Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61559
Köszi. Azt nem tudod ezeket miért nem automatizálták? x sebességnél ellövi oszt pont. Vagy ez csak nekem tûnik ennyire egyszerûnek?
#61558
A forgózsámoly és a toronykosár miben tér el?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61557
Google képkeresõbe: "turret basket", és világos lesz szerintem. A "padló" ami a toronnyal együtt forog (ahhoz van rögzítve), egyes hk-kban nincs/nem volt ilyen, pl. a legtöbb német, amerikai tankkal ellentétben a II.vh-s szovjet és brit tankoknál nem volt szokás. Sõt késõbb sem, a Centurion-nak és asszem a T-62-nek sincsen. A ruszkik az automata töltõberendezésre való áttérés óta használják.
#61556
Mi az a toronykosár?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61555
Köszönöm a hsz-eket. Jobban megnéztem az oldalnézeti metszeteket és tényleg ott vannak a toronykosarak a Sherman, Tiger, Párduc harckocsiknál. Csak eléggé elvesznek a sok vonal között. Viszont csak a toronyról készült robbantott ábrákon, metszeteken kiválóan látszanak.
Majd megnézem a többi korabeli harckocsit is.
Majd megnézem a többi korabeli harckocsit is.
#61554
a késõi PzKpfW III-tól kezdve már van toronykosár a német harckocsikban, szintén rendelkezik ilyennel a Sherman, az M18 Hellcat, valószínûleg akkor az M10 és M36 is, illetve olvastam már, hogy a késõi Stuartoknak is volt, sõt még az M3 Lee-t is emlegették
#61553
Úgy látom erre nem kaptál választ. Azt írom le amirõl biztosan tudok: MiG-21, manuális nyitású 16 vagy 21 m2-es ernyõ. A rendszer levegõrõl megy, egyirányú szelep által függetlenített, saját tartállyal rendelkezõ rendszer (a levegõ rendszer légtelenítése mellett is éles marad!). Nyitáskor kényszeresen mechanikailag kifeszített állapotba tolja a tolattyú az ernyõ burkolatot. A burkolat nyitása utat ad a kis rugós szerkezetnek, mely kihúzza a fõernyõt. A ernyõ oldása is manuális, kupak alatt a HVK közelében van az oldó, mely elengedi az ernyõszemet a csapról.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#61552
Megfejelem egy KT képpel. 😊
Amerikaiaknál az M60A1-nél már biztos volt, én gyanakodnék, hogy az M48-asokon is. A szovjeteknél a T-64-nél biztos, a T-62-nél nem biztos, de szerintem volt. Szóval én inkább azt mondanám, hogy az 1960-as évekre már általános volt a használata.
Amerikaiaknál az M60A1-nél már biztos volt, én gyanakodnék, hogy az M48-asokon is. A szovjeteknél a T-64-nél biztos, a T-62-nél nem biztos, de szerintem volt. Szóval én inkább azt mondanám, hogy az 1960-as évekre már általános volt a használata.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61551
Már pl. a párducon is volt...
#61550
Köszi mindenkinek, azt hiszem kitisztult.
#61549
"Ilyen L/D arányú lövedékhez már el..."
Nem az ilyen hanem az ennél nagyobb L/D arányú lövedékekhez. Szóval a long-rod penetrátárokhoz.
Nem az ilyen hanem az ennél nagyobb L/D arányú lövedékekhez. Szóval a long-rod penetrátárokhoz.
#61548
Szerintem is valamilyen teljes kaliberû HE.
fonak: Úgy tudom az emlegetett 6-7 L/D arány gyakorlati dolog. Ilyen L/D arányú lövedékhez már elég nagy huzagemelkedés kellene amit nehéz és drága elõállítani és csökkentené a lövedék sebességét. Ezért a '60-as években kitalálták azt, hogy huzagolt csõból lõnek ki APFSDS lövedéket. Ezeket a szárnyak stabilizálják, nem pedig a huzagolásból származó forgás. A forgás problémáját pedig a Cifu által belinkelt képeken lehet látni: Egy lamellás szakasz van a penetrátoron, ami át tudja adni az axiális erõt a penetrátornak, de a csõben a köpeny forog a penetrátor nem. Illetve valamennyit a penetrátor is forog mert van súrlódás a penetrátor és a köpeny között, de ez már nem olyan jelentõs, mintha a penetrátor is forogna.
A sima csövû lövegbõl kilõtt APFSDS lövedékeknek nem kéne hogy forogjanak a tengelyük körül.
Más téma. A harckocsitornyoknál a toronykosár mikorra terjedt el. A 2. vh-ban nem volt használatban, a hidegháború elején készült harckocsikban se nagyon lehetett. Legalábbis én az oldalnézeti metszeteken nem látom. Az M103-ban biztosan nincs az MBT-70-ben már volt. A '70-80-as évekre tehetõ ennek a megjelenése?
fonak: Úgy tudom az emlegetett 6-7 L/D arány gyakorlati dolog. Ilyen L/D arányú lövedékhez már elég nagy huzagemelkedés kellene amit nehéz és drága elõállítani és csökkentené a lövedék sebességét. Ezért a '60-as években kitalálták azt, hogy huzagolt csõból lõnek ki APFSDS lövedéket. Ezeket a szárnyak stabilizálják, nem pedig a huzagolásból származó forgás. A forgás problémáját pedig a Cifu által belinkelt képeken lehet látni: Egy lamellás szakasz van a penetrátoron, ami át tudja adni az axiális erõt a penetrátornak, de a csõben a köpeny forog a penetrátor nem. Illetve valamennyit a penetrátor is forog mert van súrlódás a penetrátor és a köpeny között, de ez már nem olyan jelentõs, mintha a penetrátor is forogna.
