Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#39833
Én nem is azt mondtam, hogy a Gripent rétrõl kéne üzemeltetni, eszembe sem jutott ilyesmi. Egyértelmû, hogy nem erre tervezték! De ha a 21-es tudod üzemelni az egyengetett füves talajról, akkor a sokkal nagyobb szilárdságú, de nem speciálisan ilyen szükségrepülõtérnek épített útszakasz simán ki kell, hogy bírja a Gripent.
ASUS ROG B350-F Gaming, Ryzen R5 1600, 8GB DDR4 3000Mhz, ASUS ROG Strix RX470 4GB, Adata 920SP 128GB SSD
#39832
Az 5. generációs orosz géprõl lehet valahol képet vagy ábrát látni?Melyik cég építi?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#39831
Azért tegyük hozzá, hogy emlékeim szerint a MiG-21 futómûve alapból fel volt készítve azért a füves reptérre, míg a JAS-39 esetén hasonlóról nem tudok. :S
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39830
Értem amit mondassz, de értsd azt is amit én írtam. Vagyis szerintem sincs itthon felkészítve az úthálózat ilyen használatra. Nem a talajnyomás miatt, mert szerintem simán el kell, hogy viselje egy repülõgép súlyát az autópálya, hanem az érintett szakaszokon ki kell alakítani olyan öblöket, leágazásokat, ahol az újrafegyverzést meg lehet oldani, a technikát telepíteni.
Amúgy ez a "betonos" eszmefuttatásod nem nagyon értem, annak fényében, hogy tudva levõ, hogy anno Kenyeriben a füves reptérrõl nyomatták a MIG-21-essel. Ha a 21-est megbírta a vakondtúrásos mezõ, akkor a Gripent is elbírja a magyar aszfalt. És Kenyeriben szerinted milyen infrastuktúra volt kiépítve? Max. pár betonos placc, aztán ennyi. A fénytechnikától kezdve, az APA és üza-kocsikig minden úgy települt ki.
Amúgy ez a "betonos" eszmefuttatásod nem nagyon értem, annak fényében, hogy tudva levõ, hogy anno Kenyeriben a füves reptérrõl nyomatták a MIG-21-essel. Ha a 21-est megbírta a vakondtúrásos mezõ, akkor a Gripent is elbírja a magyar aszfalt. És Kenyeriben szerinted milyen infrastuktúra volt kiépítve? Max. pár betonos placc, aztán ennyi. A fénytechnikától kezdve, az APA és üza-kocsikig minden úgy települt ki.
ASUS ROG B350-F Gaming, Ryzen R5 1600, 8GB DDR4 3000Mhz, ASUS ROG Strix RX470 4GB, Adata 920SP 128GB SSD
#39829
Sztem õ sem véletlenmül írta oda, hgoy "részben".
Annak a Szu-27SzK-nak van több más része is:)
Annak a Szu-27SzK-nak van több más része is:)
#39828
Azért részben abból. Egy F-15E-nek meg sem kottlyan két kétezer fontos tök a szány alatt. A Gripennek az már elég komoly teher.
Ez miért a méretébõl fakad? Akkor a Szu-27SzK nagyobb harcértékû, mint a JAS-39C? :)
Ez miért a méretébõl fakad? Akkor a Szu-27SzK nagyobb harcértékû, mint a JAS-39C? :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39827
Ám lássuk be, egy gép harcértéke nem a méreteibõl fakad.
Azért részben abból. Egy F-15E-nek meg sem kottlyan két kétezer fontos tök a szány alatt. A Gripennek az már elég komoly teher.
A MiG-29-re jóformán még annyit sem költöttek, hogy ne a betonon rohadjanak szét. A szlovákok hány MiG-et vettek és hány röpképes és milyen fejleszéseket kaptak? <#zavart1>
Mikor csak megnézem a képeket róluk és a lengyelekrõl kedvem lenne betonba önteni az egész poltikikai vezetést. <#boxer><#violent>
Azért részben abból. Egy F-15E-nek meg sem kottlyan két kétezer fontos tök a szány alatt. A Gripennek az már elég komoly teher.
A MiG-29-re jóformán még annyit sem költöttek, hogy ne a betonon rohadjanak szét. A szlovákok hány MiG-et vettek és hány röpképes és milyen fejleszéseket kaptak? <#zavart1>
Mikor csak megnézem a képeket róluk és a lengyelekrõl kedvem lenne betonba önteni az egész poltikikai vezetést. <#boxer><#violent>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39826
Szvsz nálunk tökmindegy, hogy milyen vadászgép lenne, elég belegondolni, hogy mennyit költöttek a MiG-29B-kre (szinte semmi fejlesztés lassan 20 év alatt, ha jól tudom a legkomolyabb az, hogy két gépbe beépítésre került egy digitális kamera pilótafülkébe, amellyel a fegyverkezelés gyakorlatát lehet szemmel tartani/kielemezni utólag).
Ami a méretet illeti, én is örülnék, ha nem valami nyomoronc gép lenne, hanem egy férfiasabb, mint a MiG-31, ahhoz képest az F-16 is egy járulékos velorex. :D
Ám lássuk be, egy gép harcértéke nem a méreteibõl fakad. :)
Ami a méretet illeti, én is örülnék, ha nem valami nyomoronc gép lenne, hanem egy férfiasabb, mint a MiG-31, ahhoz képest az F-16 is egy járulékos velorex. :D
Ám lássuk be, egy gép harcértéke nem a méreteibõl fakad. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39825
<#vigyor1><#vigyor2>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39824
A Gripenes szájhúzásba belejátszott az is, hogy már beleéltük magunkat egy "rendes" vadászbombázóba mint mondjuk az F-16. Az összes szakértõ ott ezt találta nekünk valónak szinte minden szempontból. Erre bedobták hogy oké, nyert a Gripen. Eeeez? :) Mondjuk én még valamelyik régi repnapon bántottam meg szegénynek valamelyik mûszakiját aki kint volt vele. Akkor még csak tendereztünk és nézegettünk hogy mi lesz a "jövõ" vadásza nálunk. Körbe volt kordonozva és a srác ott beszélgetett már pár nézelõdõvel. Nézegettem a vasat én is, és mondtam neki hogy ez egész jól néz ki igy pofára, de mekkora lesz az igazi? Erre néz és mondja hogy nem érti mire gondolok. Rámutatok a gépre ,mekkora lesz? Mert ez egy nem teljes méretû makettje nem? :) Õ meg röhögött és azt mondta hogy ez a teljes mérete mert ez az igazi :)
#39823
Elõre megerõsített szakaszokon lenne ez csak lehetséges, mert a gépek talajnyomása túl nagy a magyar aszfalthoz tudtommal
Milyen az a magyar aszfalt? :)
KAB-12? AB-12? K-20? :)
Milyen vastag szõnyeg? Milyen alapon? :)
Szvsz bármelyik "régi" autópályának épített útnak (M7 a Balatonig, M1 Gyõrig, stb.) gond nélkül el kell viselnie azért a Gripen tömegét. Azt elismerem, hogy pár újabb szakasznál már gondok lehetnének tartósabb használatnál (de leszállni rá le tudnának gond nélkül).
Plusz hiába van betoncsík minimális infratruktúra akkor is ki kell, hogy legyen építva és a fegyvernek és kerónak is elõre ott kell lennie.
Ideiglenes bázis, tankautó, szervízautó. Megoldhatónak kellene lennie, de hangsúlyozom, ideiglenesen. :)
Milyen az a magyar aszfalt? :)
KAB-12? AB-12? K-20? :)
Milyen vastag szõnyeg? Milyen alapon? :)
Szvsz bármelyik "régi" autópályának épített útnak (M7 a Balatonig, M1 Gyõrig, stb.) gond nélkül el kell viselnie azért a Gripen tömegét. Azt elismerem, hogy pár újabb szakasznál már gondok lehetnének tartósabb használatnál (de leszállni rá le tudnának gond nélkül).
