95127
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#70838
APFSDS lőszerrel igen, legalábbis a Bushmaster 25mm-es és 30mm-es, illetve a Mauser 30mm-es gépágyúi. A szovjet/orosz 30mm-es 2A42/2A72mm-es gépágyú még APFSDS-el talán.
A T-34-85 frontpáncélja ugye 45mm @ 60° = effektív 90mm-es RHA értéket képvisel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.29. 16:46:48 -
#70837
A mai 25-30 milis gyortüzelő ágyúk azok 1200-1500 méter táján átlőnék a T-34-85 frontpáncélját? -
#70836
Lövésem sincs. Az F-15-ét talán meg tudom nézni, az F-16-hoz meg FM-ek kell feltúrni. -
Freeda Krueger #70835 Köszönöm,nagyon hasznos lessz
Ximix nek is kösz
Amint meglesz lesz fotó -
millerius #70834 Ha nem tervezték volna erre, akkor nem tudta volna végigrepülni az időt, mert minden fedélzeti rendszernek megvan a maga limitje, valami kifogyott volna. Van nyitott és zárt olajrendszer is, ha a túlnyomásos rendszerből az olajgőzt kiengedik, akkor jobban fogy az olaj, mint ha lecsapatják és újra felhasználják. A MiG-21-en ilyen szempontból nyitott a rendszer, gondolom a Szu-24-en is, de milyen olajrendszere van az F-16C-nek és milyen a Tornado-nak? -
#70833
Ezek is tényezők az elsőt mindig is gyanítottam. Anyagi realitás nem volt. A Tornado IOC viszont tényleg közel volt időben. -
#70832
Onnan, hogy arra volt tervezve. Alacsonyan repülve fékernyős bombákkal egy 30 méter sugarú körbe estek volna a bombák. Az F-16 gépek CCIP üzemmóddal ilyen magasságból 10 méteres CEP-pel dolgoztak. Osirakban is kettőt találhatsz, hogy miért talált az összes bomba (vagy talán csak egy ment mellé.) -
#70831
Nem, nem az. Egyszerűen kisett egy tanker és nem tudott váltás menni. Így maradtak tovább. -
#70830
Szigorúan saját vélemény, de két oldalról látom indokoltnak, hogy a Vulcan, és nem a Tornado mellett döntöttek:
-A Vulcan effektíve már kivonásra volt ítélve. A bombázó parancsnokság esélyt látott arra, hogy még egyszer utóljára megmutassák, hogy mire képes a haderőnem, és talán abban bíztak, hogy esélyt kapnak egy új, modern bombázó kifejletésére. Ezt erősíti, hogy nem volt "ellenérv" az, hogy a Vulcan személyzete évek óta nem gyakorolta a légi utántöltést, és az sem hogy komoly költségen "felújították" a kiválasztott Vulcan-okat (bombatér átalakítása, szárny alatti fegyverzet megoldása, ECM rendszer, Shrike integrálás).
-A Tornado nagyon új volt, és még nem volt teljesen kiforrott. A britek 1991-re már gyakorlott és olajozottan működő Tornado egységeket tudtak letenni az asztalra, de 1982-ben ez még nem volt ennyire stabil, és nem akarták a vadonatúj típust esetleg kudarcokkal terhelni. -
JanáJ #70829 Amit te emlegetsz F-16 eset az az mikor ráb@sztak a pilóták, mert "nem tudtak" leszállni nem? Értsd az sem tervezett volt.
A Tornádó/Vulcan kérdésre nem tudok mit mondani. Miből gondolod, hogy a Tornádó pontosabban dobta volna a kevesebb bombáját? -
#70828
Leszállás nélkül áttelepültek Nevadába a Red Flag-re tudtommal... Barátok közt is 8800 km.
Mondom, soha semmilyen gépről nem hallottam azt, hogy ennyire alacsony lenne az olaj miatti limitje... -
millerius #70827 És a Tornado hajtómű-kenőolaj rendszere hány órás bevetésre van tervezve? Talán azért nem azt küldték, mert félúton visszafelé kifogyott volna az olaj, kenés nélkül meg besül a hajtómű forgórész tengelye? -
#70826
Igen, a tanker együttműködés bonyolultabb. Csak ennyi erővel nem vicc, odaküldhettek volna két Tornado-t. Azoknak töredék tanker is elég lett volna és alacsonyan berepülve pontosabban bombáztak volna és még a SAM-től sem kellett volna félni annyira. Ha F-16-ban kibírtak 13,5 órát, akkor egy Tornadoban is kibírható lett volna 15. Műszaki meghibásodás esetén pont ugyanakkora szarban lettek volna, mint a Vulcan, segítség nekik sem lett volna. Csak akkor nem ennyi tanker bohóckodik, hanem kb. 3 darab elég lett volna és talán egy tartalék...