A sima csövû lövegbõl kilõtt APFSDS lövedékeknek nem kéne hogy forogjanak a tengelyük körül.
Más téma. A harckocsitornyoknál a toronykosár mikorra terjedt el. A 2. vh-ban nem volt használatban, a hidegháború elején készült harckocsikban se nagyon lehetett. Legalábbis én az oldalnézeti metszeteken nem látom. Az M103-ban biztosan nincs az MBT-70-ben már volt. A '70-80-as évekre tehetõ ennek a megjelenése?
#61547
Ágyúkaliberben én nem tudok SAPHE lõszerrõl (persze a tévedés jogát fenntartom), inkább gépágyúknál szokás az. Nem tudom milyen lõszer pontosan, de hogy nem APDS, az fix. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61546
De ja amúgy igazad van, APDS ez nem lehet, hülye vagyok. 😊)
Lehetne SAPHE vagy valami ilyesmi, mert mintha ballisztikai lövedékkúp (ballistic cap) lenne az elején.
Lehetne SAPHE vagy valami ilyesmi, mert mintha ballisztikai lövedékkúp (ballistic cap) lenne az elején.
#61545
Nem volt szándékomban keverni, csak az is meg volt említve😊
A lentebb 61539-ben belinkelt videóban, ha igaz, egy APDS lövedék látható, ugyanilyet linkelt be JanáJ is, a videó hozzászólásaiban azt írják, hogy valami bilincs/abroncs ("driving bands") repül le róla vagy a szárnyakat a csõ elhagyása elõtt leszorító klipszek. A 0:14-nél lerobbanó cucc, talán egy ilyen "driving band" lehet, nem tudom mi ennek a funkciója, gondolom hogy a csõben elzárja a lõporgázok útját a kilövés közben, "tömítés".
A lentebb 61539-ben belinkelt videóban, ha igaz, egy APDS lövedék látható, ugyanilyet linkelt be JanáJ is, a videó hozzászólásaiban azt írják, hogy valami bilincs/abroncs ("driving bands") repül le róla vagy a szárnyakat a csõ elhagyása elõtt leszorító klipszek. A 0:14-nél lerobbanó cucc, talán egy ilyen "driving band" lehet, nem tudom mi ennek a funkciója, gondolom hogy a csõben elzárja a lõporgázok útját a kilövés közben, "tömítés".
#61544
@YukapoppSimon: Én megkérdõjelezném a Janáj videójának aláírását, mert nem látom a levállóköpenyt. Szerintem ez egy teljes ûrméretû HE lõszer, sima csövû ágyúból. Hogy lassan forog, normális egy szárny-stabilizált lõszernél is, de még így is sokkal lassabban forog, mint egy forgás-stabilizált.
@Janáj: Pont, hogy a forgató irányú mozgást akarják elkerülni, ezért kellenek a lamellák, a lamella szerû kiképzés a hosszirányú erõket át tudja adni, ellenben e forgási irányú erõket nem annyira (hacsak nem szorosan érintkeznek, de szerintem ott van valamiféle kenõanyag).
A cél pont az, hogy ne forogjon olyan gyorsan a nyíllövedék teste, mint amit a huzagolt csõ elviekben indokolna.
@Fonak: Ne keverjük az APFSDS és a HEAT lövedékeket. A HEAT-nél tényleg probléma a forgás irányú mozgás, de itt APFSDS lõszerekrõl beszélünk. Itt a cél az, hogy a lövedéktest forgását valamennyire csökkentsék, mivel a stabilizálását nem a huzagolás által megadott forgás, hanem a lövedék végén lévõ szárnyak végzik.
@Janáj: Pont, hogy a forgató irányú mozgást akarják elkerülni, ezért kellenek a lamellák, a lamella szerû kiképzés a hosszirányú erõket át tudja adni, ellenben e forgási irányú erõket nem annyira (hacsak nem szorosan érintkeznek, de szerintem ott van valamiféle kenõanyag).
A cél pont az, hogy ne forogjon olyan gyorsan a nyíllövedék teste, mint amit a huzagolt csõ elviekben indokolna.
@Fonak: Ne keverjük az APFSDS és a HEAT lövedékeket. A HEAT-nél tényleg probléma a forgás irányú mozgás, de itt APFSDS lõszerekrõl beszélünk. Itt a cél az, hogy a lövedéktest forgását valamennyire csökkentsék, mivel a stabilizálását nem a huzagolás által megadott forgás, hanem a lövedék végén lévõ szárnyak végzik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61543
Épp ellenkezõleg értette, hogy nem forgatja meg a tengely körül.
Az angol wiki itt összefoglalja, röviden magyarul: Ha a lövedék hossza több, mint az átmérõje hat-hétszerese, a huzagolás (azaz a forgásstabilizálás) kevésbé hatásos (itt van egy "citation needed", szóval volt aki megkérdõjelezte ezt az állítást). A kinetikai energia egy része a lõszer megpörgetésre pazarolódik el, így csökken az átütõereje és a lõtávolsága, másrészt a HEAT lövedékek hatékonyságát is lerontja, ha pörögnek (?). Ezért, ahogy Cifu írta, egy "csapágy" elválasztja a köpeny (sabot) forgását magától a lövedéktõl, "amennyire lehetséges" tehát feltételezem, valamennyire átadódik a forgás. Azt is írja, hogy huzagolást azonban az ilyen lövedékek jobban koptatják, ezért a löveg gyakoribb karbantartást igényel, ezért is akartak az angolok is áttírni a 120mm-es Rheinmetall lövegre a Challenger 2-nél (errõl azonban végül letettek, legalábbis ezt írják itt, hogy azért, mert az egybeszerelt lõszert csak akkor lehetne a Challengerben tárolni, ha kicserélnék a motort, gondolom kisebb helyigényûre).
