95130
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#67638
Ez milyen gép lehet? Egy kinti fórumon kérdik. -
pinnacle #67637 Sziasztok!
Hátha ti jobban tudtok keresni vagy esetleg van valakinél elfekvőben egy két galléria.
Keresnék iraki vagy afganisztáni gallériákat, fotókat amerikai tűzszerészekről, ezen kívül Cougar vagy Buffalo járművekről is keresnél.
Esetleg van jó gallériátok iraki v. afganisztáni harcokról?
Köszi, üdv: :) -
#67636
A Colt az amerikai nemzeti történelem része "Yeehaw", a legtöbb ilyen új állam foggal-körömmel ragaszkodik minden nacionális dologhoz, ezek általában felül írnak pár racionálisabb érvet . -
Gunslinger #67635 Sportcélra jellemzően már a 2011-es frame a divat, az 1911 nem igazán. A tárkapacitás nem kicsi, sőt a 9x19 mm vagy .38 Super kaliberben 18-20-as tárkapacitással is bírhat a kétsoros tár miatt. .45 ACP-ben is jellemzően 13-14 belefér.
Sportcélra leginkább a szituációs ágak jellemzőek. Hogy miért jó? Kis millióféle kaliber választék, brutális tárkapacitás, nagyon jó tuning alap, jó modolhatóság ezáltal a reszelő bajnokok álma, komplett iparág épült arra, hogy különböző kiegészítőket gyártsanak hozzá és nem csak az USA-ban! Mindenféle kaliberrel, csőhosszal, irányzékkal, sütéssel elérhető ma már a 2011. -
JanáJ #67634 A katona azt hordja amit kap. Nem tudom miért cserélték, lusta vagyok kigooglizni. Szerintem a Beretta jobb választás béke időben, mikor a katonai rendész oldalán fityeg, ez a felhasználás 90%-a lehet. Harctéren meg nem hiszem hogy sokat használják. Akin oldalfegyver lóg, a mellett csak van pár karabélyos (felettük meg a komplett erforsz). Szerintem nehéz és már van egyszerűbb, de seregen belül már tudnak fegyvert kezelni. De az érzelmi részt nem tudod kivonni belőle, nehogy már ne amcsi pisztollyal terjesszék a demokráciát. :-)
Sportlövészetre miért jó? Melyik ágában? A kis tárkapacitást és nagyobb kalibert hátránynak gondolnám. -
aksurv2 #67633 "Asszem a srác nem egy átlagos rendőr vagy katona szintjén volt. SEAL-nél is láttam fotón 1911-est, ettől még nem ez a legideálisabb. Szerintem. Ha nem értesz egyet, mond miért? A kalibert hagyjuk."
70 évig hordta az átlag amerikai katona. Nem okozott gondot. Cső alá töltve simán hordhatja bárki. Nem az mondom, hogy ideális, de azt sem hogy elavult. Egy profinak meg az egyik legjobb eszköz, nem véletlen sportlövészettel való rokonság, egy elit egység katonájának hasonló feltételek között kell használnia a valóságban, mint amit sportból kell egy sportlövőnek, csak ő nem papírra lövöldöz.
Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2015.04.04. 22:45:39 -
#67632
azért megmutathatta volna rendesen is, hogy megfordítja és lassan a kamera előtt lenyomja, de azért tisztán és érthetően látszott mi van, érdekes a legkisebbnél legjobban. -
JanáJ #67631 Asszem a srác nem egy átlagos rendőr vagy katona szintjén volt. SEAL-nél is láttam fotón 1911-est, ettől még nem ez a legideálisabb. Szerintem. Ha nem értesz egyet, mond miért? A kalibert hagyjuk. -
aksurv2 #67630 Cris Kyle egy TRP-t használt, amíg szét nem lőtték rajta. Raidereknél ez van rendszeresítve. Legalább öt aktív tagot ismerek akinek ez az önvédelmije. -
JanáJ #67629 Vártam, hogy valaki jön a sportlövészettel, de az megint más világ. Én arról beszéltem, hogy rendvédelemre nem jó a 911. Szerintem. -
aksurv2 #67628 Ha megengeditek erős tévedés az gondolni, hogy a 1911 rendszer elavult. Ha az lenne akkor nem ezt használnák a legjobb lövők.
A SA fegyverekkel lehet leggyorsabban a legpontosabban, és legnagyobb tűzütemmel lőni. Alapvetően már a fegyverre ráfogással kibiztosítják a fegyvert, és hüvelykujj végig a biztosítón nyugszik. A marokbiztosító pedig elég jól véd le esés és más vétlen sütés ellen.