Plusz hiába van betoncsík minimális infratruktúra akkor is ki kell, hogy legyen építva és a fegyvernek és kerónak is elõre ott kell lennie.
Ideiglenes bázis, tankautó, szervízautó. Megoldhatónak kellene lennie, de hangsúlyozom, ideiglenesen. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39822
A döntés egyértelmûen nem szakmai alapon történt. Egyik kormány részérõl sem. Ne felejtsük el, hogy a meggyesi kormány 2003-ban módosította a szerzõdést, és az eredeti szerzõdés értelmében kifizetendõ 108 milliárd forintos vételárat 210 milliárt forintra módosította, ahelyett, hogy felbontotta volna a szerzõdést.
Azt, hogy a vadászgépbeszerzési programnak egyúttal komoly ellentételezési programmal kell együttjárnia, még a Horn kormány alatt döntötték el, ahogyan azt a (gyurcsány korány által felállított) Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár féle bizottság jelentése is kimondja. A végsõ döntésnél az ajánlat katonai és ellentételezési oldala 50-50%-ban esett latba. Így kerülhetett ki a gripen gyõztesen.
Meg úgy, hogy a Gripent gyártó Gripen International lobbistája, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly gróf 10-10 millió dollárnyi kenõpénzt juttatott a két nagy magyar pártnak, a Fidesznek és az Mszp-nek, ahogyan arra 2005-ben három dán újságíró fényt derített. Ez a magyarázata, hogy a meggyesi kormány a gripen melletti döntés okán érzett mély felháborodásában miért nem bontotta fel a szerzõdést, és helyette miért módosította majdnem kétszerakkorára a szerzõdést(és a vételárat is, persze). Érdekes módon ezt a meggyesi kormány féle részét a történetnek a Vadai Ágnes féle bizottság már egyátalán nem vizsgálta.
És a magyar legfõbb ügyészség 2008-ban "bûncselekmény hiányában" befejezte a nyomozást az ügyben.(meglepõ, mi?) A történet része még, hogy az illetékes minisztérium az ellentételezési szerzõdésekkel kapcsolatos nyilvános adatokat nem hajlandó nyilvánosságra hozni, holott erre jogerõs, másodfokon született bírósági döntés kötelezi õket.
Szóval igen kacifántos történet ez, amiben nyugodtan mondhatjuk, hogy a "milyen gépet vegyünk" kérdés volt a leglényegtelenebb tényezõ.
Azt, hogy a vadászgépbeszerzési programnak egyúttal komoly ellentételezési programmal kell együttjárnia, még a Horn kormány alatt döntötték el, ahogyan azt a (gyurcsány korány által felállított) Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár féle bizottság jelentése is kimondja. A végsõ döntésnél az ajánlat katonai és ellentételezési oldala 50-50%-ban esett latba. Így kerülhetett ki a gripen gyõztesen.
Meg úgy, hogy a Gripent gyártó Gripen International lobbistája, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly gróf 10-10 millió dollárnyi kenõpénzt juttatott a két nagy magyar pártnak, a Fidesznek és az Mszp-nek, ahogyan arra 2005-ben három dán újságíró fényt derített. Ez a magyarázata, hogy a meggyesi kormány a gripen melletti döntés okán érzett mély felháborodásában miért nem bontotta fel a szerzõdést, és helyette miért módosította majdnem kétszerakkorára a szerzõdést(és a vételárat is, persze). Érdekes módon ezt a meggyesi kormány féle részét a történetnek a Vadai Ágnes féle bizottság már egyátalán nem vizsgálta.
És a magyar legfõbb ügyészség 2008-ban "bûncselekmény hiányában" befejezte a nyomozást az ügyben.(meglepõ, mi?) A történet része még, hogy az illetékes minisztérium az ellentételezési szerzõdésekkel kapcsolatos nyilvános adatokat nem hajlandó nyilvánosságra hozni, holott erre jogerõs, másodfokon született bírósági döntés kötelezi õket.
Szóval igen kacifántos történet ez, amiben nyugodtan mondhatjuk, hogy a "milyen gépet vegyünk" kérdés volt a leglényegtelenebb tényezõ.
#39821
A 120 óra az technikai limit nem szerzõdésbeli! Én ennyit olvastam még évekkel ezelõtt. Az lehet, hogy az A verzióra vonatkozott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39820
A Gripenes 2 gép radarja felderítheti a lopakodó gépeket dolognál milyen távolságra kell gondolni a két gripen között? Kötelékben, vagy kilométerekre vannak egymástól?
Ez erõsen szituáció függõ, de inkább kilométerekben.
A Gripen-t miért bántják ennyien? Ha jól értem nekünk jó. Lehetne jobb is, de a kis hatótávra gondolom nem hazánkhoz képest van. Értsd nállunk nem lenne gond leszállni "tankolni". Mi vagy környezõ országokkal harcolnánk, vagy a Natoval közösen. Vagy ez sületlenség?
Hosszú történet, a lényegiek:
-Az elsõ megrendelt változat JAS-39A volt, nem olcsón, lizingelve. A JAS-39A kb. ugyanarra képes, mint a MiG-29B-k, csak persze újabb desing, és természetesen elõny az adatkapcsolat. De ezen túl semmilyen téren nem nyújt többet, mint a MiG-29 felújítva (ie.: a JAS-39A-k fegyverzete a Svéd légierõben továbbra is az AIM-9L, AGM-65 és RBS-15 triumvinátus).
-A gépnek az adatkapcsolaton túl igazán kiemelkedõ tulajdonsága nincs. Sem teljesítmény, sem fegyverzet, sem alkalmazási lehetõségek terén nem rendkívûli (a kis méretbõl és a jó logisztikából adódó autópályáról való üzemeltetést én most nem veszem ide, bár állítólag itthon is képes lenne rá - 400m-nyi egyenes szakasz kell csupán). A konkurenseinek, különösen az F-16-osnak ezzel szemben kismillió elõnye van, az F-16 rendelkezik a legszélesebb körû fegyverintegrációval a vadászgépek közül (más kérdés, hogy ebbõl mennyit veszünk meg... a 10/4 és a 150/4 között lényegi különbség nincs esetünkben).
-A gép vásárlása körülötti állapotok, majd utána a megrendelés felülvizsgálata, és végül a JAS-39EBS HU-ra való "fejlesztése" sok pénzrõl szól, ez pedig felszította a laikusok "szakértelmét". Itt jöttek a képbe ugye az olyan dolgok, mint hogy a gép "nem tud megfordulni az országhatáron belül", illetve a "digitális sportrepülõ" címû dolgok. Ez politikai sárdobálás jobbára, nem feltétlen a géppel függ össze (Lengyelországban az F-16-ossal kapcsolatban is voltak ilyenek, ott fõleg az szította a tûzet, hogy a Lockheed (ill. az USA) által vállalt ellentételezésbõl szinte semmi sem valósult meg).
-A gép képességeit nem csak pro, de kontra is kikezdték, például minek a légi utántöltés képessége, ha úgy se tudjuk kihasználni, például...
A Gripen ellen sok érvet fel lehet hozni, és fel is hoztak, ilyen a teljesítménye (hazai viszonyokra bõven megfelel), a vásárlás körülményei (nem a gép hibája), aztán az EBS HU változat "fejlesztése" (megint nem a gép tehet róla), a harci tapasztalatok hiánya (nem mintha bármilyen szinten is igyekezne kis hazánk harci helyzetbe küldeni a gépeket, továbbá viszonylagos értékrend (a Rafale már átesett a tûzkeresztségen - Afganisztán felett... erre mit lehet mondani?), a 120 órás repülési korlát (mi írtuk alá a szerzõdést, fogadtuk el) vagy a korlátozott fejleszthetõség (nem mintha jellemzõ lenne az MH-ra, hogy ügyelne a harceszközök képességeinek fejlesztése).