Na szóval, nem tudom hogy a szárnyak úgy vannak-e kiképezve, hogy a lövedék forogjon, vagy csak stabilizálják mint egy nyílvesszõt vagy darts-nyilat 😊 (szerintem utóbbi, a pörgetés növeli a légellenállást, hamarabb lelassul), ez nem világos teljesen. Bár a 6-7x-es hossz emlegetése szerintem arra utal, hogy nem forgásstabilizáltak, legalábbis a KE szárnystabilizált nyíllövedékek nem.
Az angol wiki itt összefoglalja, röviden magyarul: Ha a lövedék hossza több, mint az átmérõje hat-hétszerese, a huzagolás (azaz a forgásstabilizálás) kevésbé hatásos (itt van egy "citation needed", szóval volt aki megkérdõjelezte ezt az állítást). A kinetikai energia egy része a lõszer megpörgetésre pazarolódik el, így csökken az átütõereje és a lõtávolsága, másrészt a HEAT lövedékek hatékonyságát is lerontja, ha pörögnek (?). Ezért, ahogy Cifu írta, egy "csapágy" elválasztja a köpeny (sabot) forgását magától a lövedéktõl, "amennyire lehetséges" tehát feltételezem, valamennyire átadódik a forgás. Azt is írja, hogy huzagolást azonban az ilyen lövedékek jobban koptatják, ezért a löveg gyakoribb karbantartást igényel, ezért is akartak az angolok is áttírni a 120mm-es Rheinmetall lövegre a Challenger 2-nél (errõl azonban végül letettek, legalábbis ezt írják itt, hogy azért, mert az egybeszerelt lõszert csak akkor lehetne a Challengerben tárolni, ha kicserélnék a motort, gondolom kisebb helyigényûre).
Na szóval, nem tudom hogy a szárnyak úgy vannak-e kiképezve, hogy a lövedék forogjon, vagy csak stabilizálják mint egy nyílvesszõt vagy darts-nyilat 😊 (szerintem utóbbi, a pörgetés növeli a légellenállást, hamarabb lelassul), ez nem világos teljesen. Bár a 6-7x-es hossz emlegetése szerintem arra utal, hogy nem forgásstabilizáltak, legalábbis a KE szárnystabilizált nyíllövedékek nem.
#61542
"Ellenben a jelek szerint úgy van kiképezve a keményfém penerátor rúd és az azt körbeölelõ alumínium köpeny, hogy el tudjanak forogni egymáson, de a hosszirányú erõket átadja a köpeny a lövedéknek (ezért van az a sok lamella szerû kiképzés)"
Ezt írd le kérlek újra, nem tudom feldolgozni. A tengelye körül megforgatja a "nyílat" a külsõ héja? Mi értelme ennek? Erre vennek a szárnyak a végén, nem?
Ezt írd le kérlek újra, nem tudom feldolgozni. A tengelye körül megforgatja a "nyílat" a külsõ héja? Mi értelme ennek? Erre vennek a szárnyak a végén, nem?
#61540
0:14-nél mi robban le?Illetve miért ilyen késõn? Nem befolyásolja rosszúl a pontosságot?
#61538
Yupp, valóban elírtam. <#whatever>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61537
"a 155mm-es rövid csövû hk. ágyúval, de ez szigorúan zsákutca volt."
Szerintem egyre gondolunk, de az mintha 152 lett volna.
Szerintem egyre gondolunk, de az mintha 152 lett volna.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61536
Az elsõ vonalban hk. ágyúknál abszolút elsöprõ a sima csövû megoldás. Egyszerûbb felsorolni, hogy milyen modern hk.-kon van huzagolt csõ: Challenger 2 és Arjun Mk.1-2. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a britek ugye csak anyagi megfontolásból dobták el azt, hogy 120mm-es simacsövûre fegyverzik át a Chally2-ket (és nincs kizárva, hogy elõbb-utóbb be fog következni). Az Indiaiak pedig a következõ generációs harckocsijukon, az FMBT program keretében szintén sima csövû löveget képzelnek el.
Másodvonalas szinten a nagyon kivénhedt T-54/55 családfa az, ami a "keleti" blokknál még huzagolt csövû, de ez a modern hk.-k ellen már nem életképes, és a piacon is csak a nagyon legatyásodott országoknál opció - mindenki másnak ott a T-72, sima csõvel. Ettõl függetlenül aktívan használják a T-54/55-öst még mai konfliktusokban is, lásd például Szíriában.
A nyugati originátusban a 105mm-es L7 löveg olyan népszerû volt, hogy még ma is sok van rendszerben (elsõ sorban az M60A1/A3 és Leopard-1 által), de a 105mm-es huzagolt csõ a mai napig általánosan használt felderítõ és tûztámogató jármûveknél, lásd még például Stryker MGS. Éppen emiatt még jó ideig a harctéren lesz ez a fajta löveg.
Másodvonalas szinten a nagyon kivénhedt T-54/55 családfa az, ami a "keleti" blokknál még huzagolt csövû, de ez a modern hk.-k ellen már nem életképes, és a piacon is csak a nagyon legatyásodott országoknál opció - mindenki másnak ott a T-72, sima csõvel. Ettõl függetlenül aktívan használják a T-54/55-öst még mai konfliktusokban is, lásd például Szíriában.
