, tehát hagyományos elrendezés, 24 tonnás max. felszállótömeg).

    Az első lépcsőben egyébként egy félig-meddig hibrid megoldásban gondolkodtak volna, a sárkány saját, a hajtómű és a főbb fedélzeti rendszerek (radar, IRST/EOTS, EW, ECM, stb.) pedig licensz alapúan helyben gyártottak lettek volna. Az USA ugyanakkor megtagadta ezen rendszerek licenszbe adását, így kiestek (a történetben van egy faramuci keverés, mert érdekes módon európai megoldásokat végül nem fogadtak el, pedig az EADS még be is fektetett volna, sőt, ők az Eurofightert ajánlották az F-35A helyett, 2 milliárd eurós befektetés mellett, a koreaiak viszont nemet mondtak erre a, legalábbis papíron igen gáláns ajánlatra).

    Miután a hibrid megoldás nem játszott, maradt az, hogy a fedélzeti rendszereket koreai cégek fogják kifejleszteni, az egyetlen kvázi licensz-alapú technológia a gépben a hajtómű maradt (GE F414-KI), fegyverzet terén pedig vegyesen európai és amerikai integráció lesz (Meteor és Iris-T van ábrázolva a CGI-ken, de az AIM-120 AMRAAM és az AIM-9X2 is integrálva lesz)...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.11.05. 06:22:18
  • F1End
    #93581
    Szerintem ez egyfajta "tanulópénz".
    Próbálják felépíteni a saját vadászgép-iparukat:
    Eddig a T-50/FA-50 volt a legkomolyabb saját tervezésű és gyártású típus, ami a Gripennél valamivel kisebb teljesítményű/méretű kiképző illetve harcigép (csapásmérés szempontjából picivel, légiharc tekintetében szvsz jelentősen jobb a Gripen a harci változatnál).
    Bár nyilván jó lenne ezek után egyből egy ötödik generációs gépet tervezni, szerintem belátták, hogy erre még nem állnak készen, úgyhogy a KF-X egy kb F-18 méretű és teljesítményű gép lesz. Szerintem annyit tettek, hogy ami 5. generációs jellemzőt viszonylag kevés kockázattal és költséggel be tudnak emelni, azt megteszik, ezért hasonlít annyira a Raptorra a kialakítása,
    Ami bennem felmerült, hogy talán jobban jártak volna egy egyhajtóműves, F-16 szerű típussal. Bár az is igaz, hogy jelenleg is vannak F-16 -ik, így nézve ésszerű az F-16 és F-15 méret közé belőni az új gépet, ráadásul a kéthajtóműves kialakítással kapcsaolatban is nyernek tapasztalatokat.

    (meg persze amit Cifu írt, sok esetben ez is bőven elég)
    Utoljára szerkesztette: F1End, 2020.11.04. 22:23:19
  • [NST]Cifu
    #93580
    Alapvetően Észak-Korea és nem Oroszország vagy Kína ellen készülnek. Oda még ez is bőven jó, olcsóbb és egyszerűbb. A2A terén 4db Meteor-al (amik félig bújtatva vannak a hasán) azért vállalható (kb. a Rafale és a Szu-57 közé tippelem RCS terén). A légvédelem feltörésére rendeltek 60db F-35A-t, illetve még 20db F-35B-t a haditengerészetnek.

  • JanáJ
    #93579
    Nem sikerült még értelmeznem ezt a gépet. Olyan mint egy tini Raptor, de nincs belső fegyver tere
  • [NST]Cifu
    #93578
    Dél-Koreai KF-X prototípus építés alatt:

  • gyalogstuka
    #93577
    Az ukrán konfliktus,elsö heteiben,hónapjában,többnyire orosz területröl,támadták az ukrán belügyi,és gépesitett csapatokat.
    Úgy könnyü tüzérségi párbajt nyerni,hogy az ukránok nem löhettek vissza az orosz határ túloldalára.
  • savaz
    #93576
    Nemcsak a radarok, de a teljes felderítési arzenál. Bemértek minden mobiltelefont, minden taktikai rádiót. Megfigyeltek drónról, repülőről, műholdról. Az ukránok vérrel fizettek meg a leckéért, hogy minimalizálják a rádióforgalmat, ne vigyék magukkal a mobilt, minden mozgásukat álcázzák etc.. Az működött nagyon jól az oroszoknál, hogy minden komolyabb célpontra perceken belül tüzet nyitottak, valamilyen nagy hatótávolságú eszközzel.
  • fade2black
    #93575
    KUkrajnában Orosz oldalon kezdetektől ott voltak az Orosz tüzérségi radarok. Ezek brutál gondot okozott Ukránoknak. Késöbb pedig Ukrán oldalon is megejelntek az US tüzérségi radarok. 2020ban elvileg Ukránoknál rendszerbe állt 1L220UK. (Az US radarok bár nagyon precizek de nagyon keveset kaptak.)

