95104

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#50014
Nekem az a hülye gondolatom támadt, hogy a SAR üzemmód elve nem használható fel légi célok keresésére valahogy? -
#50013
Én leírtam a saját véleményem: antennaméret + energiafelhasználás. Első körben.
Második körben ahhoz is lehet némi köze, hogy a nyugati országokban nem foglalkoztak igazán VHF frekin dolgozó radarral az elmúlt évtizedekben. A szovjetek/oroszok igen. Viszont nekik is csak földi telepítésű radarjaik vannak, lásd kép. Ezeket repülőgépre megfelelő változatban elkészíteni, a szükséges kiegészítő berendezéseket szintén repülőgépfedélzetire átdolgozni, stb. az, ami hiányzik. Ez pénz kérdés első sorban, no meg idő. Mivel nincs, aki ezt pénzelje (még az elviekben felmerült új orosz AW&C gépek is S hullámhosszon működő AESA radarral vannak elképzelve), ezért legalábbis rövid távon nem várható ilyen AW&C gép.
Szvsz úgy 2020 körül kezdődhet egy paradigmaváltás, akkor kezd majd az elvárás egyre égetőbb lenni, ha jön a rengeteg F-35, illetve megjelenik a FGFA/PAK-FA és a J-XX. -
bgabor #50012 Persze, látom én hogy nincsenek ilyenek fejlesztés alatt, csak éppen az okát próbálom keresni. :) -
#50011
Tuti hogy a másodikat nem lehetne ráapplikáni egy A380-asra? Abban biztosan elférne az összes elektronikus kiszolgálóberendezése.(de szerintem még egy kissebb gépben is)
Nézd, én csak egy hobbi-szakértő vagyok, részletekbe menő technikai kérdésekre nem tudom a választ. De azért csak van valami oka annak, hogy egyetlen ezzel foglalkozó cég sem gyárt ilyet, sőt, még csak fantáziarajzot, elképzelést sem vázol fel, és egyetlen ország légiereje sem kér ilyet, nem gondolod?
Láttunk már utasszállító gépeket bazi nagy antennákkal a tetejükön.
Az AWACS-ra gondolsz? Az "mindössze" 9 méteres. -
bgabor #50010 Persze hogy. De az egy An-225 állandó foglalkoztatottsága jelzi hogy azért van ilyen ügyfélkör, és hogy erre van kereslet. -
bgabor #50009 Tuti hogy a másodikat nem lehetne ráapplikáni egy A380-asra? Abban biztosan elférne az összes elektronikus kiszolgálóberendezése.(de szerintem még egy kissebb gépben is)
És hát nem áll semmiből egy áramvonalas, rádióhullámokat áteresztő burkolatot építeni köré. Láttunk már utasszállító gépeket bazi nagy antennákkal a tetejükön. Az áramszükségletet is meg lehetne oldani a segédgázturbinákkal.
És emellett vannak még extrém megoldások is.
Például az ötvenes években az amerikaiak kísérleteztek nukleáris reaktorral felszerelt repülőgéppel. :) -
#50008
Azért lássuk be, hogy aki An-225-össel akar szállítattni, az egy elég speciális ügyfélkör, gyorsan kell eljuttatnia nagy tömeget nagy távolságra, és a pénz nem számít. Ha a "gyors" vagy a "pénz nem számít" nem igaz, akkor hajón sokkal-sokkal olcsóbb. -
bgabor #50007 Értem. És mióta a Burán és az orosz űrsilóprogram nem létezik, nem foglalkoztak a témával. De nem érné meg befejezni a második példányt?
Elvégre bármilyen drága is karbantartani, ha egyszer vannak dolgok, amit az An-124 nem bír el, az An-225 pedig igen. -
#50006
Amúgy sosem értettem az ukránok miért nem építenek több An-225öst. Az egyetlen létező példányra non-stop igény van a kivételes szállítási kapacitása miatt. Jó üzlet lenne még néhányat forgalomba állítani.
Egész pontosan egy kész, és egy félkész példányuk van. Utóbbiról itt egy kép:
Továbbá az An-225-ös egy kísérleti, egyedi típus, anno maguk az ukránok ismerték be, hogy az An-225-ös nagyjából 3-4x több karbantartást igényel, mint egy An-124-100-as, pedig az se kutya. Ez nem egy kiforrott gép, hanem egy sebtiben összedobott óriás, aminek el kellett vinnie Buránt. -
#50005
Az E-767 esetében a két hajtóműre két-két generátor került, így ~600kW csúcs elektromos teljesítményt képes leadni, viszont az AN/APY-2 antenna energiafelvétele mindössze 30kW. -
drevil666 #50004 Még az alsóhoz el bírnék képzelni egy gépet. :) -
#50003
Uh... :) -
#50002
Ekkora antennáról beszélünk körülbelül:
Mekkora lehet a befoglaló méret? Olyan 25x25x3 méter az előbbi, utóbbi meg olyan 25x12x3 méter?
Mivel ugye ráadásul óvni kell a légáramlástól az egészet még egy áramvonalas burkolattal is el kell látni, tehát ennél csak nagyobb lesz...