A nyugati originátusban a 105mm-es L7 löveg olyan népszerû volt, hogy még ma is sok van rendszerben (elsõ sorban az M60A1/A3 és Leopard-1 által), de a 105mm-es huzagolt csõ a mai napig általánosan használt felderítõ és tûztámogató jármûveknél, lásd még például Stryker MGS. Éppen emiatt még jó ideig a harctéren lesz ez a fajta löveg.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61535
Ma milyen arányban vannak a huzagolt és sima csövû lövegû hk-k még rendszerben az elsõvonalas és másodvonalas technika tekintetében?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61534
A kérdésedet nem teljesen értem. A sima csövû lövegekhez igen, új lõszereket kellett gyártani, de már az ûrméret is eltért általában.
De erre mindenképpen szûkség is volt. A nyugati hadseregekben ugyan volt 120mm-es huzagoltcsövû hk. ágyú a hidegháború elején (illetve ugyebár a britek végig ezen az úton maradtak), de (a briteket leszámítva) ezek már kikoptak, mire a 120mm-es simacsövûek megérkeztek. A korábbi 105mm-es (huzagoltcsövûhöz készült) gránátokat nem tudták volna használni (volt amúgy kísérleti 105mm-es sima csövû löveg, de az is új lõszert kapott). Az amerikaiak tettek egy kitérõt ugye a 155mm-es rövid csövû hk. ágyúval, de ez szigorúan zsákutca volt.
A Varsói szerzõdés és vidám barátai oldalán is detto ez volt helyzet, a 100mm-es (és a 122mm-es) hk. löveg után jött a 115, majd a 125mm-es simacsövû ágyú. A gránátok itt sem lehetettek ugye élbõl csereszabatosak.
Egy másik példa: két országnak van 120mm-es huzagolt csövûje, az egyik az angolok. A másik egy ex-kolónia, India. A két 120mm-es löveg nem csereszabatos, semmilyen téren. Kezdve ott, hogy a britek osztott lõszert használnak, az indiaiak meg egyesített lõszert...
De erre mindenképpen szûkség is volt. A nyugati hadseregekben ugyan volt 120mm-es huzagoltcsövû hk. ágyú a hidegháború elején (illetve ugyebár a britek végig ezen az úton maradtak), de (a briteket leszámítva) ezek már kikoptak, mire a 120mm-es simacsövûek megérkeztek. A korábbi 105mm-es (huzagoltcsövûhöz készült) gránátokat nem tudták volna használni (volt amúgy kísérleti 105mm-es sima csövû löveg, de az is új lõszert kapott). Az amerikaiak tettek egy kitérõt ugye a 155mm-es rövid csövû hk. ágyúval, de ez szigorúan zsákutca volt.
A Varsói szerzõdés és vidám barátai oldalán is detto ez volt helyzet, a 100mm-es (és a 122mm-es) hk. löveg után jött a 115, majd a 125mm-es simacsövû ágyú. A gránátok itt sem lehetettek ugye élbõl csereszabatosak.
Egy másik példa: két országnak van 120mm-es huzagolt csövûje, az egyik az angolok. A másik egy ex-kolónia, India. A két 120mm-es löveg nem csereszabatos, semmilyen téren. Kezdve ott, hogy a britek osztott lõszert használnak, az indiaiak meg egyesített lõszert...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61533
Ez azt jelenti, hogy a sima csövû lövegek megjelenésével az új csövek számára minden régi gránát haszontalan?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61532
@Molnibalage: Igen, a sima csövû lövegbõl kilõtt lövedékek mind szárnystabosak. Itt vannak a 125mm-es gránátok (HE/HEAT/APFSDS), az elsõ kettõnél láthatóak a behajtott szárnyak.
@Fonak: APFSDS lõszer esetében általában valamiféle csapágyat (bearing) emlegetnek, de a képeken én nem látok ilyet:
Link1
Link2
Ellenben a jelek szerint úgy van kiképezve a keményfém penerátor rúd és az azt körbeölelõ alumínium köpeny, hogy el tudjanak forogni egymáson, de a hosszirányú erõket átadja a köpeny a lövedéknek (ezért van az a sok lamella szerû kiképzés).
@Fonak: APFSDS lõszer esetében általában valamiféle csapágyat (bearing) emlegetnek, de a képeken én nem látok ilyet:
Link1
Link2
Ellenben a jelek szerint úgy van kiképezve a keményfém penerátor rúd és az azt körbeölelõ alumínium köpeny, hogy el tudjanak forogni egymáson, de a hosszirányú erõket átadja a köpeny a lövedéknek (ezért van az a sok lamella szerû kiképzés).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61531
Szerintem igen, bizonyára, különben nagyon pontatlan lenne. Én viszont azon agyaltam, hogy hogy használnak APFSDS és más szárnyas lövedéket huzagolt csõbõl kilõve, nem gond, ha megforgatja? Ha jól emlékszem úgy, hogy a "papucs" (sabot) egy csapágyon forog a "dárda" körül (de az is lehet, hogy csak én gondoltam el így, már nem tudom😊)
#61530
"nem sokat (semmit igazából😊) nem tudtam a dolognak"
-> nem sokat (semmit igazából😊) tudtam a dolognak
-> nem sokat (semmit igazából😊) tudtam a dolognak
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61529
Én mai napig nem vágom, hogy ha n+1 évig minden csõ huzagolt volt, akkor a sima csövû ágyúk hogyan használnak mindenféle lövedéktípust...? Minden lövedék szárnystabilizált, HE, KE és repeszromboló is?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61528
Nos ezzel a kis gazdasági háttérrel aszem össze is állt, a hesh és a huzagolt brit csörömpágyú története. Gyakorlatilag javarészt brit öntudat és spórolás meg némi gazdasági kényszer áll mögötte. Technikai dologviszont nem sok.
