95128
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #68196 Állítólag így néz ki a T-14 tornya a felcsavarozott lemezek nélkül.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68195
T-14 "sofőr képek", az elsőn lehet látni az irányzó ülését, tehát mégis a parancsnok és a sofőr között űl, csak nincs saját búvónyílása.
![]()
![]()
-
#68194
Orosz 'Urán' UCGV (Unmanned Combat Ground Vehicle):
-
#68193
igy van , ha ezt az alkatrészt meg tudják csinálni akkor az összes többi már gyerekjáték lessz, mert itt kapja a legnagyobb hő és centrifugális erőt a lapát, nem hiába vannak a belsejében a hütő furatok
A legnagyobb lendület még majd akkor jön ha már megfizethető lesz mindenki számára mint most egy kéziszerszám.
Amugy több eljárás létezik a 3d nyomtatásra, van amikor egy fémporban gazdag folyadékban 2 lézernyaláb találkjozási pontjában összeolvasztják az anyagot.
ÉS van olyan mikor megolvasztva az anyagot egymásra ragasztva a rétegeket , ezt főleg müanyagos megoldásnál használják.
De mégha csak a meszterdarab legyártását is oldják meg ilyen formán, már az is nagy elöre lépés, hogy kézzelfoghatoan lepröbálhassák a terv möködö képességét.
-
millerius #68192 Szuper ez a film, telitalálat a témához. Persze majd akkor lesz tökéletes a technológia, ha a 2,10-nél bemutatott turbinalapátot is beépíthető minőségben és árban le tudják gyártani, de szemmel láthatóan "a fiúk dolgoznak a bányában" - vagyis a technológián. -
#68191
a lézeres az biztos, amit én írtam, ott valahogy folyékony fém megy a homokba, de ha jól tudom ez sokkal gyengébb. szívesen megtudnák többet a témáról. először mikor néztem a videókat azt hittem lézer/plazmavágó működik :D -
Ninju #68190 Ezt a Humi/Ari-ban linkelték:
Nem volt időm még rendesen hanggal végignézni, de ha jól vettem ki, itt is hajtómű alkatrészeket gyártanak. Jól látszik a speciális fémpor, ahogy megolvad. -
millerius #68189 A 3D nyomtatásnál a rep-iparban néhány mikron szemcsenagyságú ötvözetpor a nyersanyag, a megmunkálást/rétegek egymásra olvasztását lézer vagy elektronsugárral végzik. Az előnye abban mutatkozik, hogy olyan méretű és bonyolultságú alakzatokat is le tudnak így gyártani, amit mechanikai forgácsolással nem lehet, mert nem fér hozzá a munkadarabhoz a forgácsoló-szerszám. A General Electric nagyjából 10 évi kísérletezés és fejlesztés után az új GE9X hajtóműcsaládjához már kapott engedélyt az USA Légügyi Hivataltól kobalt-króm ötvözetből készült ilyen alkatrészek beépítésére. Persze nem a legnagyobb terhelésű alkatrészek készülnek így (turbinatárcsa vagy lapátok), hanem statikus, álló alkatrészek, belső hőmérséklet-adó ház és tüzelőanyag-fúvókák. Egy ilyen alkatrész legyártása/nyomtatása kb. 120 munkaóra, de ez állítólag gyorsabb, mint a hagyományos módszer teljes gyártási ciklusideje (kérdés, hogy itt is a teljes ciklusidővel, vagy csak a nyomtatással számoltak?). Részletesebben az Aeromagazin 2015/májusi számban. -
#68188
Speciális fémpor, ha jól tudom. -
#68187
ha jól tudom ez a fémes nyomtatás valahogy homokba történik, aztán megvárják kihűljön, kiszedik a homokból és felcsiszolják. -
#68186
Kézifegyvert azért nem nyomtatnak ilyen technológiával, mert sorozatgyártáshoz túl drága megoldás, abban a nagyságrendben jelenleg legalábbis a forgácsolásos/fémlemez préseléses megoldás gyorsabb és olcsóbb. Az, hogy olcsó és egyszerű műanyag 3D nyomtatókkal bohóckodnak, az nagyon nem mérvadó e téren. A 3D fémnyomtatás egy más kategória, lásd itt:
A SpaceX ilyen módszerrel gyártja Inconelből a SuperDraco hajtóműveit... Azért ez már nagyon nem piskóta...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.14. 16:53:31 -
#68185