A Black Buck bevetések a "minden kötél szakad" esete voltak. Semmivel sem lett volna őrültebb Tornadoval megcsinálni, ha a gépek technikailag képesek rá.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.29. 14:50:54 -
JanáJ #70825 Nem vitatkozás, de tanker szempontból szerintem nem mindegy hogy pl Kecskemét felett kőrözök 13 órát, vagy repülsz oda 6 órát, meg vissza 6 órát. Mert ott ez volt a gond, nem? -
#70824
Kizárt, hogy az olajtartály ekkora limit lenne. A nyüzige F-16C repült 13,5 órás bevetést Líbia felett, holott soha nem tervezték erre.* Egyszerűen karbantartási szempontból sem praktikus, ha ilyen gyakran kellene töltögetni...
*féloff.
Az angolok mai napig milyen büszkék arra, hogy egy stratégiai bombázóval csapást mértek 6000 km-re 16 órás bevetéssel. Egy könnyűvadásznak tervezet F-16 repült majdnem annyit, mintha azzal mértek volna csapást Ascensionról... Hát izé... -
JanáJ #70823 Nem kötözködés, de akkor egy F-16 ami anno kicsi-ócsó volt, az miért tud többet? Vagy lehet csak kapott egy nagyobb olaj tartályt a Block xy-nál oszt csók? -
millerius #70822 Ez az olajtartály-méretezés és a fogyasztás függvénye - vagyis hogy mire tervezik a gépet. Ha nagyobb hatótávot/harcászati hatósugarat akartak volna, kicsit nagyobb olajtartályt terveztek volna a gépbe, elfért volna pár liter plusz abban a nagy böhöncben. Ha a Szu-24-el nem akarják átrepülni az óceánokat, akkor mire nem elég az a 4270 km hatótáv?! Van nekik hosszabb hatótávolságú csapásmérő/bombázó gépük? Van. Probléma részükről a saját szempontjaik szerint megoldva. -
#70821
De. A B-1B-nél ez kb. 30 órás limit. 1998 táján csináltak egy demonstratív bombázást az iraki határ mellett az USA-ból repülve kezdő személyzettel. Visszafelé az Azori-szigeteken emiatt le kellett szállni. Hogy a gépekre jellemzően mennyi ez az érték? Lövésem sincs. -
JanáJ #70820 "és ez a csúcs, mert a gép nemcsak kerozént fogyaszt hanem hajtómű-kenőolajat is, azt pedig nem lehet légitankolással pótolni"
Ez azért elég gáz érték, nem? Az amcsi vasakra meg 2-3-4x-i légi tankolást is írnak. Nekik nem fogy el az olaj? -
JanáJ #70819 Még pár orosz vas, lassan lehetne repnapot tartani Szíriában. :-)
link
link -
millerius #70818 Az első az elég általános, a második precízebb, és megegyezik az én adataimmal. Szerintem az a lényeg, hogy bármelyiket is nézzük, Oroszországból a Kaszpi-tenger-Irán felől Latakiába átrepülni Szu-24-el egyik adat szerint se probléma még légitankolás nélkül sem, tehát a nagy gép simán lehetett Il-76 teherszállító is, és az hasznosabb is lehetett mint egy tankergép. -
#70817
Itten 3055 írnak nincs típus megjelölve , itt van típus is jelölve és üzemmódok meg + tankolás is. -
millerius #70816 "A 2500 km-et hol találtad? Biztosan alábecsült adat?"
Szerintem nem alá és nem becsült: World Air Power Journal 1999 Vol 39, Jefim Gordon és Alekszander Dekszter cikke (Gordon "régi motoros", több évtizedes múlttal rendelkező szakíró, ami anno a modern szovjet légierőről értékelhető anyag a légierő lapjában megjelenhetett /megjelent, azt mindet ő írta). Még részletesebb adatok: max hatótáv (póttartályok leoldásával: 2850 km; egy légitankolással: 4270 km (és ez a csúcs, mert a gép nemcsak kerozént fogyaszt hanem hajtómű-kenőolajat is, azt pedig nem lehet légitankolással pótolni).
A max G értéket ne keverjük bele, utazó üzemmódon ez nem játszik, az viszont igen, hogy a magasabb szárnyterheléssel - tehát nagyobb AoA-al való repülés nagyobb légellenállást is jelent, ergó - a különben is jó étvágyú orosz hajtóművel - magasabb fogyasztást. Azt se hagyjuk ki, hogy az F-15 (és a Gripen) hajtóműve már kétáramú - tehát gazdaságosabb fogyasztású hajtómű a Szu-24 Ljulka AL-21F-3 egyáramú hajtóművéhez képest. -
#70815
Nem egészen. Azt jelenti, hogy minimális AoA eltérés van utazósebességen, csak éppen a variaszárny transszonikus tartományban a Szu-25 hullámellenállása kedvezőbb. A magas szárnyterhelés azt jelenti, hogy a szárnyak hamarabb elérik el a magasabb AoA tartományt és végül a limitet, ami a max. G-t korlátozza. Nézd meg az F-111-et. Az F-15E CFT és 3 pótossal ugyanannyi keróval kisebb harcászati hatósugárral bír. Az F-111 mai napig a TAC gépek királya ezen a téren a Szu-24 meg az ikeresója.
