95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#14839
(Nem talatam..de majd keresek meg) -
#14838
Most keresek anyagot a Dubai kiallitasrol, hogy ott is a 917 jart e. -
#14837
Ezt beneztem megint...az also kvazimodos SMT-nek(917-es) van kopoltyuja. (Airlinersel ez a baj...egy kep oszt szevasz, de atnezve a tobbszaz MAKS05-rol keszult kepem, ott meg mas festessel de latszik hogy van kopolytu a puposon, csak a penge lerxesekenhagytak el(OVT, M2, M1, K))
![]()
-
#14836
Nah ok, nem ugyanaz a pocsolya, de attol meg ott is politikusok kezeben a pezeta, szal en ma mar olyan szinten szkeptikus vagyok hogy barmit el tudok kepzelni 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#14835
Nono, a Comanche-nál nem kezdődött meg a sorozatgyártás, igaz a gyártósor megvolt már a kis szériás sorozatgyártás elkezdéséhez. Ez egy kicsit más tészta, mert már meg kellett rendelni a hajtótesthez a fém lemezeket, a reaktort, a gőzturbinákat, stb.
Persze leállítani le lehet, de valószinütlen. -
#14834
Yepp, a felső képen meg ugye egy alap MiG-29SzMT van, csak megkapta a "desingos" törtvonalas "álcafestést". ;) -
#14833
Nah jah. (Bar lattunk mar majdnem kesz dolgot elvetni (lasd Commanche), igy en nem vetnem el hogy akarmelyik akar a felkesz allapotban dugaba dolhet...(vegulis egy hajotestet sokminden masra is fel lehet hasznalni, nem csak hordozonak) -
#14832
A sarkanya is mas ha jol latom, mert el van hagyva a kopolytu, ami igen sok + toblet beepitheto teret eredmenyez. (OVT-rol nem is beszelve ami az M/K (hiretelen nem tudom a kodjat..utan kene nezni de lustav vagyok :D) sarkanyat kapta, mert nincs kopolytu, penge lerx, es a stabilizatora is reselt ha joltudom) -
#14831
A CVN-21-et már építik, tehát ami a megvalósulást illeti, erősen valószinűtlen, hogy leállítanák. Ami a brit és francia programokat illeti, ott érdekesebb a felállás. De szerintem mindkettő (három) hajó megvalósul, az angoloknál a következő évtized közepére mindenképpen ki kell vonni az Invincible-osztályt, a Franciáknál pedig nagyjavítás és üzemanyagcsere vár a Charles de Gaulle-ra. -
#14830
Mindkettő. :)
Csak az alsó az SzMT-2 változat (9.17-2). Ez már RD-43 hajtóművekkel, Zsuk-ME radarral van felszerelve, MIL-STD-1553B adatbusszal, többcsatornás navigációs rendszerrel és új űzemanyagrendszerrel van ellátva (légi utántöltés). A földi/tengeri célok ellen Kh-31A és P robotrepülőgépek, Kh-29TE rakéták és KAB-500KR légibombák szolgálnak, illetve képes célzókonténerrel lézeres rávezetésű Kh-29L rakéták illetve KAB-500L légibombák alkalmazására.
Itt van róla repülés közben videó. -
#14829
Hulyesegek legalabb ne hord jossze...meg hogy nincs benne semmi! LOL
Az OVT-t meg ne vedd ide! Az egy kiserleti gep semmi mas. -
#14828
Mindkét kép egyidőben készült 2005 novemberében a dubai airshow-n.
Az OVT és az S is púpos mig mégis "aránlag tűrhetően" repülnek. (Mondjuk kissebb púpjuk van.) Elképzelhető, hogy a megnövelt részben nincs semmi, csak levegő, az Oroszoknál nem lehet tudni.
![]()
![]()
-
#14827
De mintha (most lehet tevedek) a felso az amugy is a Mig-35 lenne. -
#14826
Kozben megneztem az airliners.net-en. Uj kep az is Dubaiban keszult. akkor viszont tobb verzio van ezek szerint az SMT programban. De azt tenykent jelentettek ki hogy a "pup" sokat ront a repulesi tulajdonsagokon.
