95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Garfield #571 Meg tudná valaki mondani, hogy a második világháborús Scharnhorst és Gneisenau hajókat a magya szakirodalomban miért emlegetik állandó jelleggel zsebcsatahajóknak, illetve ez egész pontosan mit is jelent?
Infók a hajókról:
http://www.scharnhorst-class.dk/ -
#570
Biztos azért mert ilyeneket akarnak venni...
-
#569
Mellesleg 66 millió forintért megy el egy rakat hajó, áron alul - kb. ugye úgy 3.5-3.7 milliót ér -, bevétel 66 millió.
Az, hogy szar pisztolyokra 150 milliót költöttek, na az senkit sem érdekel ... -
#568
Van egy pár ismerősünk, akiknek a férfigenerációja mind a Folyami-flotillánál szolgált. Ilyen vagy hasonló hajókon. Amikor azokról a buzikról lehetett olvasni, akik aluminiumnak adták volna el a hajókat, sírni tudtak volna.
Ők kifejezetten örültek, hogy nem így alakult.
NATO-KOMPATIBILIS. Ettől a szószerkezettől hányni tudnék, különösen amikor egy ilyen hajóról valaki baromságokat ír. (nem Cat, hanem a HM).
Én még arra emlékszem, hogy pont ilyen hajókra lett volna szüksége a NATOnak is - ők mondták -, mert ilyen senkinél nem volt szolgálatban. Erre leszerelik. Minek? Újították volna fel és ezzel villogtak volna a Délvidéken, a Dunán illetve más folyókon. -
#567
Ez se rossz. -
#566
Szép leírás, egészen megtetszett ez a tank! :D -
Cat #565 Egy szemmel láthatóan hozzáértő, középkorú férfi pár szóban összefoglalja a tudnivalókat az előnyös vételnek tűnő vizijárművekről: "A hatvanas években gyártották ezeket a naszádokat Magyarországon, és igaz, hogy lepusztultan néznek ki, de szegecselt alumíniumból van a testük, és az alu az nem rohad. Két nyolcvan kilowattos, hathengeres Csepel motorjuk van, azt valószínűleg le kell cserélni, hiszen nem túl korszerűek. Tizenegy és fél tonna a vízkiszorításuk, és hatvan centiméter a merülésük, ami olyan kevésnek számít, hogy volt ezekre egy szólás: a harmaton is elmennek." Hogy mennyit kellene még rákölteni? "Legalább a vételár dupláját, ha nem többet. Aztán le is kell vizsgáztatni, meg kell hogy feleljen például a környezetvédelmi előírásoknak."
Az egyik naszád belsejében egy idősebb úr elismerően nyilatkozik a hajó állapotáról: "Nincs ezekkel semmi baj, természetesen fel kell újítani, de mindenképp megéri a befektetést, kiváló hobbihajó lehet belőle, persze kell hozzá a kishajó-vezetési engedély." Majd gyakorlott mozdulatokkal kikászálódik a szűkre szabott (feltehetőleg cingár haditengerészekre méretezett) kajütajtón. Az enyhén klausztrofób térben a nonkonform katonás életmód roncsai ragadják meg leginkább a figyelmet: a másodosztályú fekete műbőrhuzatok, a puritán formavilág, a spártai kényelem valószínűleg nem a hajózók kényeztetésére szolgált. A panorámás kilátással visszafogottan szolgáló ablakokban döglött darazsak emlékeztetnek rá: télen hideg egy ilyen hajó.
Nem olvasztják be
A másnapi árverésen aztán minden elkelt. A csaknem kétszáz résztvevővel megtartott kedélyes hangulatú licitben többnyire alulmaradtak az alumíniumra utazó hulladékkereskedők. Úgy tűnik, a hajóbarátok pénztárcát nem kímélve szeretnék hajó formájában tartani az egykor harcos folyami hadieszközöket. "Egy hajó addig él, amíg foglalkoznak vele" - tartja az egyik licit nyertese, egy harmicöt éves vállalkozó, és azt is elárulja, egész életében hajóépítéssel foglalkozott, és most társával beindítják az Adrián kis hajózási cégüket. A magát megszállott hajózónak tartó férfi szerint "olyan üzleti hasznot tud hajtani egy ilyen hajó, ami a befektetett összeghez képest is kedvező".