A 2500 km-et hol találad? Biztosan alábecsült adat? A Gripen tud 2000 km átrepülést, csak nem forszírozza ezt senki, de a gép pusztán a számok alapján képes rá. -
millerius #70814 Ja, és amit elfelejtettem írni, hogy a Sasnak arányaiban jóval nagyobb a szárnyfelülete, tehát kisebb a szárny felületi terhelése, a Szuhojnak hozzá képest "csutka-szárnyai " vannak, hiszen nem közepes és nagy magasságú manőverező légiharcra tervezték, hanem turbulensebb földközeli légtérben végrehajtott csapásmérésre, amihez jobb a magasabb terhelésű szárny. Ez viszont magasabb fogyasztású utazósebességet jelent. -
millerius #70813 Szergej szerint 2500 km, én meg elhiszem neki. Több akkor lehetne, ha kiürülés után leoldanák a póttankokat, de sima áttelepülésnél, harcászati kényszer nélkül ez nem szokás, drága ügy lenne semmiért, hiszen légitankolható. Még egyik Szuhojtól is kaphat UPAZ-konténerrel a 3-4 másik pl. a Kaszpi-tenger fölött, aztán a tanker szépen hazamegy - ha szükség lenne ilyen megoldásra. -
Itt írnak az m48 ról
Specialized Variants
M48DB: (M48 Dozer Blade) Outfitted with dozer blade type M8 and M8A1 (Bulldozer, Earth Moving, Tank Mounting M8/M8A1) .
Itten is szerepel -
A wiki ír egy ilyet
M46 equipped with M3 dozer kit.
kép mondjuk nincs, feltehetőleg nem az M3,M4 száras tolólapjára gondolnak ami oldalt csatlakozott.
Erről a M3 dózerlapról ha találna az ember infót lehet felsorolnák mire volt kompatibilis (maga a tolólap gondolom szinte mindenre, felfüggesztésben lehetett némi különbség talán)
Itt szerepel az m46 és az m48 is bár ebből sok minden nem derül ki
http://mcvthf.org/History/Evolution_of_Marine_Tanks.html
az utolsó kép meg arty üzemmódban beásva
![]()
UI
közben még találtam ezt is
http://www.armorama.co.uk/modules.php?op=modload&name=SquawkBox&file=index&req=viewtopic&topic_id=166222&page=1 -
davidbog #70810 Valószínűleg nem lenne jó. A Hunnicutt - Patton könyvben a Combat Engineer Vehicles fejezetben tárgyalják a tolólapokat a könyv 283. és 284. oldalán.
Az M46 harckocsihoz az M3 jelű tolólapot használták.
Egy lista hogy melyikhez mit használtak:
M3 - M46
M3A1- M47
T18 (eredetileg a T43 nehéz harckocsihoz) - M48
T18E1 ( a T18 és M3 részeit használták fel ennél és 1957-ben átnevezték M8-ra) - M48 és M48A1
M8E1 - (később a M8A1 nevet kapta) M48A2
M8A3 - M48A3
M9 (M8A1 módosított verziója) - M60
Ezen az oldalon is az M46 tolólapját tárgyalják, ők is a Hunnicutt - Patton könyvre támaszkodtak. A felsorolásuk is hasonló, bár nem tudom honnan van az M8A2 tolólap, mert ilyet sehol nem említ a könyv, lehet találtak más forrást is.