Egy CZ rendszerű fegyvert senki nem hord C&L módon, főleg ha jobb sütés miatt nincs benne passzív ütőszeg biztosító.
Revolverező fegyver. Sokkal többet kell vele foglalkozni, hogy megtanulj vele lőni. Eléggé szívni szoktak még a sportlövők is ha 20 méterre kirakott kisfémet kell leszedni az első revolverező lövéssel.
A legrosszabbak kiképzés szempontjából a szánbiztosítós SA/DA. fegyverek. Ha valami elavult akkor ezek. pl. beretta.
Én alapból strikeres fegyvereket preferálom. Egyszerűek mint faék, nem kell semmit nyomkodni rajtuk, és ha egyszer megtanulsz velük lőni akkor egész jól használhatók, viszont egy versenyen hátrányba vagy az SA fegyvert használókhoz képest. Nem véletlenül külön divízió a kettő.
Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2015.04.03. 20:04:13 -
#67627
Melyik HK-ra és Walterre gondolsz?
Majdnem az összesre, amit a '90-es években és az után terveztek. A Walther PPX és PPQ kivétel, nyomógombos tárkioldósok.
-
Сухой Т-50 és ..
-
JanáJ #67625 Az a jó ha nem értünk egyet, legalább megvitatjuk. :-)
A videón látható technika nem széles körben elterjedt és szerintem nem is lesz az. A rendőröknek vagy nicns idő/pénz rá, vagy ha van nem erre fognak fókuszálni. A katonáknál meg kutyát nem érdekel, mert nem ez a fő csapás irány.
Melyik HK-ra és Walterre gondolsz?
Szerintem még egy kezes lövést sem oktatnak a rendőröknek. Ez nem SEAL. Ha téged meglőnek, majd lő a másik két tucat zsaru. Szerintem sokkal fontosabb a lelki/szellemi felkészítés, hoy tud kezelni a szitut. Szerintem.
Bőven elég, hogy a Glock átszerelhető. -
#67624
Nem értek egyet. Ez nem Costa-ról szól, hanem egy technikáról, amivel használni lehet a pisztolyt. Egy kézzel is. Bármelyikkel.
A kétoldalas tárkioldó zavaró lehet az esetek többségében, mikor az erősebb kézzel használod.
Ez minden tárkioldóra igaz? Az újabb Heckler & Koch és a Walther pisztolyok tárkioldója nem nyomógomb.
De ezt a dolgot máshogy is nézhetjük. Megkérdezem. Milyen érv szól amellett, hogy egy pisztolyt csak egyik kézzel lehessen teljes értékűen használni? Hogy csak jobb kezes legyen, vagy csak balkezes. És ne foglalkozzunk most azzal, hogy van olyan pisztoly, hogy (csak) a tárkioldó átszerelhető néhány perc alatt a másik oldalra. Ki tud felhozni érvet?
#67584
Hát azért nem nevezném nüansnyinak azt az eltérést, hogy a orosz tipusú gépeknél a horizont a fix pont és a gép sziluetjét mozgatják a mühorizonton és a HUD-on, mig a nyugati gépeknél meg a gép a fix pont és a horizont mozog .
Tehát pont forditva csinálnád a bedöntést ha egy megszokott keletiből egy nyugati gépbe csak ugy átülnél.
Aki az egyik sztenderd szerint tanulta meg a műszereket használni az ne vezethessen más sztenderd szerinti gépet. Erre csak ez a megoldás van. Vagy képezze át magát, ha át kell ülnie mondjuk SU-35-ből F-16-ba.
Egy ország légierője gondolom egy sztenderd mellett kötelezi el magát. Nem tudom, de gondolom a szárazföldi kína az orosz rendszert használja, pl. a magasságot is méterben számolják és hasonló. Tajvan meg a másikat, amit a nyugat használ és például lábban számolják a magasságot. Mivel nem cserélnek repülőgépeket ezért nem okoz zavart az eltérő sztenderdjük. -
#67623
Köszi az infót! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67622
Igen van, a Type 039A/C / Type 041 (NATO: Yuan-osztály) exportváltozatát "S20"-ként árulják 2013 óta. Ez egy kisebb, egyszerűbb verziója a Type 041-nek, alaphelyzetben AIP nélkül, de akár azzal együtt is. A fegyverzet, szonár és tűzvezető rendszer a vevő igényei alapján változhatnak, tehát nem csak kínai rendszerekkel vásárolhatóak meg. Már tavaly szó volt róla, hogy Pakisztán 6db S20-ast vásárol, miután a Scorpéne-osztályra szóló üzlet kútba esett (nem tetszett nekik, hogy Indiának is eladták a típust).