(utana kell olvasni a neten, es az irott sajtoban hogy mik vannak a ezekben a gepekben...de en most igy hirtelen azt tudom elkepzelni hogy a pupos tobb "extrat" tartalmaz a nem puposhoz kepest. Mint pl a 9.12 es a 9.13 azaz az S valtozat kozott..) -
#14825
Pláne mióta a "békefenntartásra" kell a pénz (éa egy re több) Ezen költségek nay részét a kutatásfejlesztéstől is elvonják szerintem... -
#14824
Meresz tervek szvsz ezek a pocsolya mindket oldalarol. En csak arra tudok gondolni hogy valyon ezekbol mi valosul meg?! Mert tudjuk hogy minden evben egyre nagyobb gond a koltsegvetesi hatteret megteremteni az orszagoknak, es meg a jueszejben is rendszeresen nyirbaljak a programokat! -
#14823
Az also kep mikor keszult?! Mert ugytudom az a regebbi. A felso a manapsag mutogatott (pl MAKS05) verzio.
Tobbhelyen elhangzott a RSK MiG fejlesztoitol, hogy kenytelenek voltak a "pupot" elvetni mert a vartnal nagyobb mertekben karositotta a repulesi tulajdonsagokat!
(ugyebar abba raktak az uj elektronika egy reszet) Igy tehat mas megoldast kellett alkalmazniuk. -
#14822
Mindkettő SMT, de a külömség szemmel látható (nem a festésre gondoltam), az egyik szép kövér "púpos" a másik meg egy csúnya vézna alap gép. Akkor melyik az igazi SMT? 
![]()
![]()
-
#14821
Na, akkor a két európai "konkurenciáról" se feledkezzünk meg:
Queen Elizabeth-osztály (Anglia)
Az 1990-es évek végén eldölni látszott, hogy Anglia újra hordozóflottát (flottácskát) épít, teljesértékű hordozókkal, hogy leváltsa a kiöregedő, 22.000 tonnás Invincible-osztályt. A CVF program keretében két 65.000 tonnás repülőgéphordozó építése mellett döntöttek, hosszú vajúdás után. Eredetileg még 2003-ban a Thales vezette konzorcium győzött az Angol Védelmi Minisztérium döntése alapján, ám a védelmi miniszter mégis a BAe csoportot nevezte meg fővállalkozóként, mégpedig úgy, hogy a BAe és a Thales egy közös céget alapít a két hordozó megépítésére, ami az ACA (Aircraft Carrier Alliance ~ Repülőgép-Hordozó Szövetség) nevet kapta. Az ACA-ba később beépült (beépítettek) több alvállalkozót is, mint a FBM Babcock Marine-t vagy a VT Group-ot, akik eredetileg a tenderen vesztesek voltak, vagy el sem indultak.
![]()
Nimitz-osztály (USA): ~100.000 tonna, 90 légi jármű
Queen Elizabeth-osztály (UK): 65.000 tonna, 40 légi jármű
Charles de Gaulle (F): 43.000 tonna, 40 légi jármű
Invincible-osztály (UK): 20.000 tonna, 22 légi jármű
A HMS Queen Elizabeth, és testvérhajója, a HMS Prince of Wales a valaha volt legnagyobb hadihajói lesznek a királyi haditengerészetnek, 280 méteres hosszukkal és 65.000 tonnás vízkiszorításukkal. A két hajó hagyományos meghajtást kap majd, mivel a nukleáris meghajtás jelentős pluszköltséget jelentett volna, így viszont komoly kihívás lesz a gyártóknak megfelelni a haditengerészet által elvárt 18.520km-es utántöltés nélküli hatótávolságot. Kérdéses még, hogy végülis milyen megoldású lesz a gépek indítása: eredetileg ugrósáncos megoldás mellett döntöttek, de úgy, hogy később át lehessen alakítani (a tervek szerint elektromagnetikus) katapult indításra. Az F-35 programmal kapcsolatosan nemrég felmerült komoly kétségek miatt jelenleg még nem tudni biztosan, változtatnak-e az eredeti, ugrósáncos megoldáson. A repülőszárny egyébként az eredeti tervek szerint 30db F-35B rövid fel- és helyben való leszállásra képes vadászgép, 6db EH-101 Merlin helikopter, valamint négy, még nem meghatározott típusú légi előrejelző repülőgépből (a legvalószinűbb változatok: a V-22 Osprey illetve EH-101 Merlin AEW változatai, illetve esetleg az E-2D Hawkeye) áll. A hajó közellégvédelméről valószinüleg a RAM rakétarendszer, rövid hatótávolságú légvédelméről pedig a Aster 15 és/vagy Aster 30 rakéták gondoskodnak majd. A hajó legénysége a magas szintű automatizáltság miatt viszonylag alacsony, legfeljebb 1500 fő, melyből mintegy 600 fő a repülőszárnyhoz fog tartozni.
