95116
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75349
Ez mind szép, csak a harckocsi nem csak a lövegéből áll, ahogy egy vadászgép sem csak a repteljesítményből... Lehet akármilyen tűzereje egy Centurionnak vagy Chieftainnak, ha csigalassú, megbízhatatlan és a tűzereje gyenge. Egyébként nem Chieftain-t akartálírni? A Centurion 105 mm-es lövege mitől is volt akkora szám? Amenyirre tudom a jeni 105 mm-es M1 '70-es évek végi páncélátütőképességét sem igen hozta. Ha nem egybeszerelt lőszer volt, akkor meg még macera is volt vele.
-
#75348
Lehet mard jó pár száz HE lőszerük ?
A probléma inkább ott van, hogy felülről kell tölteni egy csipának nem jelent gondot lekapni a töltőket.
Ha a váz két oldala nyitott lenne és onnan lehetne tölteni a sánc védelmében akkor valamivel "egészségesebb" volna.
Szerintem ATM találatból is elbír egy párat ha épp nincs benn senki és nem létfontosságú alkatrész sérül meg. -
Rue East #75347 Most akarok előfizetni a Haditechnikára és nézegettem a többi témába vágó lapot is. Aranysas, Regiment, Aero magazin, ezek milyen minőségűek? Van még létjogosultságuk az internet mellett? Megéri ezekre előfizetni? -
#75346
most érzem magamon hogy megint hülye kérdést teszek fel, de ennek így mi értelme?
100mm-es huzagolt cső, modern tank ellen nem sokat ér, valamit biztos kilőnek vele, annyival lehet jobb mint egy ágyú, hogy lehet forgatni, talán, ha meg nem furcsa lehet célozni vele.
tűzérségként meg nem látom sok hasznát, nagyon korlátozottan használható.
mi értelme van ennek? vagy már tényleg olyan a helyzet, hogy bármi jó ami fejlettebb az íjtól? :D -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75345
Azért ne legyünk igazságtalanok. A Centurion a maga idejében igencsak ütött, és az L7 löveg az volt az 1950-es, 60-as és 70-es években, mint a Rheinmetal 120mm-ese az elmúlt 3 évtizedben... -
JanáJ #75344 Azért az izraeli sikereket kicsit árnyalja, hogy mit tudnak művelni az arabok (?) egymással Irakban, Líbiában és Szíriában (meg Jemenben). -
Kurfürst #75343 Egykori világbirodalom... az angolok az életben nem tudtak normális harckocsit vagy harckocsimotort összehozni (Chieftainről az volt a vicc, hogy az a harckocsi, amiben mindenki háborúba akar menni, t.i. sose ér oda mert útközben lerohad). Lövegekből viszont egész jókat raktak össze. -
JanáJ #75342 Szép dolog a büszkeség, sokra lehet vele menni. -
#75341
Nem is az. De a brit büszkeség aligha viselné el, hogy Abrams-ot vagy Leo-t vegyenek. Érdekes, hogy az sem opció, hogy esetleg becsatlakoznának a francia-német új harckocsi-fejlesztésbe. Pedig a nemzetközi fejlesztésekben van már tapasztalatuk (Tornado, Eurofighter, Aster, stb.). -
#75340
A M1A2-höz és a Leo2A5-höz mérve valahogy nem tűnik sikernek a cucc. -
#75339
Improvizált... Harckocsi torony. Érdemes megfigyelni, hogy "hulldown" poziciót alakítottak ki neki. :D
-
#75338
A Chally2 alváza ugyan az, mint a Chally1-nek, ami annyira nem lenne gáz, hiszen a Chally 1 is 1983-as harckocsi. Csakhogy a motorja egy Royce-Rolls CV12 jelű 12 hengeres, 26 literes diesel-motor, 1200 lóerővel. Ami annyira nem sikerült jól. Az RR katonai/ipari diesel-motor részlegét a Perkins meg is vette 1985-ben. Annyi a baj, hogy az MTU már az 1970-es években lerakta az asztalra az MB873-as diesel-motort, ami kevesebb helyett foglal, és mégis 1500 lóerőt ad le. Plusz egy picit megbízhatóbb is....