Személy szerint a Gripennel magával nekem semmi bajom nincs. A JAS-39A/B rendszeresítése hiba lett volna, ez nem vitás, de a jelenlegi változatokkal szvsz komoly gond nincs. Ami probléma, az sajnos a szerzõdésbõl fakad részben (120 órás repült óra limit, mondjuk nem mintha fenyegetne a veszély, hogy "kirepülnénk" õket), vagy az saját hibánk (fegyverzet vásárlás, célmegjelölõ konténer vásárlás, a TILDS földi komponensének megvásárlásának hiánya).
Ez erõsen szituáció függõ, de inkább kilométerekben.
A Gripen-t miért bántják ennyien? Ha jól értem nekünk jó. Lehetne jobb is, de a kis hatótávra gondolom nem hazánkhoz képest van. Értsd nállunk nem lenne gond leszállni "tankolni". Mi vagy környezõ országokkal harcolnánk, vagy a Natoval közösen. Vagy ez sületlenség?
Hosszú történet, a lényegiek:
-Az elsõ megrendelt változat JAS-39A volt, nem olcsón, lizingelve. A JAS-39A kb. ugyanarra képes, mint a MiG-29B-k, csak persze újabb desing, és természetesen elõny az adatkapcsolat. De ezen túl semmilyen téren nem nyújt többet, mint a MiG-29 felújítva (ie.: a JAS-39A-k fegyverzete a Svéd légierõben továbbra is az AIM-9L, AGM-65 és RBS-15 triumvinátus).
-A gépnek az adatkapcsolaton túl igazán kiemelkedõ tulajdonsága nincs. Sem teljesítmény, sem fegyverzet, sem alkalmazási lehetõségek terén nem rendkívûli (a kis méretbõl és a jó logisztikából adódó autópályáról való üzemeltetést én most nem veszem ide, bár állítólag itthon is képes lenne rá - 400m-nyi egyenes szakasz kell csupán). A konkurenseinek, különösen az F-16-osnak ezzel szemben kismillió elõnye van, az F-16 rendelkezik a legszélesebb körû fegyverintegrációval a vadászgépek közül (más kérdés, hogy ebbõl mennyit veszünk meg... a 10/4 és a 150/4 között lényegi különbség nincs esetünkben).
-A gép vásárlása körülötti állapotok, majd utána a megrendelés felülvizsgálata, és végül a JAS-39EBS HU-ra való "fejlesztése" sok pénzrõl szól, ez pedig felszította a laikusok "szakértelmét". Itt jöttek a képbe ugye az olyan dolgok, mint hogy a gép "nem tud megfordulni az országhatáron belül", illetve a "digitális sportrepülõ" címû dolgok. Ez politikai sárdobálás jobbára, nem feltétlen a géppel függ össze (Lengyelországban az F-16-ossal kapcsolatban is voltak ilyenek, ott fõleg az szította a tûzet, hogy a Lockheed (ill. az USA) által vállalt ellentételezésbõl szinte semmi sem valósult meg).
-A gép képességeit nem csak pro, de kontra is kikezdték, például minek a légi utántöltés képessége, ha úgy se tudjuk kihasználni, például...
A Gripen ellen sok érvet fel lehet hozni, és fel is hoztak, ilyen a teljesítménye (hazai viszonyokra bõven megfelel), a vásárlás körülményei (nem a gép hibája), aztán az EBS HU változat "fejlesztése" (megint nem a gép tehet róla), a harci tapasztalatok hiánya (nem mintha bármilyen szinten is igyekezne kis hazánk harci helyzetbe küldeni a gépeket, továbbá viszonylagos értékrend (a Rafale már átesett a tûzkeresztségen - Afganisztán felett... erre mit lehet mondani?), a 120 órás repülési korlát (mi írtuk alá a szerzõdést, fogadtuk el) vagy a korlátozott fejleszthetõség (nem mintha jellemzõ lenne az MH-ra, hogy ügyelne a harceszközök képességeinek fejlesztése).
Személy szerint a Gripennel magával nekem semmi bajom nincs. A JAS-39A/B rendszeresítése hiba lett volna, ez nem vitás, de a jelenlegi változatokkal szvsz komoly gond nincs. Ami probléma, az sajnos a szerzõdésbõl fakad részben (120 órás repült óra limit, mondjuk nem mintha fenyegetne a veszély, hogy "kirepülnénk" õket), vagy az saját hibánk (fegyverzet vásárlás, célmegjelölõ konténer vásárlás, a TILDS földi komponensének megvásárlásának hiánya).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39819
Itthon ez nem lehetséges szerintem. Van egy kis félreértés. Elõre megerõsített szakaszokon lenne ez csak lehetséges, mert a gépek talajnyomása túl nagy a magyar aszfalthoz tudtommal. A világon mindenhol elõre kijelölt és szándékosan erõsebben épített részeken lehetséges ez, nem csak úgy találomra kijelölni egy részt és onnan üzemeltetni.
Plusz hiába van betoncsík minimális infratruktúra akkor is ki kell, hogy legyen építva és a fegyvernek és kerónak is elõre ott kell lennie. A bázis nem folyamatosan üzemel, de kell lennie valaminek. A "mezõ közepérõl" nem lehet gépet üzemeltetni, fõleg magyar színvonalal...
Plusz hiába van betoncsík minimális infratruktúra akkor is ki kell, hogy legyen építva és a fegyvernek és kerónak is elõre ott kell lennie. A bázis nem folyamatosan üzemel, de kell lennie valaminek. A "mezõ közepérõl" nem lehet gépet üzemeltetni, fõleg magyar színvonalal...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39818
Mondjuk a Gripen esetében kipróbálható ugye a svédek által gyakorolt autópálya-szükségrepülõtér. Gondolom itthon nem tervezik hasonló módú felhasználását az utaknak (lassan már kocsival sem lehet rajtuk elmenni...), de egy sztráda széle ugye nem nevezhetõ ideálisnak gépüzemeltetés szempontjából. Csak a mobil eszközök kellenek és mehet a buli. Szóval ez az infrastuktúra dolog nem olyan kõbevésett, éles helyzetben bõven megfelel tehát a "többi üres betoncsík", amit emlegetsz.
ASUS ROG B350-F Gaming, Ryzen R5 1600, 8GB DDR4 3000Mhz, ASUS ROG Strix RX470 4GB, Adata 920SP 128GB SSD
#39817
Az elsõ kérdésre, ha tudnánk a pontos választ az nagy baj lenne. :)
Ez mindkét gép relatív helyzetétõl is függ a célgéphez képest szerintem. Egyszerû. Ha egy irányból kapja a stealth gép a besugárzást akkor jellemzõen egy másik irányba veri vissza nagy részét az adott frekvenciájú besugárzásnak. Azokban az irányokban kell lenni a másik gépnek amerre szórja a hullámokat a célgép. Na de merre van ez?
Figyelembevéve a szögeket és ebbõl adódó eltéréseket ez nem egyszerû, mert valszeg kis térrészrõl van szó a légtérben és ez folyamatosan változik. Az is lehet, hogy a gépek egymáshoz képesti mozgása során úgy mozdul el a zóna, hogy egyik besugárzó sem képes lekövetni.
Pl. ha nagyrészt felfele vagy lefele szóródnak a hullámok akkor geometrialig nincs jó megoldás, mert vagy a földalatt kéne repülni vagy túl magasan.
A másodikra egyszerûbb. A Gripen jó kis gép csak a probléma a propaganda körülötte, ami bicskanyitogató. Mikor benyögték, hogy az elsõ 4. gen gép. Aha. A kagtegorizálás persze szubjektív, de a legelterjedtebb szerint az 5. gen elsõ tagja az F-22. 4. gen gépek alsó hangon a '70-es évek közepe óta vannak. A szomorú igazság az, hogy az elsõre felkínált JAS-39A sok helyen még az F-16CC Block 52 gépekkel sem veheti fel a versenyt...
A leszállunk tankolnivan az gond, hogy ihhon csak Kecsón van hozzá infrasturktúra (meg talán Pápa), a többi csak üres betoncsík már amik 20 éve csak pusztulnak adott esteben.