Köszönet az infókért, a gazdasági politikai hátterérõl nem sokat (semmit igazából😊) nem tudtam a dolognak, technikat meg ugye... Ami nincs azt nehéz megtalálni. 😊
Köszönet az infók összegyûjtéséért és tálalásáért!
A SAR mûködését meg teljesen félreértelmeztem, így ahogy írod viszont teljesen jogosnak tûnik a radarárnyék létezése. Persze lehetett volna annyi eszem, hogy a kép majdnem függõleges nézetû, a lorátorok meg elõre néznek inkább nem lefelé függõlegesen. De nem volt. 😄
Köszönet az infókért, a gazdasági politikai hátterérõl nem sokat (semmit igazából😊) nem tudtam a dolognak, technikat meg ugye... Ami nincs azt nehéz megtalálni. 😊
Köszönet az infók összegyûjtéséért és tálalásáért!
A SAR mûködését meg teljesen félreértelmeztem, így ahogy írod viszont teljesen jogosnak tûnik a radarárnyék létezése. Persze lehetett volna annyi eszem, hogy a kép majdnem függõleges nézetû, a lorátorok meg elõre néznek inkább nem lefelé függõlegesen. De nem volt. 😄
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61527
. Azt is el tudom képzelni, hogy annó azért nem volt olyan egyértelmû/mértékû a sima 120-as fölénye a huzagolttal szemben, hogy a britek számára reménytelen legyen a huzagolt eröltetése.
A Rheinmetal-féle 120-as az 1970-es évek közepére készült el, ekkoriban a németek már határozottan a sima csövû megoldást támogatták csak (a Leo2 elsõ prototípusaiba még simacsövû 105-öst is szereltek). Ekkoriban a Royal Ordenance már völgynek szánkázott lefele, gatyaféken.
A "gubanc" az, hogy már az L/44-es 120mm-es sima csövû is ott volt torkolati energia terén, ahol a brit L30-as, ami csak 1994-ben készült el. Így lett aztán képes az L/55-ös 120mm-es sima csövû ágyú túlszárnyalni az L30-as Charm3 lõszerét, aminél hosszabb (jobb átütõképességû) APFSDS lõszert már nem tudnak gyártani.
Az egész L11 / L30 program gyakorlatilag egyetlen ok-okozatra vezethetõ vissza, hogy megõrizzék a kompatibilitást a már legyártott lõszerekkel. Hogy ezért cserébe feláldozták a NATO sima csövûvel való kompatibilitást, az már más tészta.
Azt már csak margóra, hogy az egész mögött megint egy kicsit a politika áll. Anno a Chieftain fõ megrendelõje Irán volt, és õk kérték a javított páncélzatú változatot (FV4030), amibõl félkész állapotban nem lett semmi (1979-es Iráni forradalom), ezért aztán "jobb híján" rendszeresítették a britek, miután átalakították a brit igényeknek (viszont így a fejlesztés költségeit egyedül nekik kellett állniuk - ha a britek nem rendelnek a saját harckocsijukból, a ROF Leeds-et már akkor be kellett volna zárni).
A Chally2-nél volt elvárás az, hogy a meglévõ lõszereket (pl. L27 HESH) tudja használni tovább. Így fel sem merült a sima csövû löveg...
SAR esetén nem vágom a dolgot (mondjuk lokátorokhoz mindig hülye voltam, utoljára vagy 20 éve kezeltem ilyesmit az is csak egy primkó földi mozgócélfelderítõ volt), de amit nem értek, hogy hogyan lehet a képen lokátor árnyék ha a megvilágító forrás és a vevõ egység is gyak ugyanott van? Ahova nem tud sugározni mert kitakarja valami azt a részt nem is láthatja a vevõ mert ki van takarva tõle is.
Ez akkor lenne igaz, ha a SAR a saját szemszögedbõl mutatná a tájat. Viszont a SAR lényege pont az, hogy lepásztázza a területet, majd ebbõl generál egy "felülnézeti", vagy térképszerû nézetet. Így az "árnyékok" pont azok a pontok, ahol kitakarja a radarnyalábot a terep...
A Rheinmetal-féle 120-as az 1970-es évek közepére készült el, ekkoriban a németek már határozottan a sima csövû megoldást támogatták csak (a Leo2 elsõ prototípusaiba még simacsövû 105-öst is szereltek). Ekkoriban a Royal Ordenance már völgynek szánkázott lefele, gatyaféken.
A "gubanc" az, hogy már az L/44-es 120mm-es sima csövû is ott volt torkolati energia terén, ahol a brit L30-as, ami csak 1994-ben készült el. Így lett aztán képes az L/55-ös 120mm-es sima csövû ágyú túlszárnyalni az L30-as Charm3 lõszerét, aminél hosszabb (jobb átütõképességû) APFSDS lõszert már nem tudnak gyártani.
Az egész L11 / L30 program gyakorlatilag egyetlen ok-okozatra vezethetõ vissza, hogy megõrizzék a kompatibilitást a már legyártott lõszerekkel. Hogy ezért cserébe feláldozták a NATO sima csövûvel való kompatibilitást, az már más tészta.
Azt már csak margóra, hogy az egész mögött megint egy kicsit a politika áll. Anno a Chieftain fõ megrendelõje Irán volt, és õk kérték a javított páncélzatú változatot (FV4030), amibõl félkész állapotban nem lett semmi (1979-es Iráni forradalom), ezért aztán "jobb híján" rendszeresítették a britek, miután átalakították a brit igényeknek (viszont így a fejlesztés költségeit egyedül nekik kellett állniuk - ha a britek nem rendelnek a saját harckocsijukból, a ROF Leeds-et már akkor be kellett volna zárni).