Így nem meglepő, hogy a Chally 2E az MTU Europowerpack-ot kapta meg, és azzal is szolgál Ománban, ami a harckocsi egyetlen exportsikere.
A Chally2 talán legnagyobb problémája a 120mm-es huzagolt csövű lövege. Mellékzönge, de az angol nyelvű források folyton istenítették ezt a löveget kb. a 2010-es évekig. Még a 2003-as Iraki megszállást elemző írásokban is arról írnak az angolok, hogy az amerikaiak irigyelték tőlük a 120mm-es HESH / HEP lőszert. Meg hát, amiben még lehet is valamennyire valami, a huzagolt löveg pontosabb lehet, mint a sima csövű löveg.
Ehhez képest manapság már annyira nem isteníti senki az L30A1-et, még a CHARM 3 DU lőszerrel sem versenyképes az L/44-es 120mm-es sima csövű lövegekkel. Az igazság az, hogy a 120mm-es L/44-es Rheinmetal sima csövű löveg már 1979-ben nagyobb torkolati energiával rendelkezett, mint az L30A1 1989-ben. A brit löveg osztott lőszert használ, és ahogy lent írtam, az ehhez készült lőszertárolók nem igazán konvertálhatóak át egybeszerelt lőszerekhez.
A harmadik probléma a tűzvezető rendszer. Az általános megoldás az, hogy az irányzó optikája kicsit oldalirányban el van tolva, míg a britek, hogy minél közelebb legyen a löveg síkjához, közvetlenül a lövegcső fölé szerelték, ami miatt viszont kisebb nagyításnál a cső maga holtteret hoz létre, így nehezebb a célpontot megtalálnia. A tűzvezető számítógép is meglehetősen gyenge eresztés, nem véletlen, hogy a görög tenderen is úgy leszerepelt a Chally, és nem mellesleg a mostani upgrade első eleme egy új tűzvezető számítógép.
Ide tartozik, hogy éjjellátó rendszert a francia Thales szállítja, mivel a briteknek nem volt megfelelő beszállítójuk (most elviekben van). Talán pénzügyi okokból, de a Chally2 parancsnokának nincs saját, független éjjellátója, az irányzó hőkamerájának a képét nézheti éjszaka, így nem is tud ellenséget felderíteni külön, csak a torony és a löveg mozgatásával...
A következő gond a sofőr helyzete. A britek egyszerűen nem tudtak megfelelő orrot tervezni a Chally esetében, így bármilyen félelmetes, hogy a sofőrnek megfelelő kilátást biztosítsanak, egy "vályút" építettek neki az 'upper glacis'-on (frontpáncélzat felső része), vagyis a sofőr előtt-felett egy gyengébb páncélzat van...
![]()
Jól megfigyelhető a löveg feletti optika az irányzónak, és a sofőr "vályúja"
Ezek így mind együtt jól mutatják, hogy mennyi sebből vérzik a Chally2, és miért nem lett sikeres exporttermék...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.20. 09:06:14 -
#75337
A Chally 2 az alulmotorizáltságot leszámítva mitől félresikerült? Mondjuk a számok alapján az sem tűnik túl vészesnek.
Számomra elképesztő, hogy egy egykori világbirodalom nem tud már egy élvonalbeli dízelmotort sem összerakni. -
#75336
AMOS/NEMO: Az elmúlt 10 évben mindössze maroknyi ország rendszeresítette (az AMOS-t csak a két fejlesztő ország, a NEMO-t még Szlovénia, Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek), érdekes, hogy egy amúgy jó rendszer mennyire nehezen avagy semennyire nem tud betörni a piacra...
Chally2: Propaganda videó, poénos pár nappal az után, hogy éppen szó volt róla, mennyire félresikerült a Chally2, és hogy a BAe is mennyire reménytelen helyzetben van a felújítással kapcsolatban. Új torony nélkül egybeszerelt lőszert tüzelő új löveg nem jöhet szóba, nincs a briteknek saját, megfelelő motorja, hogy lecseréljék a régi és avit 1200LE-s motort, nincs saját aktív védelmi rendszerük (a németeknél már van AMAP-APS). Szóval propagandának is csak addig jó, amíg laikus nézi...