Ez mindkét gép relatív helyzetétõl is függ a célgéphez képest szerintem. Egyszerû. Ha egy irányból kapja a stealth gép a besugárzást akkor jellemzõen egy másik irányba veri vissza nagy részét az adott frekvenciájú besugárzásnak. Azokban az irányokban kell lenni a másik gépnek amerre szórja a hullámokat a célgép. Na de merre van ez?
Figyelembevéve a szögeket és ebbõl adódó eltéréseket ez nem egyszerû, mert valszeg kis térrészrõl van szó a légtérben és ez folyamatosan változik. Az is lehet, hogy a gépek egymáshoz képesti mozgása során úgy mozdul el a zóna, hogy egyik besugárzó sem képes lekövetni.
Pl. ha nagyrészt felfele vagy lefele szóródnak a hullámok akkor geometrialig nincs jó megoldás, mert vagy a földalatt kéne repülni vagy túl magasan.
A másodikra egyszerûbb. A Gripen jó kis gép csak a probléma a propaganda körülötte, ami bicskanyitogató. Mikor benyögték, hogy az elsõ 4. gen gép. Aha. A kagtegorizálás persze szubjektív, de a legelterjedtebb szerint az 5. gen elsõ tagja az F-22. 4. gen gépek alsó hangon a '70-es évek közepe óta vannak. A szomorú igazság az, hogy az elsõre felkínált JAS-39A sok helyen még az F-16CC Block 52 gépekkel sem veheti fel a versenyt...
A leszállunk tankolnivan az gond, hogy ihhon csak Kecsón van hozzá infrasturktúra (meg talán Pápa), a többi csak üres betoncsík már amik 20 éve csak pusztulnak adott esteben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39816
Cifu két <#lama>kérdés:
- A Gripenes 2 gép radarja felderítheti a lopakodó gépeket dolognál milyen távolságra kell gondolni a két gripen között? Kötelékben, vagy kilométerekre vannak egymástól?
- A Gripen-t miért bántják ennyien? Ha jól értem nekünk jó. Lehetne jobb is, de a kis hatótávra gondolom nem hazánkhoz képest van. Értsd nállunk nem lenne gond leszállni "tankolni". Mi vagy környezõ országokkal harcolnánk, vagy a Natoval közösen. Vagy ez sületlenség?
- A Gripenes 2 gép radarja felderítheti a lopakodó gépeket dolognál milyen távolságra kell gondolni a két gripen között? Kötelékben, vagy kilométerekre vannak egymástól?
- A Gripen-t miért bántják ennyien? Ha jól értem nekünk jó. Lehetne jobb is, de a kis hatótávra gondolom nem hazánkhoz képest van. Értsd nállunk nem lenne gond leszállni "tankolni". Mi vagy környezõ országokkal harcolnánk, vagy a Natoval közösen. Vagy ez sületlenség?
#39815
Elõször is: a katonai beszerzések a legtöbb esetben nem katonai alapon lesznek eldöntve. :)
A hazai tenderen az Eurofighter nem is indult, mivel nem felelt meg a kiírásnak. Kis hazánk egy kis méretû, olcsó és olcsón üzemeltethetõ gépet akart, amely beszerzésekor izmos ellentételezést várt el. Ezt a EF konzorcium akkoriban még nem erõltette agyon (azóta változott a hozzáállása :)). A Gripenek esetén is lizingrõl beszélünk, a gépek hivatalosan a Svéd Légierõ tulajdonában vannak (vagy a Saab-éban? a fene tudja már). Anno az F-16 (különféle országokból, használt gépekrõl van szó), a Mirage 2000-5 és egy idõben talán az F/A-18C/D merült fel opcióként. Jellemzõ a beszerzésre, hogy "gazdasági döntésként" aposztrofálta a honvédelmi miniszter is.
A hazai tenderen az Eurofighter nem is indult, mivel nem felelt meg a kiírásnak. Kis hazánk egy kis méretû, olcsó és olcsón üzemeltethetõ gépet akart, amely beszerzésekor izmos ellentételezést várt el. Ezt a EF konzorcium akkoriban még nem erõltette agyon (azóta változott a hozzáállása :)). A Gripenek esetén is lizingrõl beszélünk, a gépek hivatalosan a Svéd Légierõ tulajdonában vannak (vagy a Saab-éban? a fene tudja már). Anno az F-16 (különféle országokból, használt gépekrõl van szó), a Mirage 2000-5 és egy idõben talán az F/A-18C/D merült fel opcióként. Jellemzõ a beszerzésre, hogy "gazdasági döntésként" aposztrofálta a honvédelmi miniszter is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39814
Köszi a kimerítõ választ. Igazából azt nem értem, hogy miért nem eurofightert vettünk (ha már eu piacot célozzuk meg) hisz a leírásotok alapján 2x jobb, de az ára nem a kétszerese. Jóval nagyobb harcértéket képviselne. A háttér lehet még kérdéses, karbantartás, kiszolgálás...
#39813
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39812
Cifu, a USA Keyhole mûholdjairól mennyit lehet tudni? Van valami összefoglaló anyagod?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39811
Akkor részletesebb SAR képhez is jó, vagy ahhoz már nagyobb sávszél kéne?
Ez passz, bár én nem tartom valószínûnek.
Ez a stealth képességnek nagyon odaver.
Érdekes kérdés, hogy vajon a Draken is bírt-e már vele? Mert ugye volt egy eset, mikor az Osztrák Draken-ek elkaptak egy lopakodó gépet...
Értem én, hogy mit vált le, de akkor nem igazán értem, hogy miért nem a meglevõ típusokat bõvítik? Logisztikai szempontból az lenne a nyerõ.
Az sem nyerõ, ha egy forrástól függsz. Hiába van licencgyártásban a Szu-30MKI, például a hajtómûvek vagy a katapultülés (és még sok más elem) oroszországból érkezik. Ha valamiért összerúgják a port, akkor úgy járnak, mint Pakisztán az F-16-osokkal... Ezt pedig nem akarják.
Az 5. gen orosz gép is "épül".
Állítólag õsszel fel is szál. Na arra kiváncsi leszek. :)
Svájc helyében én meg Super Hornetet vettem volna. Nem sok értelme egy jenki meg egy európai gépet párhuzamosan futtatni szerintem.
A Svájci tenderen indult a Boeing, majd külön magyarázat nélkül vissza is lépet. A visszalépésrõl a Svájciak sem nyilatkoznak, csak azt jelentették ki, hogy a Boeing-al jó kapcsolatokra törekednek a már meglévõ C/D gépeik karbantartása miatt. Egyes feltételezések szerint a gazdasági ellentételezés volt az a rész, ahol a Boeing nem akart/tudott megfelelni a svájci elvárásoknak.
Hát. Hogyan lehet egy félkész gép képességeit megítélni? Mondjuk az F-35 még ennyire sem kész talán...
Ott van a Gripen Demo és azért az F-35A prototípusa is vendégeskedett Norvégiában is.
A Gripen konkrétan nem tûnik olcsóbban üzemeltethetõnek, mint a konkurens 4.+ gen gépek és asszem technikailag nem repülhet havi 100-120 óránál többet.
Ebben a 120 órában én nem vagyok biztos. Azt kétlem mindenestre, hogy egy Indiai, Holland vagy Svájci tenderen bárminemû siker reményével indulhatnak, ha korlátozzák a gép havi repidejét...
A mi és a csehországi eset annyiból nem reveláns, hogy lizingelt gépekrõl van szó, tehát megszabhatnak ilyen feltételeket.
Ez passz, bár én nem tartom valószínûnek.
Ez a stealth képességnek nagyon odaver.
Érdekes kérdés, hogy vajon a Draken is bírt-e már vele? Mert ugye volt egy eset, mikor az Osztrák Draken-ek elkaptak egy lopakodó gépet...
Értem én, hogy mit vált le, de akkor nem igazán értem, hogy miért nem a meglevõ típusokat bõvítik? Logisztikai szempontból az lenne a nyerõ.