Fogalmam sincs, hogy mivel nyomtatnak, de az anyagszerkezet szabályai egyszerűen ebből a szempontból, ha n+1 réteget illesztetsz egymásra, akkor a kirstályrács olyan lesz, amilyen. Nem tökéletes kristályrács = anyaghiba = csökkenő szilárdság és miegymás. -
#68184
Bocsi abszolút szakbarbárként kérdezem, de elvileg a videóban látott anyag amit "kinyomtatnak" az nem fémötvözet? -
#68183
És túl sokszor érzem az hurráoptimistának. Az egyész módszer az anyagszerkeztettan legalapvetőbb feltételnék mond ellent. Mivel rétegekből épül fel a szerkezeti anyag szilárdása ezzel a módszerrel közelében nincs annak, mintha egy tömör előgyármányból vennél le anyagot. Igen, kurva kényelmes így bonyolult 3D alakzatokat kinyomtatni, csak éppen a sebesség és fizikai paraméterekkel azér vannak még bajok... Az, hogy mikro GT és más téren elszórakoznak vele egy dolog. Mai napig nem sikerült olyan kézifegyvert nyomtatni, ami nem esik szét pár lövés után. Hol van ez egy komoly GT vagy bármi igénybevételétől? -
#68182
Kíváncsi vagyok, hogy hova fog fejlődni ez a technológia, de tényleg nagyon innovatív az egész és rengeteg lehetőség van benne. -
#68181
Gyártástechnológiában akkora fejlődés a 3D nyomtató, illetve az ehhez hasonló megoldások, mint a gyártósor volt a maga idejében... zseniális dolgokat hoznak össze vele...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.14. 16:00:26 -
#68180
Egy kis off. Hogyan nyomtassunk sugárhajtóművet :)
-
#68179
Én novemberről tudok (JSz-2 M1943). -
#68178
Erősítsetek meg benne,hogy jól tudom:a JSz-2-esek gyártását 1943 decemberében kezdték meg.
Köszi -
#68177
Jó sztori. -
#68176
Azt sem tudtam, hogy van 2., köszi. :) -
#68175
Talán Molni linkelte az első részt
Igy az emberekhez viszonyitva nem egy kis darab gép, pedig reptében olyan kicsinek tünik
-
Papichulo #68174 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#68173
Nagyon jól jellemzi a Kurganyec-25 platform állapotát, hogy most írt alá az orosz védelmi minisztérium 3 éves szerződést több száz BMP-3 (M? MSz?) lövészpáncélosra. A BMP-k több jelentős módosítást is kapnak a korábbi változatokhoz képest. Úgy tűnik, hogy lesznek még itt problémák az új platformokkal... -
#68172
A hidropneumatikus futómű mindössze azt jelenti, hogy nem méretes tekercs vagy laprugók adják a futómű rugózását mint a régi járműveknél, hanem sűrített gáz adja a rugózást, és folyadék a csillapítást (a kisgépek kivételével repülőgépeken ez már nagyon régen így van).
Ne keverjük már ide a repülőgépek futóművének rugózását, mert amit te leírsz, az simán csak hidro-pneumatikus rugóstagot takar(na).
A hidro-pneumatikus rendszernél alapvető, hogy összekötött rendszer van, amiben a hidraulika-olaj áramolhat a felfüggesztés hidro-pneumatikus rugóstagjai között. Hogy szabályozható-e, az már egy más kérdés, de amit te Hidroaktívnak nevezel, az alapból szerepel a hidro-pneumatikus futóműveknél, a szabályozható saját rendszerét hívja a Citroen Hydractive-nak.
Hidro-pneumatikus futómű @ Wiki
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.12. 13:09:22 -
millerius #68171 Vigyázat, ne keverjük a hidropneumatikus rugózást és a hidroaktív futómű-vezérlést.
A hidropneumatikus futómű mindössze azt jelenti, hogy nem méretes tekercs vagy laprugók adják a futómű rugózását mint a régi járműveknél, hanem sűrített gáz adja a rugózást, és folyadék a csillapítást (a kisgépek kivételével repülőgépeken ez már nagyon régen így van). Ettől még nem biztos, hogy vezérelhető a jármű magassága menet közben, legfeljebb a gáznyomás feltöltési szintjével lehet variálni - álló helyzetben; ha többet töltök fel, magasabban áll a szekér (és persze keményebb lesz a rugózás), ha leengedek belőle, akkor alacsonyabban fekszik (és lágyabb rugózás lesz).