![]()
A hajóosztály a képen látható "Delta" tender-terv egy módosított változata lesz
A HMS Queen Elizabeth építését 2006-ban kezdik meg, 2011-re kell elkészülnie, és 2012-ben állhat szolgálatba, a HMS Prince of Wales várhatóan 2015-be kerül a királyi haditengerészet soraiba.
FS Richelieu (Franciaország)
Az angolok nemzeti büszkesége csak a fraciákhoz mérhető, akik a második világháború után szinte folyamatosan rendelkeztek saját hordozóval. A probléma akkor jelentkezett, amikor elkészült az első (és úgytünik talán egyetlen) európai nukleáris meghajtású hordozó, az eredetileg 38.000 tonnásnak szánt FS Charles de Gaulle (érdekesség: eredetileg a neve Richelieu volt, de politikai okokból a híres francia tábornok és későbbi miniszterelnök nevét adták neki) elkészült. Az egyik probléma nem is a hajó, hanem a lassan elkészülő Dassault Raffale M tengerészeti vadászrepülőgép volt, amelynek ráadásul kicsi volt az eredeti fedélzet. A hajó fedélzetének megnagyobbítása miatt a értelemszerűen tömege megnőtt, és az amúgy is problémákkal küszködő, eredetileg a Le Triomphan osztályú SSBN tengeralattjárókba szánt meghajtás ezzel a megnövekedett tömeggel már nehezen bírkózik meg. A probléma azonban csak ekkor realizálódott: miután a Foch hordozót kivonták, és eladták Braziliának, Franciaországnak csak egy hordozója maradt, amelyet ha karbantartásra vagy javításra szárazdokkba kell vinni, akkor hordozó nélkül maradnak. A probléma megoldására több lehetőség is felmerült (pl. a Charles de Gaulle testvérhajójának megépítése hagyományos meghajtással), de végül egy teljesen új hajóegység megépítése mellett döntöttek. Az FS Richelieu az angol CVF tendere a Thales által benyújtott terven alapszik, a hossza 275 méter, vízkiszorítása pedig az előzetes tervek szerint 58.000 tonna lesz. Természetesen "örökli" a CVF egyébb jellemzőit is, mint az elektromagnetikus katapultot, a fázisvezérelt radarokat, és feltehetően a kettéosztott felépítményt is (külön toronyban van a hajóhíd, és különben a fedélzeti és repülésirányítás). A hajón várhatóan 40 légi jármű fog szolgálni, a vadászgépek Rafale M, a légi előrejelző gép pedig E-2D Hawkeye lesz, továbbá lehetőség van AS.565 Panther és az EH-90 helikopterek üzemeltetésére is. A légvédelméről Aster 15 és/vagy Aster 30 rakéták fognak gondoskodni.