Egymillió-nyolcszázötvenezerért visz haza Nyíregyházára aknásznaszádot dr. Köteles István, akinek az árverési kiírás szerint negyvenöt napja van arra, hogy megoldja a hajó elszállítását. "Ez pár százezer forintba kerül majd, és legalább a vételár dupláját kell még ráköltenem a ladikra, hogy a Tiszalöki víkendtelkünk kikötőjéből kirándulóhajóként kifuthasson." A saját használatra vásárolt hajóval Tokajig, Sárospatakig is el lehet túrázni, és akár több család is elfér a fedélzeten. De az sem kizárt, hogy később "szolid üzleti célokra" is kihasználják majd a kicsinosított járművet. Az új hajótulajdonos leplezetlenül boldognak tűnt.
Egy, az árverésről sietősen távozó középkorú férfit csak nehezen lehet szóra bírni. Az ukrán vállalkozó helyett tolmácsa mond pár semmitmondó szót a hajóvásárlásról, majd sürgős szerződéskötésre hivatkozva leráznak egy fuvarozást felajánló ügynököt, és elviharzanak. A teremben kevesen maradnak, többen a friss hajótulajdonosoknak kínálnak különféle szolgáltatásokat: a daru- és trélerbérléstől kezdve a motorkereskedésig és felújításig terjed az ajánlatok köre.
Minden eladó
A sikeresnek mondható hajóárverés nem az első a nem NATO-kompatibilis honvédségi holmik értékesítésének sorában. A Honvédelmi Minisztérium Logisztikai Igazgatósága 2000-től 2003 végéig 187 értékesítési eljárást folytatott le, többek közt mintegy 2900 darab gépjárművet és egyéb "nagytechnikát", kilencmillió lőszert és fegyverzeti eszközt, hatszázezer tételnyi ruházati anyagot és 4850 tonna hulladékot értékesítettek.
Raktáron ennek a mennyiségnek többszöröse van, és 2004. január 30-tól egy része a nagy forgalmú marcali "Honvéd" Katonai Használtcikk Bolt révén kiskereskedelmi forgalomban is hozzáférhető. -
Cat #564 Több mint 65 millióért keltek el az elárverezett katonai hajók
Jóval a kikiáltási ár felett, 66,8 millió forintért keltek el az ÁPV Rt. által árverésre bocsátott katonai hajók. Egy alumínium rohamcsónakért 350 ezret, míg egy aknásznaszád hajóért 2,2 millió forintot is ajánlottak az érdeklődők.
Forgalomból kivont katonai hajókat árverezett el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. csütörtökön. Schieber József, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.
sajtóreferense elmondta: a parancsnoki motoros, a lakóhajó, az öt darab alumínium testű rohamcsónak és a 34 aknásznaszád jóval a 48,4 millió forintos kikiáltási ár felett, 66,8 millió forintért kelt el.
Schieber József elmondása szerint volt olyan rohamcsónak, melyet a 100 ezer forintos kikiáltási ár helyett 350 ezer forintért vittek el. A lakóhajót a licitálók 280 ezerről 640 ezerre tornászták fel, míg a parancsnoki motorost 300 ezres kikiáltás ár után 760 ezer forinton ütötték le. Az aknásznaszádokat 1,2 és 1,6 millió forint között bocsátották árverésre, de volt amelyért 2,2 milliót kínáltak.
Az árverésen 92 érdeklődő jelent meg. A szerencsés licitálóknak 15 napon belül kell megkötniük a szerződést, különben elveszítik az árverésnél befizetett tízezer forintos kauciót. A hajók megvásárlás után jelentős felújításra, átalakításra szorulnak.
-
#563
Mk4(?):
Mk3:
Mk3:
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#562
Sajnos nem, de egy ismertetőt most össze tudok dobni, ha érdekel.