Egyébként a Type 041 / S20 bizonyos szintig egy Projekt 636M Kilo másolat, minimálisan módosítva, szóval az oroszok megint morcosak lehetnek. :)
Adatok:
Hossz: 66 m
Szélesség: 8 m
Merülés felszínen: 8.2 m
Vízkiszorítás felszínen: 1850 t
Vízkiszorítás lemerülve: 2300 t
Csúcssebesség víz alatt: 18 csomó
Hatótáv: 8000 tengeri mérföld @ 16 csomó
Max. járőrözés időtartam: 60 nap
Személyzet: 38 fő
Max. merülési mélység: 300 m
Fegyverzet: 6x 533mm torpedóvető-cső, 18 torpedó/hajó elleni robotrepülőgép
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.03. 10:27:08 -
JanáJ #67621 Persze Costa egy tipikus egységsugarú zsaru, vagy katona...
Van aki túlélte 10e méterről a zuhanást, de az sem gyakori. :-) -
#67620
Vajon milyen típusú tengókat fognak eladni nekik a kínaiak? Van egyáltalában olyan saját tengeralattjárójuk amit exportra szánnak? -
#67619
Ha a gyengébb kézzel kell használnod, akkor jó eséllyel úgyis le kell tenned a fegyvert a tárcseréhez, mert nincs mivel elő venni a teli tárat.
0:44-0:47 másodpercig tart, amit mutatni akarok. Volt egy olyan videó, amin embereket oktattak és jobban látni ezt a módszert de nem találom. Talán törölték.
-
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
https://youtu.be/RhsylnKRdUo?t=40s -
#67616
F 35 sisak, hűha -
http://www.coatingspromag.com/articles/other/2014/11/into-the-coatings-anti-slip-deck-coatings
http://www.nstcenter.biz/writeup.aspx?title=Flight%20Decks,%20Hangar%20Decks%20and%20Vertical%20Replenishment%20Decks&page=NavyCommunityAppExtShipFlightHangarDeck.html
valami hasonló löttyök lehetnek
http://www.farwestpaint.com/Catalog/INDEX2-1.html
Szerintem
Amit linkeltél az egy fémszóráshoz hasonló eljárás, olyan mint egy festékszóró csak a szórófejnél elektromos ívet hoznak létre amin keresztül történik a szórás és festék helyett alumínium és cink por van, ami megolvad az ívben és nagy sebességgel rákenődik a felületre, hőfokánál fogva beleég a felső rétegbe így igen tartós, de szerintem ez csak amolyan alapozó réteg a fémre rozsda ellen annyi előnnyel hogy az Al és Zn miatt a hőt nagyobb felületen osztja el mintha sima vas lenne.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.04.02. 17:21:33 -
JanáJ #67614 Gondoltam, hogy nem ecsettel viszik fel. :-) Csak a hajókat sokat ápolják mert nem túl baráti közegben működnek, gondolom ez egy vállalhatóbb megoldás, mint a betonozás. -
#67613
Ez azért nem "sima" festék, hanem egy speciális eljárással felvitt hőálló festék. Itt lehet olvasni az eljárásról. Magáról a hővédő anyagról viszont nem találtam semmi részletesebb leírást...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.02. 16:45:14 -
JanáJ #67612 Mondjuk a festék nem tűnik túl macerásnak. A hajókat úgyis 0-24-ben festik. -
#67611
Igen. Ez a V-22 esetén is szükséges, ha nem is olyan mértékben, mert fel- és leszállásnál a hajtómű égéstermékei lefele távoznak (viszont ott a légcsavar rendesen hűti is ezt). A V-22 tesztelve volt a kisebb Hyuga-nál.