![]()
Az FS Richelieu (R92) egy CnC MOD-ban
A várható rendszerbe állítás valamikor a következő évtized elejére van datálva, de konkrét időpont még nincs. Ami biztos, hogy a Francia védelmi minisztérium kikötése volt, hogy kevesebb, mint 2 milliárd euróból kell kihoznia a gyártóknak. -
#14820
Lassan megindul a hosszadalmas és akadozó fejlesztés ellenére az CVN-21 program, ennek alkalmából egy kicsi szösszenet róla:
Az US NAVY még az 1990-es évek végén elkezdte a Nimitz-osztályú óriás-repülőgéphordozók (angol szóhasználattal: Supercarriers) utódjának fejlesztését. Az elvárások között modernebb fedélzeti rendszerek, kisebb legénység és jobb fejleszthetőség voltak a meghatározók. Két tervet készítettek el, az első a Nimitz-osztály hajótestére épült, a második egy újratervezett hajótestre, de ez két évvel később megvalósítható, a hajótestel való kisérletek és tesztek miatt. A NAVY a második opció mellett döntött, de az eredeti, 2007-es átadással. A határidőket az szabja meg, hogy az USS Kitty Hawk (az utolsó nem nukleáris meghajtású aktív amerikai hordozó) 2008-ban visszavonul, az USS Enterprise pedig a tervek szerint 2013-ban. Miután az US NAVY stratégiai terve 12 hordozóval számol (plusz az USS J.F.Kennedy hordozóval, amit kiképzésre használnak), ezért kénytelen az ennek megfelelő számú hordozót biztosítani is.
![]()
A CVN-21 újításai
Az új hordozó új erőforrást kap, a Seawolf és Virginia-osztály reaktorja alapján, és mintegy 20%-al több energiát biztosít majd a fedélzeti rendszereknek, de kevesebb karbantartást és kisebb kiszolgáló személyzetett igényel majd. A hajótest és a fedélzeti rendszerek tervezésekor nagyobb hangsúlyt fektetnek a jobb túlélőképességnek (figyelembe véve az USS America hordozón nemrég végzett torpedó- és aknarobbantási kisérleteket), és az egyszerűbb karbantartásnak, valamint a nagyobb megbízhatóságnak. A hajó végébe átkerült felépítményről eltünnek a forgó radarantennák, és helyettük fázisvezérelt antennarendszer kerül beépítésre (a 2008-ban elkészülő CVN-77 George HW Bush is eféle antennákkal rendelkezik már) A CVN-21-ről eltünnek a gőzkatapultok, helyettük elektromagnetikus úton gyorsítják majd fel az indítandó repülőgépeket, ez egyfelől sokkal egyszerűbb megoldás lesz, másfelől sokkal kevesebb helyet is igényel, harmadrészt pedig megbízhatóbb lesz a várakozások szerint. A fékezőkötelek működtetése szintén elektromagnetikus elven lesz megvalósítva. A fent említett rendszerek miatt a legénység létszáma is csökkenni fog: várhatóan mintegy 800 fővel kevesebb matrózra lesz szükség, ami egyben azt is jelenti, hogy valamivel kényelmesebben lehet elhelyezni a megmaradt legénységet (persze a Pentagon mást is rögtön kiszámolt: a 800 fővel kisebb legénység a tervezett 50 éves üzemidő alatt 3.6 milliárd dollárral kevesebb üzemeltetési költséget is jelent :)).
Fegyverzet terén a CVN-21 eredetileg fel lett volna szerelve elektromagnetikus gyorsítóágyúkkal, de ezek nem valósulnak meg az évtizedben, így lekerültek a napirendről, és várhatóan csak később kerülnek beépítésre. A hajó védelméről RAM (Rolling Airframe Missile) közellégvédelmi rendszer, ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer gondoskodik.
Az első hajó, a CVN-78 (neve még nincs) építését 2005 augusztusában kezdték meg, 2012-ben kerül átadásra, és 2013-ra állhat hadrendbe, a második hajó építését 2011-ben kezdik majd, és 2018-ban fog szolgálatba állni. A CVN-78 beszerzési ára mintegy 8.1 milliárd dollár lesz (a fejlesztési költségek mintegy 5.6 millárdot kóstáltak), viszonyításképpen a nemrég rendszerbe állt CVN-76 Ronald Reagen ára 4.5 milliárd volt.
Ami a repülőgépállományát illeti, még nincs ezzel kapcsolatban végleges és nyilvánosságra került határozat, de a feltételezések szerint a CVN-78 teljes egészében F-35C vadászgépekkel lesz majd felszerelve, természetesen az SH-60 (?) helikopterek és az E-2D (?) Légi előrejelző repülőgépek, valamint az F/A-18G rádióelektronikai zavarógépek mellett.