Izrael 1970-ben úgy döntött, hogy saját harckocsi fejlesztésébe kezd, miután (akkoriban) egyetlen állam sem volt hajlandó modern harcjárműveket eladni nekik. Egészen addig főleg második világháborús, vagy közvetlen az utáni harckocsitipusokkal harcoltak, főleg Sherman-okkal, amelyeket a legkülönbözőbb helyekről szeretek be, és amelyeket igen sokféle képen alakítottak át (további főbb tipusok a Franciországtól vásárolt AMX-13 könnyű harckocsik, majd később a Centurion mellett az amerikai M-48 Patton). Az 1960-as évek második felében a britek a Cheftain harckocsi fejlesztéséhez szükséges pénz egy részét az éppen leváltani készült Centurion harkocsik Izraelnek való eladásából kerítette elő (az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eredetileg az Izraeliek is beszáltak a Cheftain fejlesztésébe, és az egyezség szerint ők is vásároltak volna a Cheftain-okból, de a Anglia a közel-keleti politikai nyomásra 1969-ben felmondta a szerződést - ez után merült fel a saját harckocsi fejlesztése). Miután az Izraelt körülvevő arab államok a Szovjetúniótól jelentős mennyiségű modern harckocsit és páncéltörő fegyvereket vásároltak, az elavult tipusok továbbfejlesztése nem tünt megoldásnak, és egy teljesen új, kizárolag a helyi viszonyoknak megfelelő harcjármű fejlesztésébe kezdtek.
1973-ban, a Jom Kippuri háborúban az zsidó állam harckocsierői jelentős veszteségeket szenvedtek az arab harckocsik és drótvezérlésű páncéltörő rakétái által. Mivel az ország hadrafogható népessége korlátozott (főleg a környező államok seregeit figyelembe véve), az új harckocsi fejlesztésénél különösen nagy figyelmet fordítottak a személyzet biztonságára. Eredetileg azt tervezték, hogy a rendelkezésre álló alkatrészekből, eszközökből hoznak létre egyfajta öszvér járművet, de hamarosan rájöttek, hogy ez nem jelent megoldást a legtöbb kérdésre, tehát egy, az alapjaitól új járművet kell tervezniük. Mivel a harcjárműre nagy szükség volt (bár kaptak/vettek amerikától M-60 harckocsikat, csak viszonylag kis számban, és nem volt biztos az utánpótlás), ezért úgy döntöttek, hogy "teleszkópos fejlesztést" alkalmaznak, vagyis a prototipust már azelött elkezdik sorozatban gyártani, hogy elvégeznék a teljeskörű tesztelést, és az esetleges változtatásokat menet közben végzik el (ez nagyban hasonlít a második világháború vége felé a németek által alkalmazott módszerhez azzal a különbséggel, hogy a németeknek a nyersanyaghiánnyal is meg kellett küzdeniük).
Az egyik első döntés a Jom Kippuri háború után az volt, hogy a meghajtást harckocsiknál szokatlan módon a jármű elejébe helyezték át, amely szemből való találat esetén plusz védelmet nyújt a személyzetnek. A védelmet továbbá egy úgynevezett "üreges páncélzat" (spaced armour) segítségével növelték, melynek lényege, hogy a páncélzatban előre kiképzett üregek vannak (gyakorlatilag két páncélréteg között egy rés található), amelyek jelentősen csökkentik a HEAT lövedékek hatását. A védelem növelésére továbbá alacsonyra tervezték a járművet, és mindenhol döntöttre alakították ki a páncélzatott. Az első változatott a már kipróbált 105mm-es, huzagolt csövű L7-es löveggel szerelték fel, amelyet megtalálhatunk számtalan korabeli harckocsin is - pl. a korábban már említett M-60A1 és A3 harckocsikon is. Érdekesség, hogy a harctér hátsó részét, ahol normális helyzetben lőszert tárolnak, egyben képes gyalogos katonák befogadására is, amennyiben a lőszert kipakolták onnan. Így a Merkava mondjuk egy bekerített egység kimentésénél maximum 9 főt tud magával vinni.
A Merkava Mk1., jól látható a jármű jobb oldalán a kipufogó
A Merkava Mk1.-et 1979-ben állították rendszerbe, és igen sikeresnek bizonyult, mikor 1982-ben összecsaptak a Szíriai T-72-esekkel, ami az akkori legfejlettebb szovjet harckocsi volt. Ugyanakkor a harcok alatt gyüjtött tapasztalatokkal felvértezve nekiláttak a következő generáció megalkotásának, mely elsősorban új tűzvezetőrendszert kapott, kiegészítő páncélzattal látták el a páncéltörő rakéták ellen, és egy 60mm-es aknavetőt helyeztek el a harctérben, amelyel a legénység a fedezékbe (dombok vagy épületek mögé) bújt páncélelhárító gyalogság ellen harcolhatott hatékonyan. Az új, Mk2.-es változat 1983-ban jelent meg.