Leclerc elleni "festéktámadás": Heh, nem is olvastam róla, a világ fegyverkezési versenye ellen tüntetők bejutottak az Eurosatory 2016-ra, és piros festékkel, illetve sárga porral szórták le a kiállított francia harckocsit. A rendőrök elfogták és elvezették az illetőket:
EuroNews videó az esetről
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.20. 07:44:43 -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!FAB (Força Aérea Brasileira, Brazil Légierő)
Magach 3 menni Kubinka:)
Eurosatory 2016
Eurosatory 2016 2.
-
#75334
IRST-SL brossúra, a második oldalon van kép a rakétáról. Viszont a benne lévő adatok az SLM (Surface-Launched Medium-range) változaté lehet. Az SLM már nagyobb hajtóművel bír, és ha igaz a Diehl ábrája, akkor a hatótávolsága 40km-t is eléri, amivel még az SL-AMRAAM-ot is megveri, és az ESSM jobb csak nála (meg hát jön majd az AMRAAM-ER). -
#75333
Az IRST-SL-nél a rakétatest és hajtómű teljesen más, mint légi indítású változaté. Adat róla semmi, még tömeg sem. -
F1End #75332 Zavart érzek az erőben.
Az hogy lehet, hogy az IRIS-T SL minden irányba nagyobb HMZ -vel rendelkezik, mint a SLAMRAAM?
-
#75331
Az egész program anno a HUMRAAM/CLAWS-ként kezdődött, az USMC megbízásából, akiknek ugyebár dedikált légvédelmük nincs, csak FIM-92 Stingerek, az AV-8B / F-35B vadászgépeket leszámítva, illetve persze a hordozófedélzeti F/A-18C/D vadászgépeket nem nézve. A CLAWS (Complementary Low Altitude Weapon System) esetén a cél az volt, hogy a partraszálló egységeknek legyen egy jó mozgékonyságú, kis hatótávolságú légvédelmi rendszere, amely ugyanakkor kellően hatékony is, és légi szállíthatósága is megvan. Ezért kellett a HMMWV alváz. Érdekes, hogy ebben a koncepcióban sem volt elvárás a konténer, pedig hát a tengeri sós levegő / pár / víz azért tudjuk, hogy nem egy egyszerű dolog a korrozió terén...
Az USMC 1992-ben támasztotta az igényt, de a költségcsökkentések miatt csak 1997-ben indult meg a proof-of-concept verzió kidolgozása, ami a HUMRAAM elnevezést kapta. Érdekesség, hogy '99-ben volt olyan tesztindítás, ahol egy AEGIS romboló radarjaival derítették fel a célpontot, a HUMRAAM pedig azon adatok alapján lett indítva a szárazföldről. A HUMRAAM esetében 5 indítósínt használtak. 2002-2003 körül azonban a programot kihúzták a költségvetésből.
![]()
A HUMRAAM teszt-indítójármű
Az US ARMY kicsit később jött a képbe, 2000 körül kezdték el az SL-AMRAAM programot kergetni. A cél az AIM-120C-7 földi indítása, és a rendszerrel ki akarták váltani a járműre telepített Stinger-alapú légvédelmi rendszereket (Avenger, Linebacker). Fontos kitétel volt, hogy az indító platform bármi lehet. Megjelent 2x(2x2) indítósínes utánfutó, illetve 6 indítósines HMMWV és HIMARS alvázon. Felkerült a listára az AIM-9X Sidewinder is, mivel az indítósínekre bőven felhelyezhető volt. Az US ARMY azonban dettó nem igazán tudott pénzt szerezni rá, így a Raytheon külön próbálta meg értékesíteni a félkész rendszert.
![]()
Az SL-AMRAAM 8 indítós utánfutóra telepített változata
![]()
Az SL-AMRAAM koncepciója, 6 rakétás indítójárművekkel, radarral, központi irányító központtal
A háttérben közben jöttek a norvégok, és ugyanezt szerették volna pepitában. Csakhogy ragaszkodtak ahhoz, hogy a rakéták konténerben legyenek, 1998-ban állt a rendszer hadrendbe, mint Norwegian Advanced Surface to Air Missile System (NASAMS), vontatott 6 konténeres indítókkal és Merci G-Wagen alvázra telepített vezérőlvel illetve radarral.