És ismét, ez csak az antenna, nincs még benne a jelfeldolgozó egység (ez általában egy külön teherautón foglal helyet) és a generátor. -
drevil666 #50001 Bezony.
Akartak egy még nagyobb 8 hajtóműves verziót, de ez csak makettig jutott el.
Meg 1000 fős utasszállítót a 225-ösösből.
A 225-ösösből valami arab muki magángépet akart. Bár valamelyik az Airbus A380-ból csináltat is egyet, lehet már kész is van. Szerény, hetyke kis magángép

-
#50000
Ez impulzus csúcsteljesítmény? 4 db hajtómű van egy E-3 Sentry-n, kb. summa 10MW max. teljesítmény. Ebből 100 kW + hatásfok + minden egyéb is kb. 2-3% elvételnek tűnik. Még segédgázturbina beépítése is opció lehetne. Biztos van oka, hogy nem teszik. Hogy ez pénzügyi, műszaki vagy az igény hiánya, gőzőm sincs. -
#49999
Sosem értettem azt, hogy egy műszaki megoldást kiemel valaki és piedesztálja emeli midentől függetlenül. Az F-15C és E gépekben lényegében alig van kompozit. Tehát akkor szarok?
Attól, hogy kompozit van a gépben, attól nem lesz rajta 6 db AIM-120C, meg a világ egyik legkorszerűbb radraja, ütős ECM support vagy inregrált ECM, megbízható és bivalyerős hajtóműve, stb.
0 repült óra és tapasztalat van vele a kb. 16 milló repórás F-16 többezer darabszámos F-16 flottához képest. Értem már, megvan! Rakjunk kopmozit alkatrészeket a MiG-21bisz-be és király vadászgép lesz. Jaj...

-
#49998
A csúcsteljesítmény MW szintű, de itt elektromos teljesítményre van szükség. Egy VHF radarantenna olyan 100kW körül fogyaszt... -
Massari #49997 "A kabinergonómitá leszámítva valahol egy F-16A Block 15 és C Block 25 között lehet a gép"
Aha pejsze.
Kompozitokat gondolom csak véletlenül építették bele.
Az alap J-10 tényleg nem ment rá csökkentett RCS-re (+/-.m2k-ra tippelném) , de gyártják már újabb szívócsatorna kialakítással is.
Az osztrákok meg hogy vissza"vásároltatják"-e a Eurofightert vagy Meteort vesznek hozzá... lássuk csak -
-
#49996
Igazából amíg nincs áttörés felderítés fronton, addig a nagyon-nagy távolságból való felderítést el lehet felejteni. Amíg korábban egy vadászgépet 300-400km-ről is lehetett észlelni, ma ez már nem játszik a lopakodó gépeknél. Megoldás?
Sok-sok felderítőradar. A lopakodógépek is felderíthetőek, csak közelebbről, tehát sok radar -> nagyobb lefedettség.
Jelenleg él az a tendencia, hogy mindenki IR/Optikai érzékelőket raknak fel, van ilyen az Szuhojokon, van/lesz az Eurofightereken, Rafale-okon és az F-35-ösön. Ezek viszont csak 20-40km-en belül használhatóak jó időben. -
bgabor #49995 Akkor már érdemesebb lenne az An-124ben gondolkozni, nem abban az egyetlen létező An-225-ben.
Amúgy sosem értettem az ukránok miért nem építenek több An-225öst. Az egyetlen létező példányra non-stop igény van a kivételes szállítási kapacitása miatt. Jó üzlet lenne még néhányat forgalomba állítani. -
drevil666 #49994 Azért kíváncsi vagyok egy An-225 mekkora antennát bírna el:)
Elég nagyot.
Ha a Burant elbírja, elbírna egy baszott nagy antennát is:), jóval nagyobbat mint az Il-76.
-
#49993
Mit értünk "nagy" alatt? A hajtóművek csúcsteljesítménye több MW. Ezekből azért lehet elvenni őrjáratozási sebesség mellett. -
#49992
A VHF frekihez, hogy kellően használható legyen, nagy adóteljesítmény kell, és nagy méretű antenna. Ez nem igazán kivitelezhető egy AWACS gépnél. Talán nagy méretű léghajókkal... -
ambasa #49991 Légiharc rakétát argentin gépen csak a Mirage III-ok láttam (nem emlékszem, hogy láttam volna olyan képet, hogy lett volna más típuson). A Mirage III-asokat tudtommal csak az első május 1-ei légicsapásnál vetettek be légifedezetként, amikor is két gépet vesztettek, ezek után a Mirage-okat visszatartották a honi területek védelmére, nem emlékszem, hogy valahol is olvastam volna, hogy május 1-én indítottak volna.
Hirtelen megnéztem a Mirage-ok tevékenységét, és nem találtam indításra vonatkozó adatot.
TG -
bgabor #49990 No igen, ezért írtam hogy csak bizonyos szituációkban. Egyértelmű hogy a csöves légvédelem vagy az infrás földi indítású rakéták nem fognak fellőni néhány kilóméternél magasabbra.