Merkava Mk2., az új kiegészítő páncélzattal
Mivel az Mk2. kitűnöen teljesített, a fejlesztés más irányt vett, és a mindennapi használat és karbantartás tapasztalatain alapultak. Ennek eredménye képpen az addigi laprugós futógörgő felfüggesztést spirálrugósra cserélték, a régi, 900 lóerős dizel-motort egy 1200 lóerős erőforrás váltotta le, a torony mozgatását hidraulika helyett immár elektromotorok végezték, a páncélzatott modulszerűen képezték ki, amelyeket csavarral rögzítenek, így lehetővé vált a sérült rész cseréje akár tábori körülmények között is. A fegyverzet terén a legnagyobb fejlődést az új, 120mm-es simacsövű löveg jelentette, de a tűzvezető rendszert is továbbfejlesztették, a régi infravörös éjjelátókat és lézeres távolságmérőket modernebbekre cserélték és TV-kamerákkal oldották meg a megfelelő kilátást. Ez a változat lett a Merkava Mk3. és 1990-ben lépett szolgálatba.
Merkava Mk3. a leglátványosabb változás az új torony
A fejlesztés nem állt meg, és a fő irány ismét a védelem növelése, illetve a tűzvezető rendszer fejlesztése volt. A korábbi Merkavák a hatásos tűzvezetéshez meg kellett, hogy álljanak, nem rendelkeztek a menet közbeni tüzelés képességével. Az 1991-es Öböl-háborúban azonban ez a képesség igen látványosan bizonyított, ezért a tervezőmérnökök egy teljesen új tűzvezetőrendszert és kétsikú lövegstabilizátort építettek be az Mk3.-ba, valamint további kiegészítő páncélzatot szereltek a harckocsira. Ez a változat 1995-ben jelent meg, Merkava Mk3. "Baz" jelöléssel.
Merkava Mk3. "Baz"
A legutóbbi fejlesztés, a Merkava Mk4. szinte minden porcikájában mutat valami újat. Még erősebb, immár 1500 lóerős motor került beépítésre, tovább erősítették a páncélzatát, kiemelt figyelemmel a felülről jövő támdásra (ez itt elsősorban az új, felülről támadó páncéltörő rakéták elleni védelemre szolgál, de ugyanúgy hatásos a levegőből támadó harci járművek tüze ellen). Új ágyút is kapott, amely magasabb nyomás elviselésére képes, új, nagyobb hatásfokú lőszer használatát lehetővé téve. A löveg töltését egy 10 lőszert befogadó, elektromos működtetésű automata revolvertár végzi. További újdonság, hogy lehetővé tették ágyúcsőből indítható rakéta használatát, a hozzá kifejlesztett az új "LAHAT" lézervezérlésű páncéltörő rakéta segítségével (a LAHAT egyébként némi átalakítással használható az amerikai M1A1/A2 és a német Leopard 2A5/A6 harckocsiknál is).
Merkava Mk4.
A Merkava család főbb adatai (ha nyafog a héber nyelvű támogatás hiánya miatt, csak simán nyomj "cancel"-t)
Na, a mai napnak is vége lett...
-
#561
A Merkava tankról tud valaki magyar nyelvű infot? -
#560
A honvédségnél a T-55 után a T-72 jött rendszeresítés szempontjából, a T-62-őt a 115mm-es löveg miatt, a T-64-et pedig a magas ára miatt nem akarták, legalábbis valami ilyesmit olvastam. -
#559
Lehet hogy T-64 de én T-62-re emlékszem 70%osan... -
#558
Biztos T-62 volt az? És a seregben? Mert még múzeumban vagy valami hasonló helyen el tudom képzelni...
A T-62-őt a Varsói Szerződés országai közül csak a Szovjetek használták, sem Lengyelország, sem Cseszlovákia, sem Magyarország nem rendszeresítette. Ennek fő oka az volt, hogy a 115mm-es simacsövű löveg csak aféle próbababa volt, és utána jött a 125mm-es löveg, ami már széleskörüen elterjedt. Magyarországon azonban úgy tudom, hogy valóban volt T-62, de csak a 60-as évek végén, 70-es évek elején, csak éppen a Szovjet csapatoknál...