Ahol a vezetőülésből, távvezérléssel/számítógépes vezérléssel, menet közben is vezérelhető a rendszerben a gáznyomás, a kerekek közti aszimmetrikus nyomás-eloszlás, esetleg a csillapító folyadék átömlési keresztmetszete is, az már a hidroaktív vezérlés, mint amit a Citroen-reklámfilmben is láthatunk. Persze ez már a nem olcsó, ellenben igen drága kategória.:-) Viszont kényelmes! -
#68170
Csak érdekességként:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.12. 12:12:01 -
JanáJ #68169 No offense, de a te kulturált formád másnál már bicska nyitogató. :-) -
#68168
szerintem nem is olvassák :D -
#68167
Eddig az összes indexes akinek írtam teljesen kulturált formában baszott reagálni vagy változtatni. Nem tudom, hogy ennyire elfoglaltak vagy csak arrogáns seggfejek... -
#68166
Volt egy mindeközben post amire küldtem helyesbítést és azonnal javították. Szerintem a postolótól/cikkírótól függ, hogy mennyire érzi fontosnak a korrekt és pontos tájékoztatást. -
JanáJ #68165 Hm, akkor így már értem miért rakják mindenbe. Én csak a "low rider" funkciót ismertem eddig. -
#68164
Hihi, szerintem bontsunk pezsgőt, az első alkalom, hogy ilyesmiről hallok / tapasztalok esetükben. ;) -
#68163
A hidro-pneumatikus futómű részletezésébe nem mennék most bele, röviden arról szól a dolog, hogy ahogy az egyik görgő "leesik" mondjuk egy gödörbe, a többi görgő átveszi a terhelést, és úgy változtatja a magasságát, hogy a test stabilan, egyenesen maradjon.
Itt egy bemutató videó arról, hogy is néz ez ki személyautóknál:
Sok előnye van amúgy is, mert lehet a felfüggesztés magasságát is változtatni, így rossz terepen magasabb hasmagassággal haladhat, vagy éppen sík terepen 'lehasalva' haladhat (de mivel a két végállásban kisebb a felfüggesztés mozgástere, ezért ilyen esetben a rugózás kevésbé stabil). -
fonak #68162 El se hiszem, javították, miután írtam nekik, bár a végén ott felejtették a moszkvát:) -
JanáJ #68161 Miért stabilabb a hp felfüggesztéssel közlekedni? Nem tiszta a működése. Én azt hittem "csak" emelni/ültetni lehet vele a tankot, de a haladáskor nem ad pluszt. -
fonak #68160 Látom más is olvassa innen, de hátha valaki nem :) -
fonak #68159 Index megint hozza a formáját
(gy.k. nem Moszkván történt az eset, hanem a szibériai Csitában, mondjuk nem hiszem, hogy ez - mármint a félrevezető cím és leírás - nem szándékos, olvasni csak tudnak... hülyének nézik az olvasót, úgy gondolják mégiscsak hatásosabb cinkelése a ruszkiknak, ha azt állítják, hogy ez Moszkvában történt) -
SZUsszan #68158 ![]()
-
#68157
Tehát elvileg korában az MBT-70 minden más hk-nál pontosabban lőtt volna mozgás közben?
Elvilekben igen, a futóműve és a tűzvezető rendszere state-of-the-art volt akkoriban.
Na ja, csak mikor készültek, akkor M60A3, AMX-30 vagy Leo1/2 alap volt, azok ellen meg azért elég decensek voltak. Vagy mégsem?
De, viszont én azt írtam, hogy az 1980-as években kezdett probléma lenni a 125mm-es átmérőlimit, illetve a 90-es években a Leo2A5 ill. az M1A1HA szintű páncélzatok megjelenésével immár véglegesen korlát lenni.
Az orosz tankokon hogyan volt lehetséges váltani/tölteni gránát és ATGM között?
Először is nem volt hátrány, ha megvolt a lehetősége alapból, vagyis volt ATGM képessége, ez ugyanis az "elitebb" egységek kiváltsága volt, ha megnézed, a T-72B1 is olyan verzió volt, amiből kimaradt például ez a képesség - anyagi okokból...
Amúgy ha megvan a képesség, akkor a lőszertárolóban be volt tárazva, csak a lőszerkiválasztót kellett átállítani a megfelelő állásba, és már töltött is.