A Chally2-nél volt elvárás az, hogy a meglévõ lõszereket (pl. L27 HESH) tudja használni tovább. Így fel sem merült a sima csövû löveg...
SAR esetén nem vágom a dolgot (mondjuk lokátorokhoz mindig hülye voltam, utoljára vagy 20 éve kezeltem ilyesmit az is csak egy primkó földi mozgócélfelderítõ volt), de amit nem értek, hogy hogyan lehet a képen lokátor árnyék ha a megvilágító forrás és a vevõ egység is gyak ugyanott van? Ahova nem tud sugározni mert kitakarja valami azt a részt nem is láthatja a vevõ mert ki van takarva tõle is.
Ez akkor lenne igaz, ha a SAR a saját szemszögedbõl mutatná a tájat. Viszont a SAR lényege pont az, hogy lepásztázza a területet, majd ebbõl generál egy "felülnézeti", vagy térképszerû nézetet. Így az "árnyékok" pont azok a pontok, ahol kitakarja a radarnyalábot a terep...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61526
SAR esetén nem vágom a dolgot (mondjuk lokátorokhoz mindig hülye voltam, utoljára vagy 20 éve kezeltem ilyesmit az is csak egy primkó földi mozgócélfelderítõ volt), de amit nem értek, hogy hogyan lehet a képen lokátor árnyék ha a megvilágító forrás és a vevõ egység is gyak ugyanott van? Ahova nem tud sugározni mert kitakarja valami azt a részt nem is láthatja a vevõ mert ki van takarva tõle is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61525
Marketing? Nem arról volt szó, hogy már õk se gyártják? Ha meg nem gyártják minek a marketing? <#nemtudom>
Azt el tudom képzelni, hogy a nagyon sikeres brit 105-ös után fájhatott nekik, hogy a következõ amolyan nato sztenderd csörömpágyú a fricc 120-as lett. Azt is el tudom képzelni, hogy annó azért nem volt olyan egyértelmû/mértékû a sima 120-as fölénye a huzagolttal szemben, hogy a britek számára reménytelen legyen a huzagolt eröltetése.
De az elmúlt 20-30 év azért csak bizonyította a simacsõ fölényét a csörömptoronyban. Szóval, hogy a 80-90-es vittatott lehetett a dolog az teljesen oké, de ma már egyszerûen nem látom védhetõnek a hesh és a huzagolt elõnyét vagy akár egyenlõségét sem.
Mindenesetre a britek nemzeti büszkeségét (inkább így mondanám amit marketingnek írtál) oda teszem a huzagolt jobb felkenõdése mellé. Mindkettõ valós és bizonyos szempontból jogos érv a huzagolt és hesh mellett.
Azt el tudom képzelni, hogy a nagyon sikeres brit 105-ös után fájhatott nekik, hogy a következõ amolyan nato sztenderd csörömpágyú a fricc 120-as lett. Azt is el tudom képzelni, hogy annó azért nem volt olyan egyértelmû/mértékû a sima 120-as fölénye a huzagolttal szemben, hogy a britek számára reménytelen legyen a huzagolt eröltetése.
De az elmúlt 20-30 év azért csak bizonyította a simacsõ fölényét a csörömptoronyban. Szóval, hogy a 80-90-es vittatott lehetett a dolog az teljesen oké, de ma már egyszerûen nem látom védhetõnek a hesh és a huzagolt elõnyét vagy akár egyenlõségét sem.
Mindenesetre a britek nemzeti büszkeségét (inkább így mondanám amit marketingnek írtál) oda teszem a huzagolt jobb felkenõdése mellé. Mindkettõ valós és bizonyos szempontból jogos érv a huzagolt és hesh mellett.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61524
@Lacusch69: Annyira azért nem fog meredeken lecsapni a lövedék, hogy ez számottevõ legyen... 😊
@YukapoppSimon: Egy SAR kép esetében sem csak merõlegesen elõre van lehetõség nézni! Szerintem a gép (és radar) hossztengelyétõl egy kicsit balra van a célzóna, amit ábrázol.
Szerintem egyértelmûen SAR kép, és nem IR képet látunk.
@YukapoppSimon: Egy SAR kép esetében sem csak merõlegesen elõre van lehetõség nézni! Szerintem a gép (és radar) hossztengelyétõl egy kicsit balra van a célzóna, amit ábrázol.
Szerintem egyértelmûen SAR kép, és nem IR képet látunk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61523
Ne értsd félre én nem vagyok HESH rajongó,csak próbáltam az angolokat megérteni.Mindhiába.
"Ha megnézed, az árnyékok "felõled" látszanak. Vagyis valóban árnyékok, de nem a napfény, vagy valamilyen fényforrás kelti õket, hanem a radar által vetett "vakfolt", ahonnan nem verõdött vissza radarhullám."
Nekem valahogy pont az látszódik,hogy nem jók a szögek.Lehet,hogy szemüveget kellene hordanom,de úgy tûnik,mintha majdnem felülrõl néznénk egy késõi naplementekor.Gondolm,hogy nem a valódi árnyékot látjuk a radaron.Az kizárt,hogy hõkép legyen véletlenül?
"Ha megnézed, az árnyékok "felõled" látszanak. Vagyis valóban árnyékok, de nem a napfény, vagy valamilyen fényforrás kelti õket, hanem a radar által vetett "vakfolt", ahonnan nem verõdött vissza radarhullám."