.jpg)
T-62, a harckocsitest a T-54/55-re emlékeztet, a futógörgők elosztása "előre húzott" -
#557
Lehet hogy nem renszeresítették de van illetve már lehet hogy csak volt. Láttam valami M1-es műsorba felsorakozva egy pár darabot, elég sok párat. Aztán mivót mikó azt én nemtom, csak azt mondom amit láttam / hallottam. -
#556
Tudtom szerint anno a magyar néphadseregben a T-62-t nem rendszeresítették. -
#555
Egyenlőre megbízható megoldás nincs, marad a hagyományos rotor, vagy esetlegesen a billenőrotoros verzió (V-22 Osprey).
A Harrier-ek gyártása ha jól tudom leállt, az utolsó változat az AV-8B Harrier II. volt, ami több ország haditengerészeti ill. tengerészgyalogsági egységénél megtalálható (Spanyolország, Thaiföld, stb.).
A Harrier utóda az F-35B (Joint Strike Fighter) lesz, ami képes lesz (csökkentett terhelés mellett) helyből fel- és felszálni is, illetve teljes terheléssel rövid nekifutással felszálni.
Videók az F-35B-ről
F-35B helyből felszállási teszt -
#554
T-62 biztosan volt.
-------------------
T-80-as meg azthiszem pár darab. -
harcu #553 Tudtommal sohasem volt T-62-es és T80-asunk, csakis T-54/55 és T-72. -
#552
Ugyanúgy mint a tüzérség.
Leselejtezték az összes T-62-es és T-54-55-ös harckocsit, azthiszem már csak T-72-esünk és néhány T-80-asunk van, amik szembeszállva bármilyen harckocsival szemben kudarcot vallanak, ráadásul a kevés létszámból adódóan még a maradék esélyünk is elúszik, ha egy háború bekövetkezik. Forradalom nemhinném hogy lesz, de az hogy mikor, hol lesz háború erről sokat lehetne írni.
A helikopterek vásárlása nem hülyeség hiszen 12 MI-24-essel szintén nemtudom mit lehet kezdeni egy harc során, hiszen földi tűz nincs, légi támogatás nulla...
Azt sem tudom hová tenni, hogy 120 millió forintból vettek maroklőfegyvert. 120 millióból. Amiből lehet, hogy nem sok tank meg helikopter jött volna ki, de több értelme lenne, azokból vásárolni, mithogy hülyeségekre költik a pénzt rosszul (mert ahogy mondta Cifu is, kiskeráron egy szar fegyverboltban olcsóbb...).
A 6 db vadászgépről annyit hogy a MiG-29 egy jó vadászgép. VOLT. (Vót valamikor - by szalacsi
) A mostani szolgálatban álló amerikai F-15, F-16, F-18-akkal vagy az orosz Szuhoj gépekkel szemben nem tudnak sokat felnyújtani. Ráadásul az Amerikai F-22 Raptor sorozatgyártásra került úgyhogy, lassan semmit nem nyújtanak. Még ellenség-barát felismerő sincs benne (bár igazán tudhatják, mit lőjenek: ne MiG-29-et).
Katasztrófa... -
#551
Hogy mennyire vészes a helyzet az egy dolog, de ha ne adj isten tényleg vészes lesz valamiért a helyzet (akármiért is), akkor tegyük fel a kezünket addig, amíg újra nem építik a hadsereget? Ezt nem értik meg sajnos a felső vezetésben... No politika off...
A sorkötelezettség megszüntetése szvsz jó döntés volt. A (magyar) sorköteleseket harci helyzetben bevetni mészárlás lenne, nincsenek rendesen kiképezve, rossz illetve hiányos a felszerelésük. Harci értékük minimális, ellenben fentartása jelentős összegeket emészt fel.
Mostmár jópár éve volt, hogy Kalicz alezredes (Székesfehérvári laktanyaparancsnok volt akkoriban, már nyugdijba vonult) mesélte, hogy az üzemanyaglerakatot civil biztonsági szolgálattal kellett öríztetniük. Tudnillik ha sorköteles katonák feladata volt az örzés, akkor azok folyamatosan lopták az anyagot! Több leleplezett lopás és hadbirósági tárgyalás után ezért úgy döntött, hogy olcsóbb és hatékonyabb megoldás civil örzést várásolni - katonaságnál!!!