Viszont a vadászgépeket rájuk lehet vezetni a támadási magasságuktól függetlenül.
És vannak olyan ellenfeleik, akik gond nélkül beáldoznának néhány tucat J-akárhányast néhány levadászott Raptorért cserébe. -
#49989
A földi légvédelemhez képest olyan magasságban repülnek, hogy ezen eszközök megesemmisítési zónáján messze kívül esik a Raptor. -
#49988
Inkább Észak-Korea. -
bgabor #49987 Hát, már a puszta észlelés is jóval több a semminél. Már az komoly előny lehet, ha valaki észlelni tud ilyen gépeket.
Persze értem én, hogy a radarvezéslésű rakétákkal továbbra se lehetne védekezni ellenük, de talán, bizonyos szituációkban egyéb eszközökkel(csöves légvédelem, hőkeresőfejes rakéták) fel lehetne lépni ellenük. Meg aztán ha tudják, honnan jönnek, rájuk lehet vezetni a vadászgépeket, aztán extrém közelről már azok is képesek érzékelni a lopakodókat, sőt, talán rakétákat is tudnak vezetni rájuk, infrafejeseket biztosan. -
bgabor #49986 "Az F-22A légifölény vadászgép, tehát a feladata, hogy az amerikai erőknek a légtér feletti uralmat megszerezze. Mivel jelen pillanatban ilyesmire a határain kívül nincs szükség, ezért az F-22A századok alapvetően amerikai bázisokra vannak beosztva. Ha szükséges, akkor áttelepítik őket máshova. Például Kadena légibázis, Japán, már több alkalommal települtek oda ideiglenesen, 3 hónapos időtartamra."
A kínaiakra akarnak nyomást gyakorolni vele? -
#49985
A gond a leküzdéssel lenne. Hiába látja egy keresőradar, ha annak a felbontása és működési elve nem elégséges ahhoz, hogy célra vezess vele bármit. A tűzvezető radarok hullámhossza nem véletlenül az ami. -
bgabor #49984 És lehetséges volna VHF frekvenciájú radart telepíteni AWACS gépekre?
Vagy más olyan radart, amelyik könnyebben ki tudná szúrni a lopakodó kialakítású repülőgépeket? -
#49983
Mindjárt kész. Remélem, hogy 1-1,5 hét múlva kint lesz a lemilnel és a HTKA-n. -
#49982
Én úgy tudtam, hogy a belga semlegességet a franciák egyoldalúan sértették meg az I. Vh alatt és elsőnek. A németek aztán jöttek...
Ezért mondtam, hossz összetettebb dolog, csak már nem volt lelkierőm legépelni az egész hacacárét. :)
Az argentín vadászgépeken vagy az angol Harrereken volt infacsapda 1982-ben? Argentín oldalról volt légiharc rakéta indítás?
A Sea Harrier-eken volt csapdavető a törzs hátsó részén, két oldalt. Ezeket utólag szerelték fel, az odaúton egy C-130-as dobta le a már elindult flottacsoportnak.
A Gr.3-asokon nem volt csalivető.
Amennyire tudom, az argentin gépek egyikén sem volt csalivető, sem a Mirage III.-asokon, sem a Daggereken, sem a Skyhawk-okon. Légiharc rakétát nem is indítottak az argentínek tudomásom szerint. Hozzá kell tenni, hogy az üzemanyagspórolás miatt szegények nem használhatták az utánégetőt sem... -
JanáJ #49981 Már megint mit írsz? -
#49980
Az argentín vadászgépeken vagy az angol Harrereken volt infacsapda 1982-ben? Argentín oldalról volt légiharc rakéta indítás? -
#49979
Én úgy tudtam, hogy a belga semlegességet a franciák egyoldalúan sértették meg az I. Vh alatt és elsőnek. A németek aztán jöttek... -
#49978
Ausztria katonailag is csak papíron semleges már, hiszen részese az EU Egységes Külpolitikai és Védelmi Politikai Egyezményének.
Egyébként pedig a "semlegesség" csak politikai / katonai erő kérdése. I.Vh előtt Belgium is semleges volt, amíg a németek be nem vonultak (hozzá kell tenni, hogy ez összetettebb kérdés, hiszen Belgium előtte már megszegte a semlegesség állapotát a Francia együttműködéssel). Aztán a II.Vh előtt független volt Észtország, Lettország és Litvánia is, csak éppen a Molotov-Rippentrop paktum miatt bekebelezte őket a Szovjetunió.
Tehát mindenki addig maradhat semleges, amíg a nagyhatalmak úgy akarják. Ha nincs szükségük rá vagy már terhessé válnak, gondolkodás nélkül lerohanhatják őket, semlegesség ide vagy oda... -
JYeti #49977
6.15. Heliket is le tud szedni :P
Y -
drevil666 #49976 Mindkettő semleges. Svájc még az EU-tól is (egyelőre). -
JanáJ #49975 Valamit elolvastál. Ausztria lesz az a Svájc.