Az sem nyerõ, ha egy forrástól függsz. Hiába van licencgyártásban a Szu-30MKI, például a hajtómûvek vagy a katapultülés (és még sok más elem) oroszországból érkezik. Ha valamiért összerúgják a port, akkor úgy járnak, mint Pakisztán az F-16-osokkal... Ezt pedig nem akarják.
Az 5. gen orosz gép is "épül".
Állítólag õsszel fel is szál. Na arra kiváncsi leszek. :)
Svájc helyében én meg Super Hornetet vettem volna. Nem sok értelme egy jenki meg egy európai gépet párhuzamosan futtatni szerintem.
A Svájci tenderen indult a Boeing, majd külön magyarázat nélkül vissza is lépet. A visszalépésrõl a Svájciak sem nyilatkoznak, csak azt jelentették ki, hogy a Boeing-al jó kapcsolatokra törekednek a már meglévõ C/D gépeik karbantartása miatt. Egyes feltételezések szerint a gazdasági ellentételezés volt az a rész, ahol a Boeing nem akart/tudott megfelelni a svájci elvárásoknak.
Hát. Hogyan lehet egy félkész gép képességeit megítélni? Mondjuk az F-35 még ennyire sem kész talán...
Ott van a Gripen Demo és azért az F-35A prototípusa is vendégeskedett Norvégiában is.
A Gripen konkrétan nem tûnik olcsóbban üzemeltethetõnek, mint a konkurens 4.+ gen gépek és asszem technikailag nem repülhet havi 100-120 óránál többet.
Ebben a 120 órában én nem vagyok biztos. Azt kétlem mindenestre, hogy egy Indiai, Holland vagy Svájci tenderen bárminemû siker reményével indulhatnak, ha korlátozzák a gép havi repidejét...
A mi és a csehországi eset annyiból nem reveláns, hogy lizingelt gépekrõl van szó, tehát megszabhatnak ilyen feltételeket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39810
Az elsõ rendõr egyenruhának tûnik, a második talán katonai fõiskola.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39809
No, azért így már árnyaltabb a kép. Én örülnék, ha terjedne a Gripen, mert akkor a jövõbeli fejlesztések és üzemeltetések kockázatait más is viselné. Mondjuk nekünk ez csak akkor számít, ha itt valaha lesz normális Girpen üzemeltetés és nem csak légierõlködés.
A radar kapcsán viszont pont az van ami nagyon európai. Marakodás a kis "koncon" és szépen kinyírják egymást...
A Girpen adakapcsolata tényleg nagyon durva így. Akkor részletesebb SAR képhez is jó, vagy ahhoz már nagyobb sávszél kéne? Mindenesetre az, hogy más kisugárzó jele alapján is tud dolgozni az nagyon komoly. Ez a stealth képességnek nagyon odaver.
Értem én, hogy mit vált le, de akkor nem igazán értem, hogy miért nem a meglevõ típusokat bõvítik? Logisztikai szempontból az lenne a nyerõ. Azért egy Szu-30MKI nagyon komoly gép. Itt is le lett írva, hogy nagyon fontos a hatótávolság az Eitóp-Eritreai háború tapasztalatai alapján. Ugyanazon fegyverzettel a Szu-27 agyonverte a MiG-29-et, mert ott szállt harba ahol akart. Hibáa fejlett a Gripen, ha a Szu-30 akkor és ott jön ahol akar a Gripennek meg haza kell mennie.
A Gripen Demo egy éve került bemutatásra, azóta folyamatosan repül...
Ez igaz. Az 5. gen orosz gép is "épül".<#zavart1>
Svájc helyében én meg Super Hornetet vettem volna. Nem sok értelme egy jenki meg egy európai gépet párhuzamosan futtatni szerintem.
Ebben nem lennék olyan biztos, a Saab elég akkurátusan nyomul (a dán kormány politikusai nemrég voltak Svédországban meghíváson, hogy lássák az NG képességeit).
Hát. Hogyan lehet egy félkész gép képességeit megítélni? Mondjuk az F-35 még ennyire sem kész talán...
A svédek közölték, hogy a szerzõdésben vállalt árakat tartani fogják, amely alapból 1 milliárd euróval van az F-35A ára alatt, és az ráadásul nem fixált.
Szép-szép, de mennyi a teljes program ára? A svédek (és más is ) ígért sok szépet. Legtöbbször nem jött be. A Gripen konkrétan nem tûnik olcsóbban üzemeltethetõnek, mint a konkurens 4.+ gen gépek és asszem technikailag nem repülhet havi 100-120 óránál többet. Egy valódi háborúban ez nagyon kevés lehet az ODS tapasztalatai alapján.
A radar kapcsán viszont pont az van ami nagyon európai. Marakodás a kis "koncon" és szépen kinyírják egymást...
A Girpen adakapcsolata tényleg nagyon durva így. Akkor részletesebb SAR képhez is jó, vagy ahhoz már nagyobb sávszél kéne? Mindenesetre az, hogy más kisugárzó jele alapján is tud dolgozni az nagyon komoly. Ez a stealth képességnek nagyon odaver.
Értem én, hogy mit vált le, de akkor nem igazán értem, hogy miért nem a meglevõ típusokat bõvítik? Logisztikai szempontból az lenne a nyerõ. Azért egy Szu-30MKI nagyon komoly gép. Itt is le lett írva, hogy nagyon fontos a hatótávolság az Eitóp-Eritreai háború tapasztalatai alapján. Ugyanazon fegyverzettel a Szu-27 agyonverte a MiG-29-et, mert ott szállt harba ahol akart. Hibáa fejlett a Gripen, ha a Szu-30 akkor és ott jön ahol akar a Gripennek meg haza kell mennie.
A Gripen Demo egy éve került bemutatásra, azóta folyamatosan repül...
Ez igaz. Az 5. gen orosz gép is "épül".<#zavart1>
Svájc helyében én meg Super Hornetet vettem volna. Nem sok értelme egy jenki meg egy európai gépet párhuzamosan futtatni szerintem.
Ebben nem lennék olyan biztos, a Saab elég akkurátusan nyomul (a dán kormány politikusai nemrég voltak Svédországban meghíváson, hogy lássák az NG képességeit).
Hát. Hogyan lehet egy félkész gép képességeit megítélni? Mondjuk az F-35 még ennyire sem kész talán...
A svédek közölték, hogy a szerzõdésben vállalt árakat tartani fogják, amely alapból 1 milliárd euróval van az F-35A ára alatt, és az ráadásul nem fixált.
Szép-szép, de mennyi a teljes program ára? A svédek (és más is ) ígért sok szépet. Legtöbbször nem jött be. A Gripen konkrétan nem tûnik olcsóbban üzemeltethetõnek, mint a konkurens 4.+ gen gépek és asszem technikailag nem repülhet havi 100-120 óránál többet. Egy valódi háborúban ez nagyon kevés lehet az ODS tapasztalatai alapján.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39808
Az EF egy nagy méretû multifunkciós gép, nagy hatótávolság, teherbírás és jó manõverezõ képesség jellemzi. A Gripen egy kisebb, könnyebb gép, amely inkább a svéd viszonyokra kihegyezve (autópályájáról üzemeltethetõ, kevés kiszolgálást igényel, inkább az "többet ésszal mint erõvel" doktrina szerinti használatra szánták.
Igazán összehasonlítani nem lehet õket, de az áruk is csak messzirõl hasonló. Egy JAC-39NG ára olyan 56 millió euró, egy EF ára viszont 85 millió euró. (Ezzel kapcsolatban van is egy kis haccacáré, mert a Norvégok a magasabb árra hivatkozva dobták a Gripen NG-t az F-35A-val szemben, a számításokat a Saab is elvégezte, és szerinte a norvégok készakarva rosszul mérték fel a költségeket - mintha a fegyverbeszerzések a fair playról szólnának... :))))
Igazán összehasonlítani nem lehet õket, de az áruk is csak messzirõl hasonló. Egy JAC-39NG ára olyan 56 millió euró, egy EF ára viszont 85 millió euró. (Ezzel kapcsolatban van is egy kis haccacáré, mert a Norvégok a magasabb árra hivatkozva dobták a Gripen NG-t az F-35A-val szemben, a számításokat a Saab is elvégezte, és szerinte a norvégok készakarva rosszul mérték fel a költségeket - mintha a fegyverbeszerzések a fair playról szólnának... :))))
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39807
Polcról levehetõ? Nem túlzás ez egy picit?