    A vontatott tüzérséget lényegében elavultá, problémássá teszi.
  • ximix #93574
    The Future of FiresMaximising the UK’s Tactical and Operational Firepower
    Jack Watling 2019 pdf

    Counter Battery Radar Description - Hensoldt
    pdf
  • [NST]Cifu
    #93573
    Görög F-16C/D Block 50 / 52 kézikönyv.
  • [NST]Cifu
    #93572
    Irakban és Afganisztánban volt rá példa, de ott nem klasszikus nehéztüzérségek között, hanem inkább rakétacsapásra vagy aknavető-csapásra érkezett ellencsapás az indítási pontra a tüzérségi radar adatai alapján. Ukrajna területén volt ilyesmire példa, AkSurv2 által írt példa nem egészen ez a kategória, mert ott nem radarral mérték be a másik felet, hanem az adott applikáció árulta el a tüzérség helyzetét.

    Csak pletyka szinten, de a Szíriai és Jemeni konfliktusban is számoltak be ilyen tüzérségi párbajról, illetve az Indiai-Pakisztáni határkonfliktusoknál.
  • ximix #93571
  • aksurv2
    #93570
    Tüzérségi app.
  • aksurv2
    #93569
    Tüzérségi app.
  • Gunslinger
    #93568
    Ilyen említett tüzérségi párbaj, hogy radarral bemérik egymást 20+ km-ről és próbálja kiiktatni egymást a két tüzérség előfordult már valaha éles konfliktus során? Nekem hirtelen India vs. Pakisztán jut eszembe, ahol mindkét fél néha lövi egymást tüzérséggel, de ott is általában lakóházakat, meg civileket lőnek szét az adott ország tüzérségei és az ütegek kevésbé egymást célozzák.
  • F1End
    #93567
    Igen, az M109 felett valóban el járt az idő, ezt nem vitatom. Ami nekem kérdéses az a 70km+ lőtáv erőltetése.

    Erre a távolságra
    - irányított lövedékre lesz szükség, tehát igazán olcsó nem lehet
    - a jelek szerint rakéta póthajtáson túlmenően extra nagy hajtótöltettel, ergó a korábbiaknál jelentősen nagyobb nyomás elviselő csőből indítás is szükséges lesz, ami nemcsak még drágább platformot, de technológia kockázatot is jelent, hiszen ilyen teljesítményű rendszert még nem fejlesztettek ki.


    Egy MLRS esetén viszont már most van egy csomó kulcsra kész rendszer, 70+ km-re ellőni már több évtizede megoldott dolog.
    Tehát ha ilyen mélységben kívánnak csapást mérni, szerintem sokkal ésszerűbb lenne ezt az utat választani.

    Szóval az a benyomásom, hogy gombhoz várják a kabátot.
  • [NST]Cifu
    #93566
    Először is alapvetően az M109 egy elavult, L/39-es csőhosszú löveget használ jó ideje. Manapság nagyságrendileg 30km-es lőtáv az elvárt a csöves tüzérségtől hagyományos lőszerrel, az M109 ezzel szemben tudott nagyjából 21km-et. Rakétapóthajtásos lőszernél ugyanez 30km vs. 50-60km.
    Egy tüzérségi párbajban (Anti-Artillery) reménytelenül elvesztek, mert másfél-kétszer messzebbről tud az ellenség lőni rájuk, és ha még van is tüzérségi radar és lehetőség a válaszcsapásra, a "rövid kard" miatt nem tudnak reagálni rá. A probléma régóta égető, az M777 vontatott ágyútarack is messze lelépte már (az olyan 28km-re tudja ellőni ugyan azt az M795-ös gránátot, amit az M109A6 21km-re).

    A rakétatüzérség pedig rossz példa - a két eszköz különböző célokra szolgál és mások az árak is, az HIMARS olcsóbb, mint az M109A6, cserébe viszont drágább a lőszer hozzá, egy GLMRS nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy Excalibur gránát.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.31. 13:56:51
  • kiskorúbézoltán #93565
    Érdekes, hogy a megbízhatóságot említi a löveg és a zár kapcsán. Kicsit utánanézve problémák merültek fel a 109 Paladionok-kal kapcsolatban is ahol sokat emlegetik a zárszerkezetet. Pl itt egy hivatalosnak tűnő tesztjelentés: M109 Family of Vehicles, Paladin
    Integrated Management (PIM)


    Szerk.: A probléma nem újkeletű, 1992-ben egy GAO jelentés ugyanezt a problémát említi: ARMY’S M109 HOWITZER Required Testing Should Be Completed Before full-Rate Production
    Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2020.10.30. 19:39:26
  • F1End
    #93564
    Tiszta Zumwalt.
    Megint szuperágyút fejkesztenek egy olyan problémára, amit a rakéta tüzérség már megoldott.
  • [NST]Cifu
    #93563
    Egy korábbi dia szerint ékzár (slide block breech):


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.30. 10:40:55
  • kiskorúbézoltán #93562
    Ha má' új cső és félig elégő hüvely(nek kinéző dolog) , kíváncsi vagyok átállnak-e végre az ékzárra vagy kitartanak a csavarzár mellett.
  • [NST]Cifu
    #93561
    Azért nem olyan egyszerű 70km-es lőtáv felett megoldani a meglévő alapokon: XM654 SuperCharge hajítótöltet...