Nekem valahogy pont az látszódik,hogy nem jók a szögek.Lehet,hogy szemüveget kellene hordanom,de úgy tûnik,mintha majdnem felülrõl néznénk egy késõi naplementekor.Gondolm,hogy nem a valódi árnyékot látjuk a radaron.Az kizárt,hogy hõkép legyen véletlenül?
#61522
Szerintem "lyukamicsodámon" kolléga arra gondol, hogy egy, a levegõbõl meredeken lecsapódó HESH vagy kumulatív lövedék becsapódási szöge egy erõsen döntött homlokpáncél esetében közelebb áll a merõlegeshez, mint egy jóval kevésbé döntöttnél. (rossz példával élve: T72 vs Tiger I)
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#61521
Az angolok mostanában találkoznak modrn hk.val? Nem hiszem. Valószínübb,hogy a régi szovjet technika ellen kell majd vonúlni.Legalábbis a következõ 10-20 évben szvsz.
A gond az, hogy a HESH lõszer ellen már egy adag ERA blokk is hatékony. Olyasmik, mint amilyenek a Szír hadsereg T-72-esein is figyelnek.
Persze lehet onnan megközelíteni, hogy azok ellen meg ott van a Charm APFSDS-DU lõszerük, csak ezzel nem a HESH létjogosultságát támasztjuk alá...
Egyébként a lassú lövedék meredekebb becsapódása nem jelent némi elõnyt?
Fõleg nagyobb távolságon?
A HESH lõszer esetében attól függ, hogy milyen felületet talál el. Van rá esély, hogy a laposabb felületeken nagyobb területen tud szétkenõdni a robbanóanyag, mielõtt berobban, de meredekebb részeken pont ellentétes a hatás.
Az SAR üzemben az árnyékok mitõl látszanak?
Ha megnézed, az árnyékok "felõled" látszanak. Vagyis valóban árnyékok, de nem a napfény, vagy valamilyen fényforrás kelti õket, hanem a radar által vetett "vakfolt", ahonnan nem verõdött vissza radarhullám.
A gond az, hogy a HESH lõszer ellen már egy adag ERA blokk is hatékony. Olyasmik, mint amilyenek a Szír hadsereg T-72-esein is figyelnek.
Persze lehet onnan megközelíteni, hogy azok ellen meg ott van a Charm APFSDS-DU lõszerük, csak ezzel nem a HESH létjogosultságát támasztjuk alá...
Egyébként a lassú lövedék meredekebb becsapódása nem jelent némi elõnyt?
Fõleg nagyobb távolságon?
A HESH lõszer esetében attól függ, hogy milyen felületet talál el. Van rá esély, hogy a laposabb felületeken nagyobb területen tud szétkenõdni a robbanóanyag, mielõtt berobban, de meredekebb részeken pont ellentétes a hatás.
Az SAR üzemben az árnyékok mitõl látszanak?
Ha megnézed, az árnyékok "felõled" látszanak. Vagyis valóban árnyékok, de nem a napfény, vagy valamilyen fényforrás kelti õket, hanem a radar által vetett "vakfolt", ahonnan nem verõdött vissza radarhullám.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61520
Hello ! Voltam kint repnapon , es egesz nap, jo magasan korozott valami nagyobb repulogep, nem volt tavcsovem, nem tudom milyen....Az mi celt azolgal, vagy mi az pontosan ? Besegit az iranyitasba, legteret figyel ?
Az ég kék, a fű zöld" a Fideszes főgecik gyermekeket erőszakolnak meg!
#61518
"modern harckocsik esetén nem olyan hú, de nagy dobás"
Az angolok mostanában találkoznak modrn hk.val? Nem hiszem. Valószínübb,hogy a régi szovjet technika ellen kell majd vonúlni.Legalábbis a következõ 10-20 évben szvsz.
Egyébként a lassú lövedék meredekebb becsapódása nem jelent némi elõnyt?
Fõleg nagyobb távolságon?
Az angolok mostanában találkoznak modrn hk.val? Nem hiszem. Valószínübb,hogy a régi szovjet technika ellen kell majd vonúlni.Legalábbis a következõ 10-20 évben szvsz.
Egyébként a lassú lövedék meredekebb becsapódása nem jelent némi elõnyt?
Fõleg nagyobb távolságon?
#61517
ráapplikálni egy G-36osra
SL8, nem G36. De ha már úgy is egy civil vagy sportfegyver, akkor talán inkább olyat tenne rá az ember, aminek a pofatámasza is állítható. Ez a Hera Arms módosítása, a HK nem ilyen SL8-at gyárt. Sokba kerülhet, mire ilyen lesz a fegyver aztán kiszúrják a vevõ szemét egy ilyen válltámasszal.<#hehe>
SL8, nem G36. De ha már úgy is egy civil vagy sportfegyver, akkor talán inkább olyat tenne rá az ember, aminek a pofatámasza is állítható. Ez a Hera Arms módosítása, a HK nem ilyen SL8-at gyárt. Sokba kerülhet, mire ilyen lesz a fegyver aztán kiszúrják a vevõ szemét egy ilyen válltámasszal.<#hehe>
#61516
Szerintem a britek helyzete lehet a háttérben. Az L7-es után az 1950-es évek végén készültek el a 120mm-es, huzagoltcsövû L11-essel. Ez 1965-ben jelent meg a Chieftain harckocsin. Az L30-as pedig az L11-es továbbfejlesztése ("finomabb" fémötvözetbõl készül, modernebb gyártástechnológiával). A Royal Ordenance pedig kvázi már az 1960-as évek óta folyamatosan bajban volt (egyes gyárait hol bezárták, hol megnyitották, többször is az állami segélyek húzták ki õket a bajból, majd az 1980-as években feldarabolták és értékesítették õket - végül az 1990-es években a BAe kezébe került az összes ROF). További probléma, hogy a Chally gyártósorként üzemelõ ROF Leeds 2004-ben be is zárt.