![]()
Egyébként nem kell túl komoly dolgokra gondolni, az amerikai hajóknál is csak egy ' Thermion'-nak nevezett festéket használnak, amit időről időre újra fel kell vinni, mert nem túl tartós. Jó megoldás nincs rá, aktív hűtéshez nincs hely és lehetőség, a passzív megoldásoknál az aszfalt alapú megoldásoknak túl forróak az égéstermékek, a beton alapú megoldásokat pedig a sós víz és levegő rövid idő alatt errodálja, a beton pedig nem javítható, szemben az aszfalttal (ie.: csak cserélni lehet, a meglévő betonborítást feltörni, és újatt önteni a helyére, ez hordozóknál nem életképes megoldás).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.02. 14:46:46 -
JanáJ #67610 Lassan szivárognak vissza az amcsi gépek. :-) -
JanáJ #67609 Már a japó hajónál? -
#67608
Köszi, akkor ez Soesterberg. Közben azt is megnéztem, hogy az nehéz is lenne, mert bezárták... -
Freeda Krueger #67607 Leeuwarden -
#67606
Elviekben a fedélzet kialakításánál figyelembe vették a nagyobb hőigényt. -
#67605
sajna fogalmam nincs, ennyi volt
We have a full house now! The last of the 12 F-15s have arrived in Holland. These F-15Cs, assigned to the 159th Expeditionary Fighter Squadron, are deployed from the Florida and Oregon Air National Guard. They will call Europe their home for the next six months as they fly with NATO allies. -
JanáJ #67604 Ahogy nézem - meg olvasom - alkalmas rá. Kérdés, hogy a Phalanx meg a liftek áthelyezése érintett-e mást hátrányosan. Az logikusnak tűnik, hogy egy ekkora ladiknál figyeljenek arra, hogy 20 év múlva jó lehet. Kérdés a hajtóművek hőjét és a nagyobb terheket hoyg viseli? Fel van-e már most készítve rá? Az amcsi LHD-nél is gond volt a forróbb 35-ös asszem. -
#67603
Korántsem tartom jogosnak, hogy ezek kaszáját az Iraki háborúra fogják sokan. Az F-22A esetén azért nem tartom jogosnak, mert bár megvágták a programot, "helyette" bejött a még nagyobb és drágább F-35(A) program. Az FCS programnál is nagyon-nagyon sok tényező változott, kezdve ott, hogy gyakorlatilag minden egyes alprogramja brutális átalakuláson ment át, hatalmas túlköltekezés és csúszások jellemezték az egészet. Ráadásul az Iraki háború megmutatta, hogy az alapkoncepció terén komoly kérdésekre kell választ adni, mint például az, hogy a passzív védelem feláldozásával elért alacsony tömeg szép dolog, de az aktív védelem nem nyújt megoldást az IED támadásokra, így a könnyű, aktív védelemre épített FCS járművek életképessége megkérdőjeleződött. Az aktív védelem koporsójába méretes szög volt a rácspáncélzat sikeres alkalmazása, amely filléres, de hatékony megoldásnak bizonyult a Stryker esetében, amelyet eredetileg szintén aktív védelemmel akartak ellátni az RPG-k ellen. A Future Force Warrior terén szintén újra kellett gondolni az egészet, mert a harctéren nem bizonyult életképesnek az adott szinten elérhető képesség.
Minde terén pedig a költségek úgy elszakadtak, hogy négy év alatt a 90 milliárd dollár körüli árból indult programból lett egy több, mint 200 milliárd dolláros program, és nagyon-nagyon messze volt a vége... -
#67602
Melyik támaszpontra? Csak nem oda, ahol régen állomásoztak? -
#67601
Megjöttek Hollandiába ezek a gyönyörűségek:
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#67600
Ez egy igen gyakori téveszme. Oszt nézd meg, hogy az operatív költségek miatt a hadiipar másik fele mit bukott el. Egy rakás programot lemondtak, a meglevő géppark számát csökkentették, tehát support is kevesebb kell, meglevő beszerzéseket lassítottak vagy töröltek. Az F-22-ből nagyhirtelen 187 lett a 280 körüli mennyiségből, FCS program kasza, stb -
millerius #67599 Így van ahogy írtad, de én különbséget teszek a háború és a megszállás között, mint ahogy Te is különbséget tettél. A másik, hogy a téma itt a "miért szeretik az államok inkább a saját gyártású haditechnikát megrendelni" kérdéstől indult, és bár én is írtam a külföldi beszerzés lehetőségéről, de az eredeti kérdésre ez a lehetőség nem ad választ. 67592-es hsz.-emben is arról írtam, hogy vagy azért kerül sor külső beszerzésre, mert a háború gyors lefolyása miatt ritkán van idő a hadiipart felfuttatni (az USA is pl. csak a 91-es néhány hetes Öböl-háború után tudta pótolni az elfogyasztott fegyverzet nagy részét), vagy a háborús feleknek nincs is számottevő hadiiparuk, így bármilyen hosszú is a háború, rászorulnak a külső beszerzésekre.