Viszont ez neked nem nagy segítség. De találtam egy olasz oldalt, ahol jól látható az M3 tolólap és részei. Az oldal. Cserébe kérek képet a makettről. :)
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.09.28. 20:57:09 -
Freeda Krueger #70809 kis segítség kéne:
M46 ra szerelt dózerlap hogyan volt rögzítve?Egy az egyben használható lenne az M8 dózerlapja felfüggesztéssel? -
#70808
A Szu-24 átrepülési távolsága szerintem 3000 km+. A Gripen tud három pótpossal fennmaradni 2 óra 20 percet simán. Az F-15 három pótossal és CFT-vel bír kb. annyi keróval, mint a Szu-24 két pótossal. Ekkora majdnem 6 órát képes fennmaradni átrepüléskor. 800 km/h átlagsebességgel is ez bőven 3000 km feletti értéket ad ki. -
millerius #70807 Nem is én derítettem ki, te mondtad, hogy lehet, nem is orosz tanker volt. És igazad lehet, mert a Szu-24 kb. 2500 km hatótávjába simán belefér az Asztrahány-Latakija távolság, ráadásul közelebbről is felszállhattak (pl. Mahacskala). Csak azért nem mindegy, mert ha Il-76 volt, akkor nemcsak kerót szállíthattak, hanem egyéb hasznos felszerelést is. -
JanáJ #70806 Nem értelek. Attól hogy az Antonovot kizárod, attól még nem derült ki, hogy IL-76 vagy IL-78. De végül is mindegy is. -
millerius #70805 Ezért hivatkoztam a videóra (mint érvényes példára), aminek a közepe-táján már elég határozottan látszik a fehér függőleges vezérsík oldalán a vezérsík tetejére szerelt vízszintes vezérsík szürke árnyéka (mondjuk ehhez jó monitor kell). Ha nem T-vezérsík lenne hanem normál mint a Ruszláné, akkor ez az árnyék nem látszana, mert a törzs oldalára és aljára vetülne, ami viszont nem fehér, hanem szürke, ott ilyen minőségű felvételen közel se lenne ilyen feltűnő az árnyék. Jó példa CIFU felső, Il-76 fotója. -
#70804
5.7x28-as meg a HK másik ilyen csodája nem pont arra jó, hogy mellényes és "csupasz" egyedek ellen pont ugyan úgy jó, de mégsem megy át a delikvensen?
Ez az elmélet, a gyakorlat meg kicsit más. Egy rendőri szervezet se meri a kis kaliberű fegyvereket rendszeresíteni, mert a megállító hatásuk elégtelen. Az átütőerejük pedig nagyobb. Hiába mondja az FN és a HK is, hogy nem kell félni ettől, a német hadsereg tapasztalatai alapján (HK MP7) azért nem feltétlen igaz ez a megállapítás.
A kép természetesen nem releváns, de a video szerintem az.
Én meg anno azt írtam, hogy a videón nem lehet megállapítani, hogy Il-76 (teher) vagy Il-78 (tanker) gép látható. A két gép ugyanúgy néz ki távolról.
![]()
Il-76
![]()
Il-78
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.28. 15:43:45 -
JanáJ #70803 Köszi, nem tudtam mit kellene nézni és most sem látom, hogy T vagy nem T az a vezérsík. A kép természetesen nem releváns, de a video szerintem az. -
SZUsszan #70802 Ettől még igaz amit írok. Teljesen mindegy, hogy 9x19, vagy .45ACP-t használnak, ha belelőnek 4-5öt egy támadó per jelenlévő rendőr.
Akkor hogy jöhet szóba a nagyobb stopphatása a .45-ösnek a 9x19-es nagyobb tárakapacitás és kisebb visszarúgás ellenében?
Ha .50-es DE-t használnának, azzal is belelőnének 2-t mire összeesne a paciens és nem érdekelné őket, hogy az első lövésre is már gyakorlatilag harcképtelen lehetett.
-
JanáJ #70801 5.7x28-as meg a HK másik ilyen csodája nem pont arra jó, hogy mellényes és "csupasz" egyedek ellen pont ugyan úgy jó, de mégsem megy át a delikvensen? -
JanáJ #70800 Hinnye, most nézem te .357 SIG-et írtál én meg a revolverbe való .357-ről papolok. :-)
-
#70799
Alapvető a különbség a fegyverhasználati mentalitásban. Az Egyesült Államokban ha a rendőr úgy véli, jogos fegyverhasználat esete áll fent, akkor már nem fog esélyt adni a támadónak. Ennek megfelelően számukra engedélyezett a gombásodó lőszerek használata. No és így nem is lábra fog célzott lövést leadni...
Érdekes, hogy amit molni említ, az nem feltétlen áll meg. Valóban probléma a ballisztikai mellények megjelenése, de ez jellemzően a komolyabb bűncselekményt végrehajtó egyéneknél fordul elő, és emiatt a "fertőzöttebb" régiókban rendszeresítettek is M16 vagy M4 (vagy más 5.56mm-es) gépkarabélyt a járőrkocsiba illetve a SWAT egységeknél.
A ballisztikai mellények elleni és a rendőri használatra szánt lövedékek nagyon nehezen összepárosítható dolgok. Az egyiknél pont az a cél, hogy átüssön mindent, a másiknál az, hogy lehetőleg az első célpontban megálljon, és ne jelentsen veszélyt a távolabb lévő ártatlanok számára. Éppen ezért nem is terjedt el például az 5.7x28mm-es FN lőszert tüzelő FN Five-Seven a rendőri erőknél - viszont a speciális feladatot ellátó erőknél (állami testőrségek, különleges rendőri beavatkozó alakulatok, stb.) esetében igen.