A harckocsiknál én már jópár verziót hallottam, állitólag két zászlóaljnyi tartanának meg a T-72-esekből, de fejlesztésre nem futja (azért ez valahol vicc: az elmúlt 12-13 évben folyamatosan leépítettek, eladtak, bezártak, és ennek ellenére még sincs pénz...). Kivonták a 2S1 önjáró tarackokat (a 2S3-at még a 90-es évek elején vonták ki), jelenleg ha jól tudom a vontatott tüzérségnél is csak a 122mm-es ágyúkat hagyják meg (még a BM-21-eseket is ki akarják vonni), de vásárolnak 105mm-eseket, mert azok NATO-kompatibilisek - igaz a NATO országok mostanság kezdik kivonni a 105mm-eseket, és könnyű 155mm-es ágyúkkal váltják le őket. Szóval még azt is kivonják, ami amúgy jó lenne...
A helikopterek használhatósága nem is kérdéses, de mégse fejlesztik a helikopteregységeket, egyedül a Mi-24-esek felújítása időszerű, de az is csak azért, mert öregszik a géppark, és már nem lehet ezt tovább halogatni...
Teherszállító helikopterek terén se tudok arról, hogy vásárláson törnék a fejüket, pedig a Mi-8/17 flotta sem nem fiatal, se nem különösebben nagy. Ezen kívűl nagy méretű (járműszállításra is alkalmas) helikopterünk nincs... -
#550
Ja, csak ezt a forgó szárnyat kellene már helyettesíteni valami kicsi de biztonságos és ugyan olyan hatákony (vagy hatékonyabb) cuccosra.
Tényleg, a Harrier-ekkel mi a helyzet? Leállították azt a project-et? Nincs igény helyből felszáló gépekre? -
harcu #549 Mondjuk pont a helikopterek azok, amik univerzálisan használhatók, hiszen mind támadásban, mind védekezésben megfelelnek, jó a rejthetőségük, nagy a mobilitásuk. Ezekből lehetne többet alkalmazni, a Kárpát-medencében szinte mindeféle harci helyzetben bevehetők lennének. -
harcu #548 Összesen nem akarnak talán annyi tankot meghagyni. Bár mintha 100 darab lenne a végleges verzióban. -
#547
Mert azt hiszik arra lesz elég pénz. lassan kb. akkora "hadseregünk" lesz, mint a Smaragd Románcában az arab mukinak ...
1 repülő, 1 tank, 10 páncéloztt jármű és egy hatalmas emberanyag AK-val felfegyverezve! :(
Tökért nem lehet megérteniük: ha kis létszámú hadsereget akarnak, akkor az legyen modern. Egy kis létszámú, de elavult hadsereg fenntartása, amivel max. külföldi missziókban lehet parádézni, milliárdokért, na arra nincs szükség!
Ennek ellenére azért még nem vészes nagyon a helyzet. Bár nem tudom, hogy jó hír-e a sorkötelezettség megszűntetése a sok agresszív - mind a "jugóknál", mind a románoknál volt az elmúlt 15 évben forradalom, vagy háború. Ez tapasztalat szemponjából nagyon nem jó nekünk. Ezt max. fejlettebb fegyverzettel lehetne ellensúlyozni. Max ... -
#546
Figyelembe véve, hogy jelenleg van kb. 6db repülőgépek Mi-24V-nk nem a gépek száma okozná a legnagyobb problémát. Amúgy már megkezdték a keletnémetektől kapott Mi-24-esek közül két Mi-24P felújítását, amihez szintén kellenek új alkatrészek, stb.
Hogy le akarják szerelni a harckocsizókat, az erősen nevetséges, nem vitás, hogy a harckocsik nimbusza némileg megkopott a kézi páncéltörő rakéták hatékonysága miatt, de ezzel az erővel akkor helikopterekre sincs szükség, mivel válról indítható rakétákkal azokat is viszonylag könnyen lehet lelőni...
A HM jelenlegi elképzelései erősen vitathatóak, mivel gyakorlatilag egy tisztán könnyűfegyverzetű hadsereget akarnak (a tüzérséget tovább kurtítják, a harckocsizó egységeket leépítik, stb.).... -
#545
(Sajnos) nagyon is ide tartozik... :(
Nem kellettek a német MiG-29-esek 1 euroért, most meg viszonylag jó áron (persze azért itt már reális árról van szó) kaphattunk volna modern AH-64D-ket és Leo2-ket. A terepjárókat még megértem, hogy nem kérték, no de hogy a legmodernebb harci helikopterek ill. harckocsik sem érdekeljék őket...
