10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #14821
    Na, akkor a két európai "konkurenciáról" se feledkezzünk meg:

    Queen Elizabeth-osztály (Anglia)

    Az 1990-es évek végén eldölni látszott, hogy Anglia újra hordozóflottát (flottácskát) épít, teljesértékű hordozókkal, hogy leváltsa a kiöregedő, 22.000 tonnás Invincible-osztályt. A CVF program keretében két 65.000 tonnás repülőgéphordozó építése mellett döntöttek, hosszú vajúdás után. Eredetileg még 2003-ban a Thales vezette konzorcium győzött az Angol Védelmi Minisztérium döntése alapján, ám a védelmi miniszter mégis a BAe csoportot nevezte meg fővállalkozóként, mégpedig úgy, hogy a BAe és a Thales egy közös céget alapít a két hordozó megépítésére, ami az ACA (Aircraft Carrier Alliance ~ Repülőgép-Hordozó Szövetség) nevet kapta. Az ACA-ba később beépült (beépítettek) több alvállalkozót is, mint a FBM Babcock Marine-t vagy a VT Group-ot, akik eredetileg a tenderen vesztesek voltak, vagy el sem indultak.


    Nimitz-osztály (USA): ~100.000 tonna, 90 légi jármű
    Queen Elizabeth-osztály (UK): 65.000 tonna, 40 légi jármű
    Charles de Gaulle (F): 43.000 tonna, 40 légi jármű
    Invincible-osztály (UK): 20.000 tonna, 22 légi jármű


    A HMS Queen Elizabeth, és testvérhajója, a HMS Prince of Wales a valaha volt legnagyobb hadihajói lesznek a királyi haditengerészetnek, 280 méteres hosszukkal és 65.000 tonnás vízkiszorításukkal. A két hajó hagyományos meghajtást kap majd, mivel a nukleáris meghajtás jelentős pluszköltséget jelentett volna, így viszont komoly kihívás lesz a gyártóknak megfelelni a haditengerészet által elvárt 18.520km-es utántöltés nélküli hatótávolságot. Kérdéses még, hogy végülis milyen megoldású lesz a gépek indítása: eredetileg ugrósáncos megoldás mellett döntöttek, de úgy, hogy később át lehessen alakítani (a tervek szerint elektromagnetikus) katapult indításra. Az F-35 programmal kapcsolatosan nemrég felmerült komoly kétségek miatt jelenleg még nem tudni biztosan, változtatnak-e az eredeti, ugrósáncos megoldáson. A repülőszárny egyébként az eredeti tervek szerint 30db F-35B rövid fel- és helyben való leszállásra képes vadászgép, 6db EH-101 Merlin helikopter, valamint négy, még nem meghatározott típusú légi előrejelző repülőgépből (a legvalószinűbb változatok: a V-22 Osprey illetve EH-101 Merlin AEW változatai, illetve esetleg az E-2D Hawkeye) áll. A hajó közellégvédelméről valószinüleg a RAM rakétarendszer, rövid hatótávolságú légvédelméről pedig a Aster 15 és/vagy Aster 30 rakéták gondoskodnak majd. A hajó legénysége a magas szintű automatizáltság miatt viszonylag alacsony, legfeljebb 1500 fő, melyből mintegy 600 fő a repülőszárnyhoz fog tartozni.


    A hajóosztály a képen látható "Delta" tender-terv egy módosított változata lesz

    A HMS Queen Elizabeth építését 2006-ban kezdik meg, 2011-re kell elkészülnie, és 2012-ben állhat szolgálatba, a HMS Prince of Wales várhatóan 2015-be kerül a királyi haditengerészet soraiba.


    FS Richelieu (Franciaország)

    Az angolok nemzeti büszkesége csak a fraciákhoz mérhető, akik a második világháború után szinte folyamatosan rendelkeztek saját hordozóval. A probléma akkor jelentkezett, amikor elkészült az első (és úgytünik talán egyetlen) európai nukleáris meghajtású hordozó, az eredetileg 38.000 tonnásnak szánt FS Charles de Gaulle (érdekesség: eredetileg a neve Richelieu volt, de politikai okokból a híres francia tábornok és későbbi miniszterelnök nevét adták neki) elkészült. Az egyik probléma nem is a hajó, hanem a lassan elkészülő Dassault Raffale M tengerészeti vadászrepülőgép volt, amelynek ráadásul kicsi volt az eredeti fedélzet. A hajó fedélzetének megnagyobbítása miatt a értelemszerűen tömege megnőtt, és az amúgy is problémákkal küszködő, eredetileg a Le Triomphan osztályú SSBN tengeralattjárókba szánt meghajtás ezzel a megnövekedett tömeggel már nehezen bírkózik meg. A probléma azonban csak ekkor realizálódott: miután a Foch hordozót kivonták, és eladták Braziliának, Franciaországnak csak egy hordozója maradt, amelyet ha karbantartásra vagy javításra szárazdokkba kell vinni, akkor hordozó nélkül maradnak. A probléma megoldására több lehetőség is felmerült (pl. a Charles de Gaulle testvérhajójának megépítése hagyományos meghajtással), de végül egy teljesen új hajóegység megépítése mellett döntöttek. Az FS Richelieu az angol CVF tendere a Thales által benyújtott terven alapszik, a hossza 275 méter, vízkiszorítása pedig az előzetes tervek szerint 58.000 tonna lesz. Természetesen "örökli" a CVF egyébb jellemzőit is, mint az elektromagnetikus katapultot, a fázisvezérelt radarokat, és feltehetően a kettéosztott felépítményt is (külön toronyban van a hajóhíd, és különben a fedélzeti és repülésirányítás). A hajón várhatóan 40 légi jármű fog szolgálni, a vadászgépek Rafale M, a légi előrejelző gép pedig E-2D Hawkeye lesz, továbbá lehetőség van AS.565 Panther és az EH-90 helikopterek üzemeltetésére is. A légvédelméről Aster 15 és/vagy Aster 30 rakéták fognak gondoskodni.


    Az FS Richelieu (R92) egy CnC MOD-ban


    A várható rendszerbe állítás valamikor a következő évtized elejére van datálva, de konkrét időpont még nincs. Ami biztos, hogy a Francia védelmi minisztérium kikötése volt, hogy kevesebb, mint 2 milliárd euróból kell kihoznia a gyártóknak.