![]()
NASAMS 1 rendszer
A NASAMS 2 esetében integrálták a Link-11 és Link-16 adatkapcsolatot, és új, Sentinel földi radarokat kaptak. Aztán jön a nagy meglepi, a kiemelt mobilitású NASAMS 3, amelynél 4 rakétás indítókat látni HMMWV alvázon. Igazából nehéz megérteni, hogy miért jó ez a norvégoknak. Korábban ugyanis ők voltak, akik konténerbe pakolták a rakétákat, és egyébként is csak 4 C-130J gépük van....
![]()
Végezetül egy kis ráadás, a különféle rendszerek HMZ-je -
#75330
A földön a 800 órából hányat mozog a platfrom? Változik a hőmérséklet +40 foktról akár -50-re 2 perc alatt? Vibráció? Stb.... 800 óra alatt hány leszállás és felszállás és hány termikus ciklusa van?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.18. 21:59:30 -
#75329
800 óra az mindösszesen csak egy hónap.
Szárny összehajtogatás itt nem játszik?
(gondolom akkor nem maradna kompatibilis)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.18. 21:51:58 -
#75328
Hát ja. Viszont légiharc rakéta esetén az igénybevétel a repcsihez képest sehol nincs. -
#75327
Mondjuk a konténernernek azért van egyéb funckciója is, bár az az AIM-120, ami gépen 400-800 órát kibír meghibásodás nélkül csak kibírja a földön való hurcolászást is. -
#75326
A 1980-as évek óta mindenki konténerbe pakolja a lérakot, ők meg pont kiszedik belőle??? -
#75325
persze, hogy nem a hordozó jármű a lényeg, csak tetszik, hogy így is megvalósítható, olyan érzés mint mikor találsz még egy kis babot tegnapról és beleteheted a rizsedben és kész is van a mai ebéd 
komolyabbra terelve a témát, mennyivel karbantartás igényesebb így a rendszer, mintha konténerben lenne? több elfér meg könnyebb az egyértelmű, de az időjárást is rosszabbul bírja nem? persze nyilván feltalálták már a ponyvát. csak érdekel, milyen szempontok alapján hasonlítanád össze a két megoldást. -
#75324
A NASAMS lényege az, amit a platóra raknak, nem maga a hordozó jármű. A HMMWV például nincs is a norvég hadseregben rendszeresítve, és a NASAMS 3 esetében is a technológia kidolgozása a lényeg, hogy aztán milyen jármű platójára kerül fel, az már egy másik kérdés. Én azt tartom valószínűnek, hogy a HMMWV azért van a NASAMS 3 esetében képben, mert a Raytheon már évek óta kergeti a HUMRAAM koncepciót, a norvégok meg fizetnek azért, hogy a rendszert lekicsinyítsék annyira, hogy tényleg 4x4-es terepjárókra fel lehessen szerelni.
A NASAMS eddig is erről szólt, hiszen a konténerbe pakolt NASAMS is lehetett telepített, Scania vagy Sisu alvázon, függően attól, ki rendelte meg. A NASAMS 3 alapvetően abban különbözik a NASAMS 1/2-től, hogy a rakétákat nem konténerekbe, hanem sima indítósinekre szerelik, így kevesebb helyet foglalnak. Ettől még a hordozó jármű lehet akármi.