Erről annyit, hogy tavaly novemberben vett a HM 1500db FÉG P9RC hadipisztolyt - mintegy 120 millió forintért (80.000Ft/db), miközben egy fegyverboltban (kisker áron!) olcsóbban hozzá lehet jutni. Mindezt úgy, hogy a P9RC gyártási minőségét eléggé sokan kritizálják.
Sajnos a HM beszerzései (függetlenül attól, milyen politikai erő van hatalmon) kabaréba illő módon mennek végbe... -
Cat #544 hat darab helikoptert semmi értelme vásárolni - ugyanugy ki kell képezni rá a pilótákat, alkatrészeket vásárolni a javításokhoz, betanítani a szerelőket. Hat gép ezt nem éri meg sztm.
A 70 darab leopárdnak sincs értelme, ugyanis most is le akarnak szerelni csomó tankot, akkor meg minek vennének plusszban (hiába korszerubb). -
#543
OFF:
(Bár ide tartozik ...)
"Érdemi mérlegelés nélkül dobta vissza a Honvédelmi Minisztérium (HM) azt a holland javaslatot, amelyben használt gépjárműveket, harckocsikat és új harci helikoptereket ajánlottak a honvédségnek. A holland eszközök beszerzése költségesebb lett volna, de óriási fejlődést jelentene a haderőfejlesztésben.
Holland gyártóktól kapott ajánlatot december végén a HM korszerű helikopterekre, harckocsikra és gépjárművekre, a magyar illetékesek alig két hét alatt elutasították azt – értesült a Magyar Nemzet. A hollandok a honvédség szovjet–orosz haditechnikájánál jóval magasabb színvonalon álló eszközöket kínáltak megvételre. Az ajánlattevők a gazdasági kompenzációtól, illetve technológiai együttműködéstől sem zárkóztak el. A holland légierő hat darab (1999-es építésű) amerikai AH–64D Apache harci helikoptert adott volna el. A holland szárazföldi erők mintegy 70 darab (1982–86-os építésű) német Leopard 2A6 harckocsijából is lehetett volna válogatni, de nagy mennyiségben ajánlottak 6–13 éves Mercedes-Benz 290GD terepjárókat is.
A HM azonban már elkezdte legyártatni a Mi–24-es harci helikopterek prototípusát, amely alapján 12 járművet újítanak fel 1,2 milliárd forintért, harckocsikkal nem foglalkozik, terepjárókból pedig újakat rendelt meg a Rábától. Információink szerint a helikopterfelújításra a Dunai Repülőgépgyár (DR) Rt. kaphat megbízást. A magyar modernizációra pályázott volna a brit British Aerospace is, a HM azonban őket is elutasította. Szakértők szerint 1,2 milliárd forintért akár összetett, éjszaki bevethető képességet is megteremtő modernizációt is végrehajthatnának a helikoptereken, de a DR Rt.-vel csak alapkorszerűsítést végeztetnek el.
Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója elismerte, a készülő prototípus nem rendelkezik majd minden NATO-együttműködéshez szükséges felszereléssel. " -
#542
-
#541
Itt vannak a BTR lehetséges tornyai:
-
#540
-
#539
-
#538
Rafael
-
#537
Na, ha már szóba került, az Orosz mérnökök az Afganisztáni és Csecsenföldi tapasztalatok alapján új harcjárműveken kezdték el törni a fejüket. Afganisztánban és Csecsenföldön az amúgy eredeti feladatkörükre (hagyományos hadviselés)tökéletesen megfelelő BTR-80 PSZH-k és BMP-1/2/3 Lövészpáncélosok csúnyán leszerepeltek. Páncélzatuk gyengesége miatt egyetlen harckocsiakna vagy RPG-gránát is végzetes számukra.
Alternatívaként felmerült az "Izraeli-elv", ahol ugye a sűrűn lakott, városi harcvidelés miatt az M113-ak hasonló problémákkal küzdöttek. Az Izraeliek a zsákmányolt T-55-ösökből és a kivonásra került Centurion harckocsikból csináltak PSZH-kat, amelyek ellen kevésbé voltak hatásosak az arrafele jellemző házi készítésű bombák és esetlegesen az RPG-7-es páncéltörő rakéták.