Ezzel "passzol" az, hogy mikor a Chally 2 fegyverzet felújítása szóba került, egy pillanatig sem merült fel, hogy saját 120mm-es sima csövû ágyúban gondolkodjanak...
Hogy akkor miért istenítik a HESH-t, ami ugyebár a modern harckocsik esetén nem olyan hú, de nagy dobás? Szerintem marketing. 😛
A HESH elvi elõnye, hogy a lõtávtól független a hatása (ahogy a HEAT-nek is), így távolabbról lehet(ne) vele harckocsit kilõni. Itt kihangsúlyoznám, hogy nem félreértésrõl van szó, nem bunkerkilövésekrõl van szó, hanem kifejezetten harckocsik elleni használatról, a britek erre nagyon rájátszanak. Ugyebár a HESH lõszer kapcsán folyamatosan elõjön az az 1991-es eset, amikor 5.3 km-rõl egy Chally 1-es sikeresen kilõtt egy iraki harckocsit (ami a T-55-östõl a T-72-ig minden volt már 😛).
Szóval én ezt sejtem a háttérben...
Ezzel "passzol" az, hogy mikor a Chally 2 fegyverzet felújítása szóba került, egy pillanatig sem merült fel, hogy saját 120mm-es sima csövû ágyúban gondolkodjanak...
Hogy akkor miért istenítik a HESH-t, ami ugyebár a modern harckocsik esetén nem olyan hú, de nagy dobás? Szerintem marketing. 😛
A HESH elvi elõnye, hogy a lõtávtól független a hatása (ahogy a HEAT-nek is), így távolabbról lehet(ne) vele harckocsit kilõni. Itt kihangsúlyoznám, hogy nem félreértésrõl van szó, nem bunkerkilövésekrõl van szó, hanem kifejezetten harckocsik elleni használatról, a britek erre nagyon rájátszanak. Ugyebár a HESH lõszer kapcsán folyamatosan elõjön az az 1991-es eset, amikor 5.3 km-rõl egy Chally 1-es sikeresen kilõtt egy iraki harckocsit (ami a T-55-östõl a T-72-ig minden volt már 😛).
Szóval én ezt sejtem a háttérben...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61515
Hollá! 😄
Nem PS és nem benyakút! Duplát tévedtem... 😄
Rá is kerestem, de szerintem ez valahol városon kívül lehetett mert "csak" 40 halott és 200 sebesült.
Nem PS és nem benyakút! Duplát tévedtem... 😄
Rá is kerestem, de szerintem ez valahol városon kívül lehetett mert "csak" 40 halott és 200 sebesült.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61514
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#61513
Nagyon PS szaga van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61512
Nyakam nem tenném rá de szerintem is PS, ha mégse akkor inkább benzinkutat mondanék, de annak meg nagy. Marad a PS.
Komolyabb lõszerraktárat nem tesznek lakott településre, egyrészt a robbanásveszély miatt másrészt sokkal macerásabb lenne õrizni, ki és beszállítani.
Komolyabb lõszerraktárat nem tesznek lakott településre, egyrészt a robbanásveszély miatt másrészt sokkal macerásabb lenne õrizni, ki és beszállítani.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61511
A forgás segítheti a felkenõdést de valahogy nem tudom elképzelni, hogy ha nem merõlegesen csapódik akkor ez hogyan valósul meg. És igen szárnyakkal is meg lehet forgatni (szinte minden szárnystabilizált lövedék - a rakétákat is ideértve - forog a hossztengelye körül), de lehet, hogy ha olyan forgási sebességet szeretnének mint egy forgásstabilizált az már a szórásnak nem tenne jót esetleg vagy macerás megcsinálni szárnyakkal.
Mindamellett amilyen csodákat korunkban (elmúlt 20-30 év) csinálnak fémekkel, szerintem meg tudnák oldani, hogy a gránát elég szilárd legyen a tároláshoz/kezeléshez/kilövéshez de elég jól "kenõdjön" a célon.
Végezetül pedig még mindig ott a kérdés, hogy miért számítottak ennyi komolyabb erõdített célra, hogy beáldozták érte a harckocsik ellen jobb sima csövet?
A'szem ha egyszer kiderül az igazság a fejemet fogom fogni, hogy miért voltam ennyire hülye, hogy erre nem gondoltam... B, változatként meg azért, hogy hogy lehetnek ekkora barmok. Mert abból van keleten és nyugaton is egyaránt. 😄
Mindamellett amilyen csodákat korunkban (elmúlt 20-30 év) csinálnak fémekkel, szerintem meg tudnák oldani, hogy a gránát elég szilárd legyen a tároláshoz/kezeléshez/kilövéshez de elég jól "kenõdjön" a célon.
Végezetül pedig még mindig ott a kérdés, hogy miért számítottak ennyi komolyabb erõdített célra, hogy beáldozták érte a harckocsik ellen jobb sima csövet?
A'szem ha egyszer kiderül az igazság a fejemet fogom fogni, hogy miért voltam ennyire hülye, hogy erre nem gondoltam... B, változatként meg azért, hogy hogy lehetnek ekkora barmok. Mert abból van keleten és nyugaton is egyaránt. 😄
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61510
Ha nem photoshop, másodlagos robbanásnak tûnik, talán lõszerraktár?