Annyiból igen, hogy egész pontosan arról van szó, hogy a PS-05/A-t házasították össze az RBE2A antennájával. :)
Ez egy átmeneti állapot, a Thales és a Saab annyira nem barátok egy ideje, köszönhetõen annak, hogy Braziliában és Indiában is versenyzik a Rafale és a Gripen (a két legnagyobb nemzetközi tender), és mindkét esetben elõször a Thales-Saab közös radar került szóba, mint széria NG radar. A Thalesben azonban a Dassault komoly részesedést szerzett, illetve pénzt kaptak a Rafale AESA radarjának kifejlesztésére, tehát a Saab-al való közösködés ideiglenesnek tekinthetõ, és a Thales közölte, hogy nem fog a széria Gripen NG-kbe radart adni a jelen körülmények között. A Saab két másik céggel "közösködött", az egyik a Raytheon, amely azonban 2008-ban szakított a svédekkel, a másik pedig a Selex. A Selex maradt az aduász a Saab kezében a helyzet után. A Selex Vixen 500 radarja már most is létezik, az USCG HC-130 és Cessna Cititaion gépeibe került, a Saab és a Selex egy 1000 T/R (adó-vevõ) egységbõl álló antennát tervez a Gripen NG orrába.
Mindenki említi, hogy jobb a Gripen adatkapcsolata. Konkrétan miben?
A Tactical Information Datalink System a Gripen fedélzetén képes arra, hogy a kapcsolatban álló gépek egymás radarjelét kombinálják. Tehát A gép mûködteti a radarját, és a B és a C gép radarja passzív módban figyeli a visszaverõdõ jelet. Az is lehetséges az által, hogy az F-117A-hoz hasonló lopakodó gépek (ahol nem az elnyelés, hanem a radarjelek "szétszórása" a megoldás) felderíthetõek legyenek. A TILDS lehetõvé teszi tehát a radarok közvetlen együttmûködését, ez bemérésnél, felderítésnél csökkenti a radar használot. A TILDS segítségével két (vagy több) Gripen képes arra, hogy az egyik gép PS-05/A radarja segítségével követi (v. rakétát vezet rá) a célpontra, míg a másik gép a radarjával zavaró üzemmódban zavarja az ellenséges gép radarját, megnehezeítve az ECCM (elektronikus ellentevékenység az elektronikus zavarásra) mûködést. Az is lehetséges, hogy például egy négy gépes Gripen raj a TILDS által irányítva széles sávban zavarjon a radarjuk segítségével, és folyamatosan váltogatva (egymás között ugráltatva) a frekvenciákat, összezavarja illetve megnehezítse az ellenséges ECCM/EW dolgát. A TILDS lehetõvé teszi, hogy egy célpontra több Gripen is ráirányítja a radarját különbözõ frekvenciákon, így az elektronikus zavarást "átüthetik". A pilóta arról is értesül, ha az általa befogott légi vagy felszíni (ez esetben feltehetõen tengeri) célpontra valamelyik társa rakétát indított.
Mit ér, ha a legelterjedtebbel nem mûködhet együtt?
A TILDS mellé be lehet építeni a Link-16-ot, ha jól tudom, a magyar gépekben is van Link-16.
Magyarán egy légvédelmi rendszerbe alapból Link 16 nélkül elég nehéz beintegrálni fõleg, ha egy szövetséges államokkal kéne együttmûködni.
Van a TILDS-nek földi komponense, csak sajnos mi azt nem vettük meg.
Akkkora országokban? Milyen a reptér sûrûség?
India a MiG-21-es flottája helyére írta ki az MMRCA tendert, nagy hatótávolságú gépnek ott van nekik a Szu-30MKI. Brazilia az AMX és F-5EM/FM gépek helyére akar új gépeket - azok sem a hatótávolságukról híresek.
A Gripen Demo meg csak egy szép terv. Forrás nem nagyon van hozzá...
A Gripen Demo egy éve került bemutatásra, azóta folyamatosan repül...
Svájcnak elég a Hornet (szerintem) és a lakosság nem lelkesedik új gépekért, meg válság ott is van.
Válság van, de ez nem változtat azon, hogy az F-5E/F gépeket 2010 után kivonás várja. Az EF, a Rafale és a Gripen NG küzd a megrendeléséért. Annyi történt itt, hogy 2009 decemberéig eltolták a tendert (eredetileg nyáron döntöttek volna).
Hollandia és Dánia szerintem esélytelen a Norvég bukta után.
Ebben nem lennék olyan biztos, a Saab elég akkurátusan nyomul (a dán kormány politikusai nemrég voltak Svédországban meghíváson, hogy lássák az NG képességeit). A svédek közölték, hogy a szerzõdésben vállalt árakat tartani fogják, amely alapból 1 milliárd euróval van az F-35A ára alatt, és az ráadásul nem fixált.
Nem mondom, hogy elõre lejátszott menet, de azt sem, hogy esélytelen a Gripen...
Annyiból igen, hogy egész pontosan arról van szó, hogy a PS-05/A-t házasították össze az RBE2A antennájával. :)
Ez egy átmeneti állapot, a Thales és a Saab annyira nem barátok egy ideje, köszönhetõen annak, hogy Braziliában és Indiában is versenyzik a Rafale és a Gripen (a két legnagyobb nemzetközi tender), és mindkét esetben elõször a Thales-Saab közös radar került szóba, mint széria NG radar. A Thalesben azonban a Dassault komoly részesedést szerzett, illetve pénzt kaptak a Rafale AESA radarjának kifejlesztésére, tehát a Saab-al való közösködés ideiglenesnek tekinthetõ, és a Thales közölte, hogy nem fog a széria Gripen NG-kbe radart adni a jelen körülmények között. A Saab két másik céggel "közösködött", az egyik a Raytheon, amely azonban 2008-ban szakított a svédekkel, a másik pedig a Selex. A Selex maradt az aduász a Saab kezében a helyzet után. A Selex Vixen 500 radarja már most is létezik, az USCG HC-130 és Cessna Cititaion gépeibe került, a Saab és a Selex egy 1000 T/R (adó-vevõ) egységbõl álló antennát tervez a Gripen NG orrába.
Mindenki említi, hogy jobb a Gripen adatkapcsolata. Konkrétan miben?
A Tactical Information Datalink System a Gripen fedélzetén képes arra, hogy a kapcsolatban álló gépek egymás radarjelét kombinálják. Tehát A gép mûködteti a radarját, és a B és a C gép radarja passzív módban figyeli a visszaverõdõ jelet. Az is lehetséges az által, hogy az F-117A-hoz hasonló lopakodó gépek (ahol nem az elnyelés, hanem a radarjelek "szétszórása" a megoldás) felderíthetõek legyenek. A TILDS lehetõvé teszi tehát a radarok közvetlen együttmûködését, ez bemérésnél, felderítésnél csökkenti a radar használot. A TILDS segítségével két (vagy több) Gripen képes arra, hogy az egyik gép PS-05/A radarja segítségével követi (v. rakétát vezet rá) a célpontra, míg a másik gép a radarjával zavaró üzemmódban zavarja az ellenséges gép radarját, megnehezeítve az ECCM (elektronikus ellentevékenység az elektronikus zavarásra) mûködést. Az is lehetséges, hogy például egy négy gépes Gripen raj a TILDS által irányítva széles sávban zavarjon a radarjuk segítségével, és folyamatosan váltogatva (egymás között ugráltatva) a frekvenciákat, összezavarja illetve megnehezítse az ellenséges ECCM/EW dolgát. A TILDS lehetõvé teszi, hogy egy célpontra több Gripen is ráirányítja a radarját különbözõ frekvenciákon, így az elektronikus zavarást "átüthetik". A pilóta arról is értesül, ha az általa befogott légi vagy felszíni (ez esetben feltehetõen tengeri) célpontra valamelyik társa rakétát indított.