![]()
Raytheon teszt teherautóra szerelt NASAMS indítósines megoldással -
#75323
ezt nagyon jó ötletnek tartom, azon kívül az is tetszik, hogy a HUMWEE-kat úgyis hamarosan lecserélik, viszont így nem kell kidobni, újrahasznosítani, hanem egy kis átépítés, felújítás után lehet belőlük ilyen jármű. -
Jedicsaba #75322 Nem, a gép asszem bal oldaláról volt egy kép ahol a csavarok (szegecsek?) megnyúltak kicsit és kilógtak a repülő burkolatából. -
JanáJ #75321 Tessék visszaolvasni. Ezzel égettem magam eész nap. ;-) -
-
SZUsszan #75319 Érdekes sztori! -
JanáJ #75318 Köszi mindenkinek. Ez így oké, csak én azt gondoltam,hogy gy ilyen manőver mondjuk 2-3 G ahol már torzul picit az ember mosolya, nem pedig iszogat. -
#75317
Sőt, annál kisebb is lehet. Ha a 0,1G van felfelé, már akkor sem esik ki. Tehát valójában még könnyebben is mozoghat az ember... :) -
millerius #75316 Nem forduló, hanem palástorsó, ami olyan manőver, hogy a gép egy képzeletbeli fekvő hatalmas henger palástját követi le, függőleges tengelye pedig mindig a henger-pálya belsejébe, a henger tengelyére mutat. A túlterhelésnek meg nem kell túl nagynak lennie, csak annyi legyen, hogy mindig nagyobb legyen a normál, föld középpontja felé ható 1g-nél, így a víz mindig a repülőgép függőleges tengelyében, a földi gravitáció irányától függetlenül a gép padlólemeze felé fog folyni, így inni is lehet belőle. -
#75315
Most csak csúnya és durva becslés áll rendelkezésemre, de egy ilyen manőver 1.2-1.5G finoman végrehajtva. Vagyis csak kicsivel a Földi nehézkedés felett vagyunk. Vagyis kicsivel több energiát kell kifejteni a kezével, de látható, hogy nem remeg, nem küszködik és mivel viszonylag állandó a nehézkedés, így nem is "ugrál" a kezében a pohár.
Ez egy ügyesen prezentált trükk, ennyi és nem több.
Ha rendesen megtépné a botot, hogy 5-6G-s manőver legyen belőle, akkor aligha tudta volna valóban kivitelezni a bemutatott dolgott, de itt nem erről szólt a videó... -
JanáJ #75314 Az hogy ezt forduló közben. Gondolom a fejemben túl van dramatizálva a G hatás. Azt hittem jobban megterheli az embert egy ilyen manőver. -
#75313
Ukrán T-64 upgrade terv, a T-14-hez hasonló koncepcióban, de a T-64 BM Bulat alvázán.
![]()
![]()
A személyzet a jármű elejébe kerülne át, a T-14-hez hasonló megoldással, a személyzet nélküli torony nagyon keskeny profilú, de a 125mm-es szovjet-hagyaték lövegre és a T-64 automata töltőberendezésére épül még mindig. A torony végén egy 12,7mm-es RWS található, a parancsnok EO/IR periszkópjával egybeépítve. A páncélzatot kompozit elemekkel erősítenék meg, és Duplet ERA lenne a védelem első vonala. Aktív védelmi rendszert nem látni a képeken.
A 39 tonnás tömeg igen jónak számít, és nem mellesleg az 1000 lóerős 6TDF motor is elégséges lehet a megfelelő mozgékonyságra. -
#75312
Challenger 2 upgrade tervek:
![]()
Érdekesség, hogy ez csak az EO optikát érinti (ami elég fontos egyébként, mert a Challenger 2 parancsnokának nincs független éjjellátó rendszere, éjszaka csak az irányzó hőkamerájának a képét látja), és a tűzvezető rendszert (ami detto nem egy friss darab).
A Challenger 2 két további égető problémájára azonban nem nyújt megoldás, az egyik a meglehetősen gyengécske, 1200 lóerős motor, és az L30A1 löveg, illetve annak 3 részből álló osztott lőszere. Utóbbinál jó válasz egyébként nincs, a CLIP (Challenger Lethality Improvement Programme) keretében vizsgálták a Rheinmetall 120mm L/55 löveg beépítésének lehetőségét, ám az osztott lőszerekhez készült lőszerátoló rekeszek helyére maximum hat 120mm-es egybeszerelt lőszert lehet pakolni. Vagyis drasztikus átépítés nélkül nem fog menni új ágyú beépítése... -
#75311
Súlytalanságban, vagy fejjel lefele is tudsz inni, mi a hihetetlen benne? :) -
JanáJ #75310 Azt értem miért nem folyik ki, csak hihetetlennek tűnik az hogy iszik közben.