[center]![]()
-
#14819
No problemo. ;)
A legjobbakkal is megesik, meg különben is késő van már. ;) -
#14818
("Mirage Factory"-t kerestem..es csak azt lattam hogy F-100 meg hogy miket csinalnak vele..helyett hogy elolvastam volna hog yaz egesz arrol szol hogy miket tudnak osszesegeben elvegezni...ehh de ego :D) -
#14817
Hoppa tenyleg nem irnak ilyenrol...ezt beneztem....pff 
bocs -
#14816
Na de itt hol írnak bármi ilyesmiről? 
-
#14815
mast kerestem...ezt talaltam:
http://www.pakistanidefence.com/DefenceProduction/PAC/MirageRebuiltFactory.htm
ezert kerdeztem -
#14814
Nem tudok ilyesmiről, az viszont tény, hogy saját maguk újítják fel a Mirage és F-16 gépeiket, illetve ATAR 9C és F100 hajtóműveiket. Dehogy a Mirage gépekbe F100 került volna... ilyesmiről nem tudok. Majd holnap alaposabban utánanézek. -
#14813
Cifu!
Van valami hirtelen zsebol infod arra hogy apakisztani Mirage III es V gepekbe tenyleg kerult e F100-as hajtomu az ATAR9 helyere?! Vagy ez csak terv vagy mi volt?! -
#14812
Mach4 ~ 1200m/s, de ezt csak nagy magasságban (10km felett) tudja elérni a rakéta. 1200m/s azt jelenti, hogy ha 20km-re a céltól a rakéta radarja észlel valamit (másik célpontot), akkor a pilótának még mindig legalább 10-12 másodperce van reagálni.
A megoldás másik felhasználási lehetősége hogy a pilóta akár a saját radarját ki is kapcsolhatja, és a rakétát elindítja a célpont irányába. Ha a rakéta radarja már észleli a célpont(okat), a pilóta eldöntheti melyiket támadja meg a rakéta, és mindezt úgy, hogy a saját radarja nem árulja el (e megoldásnál felmerül a kérdés, mennyire képes a rakéta radarja azonosítani a célt (barát-ellenség meghatározás problémája). A működő radarral a gép olyan mint egy világítótorony: ordibálja a cél felé, hogy héééé, itt vagyok. Ezért fontos az adatkapcsolat, mivel más gép (pl. egy AWACS) már messzebbről felderítheti a célt, így a repülőgépnek nem kell elárulnia magát.
A kétirányú adatkapcsolat tehát ilyen téren nagy jövő elött áll, ha nagy távolságú alkalmazásról van szó. Egy 15-30km-re lévő cél ellen persze kevés haszna van. -
#14811
Valamit nem ertesz szvsz! Ha tobb mint 100km-rol inditit boven van ideje celkordinaciora. ugyanebben az esetben tobb mint 100km-rol a repulogep meg a szoros kotelekben kozeledo gepart 1 celnak latja, mig a korabban inditott Meteor haladva cel fele azt pl 20-30km-rol (mikor meg az indito gep akar 80-90km-is lehet) mar meg tudja kulomboztetni..igy jelezheti vissza a gepnek hogy van meg 1 cel... -
SZU #14810 Érdekes csőszájfék:
![]()
-
Cnut #14809 Köszönöm! -
Cat #14808 "Így egy Eurofighter, Rafale vagy Gripen pilótája például menet közben kijelölhet új célpontot a rakétának, vagy ha például kiderül a rakéta radarinformációja alapján, hogy a 120km-re lévő radarjel valójában nem egy hanem két célpont, akkor máris indíthatja a következő rakétát."
Erre egy mach4 el száguldó rakétánál hány másodperce van? a kétirányu adatkapcsolatnak van értelme? ugyértem, tök jó hogy a pilóta uj célokat tud meghatározni, de a gépen lévő radar szerintem egy nagyságrenddel biztosan hatásosabb a rakétán lévőnél, szóval felesleges ez a bonyolítás, főként úgy, hogy valós modosításra pár sec van csak.