Az Oroszok is a T-55-höz nyultak vissza, amelyből több ezer van "tartalékban" a hadseregnél. Leszerelték a tornyot, helyére egy kisebb méretű, távirányított torony került és átalakították a harcteret, hogy a két fős személyzet (sofőr+lövész) mellett még 5 fő gyalogos katona férjen el kényelmesen. Sajnos az egyik fő probléma itt az, hogy a jármű elhagyására csak a tetőajtókon keresztül van lehetőség, ami nem éppen ideális, hiszen így tökéletes célpontot nyújtanak a kiszálló katonák...
A távirányított toronyba különböző fegyverzet kerülhet, a legjellemzőbb a 30mm-es 2A42 gépágyú + "Konkurs" páncéltörő rakétaindító.
A védelem megnövelésének érdekében második generációs reaktív páncélzattal látták el, így jelentősen megnövekedett a túlélőképessége az RPG-lövedékek ellen.
BTR-T lövészpáncélos - (az oroszok H-APC jelöléssel illetik, ahol a "H-" a "heavy" vagyis "nehéz" jelölés)
Hossz: 6,4 m
Szélesség: 2,85 m
Magasság: 1,86 m
Tömege: 38.5 tonna
Meghajtás: "V-55V" 12 hengeres dízel-motor, 427 kW
Max. Sebesség: 50km/h
Max. hatótáv műúton: 500km
Fegyverzete: 1db 2A42 30mm-es gépágyú (200 lőszer)
'Konkurs' (NATO: AT-5) páncéltörő rakétaindító cső (3db rakéta)
BTR-T (csak a 2A42 gépágyú látható a tornyon)
.jpg)
BTR-T teljes harci díszben -
#536
lol ezek megvannak makettban, illetve nem pontosan ezek amcsiból a csapatszállító M3A2, németből a 250/9 20mm-s ágyúval és a 250/3 rádiós, a kicsiből ugyanez + Sd.Kfz. 8-s -
#535
Köszönöm a megnyugtató válaszát, doktor néni!:) -
#534
Na, akkor én is képezek egy kicsit (leépült lelki állapotomra való tekintettel komolyabb agymunkára alkalmatlan nyilvánitom magamat...)
Egy szépecske huszonkilencecske...
Egy másik - picit alacsonyan...
Ez a Phantom még alacsonyabbra merészkedett...
-
#533
páncélzott harcjárművekké -> páncélzott szállítójárművekké...
Későre jár... :) -
#532
A válasz egyszerű: mert nem rendelkeznek sem a lánctalpas járművek, sem a gumikerekes járművek előnyeivel.
A lánctalpas jármű fő előnye a jó terepjáró képesség. Namost az első kerekek miatt ez nem olyan jó a féllánctalpasoknál (hiszen a jármű elején a kerekeknél nagyobb a talajnyomás, ergo könnyebben elsűlyednek, mint a lánctalp) plusz a kerekek végzik a kormányzás oroszlánrészét, amit terepen ugye a fent említett okokból nem mindig tudnak tökéletesen ellátni.
A kerekes jármű legfontosabb előnye a kiépített utakon való gyors közlekekés, amire egy lánctalpas jármű sose lesz olyan jó. Ráadásul a kerekes megoldás olcsóbb, kisebb üzemanyagfogyasztású, könnyebb és kevesebb zajjal jár.
A második világháborúban a németek (Sd.Kfz 8, Sd.Kfz 25x, Kettenkrad) mellett az amerikaiak használtak még féllánctalpas járműveket (M5 család), de a második világháború után új féllánctalpast már nem állítottak szolgálatba, a feladatnak megfelelően vagy lánctalpas (pl. M113) vagy gumikerekes járművek (pl. BTR-széria) terjedtek el. Utoljára az Izraeli háborúkban szerepeltek, a 60-as években használtak harci helyzetben féllánctalpast, de aztán az Izraeliek is gyorsan kivonták őket a szolgálatból, és leváltásukra M113-asokat kaptak/vettek az USA-tól illetve zsákmányolt T-55-ös harckocsikat alakították át páncélzott harcjárművekké.
Egy légvédelmi M5-ös, 4db M2-es géppuskával
Egy ágyút vontató Sd.Kfz 251
Kettenkrad valahol oroszországban...