  • [NST]Cifu
    #93560
    És az F-117A még mindig repül, San Diego, 2020 október:

  • [NST]Cifu
    #93559
    Megbocsáss, de nálad sose vagyok biztos, hogy mire célzol. :D
    Igen, abban teljesen igazad van, hogy Hellfire hordozó drón ellen nem célszerű...
  • kiskorúbézoltán #93558
    Nem mondod? :D
    Amúgy nekem ez a nemzeti/politikai része eszembe se jutott, csak azon vakartam a fejem, hogy ugyan minek is menne egy ekkora drón, ilyen cuccal a hóna alatt, ilyen közel.
  • [NST]Cifu
    #93557
    A CIWS feladata pont a Hellfire-hez hasonló célpontok lelövése (is).
    Igen, Hellfire-s drónt csak akkor fog leszedni, ha a CGI videóban látott módon béna drónirányítót fogtak ki. :)
  • kiskorúbézoltán #93556
    A 8km(Hellfire kategória kb) arab számokkal is több mint a 4km (40-es lőtáv kb)... :D
  • [NST]Cifu
    #93555
    Az arab országokban hátránynak se mondanám. :)
  • z0ty4
    #93554

    Utoljára szerkesztette: z0ty4, 2020.10.28. 20:07:36
  • kiskorúbézoltán #93553
    Nekem nem tűnik szerencsésnek egy Hellfire jellegű rakettával megrajzolt drónnal promózni egy 4km lőtávolságú(?) légvédelmi rendszert.
    Nagy jelentősége nincs, a célközönséget a legkevésbé sem fogják érdekelni az ilyen videnyók, csak furcsa.
  • [NST]Cifu
    #93552
    Thales-Nexter RAPIDfire 40mm-es közellégvédelmi rendszer promó:

  • savaz
    #93551
    Az már csak a söréteseknél játtszik.
    Igazából mindkét kaliber 0,3 hüvelyk akart lenni, csak kicsit más hüvelykkel számoltak.

    Utánanéztem közben, az amcsik számolják az oromzatok között, a .308 NATO (7,62x51) lövedéke 7,82 mm.
    Az oroszok a bemélyedések között számolják, az ő lövedékük valójában 7,91 mm (7,62x54R),
    de ugyanennyi a britt .303 British és a japán 7,7x58 Arisaka is,

    7,86 mm a 7,62x25 Mausernek (pisztolytöltény),
    7,62 mm a 7.62×25mm Tokarev,
    7,9 mm a 0.32 Long Coltnak, és
    7,8 mm a .30 Carbine lőszernek, amit egy .32-es Winchester autoloader töltényből fejlesztettek ki.
    Szóval a hüvelykes megjelölések is igazából már csak márkanevek, hagyomány diktálta elnevezések.

    Az 5,56 NATO-t eredetileg egy .222 Remington (5.7 mm lövedékátmérő) vadásztöltényből fejleztették ki és a lövedékátmérőt is megtartották, de hogy megkülönböztessék attól .223-nak nevezték el.

  • gafzhu
    #93550
    Azt hiszem nem átmérőben kerek a a szám, hanem súlyban, ott is x súlyú egységből y db golyót lehetett önteni amolyan méretben.
    Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.10.26. 18:31:58
  • Palinko
    #93549
    Azt én sem tudom, mert sokszor az a megfejtés hogy amcsi mércében kerek a dolog, de a 7.62 pl .308 az 5.56 meg .223 vagy valami ilyesmi de itt azt hiszem hogy a csőben pl a spirál kerek szám már az lehet hogy 7.6-os ahhoz meg 7.62-es lőszer kell.
  • JanáJ
    #93548
    A II. VH-ban ez biztos számított, a III.ban már kétlem. Érdekes lehet a 81 és 82 a 80 mm helyett. Mondjuk én már a 7.62 meg 5.56-ot sem értem. Gondolom a 7.6 vagy az 5.6 is elrontaná az ember napját.
  • savaz
    #93547
    Az aknavetőket először a németek és az osztrákok vetették be nagyobb számban, és azok 8 cm-esek voltak Bár volt 9 cm és nagyobb is, de a 8 cm maradt meg a könnyű aknavetőknél a ii. VH-ra). KB ekkor/válaszul megjelentek a francia és angol aknavetők 81-mm-el még az I. VH végén, erről másolták az amerikaiak a saját 81 mm-es aknavetőjüket.

    Az oroszok is a franciákról másoltak 1936-ban. A németek ténylegesen használtak zsákmányolt orosz 82mm-es aknavetőket a saját 80 mm-es lőszerükkel.