Mit ér, ha a legelterjedtebbel nem mûködhet együtt?
A TILDS mellé be lehet építeni a Link-16-ot, ha jól tudom, a magyar gépekben is van Link-16.
Magyarán egy légvédelmi rendszerbe alapból Link 16 nélkül elég nehéz beintegrálni fõleg, ha egy szövetséges államokkal kéne együttmûködni.
Van a TILDS-nek földi komponense, csak sajnos mi azt nem vettük meg.
Akkkora országokban? Milyen a reptér sûrûség?
India a MiG-21-es flottája helyére írta ki az MMRCA tendert, nagy hatótávolságú gépnek ott van nekik a Szu-30MKI. Brazilia az AMX és F-5EM/FM gépek helyére akar új gépeket - azok sem a hatótávolságukról híresek.
A Gripen Demo meg csak egy szép terv. Forrás nem nagyon van hozzá...
A Gripen Demo egy éve került bemutatásra, azóta folyamatosan repül...
Svájcnak elég a Hornet (szerintem) és a lakosság nem lelkesedik új gépekért, meg válság ott is van.
Válság van, de ez nem változtat azon, hogy az F-5E/F gépeket 2010 után kivonás várja. Az EF, a Rafale és a Gripen NG küzd a megrendeléséért. Annyi történt itt, hogy 2009 decemberéig eltolták a tendert (eredetileg nyáron döntöttek volna).
Hollandia és Dánia szerintem esélytelen a Norvég bukta után.
Ebben nem lennék olyan biztos, a Saab elég akkurátusan nyomul (a dán kormány politikusai nemrég voltak Svédországban meghíváson, hogy lássák az NG képességeit). A svédek közölték, hogy a szerzõdésben vállalt árakat tartani fogják, amely alapból 1 milliárd euróval van az F-35A ára alatt, és az ráadásul nem fixált.
Nem mondom, hogy elõre lejátszott menet, de azt sem, hogy esélytelen a Gripen...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39806
Nagyon nehéz összehasonlítani õket és nem is igazán fair. Az EF program késõbb indult és kéthattómûves a gép. Mintha egy kisteherautót mérnél össze egy utánfutós trailerrel.
Nos az EF tolóerõ tömeg aránya a királykategória, a Gripené nagyon nem. Itt az EF kiütéssel gyõz.
Aerodinamikailag mindkét gép elég jó. Az EF a nagy felületû szárnya miatt iszonyatos nagy átmeneti foruduló szögesebességet képes produkálni és a toloóerõ tömeg aránya miatt az állandósult szögsebessége is kegyetlen jó. A Gripen "kacsaszány" megoldása nyújt bizonyos elõnyeket és hátrányokat is.
A két gép puszta méretkülönbségei miatt a hordozható fegyver tömegében az EF agyonveri a Gripent és hatótávolságban is. A gond az, hogy nagyon sok EF még csak egyfeladatos, mert a fegyverintegráció lassan megy és a gépeket átadták egyfeladatosan és nem lettek szintre hozva. A fegyverek hiánya igaz a Gripenre is. Pl. tudtommal SEAD feladatkörre alkalmatlan jelenleg, mert nincs semmiféle ARM (anti radar missle) hozzá. Az EF asszem van ALARM. Ezt majd a jövõ megoldja, de halkan hozzáteszem, hogy pont emiatt maradnak alul sokszor az európai gépek a tendereken, mert "majd egyszer" képességekkel árulják. A jenki gépek kulcsrakészek. Megveszed és van minden ami kell.
Elektronikailag a C Gripen nagyon komoly. A svéd elektronika nagyon ütõs. A probléma az, hogy nem NATO tagország, így egyes rendszerek nem megfelelõek a NATO számára. Valaki mesélt nekem ezt-azt a svéd Viggenekrõl. Azokban is nagyon komoly elektronika volt tudtommal akkori szinten. Az EF sem éppen bóvli. A szárnyvégekre mehet ECM konténer és abban asszem infravörös érzékelõ is van ami a MANPAD és kis hatótávolságú rakétaindítás esetén figyelmeztet.
Elég impresszív. :)
Nos az EF tolóerõ tömeg aránya a királykategória, a Gripené nagyon nem. Itt az EF kiütéssel gyõz.
Aerodinamikailag mindkét gép elég jó. Az EF a nagy felületû szárnya miatt iszonyatos nagy átmeneti foruduló szögesebességet képes produkálni és a toloóerõ tömeg aránya miatt az állandósult szögsebessége is kegyetlen jó. A Gripen "kacsaszány" megoldása nyújt bizonyos elõnyeket és hátrányokat is.
A két gép puszta méretkülönbségei miatt a hordozható fegyver tömegében az EF agyonveri a Gripent és hatótávolságban is. A gond az, hogy nagyon sok EF még csak egyfeladatos, mert a fegyverintegráció lassan megy és a gépeket átadták egyfeladatosan és nem lettek szintre hozva. A fegyverek hiánya igaz a Gripenre is. Pl. tudtommal SEAD feladatkörre alkalmatlan jelenleg, mert nincs semmiféle ARM (anti radar missle) hozzá. Az EF asszem van ALARM. Ezt majd a jövõ megoldja, de halkan hozzáteszem, hogy pont emiatt maradnak alul sokszor az európai gépek a tendereken, mert "majd egyszer" képességekkel árulják. A jenki gépek kulcsrakészek. Megveszed és van minden ami kell.
Elektronikailag a C Gripen nagyon komoly. A svéd elektronika nagyon ütõs. A probléma az, hogy nem NATO tagország, így egyes rendszerek nem megfelelõek a NATO számára. Valaki mesélt nekem ezt-azt a svéd Viggenekrõl. Azokban is nagyon komoly elektronika volt tudtommal akkori szinten. Az EF sem éppen bóvli. A szárnyvégekre mehet ECM konténer és abban asszem infravörös érzékelõ is van ami a MANPAD és kis hatótávolságú rakétaindítás esetén figyelmeztet.
Elég impresszív. :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39804
Nem értek annyira a vadászokhoz, mint itt egyesek, de bátorkodok feltenni egy kérdést. Szeretném összehasonlítani az Eurofightert a Gripenhez képest. Mennyibe kerülnek? Mert a gripen repüléstechnikailag nagyon le van maradva az eurofighterhez képest, gondolok itt a hajtómûre. 1 db eurojet 200-as erõsebb mint a gripené és az elõbbibõl kettõ is van az EF-ben (ezt be is bizonyította Kecskeméten). Elektronika terén hogy áll? Egyáltalán összehasonlítható a két gép? Mert wiki alapján az EF-et a tornado leváltására tervezték, és hát azt még a gripen is leveri mozgékonyság szempontjából. Kiforrottabb az EF mint a gripen? Meg hasonló jellegû kérdések, amik a wikibõl kimaradtak.
#39803
Polcról levehetõ? Nem túlzás ez egy picit?
Mindenki említi, hogy jobb a Gripen adatkapcsolata. Konkrétan miben? Ezt milyen többletköltséggel hasznosítható? Mit ér, ha a legelterjedtebbel nem mûködhet együtt? Magyarán egy légvédelmi rendszerbe alapból Link 16 nélkül elég nehéz beintegrálni fõleg, ha egy szövetséges államokkal kéne együttmûködni. Az F-22 sem Link 16 kompatiblis, csak az F-22 az nem egy Gripen...
Az lehet, hogy több célegyenesében ott van, de pont India és Brazília ahol szerintem esélytelen a C Gripen. Akkkora országokban? Milyen a reptér sûrûség? A Gripen Demo meg csak egy szép terv. Forrás nem nagyon van hozzá...