-
bgabor #14807 Tetszik! Remélem meg is fog valósulni záros határidőn belül. -
#14806
Jaja a hajtomu itt a nagy aduasz! -
#14805
[URL=http://www.google.co.hu/search?hl=hu&q=Meteor+MBDA&btnG=Keres%C3%A9s&meta=]Annyira azért nem vészes. "MBDA Meteor"[/URL] :)
Röviden és tömören: egy következő generációs nagy hatótávolságú légiharc rakéta (ez esetben a hajtómű miatt nem is biztos, hogy helyes megnevezés, lévén a hajtóműve a légkörből táplálkozik). A Meteor több téren is újdonságokkal rukkol elő. Először is a hajtóműve torlósugárhajtómű (egy hagyományos szilárd hajtóanyagú gyorsítófokozat azért még van), tehát az oxidálószer a légkör oxigénje, míg a hagyományos szilárd hajtóanyagnak az oxidálószert tartalmaznia kell. Ebből következik, hogy sokkal hatékonyabb, ami nagyobb hatótávolságot jelent. A Meteor hatótávolsága ennek köszönhetően 100km feletti lesz (hogy pontosan mennyi nem lehet még tudni, hiszen hátravannak a tesztindítások, de kb. 130-160km körüli becslések vannak). A másik újítása, hogy kétirányú adatkapcsolat van a rakéta és a repülőgép között. Itt tudni kell, hogy a nagy hatótávolságú légiharc rakéták eddig is küzdöttek azzal a problémával, hogy a rajtuk lévő radar túlságosan is kicsi ahhoz, hogy 20-30km-nél messzebbről befogjon egy vadászgép méretű célpontot. Emiatt az a megoldás lép fel, hogy a rakéta elindul egy előre meghatározott találkozási pont felé, amelyet a repülőgép tűzvezető rendszere határoz meg a célpont repülési sebessége és iránya alapján. A repülőgép pedig a saját radarjával követi a célpontot, és rádiójelekkel pályamódósításra ad parancsot, ha szükséges. Így működött az AIM-54 Phoenix, és így működik az AIM-120 AMRAAM is (ezért vicces egy kicsit ezeket a rakétákat "Fire and Forget" rakétáknak titulálni - ha a cél messze van, akkor bizony addig a célon kell a radar befogást tartani, amíg a rakéta saját radarja meg nem találja a célpontot). Az új Meteor esetén kétirányú adatkapcsolat lesz, tehát nemcsak a repülőgép ad parancsokat a rakétának, de a rakéta is küld vissza a repülőgépnek adatokat, első sorban a radarja által észlelt célokról. Így egy Eurofighter, Rafale vagy Gripen pilótája például menet közben kijelölhet új célpontot a rakétának, vagy ha például kiderül a rakéta radarinformációja alapján, hogy a 120km-re lévő radarjel valójában nem egy, hanem két célpont, akkor máris indíthatja a következő rakétát. Értelemszerűen ha a rakéta radarja be tudja fogni a célpontot már az indítás elött, vagy közvetlenül utána, akkor a pilótának többé nem kell foglalkoznia vele.
MBDA Meteor:
Hossza: 3.67 méter
Tömege: 200-300kg (?)
Max. sebessége: Mach 4+
Max. hatótávolsága: 100km+
[center]![]()
-
#14804
...es igen! Europaikent igen hizelgo mar a gondolat is hogy europai gep (es az legyen barmelyik), europai fegyverzettel (Meteor, Iris-t stb.) europa legteret vedi ;)) -
#14803
Vegulis digitalis fly-by-wire rendszerrel konnyu automatizaltan ellentrimmelni a gepet. Egy ilyen negyedik generacios gepnek ezt szerintem beavatkozas nelkul erzekelni kell es az aszimetriat kikuszobolni hogy ne jelentkezzen a repulesi tulajdonsagokban ;)) -
Cnut #14802 Nekem nem tetszik a neve, mert google-ban nehéz róla infot találni... De biztos jól száll. -
#14801
Furi, hogy féloldalasan terhelik a gépet, nem?
Egyébként meg hajrá Meteor! :) -
#14800
Repult a Meteor (ezidotajt esedekes lassan az elso loveszet amit Gripenrol fognak vegrehajtani)
![]()
![]()