A többi tender kapcsán is erõsen szkeptikus vagyok. Svájcnak elég a Hornet (szerintem) és a lakosság nem lelkesedik új gépekért, meg válság ott is van. Hollandia és Dánia szerintem esélytelen a Norvég bukta után. F-35 az esélyes vagy F-16Block 70 (ha indult egyáltalán..) Horvátország az viszont tényleg esélyes, mert Csehország és Magyarország kategória. A mennyiség viszont jelentéktelen. Románok a jenki cuccot szeretik, én F-16-ra tippelnék.
Mindenki említi, hogy jobb a Gripen adatkapcsolata. Konkrétan miben? Ezt milyen többletköltséggel hasznosítható? Mit ér, ha a legelterjedtebbel nem mûködhet együtt? Magyarán egy légvédelmi rendszerbe alapból Link 16 nélkül elég nehéz beintegrálni fõleg, ha egy szövetséges államokkal kéne együttmûködni. Az F-22 sem Link 16 kompatiblis, csak az F-22 az nem egy Gripen...
Az lehet, hogy több célegyenesében ott van, de pont India és Brazília ahol szerintem esélytelen a C Gripen. Akkkora országokban? Milyen a reptér sûrûség? A Gripen Demo meg csak egy szép terv. Forrás nem nagyon van hozzá...
A többi tender kapcsán is erõsen szkeptikus vagyok. Svájcnak elég a Hornet (szerintem) és a lakosság nem lelkesedik új gépekért, meg válság ott is van. Hollandia és Dánia szerintem esélytelen a Norvég bukta után. F-35 az esélyes vagy F-16Block 70 (ha indult egyáltalán..) Horvátország az viszont tényleg esélyes, mert Csehország és Magyarország kategória. A mennyiség viszont jelentéktelen. Románok a jenki cuccot szeretik, én F-16-ra tippelnék.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39802
Azért ennyire nem rossz a helyzet. A gépnek vitathatatlan elõnyei vannak, a PS-05/A radar tudásra, képességekre ugyan ott van, mint az AN-APG-68 v9, és készül az új AESA radar (a Selex fejleszti, a Gripen Demo-ba egy már kész ("polcról levehetõ") Thales RBE-2A AESA radar került). A Saab saját adatkapcsolata oda-vissza hülyére veri a Link16-ot (ez egyben viszont azt is jelenti, hogy nem kompatibilis vele).
A Gripen exportja értelemszerûen nem mérhetõ az F-16-oshoz, de még mindig legalább az exportképes gépek közé tartozik e téren, például a Rafale-hoz képest. Thaiföld 6+6 Gripen C/D-t vásárol, és nagyobb megrendelések vannak célegyenesben (Brazilia és India), illetve több kisebb országban várható az év végén, vagy a jövõ évben (Svájc, Horvátország, Románia, Hollandia és Dánia).
A Gripen exportja értelemszerûen nem mérhetõ az F-16-oshoz, de még mindig legalább az exportképes gépek közé tartozik e téren, például a Rafale-hoz képest. Thaiföld 6+6 Gripen C/D-t vásárol, és nagyobb megrendelések vannak célegyenesben (Brazilia és India), illetve több kisebb országban várható az év végén, vagy a jövõ évben (Svájc, Horvátország, Románia, Hollandia és Dánia).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39801
Önmagához képest talán. Csak mivel kevés gép van soha a büdös életben nem fog annyit repülni, mint az F-16 vagy más kevesebb gépbõl álló flotta. Vevõ sincs nagyon rá. Akinek lenne rá pénze az nagy ország. Annak meg a gép hatótávolsága és egyhajtómûves kialakítása nem nyerõ.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39800
Egyre kiforrottabb,elismertebb típus lesz a Gripen nem?Bizonyára tovább is fogják még fejleszteni.Kíváncsi leszek azért az elsõ harcban nyújtott eredményeire.(de lehetõleg ne hazai légtérben kelljen nekik bizonyítani:D)
#39799
Ha már repülés:
Csehország vette át négy hónapig a Balti NATO tagállamok légtér felügyeletét, négy JAS-39C-vel. A képek tanulsága szerint a gépek standard felszerelése egy törzs alatti póttartály, és két AIM-9M a szárnyak alatt. A Dán légierõ F-16-osait váltották le.
Csehország vette át négy hónapig a Balti NATO tagállamok légtér felügyeletét, négy JAS-39C-vel. A képek tanulsága szerint a gépek standard felszerelése egy törzs alatti póttartály, és két AIM-9M a szárnyak alatt. A Dán légierõ F-16-osait váltották le.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39798
Japán kb. 5 éve küzd az F-4EJ csere problémájával. Akartak F-22J-t (licencgyártás), de nem lett belõle semmi, mivel az USA továbbra sem exportálja a technológiákat. Utána jött ötletként az Eurofighter, illetve a Mitsubishi és a Lockheed egy fejlesztett F-2-õt (japán F-16 alváltozat) ajánlott. Eközben folynak a munkálatok (még ha csigalassúsággal is) egy saját 5. generációs géppel. A legutóbbi történés az F-15J-k felújítása, nem sokkal korábban raktam be róla képet.
Nem tudok róla, hogy Japán közvetlenül ajánlatot kért volna, direkt az EF-re mostanság. Az F-X tendert elnapolták, 2009 végén várható, hogy véglegesítik a kiírást. Ezen feltehetõen indul az F-2, az EF, a Rafale, az F-15SE és az F-35 is.
Nem tudok róla, hogy Japán közvetlenül ajánlatot kért volna, direkt az EF-re mostanság. Az F-X tendert elnapolták, 2009 végén várható, hogy véglegesítik a kiírást. Ezen feltehetõen indul az F-2, az EF, a Rafale, az F-15SE és az F-35 is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39797
Ki van csukva. Az Japofájter akar lenni. :)
#39796
Azt is. Meg Haflingereket. Ez utobbinak asszem ugyanaz a 4x4 hajtasa, mint a G-mercinek, mivel Steyr-Merci kozos fejlesztes.
#39795
Meg lennék lepve. Semmi értelmet nem látok benne. Akkor az F-15E értelmesebb lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39794
Cifu!
Arról hallottál valamit, hogy a japók lehet, hogy Eurofighter-et vásárolnának??
Arról hallottál valamit, hogy a japók lehet, hogy Eurofighter-et vásárolnának??
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#39793
Svajcban veletlenul nem Pinzgauereket hasznalnak?
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#39792
#39789
Azert svajcban se ugy veszik a jarmuveket, hogy majd Zurich belvarosaban kell rallizni veluk... Ott is van egy csomo hely, ahova nem vezet ut, de megis el kell jurni oda.
A homok meg mas teszta. Nem hiszem, hogy egy hummvee-nek kevesbe artana a homok, mint egy G-nek. Mindketto fel van szerelve homokszurovel.
Visszaterve a turbos dologra. Az ujabb hummveek is mar turbodizelek.
A homok meg mas teszta. Nem hiszem, hogy egy hummvee-nek kevesbe artana a homok, mint egy G-nek. Mindketto fel van szerelve homokszurovel.
Visszaterve a turbos dologra. Az ujabb hummveek is mar turbodizelek.
#39788
Még repül, mint felderítõ tudtommal legalább két alakulatnál.
Itthon ne állítsd ki, mert hõálló acélból van. Még a végén valakik feldarabolnák és eladnák..<#zavart1>
Itthon ne állítsd ki, mert hõálló acélból van. Még a végén valakik feldarabolnák és eladnák..<#zavart1>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39787
Svájcban viszonylag kevés a homok és "picit" magasabb szintû az infrastrukúra, mint Irakban. Ha lerobban azt nem a nagy büdös semmi közepén teszi ellenséges környezetben...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39786
Na a f*szt nem. A Tököli reptér kerozinos talajáról nem halottál? A MiG lezúzása ahhoz képest délutáni gyerekmese.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39784
A lökettérfogathoz képest nem durva. Viszont pont duplája annak, amit egy mai modern nem alulmotorizált kocsi megfelelõ kényelemmel tud.