95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Cnut #21883 Én nem. Miért mi volt? Annyira kellett az az egy gép? -
#21882
A hozzászólás második része az nekem szólna? Én semmi ilyesmiről nem írtam. A sztorit egyébként imerem.(Ki nem?) -
ambasa #21881 Több kötél van egymás után és mindegyiket külön tartjuák nyilván az üzemidejét.
Építettek újjá törött szárnyú repülőgépet az izraeliek, egy F-15-öst, de ha jól emlékszem egy évükbe került, mire a baleset után újra repülhetett. -
#21880
Hát ez durva :(,nagyobbak az AK-k a szerencsétlen gyerekeknél :( -
SZU #21879 No comment... -
#21878
100 megfogás után? Hát annál biztos ritkábban. Ennyi leszállás mág békeidőben is 1-2 nap alatt megvan... -
bgabor #21877 Izé, bocsi, IC Ramnak szólt. -
bgabor #21876 Állampolgárság és zöld kártya nélkül be se lehet lépni az ARMY-ba... -
ambasa #21875 Nem vitatkoztam, kiegészítettem. Bár azon elgondolkodtál, hogy mennyibe kerülhet egy komplett szárny, vagy mekkora munka egy szárny boritását leszedni, a főtartót kicserélni/megerősíteni, a szárnyat összeszerelni, a szárnytartályok hermetikusággát újra megcsinálni, és még sorolhatnám a problémákat. (hidd el nekem van erről tapasztalatom) Vagy van fogalmad arról, hogy megkeresed a gyártót, hogy kellene neked új szerkezeti elem, akkor azt mikorra fogja leszállítani? Ilyen nincs raktáron, és a gyártási rendbe egy új gyártása nehezen illeszthető be, főleg akkor ha már a gép nincs is gyártásban. Úgyhogy egy ilyen után korlátozz repültethetés, azonnali nagyjavítás, a gép leállítása a kovetkező nagyobb javításik esetleg selejtezés között választhatnak. Persze ez nem az első repedés hatására, csak ha maradandó alakváltozás kovetkezik be a szárny teherviselő elemeiben.
A fékezőköteleknél igazad van, csak a fékezésnél a kötelek bekötéseinét csillapítókhoz kötik be, ahol az éppen leszálló gép tömegéhez állítják be a kivánt csillapítási értéket, és ha ez több, akkor gondolom ott valami törik, vagy szakad. Egyébként úgy tudom, hog ezeket a kábeleket 100 megfogás után cserélik. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#21874
A vadászgépeknél a főbb elemek, mint a szárnyak cserélhetőek, tehát ez nem akkora probléma, mint egy utasszállító esetén. A szárny ill. a futómű esetén a károsodás alatt pontosan azokat a dolgokra gondoltam, amit te is említesz - tehát lehet, hogy ott akkor kitart, de a következő landoláskor bemondhatja az unalmast, tehát át kell elennőrizni, és ha súlyos a károsodás, akkor csere.
A fékezőkötelek önmagukban még egy teljesen megterhelt gépet is képesek megfogni, továbbá ne felejtsük el, hogy a leszálláskor a pilóták koppanásig előretolják a gázkart, hogy ha a fékezőhorog egyik kábelt se kapta el, akkor újra a levegőbe tudjanak emelkedni - és a köteleknek így kell megtartaniuk a gépeket. -
#21873
Ott a pont, felületesen futottam át, rá is fáztam. :S -
ambasa #21872 A probléma meghatározásánál igazad van, de szeretném néhány dologgal kiegészíteni.
Egy repülőgép egyik legfontosabb szerkezeti eleme a szárny főtartója, aminenek sérülése, ha szárny nem cserélhető, gyakorlatilag javíthatatlan. Ezért ezt az elemet fokozottan védik, pl: a Boeing 737-nél a futómő nyarócsapszegekkel van bekötve és ezek inkább eltörtnek és a gép a hajtómű gondoláin csúszik, de a főtaró nem sérül (a gép hasa javítható kaphat új hajtóművet és futót, de főtartót nem). A futőművek csillapitása olaj/gáz rendszerű, ez azt jelenti, hogy az olajoszlop felett gáz található. A gáz a kisebb rezgédeket nyeli el, míg az olaj a nagyobb terheléseket. A túlsúlyos leszálás nem jelent feltétlenül azonnali séerülést, de például azonnali ellenőrzésekel járhat, ami a repülőgép szolgálatból való kivonásával járhat, ilyenkor fokozottan vizsgálják meg a futómű bekötéseit, és valóban a szárnyon is a bekötéseknél (maga a szárny és a fegyvertaró pilonok bekötése)mikrorepedések jelenhetnek meg, ami a korrozió hatására késöbb géptöréshez is vezethet.
Továbbá a fékezőköteleket is bizonyos tömeg megfogására méretezik, tehát ezek is elszakadhatnak, aminek következményeit nem nehéz elképzelni...
Más a számítógép vitához : az Airbus A320 gépcsalád vezérlésrendszerében lévő számítógépek 1 INTEL 80C186 és 2 MOTOROLA 68HC000 processzort használnak és ezek sem mai darabok. Ez a rendszer igen megbízhatóan és jól működik, persze a számitógépek kettőzve, sőt néha háromszorozva vannak, de nem is mindegyik működik folyamatosan, illetve átvehetik egymás feladatait. -
katz #21871 Cifu egyetertek azzal amit mondasz, de a cikkel kapcsolatban szerintem elneztel vmit.
"A Bundeswehr a Siemens és az IBM konzorciumát bízta meg, hogy nem-katonai információs és kommunikációs technikáját modernizálja és mostantól üzemeltesse."
A ceg ahol dolgozom IBM szoftvereket es gepeket hasznal IBM Helpdeskkel - hogy a fene vinne el oket - egyik baratom cegenel pedig az SAP van alkalmazasban. -
#21870
Összetettebb a probléma. Az egyik fele valóban az, hogy a szárnyakon lévő extra súly akár a szárnyak letöréséhez is vezethet, bár ez elég valószinűtlen, inkább csak a szárny szerkezetében okozhat komoly elváltozásokat (mikrorepedések, repedések, esetleg törések), amelyek komoly karbantartást vonhatnak maguk után. A másik probléma a futómű, amely pneumatikusan rugózott, hogy csökkentse a gépre ható erőket a becsapódáskor (a leszállás ugyanis elég komoly erőhatásoknak teszi ki a gépet). A nagyobb tömeget egyfelől a futómű már lehet, hogy nem viseli el, másfelől ismét az áll fent, hogy a futómű szenvedhet károsodást.
Adott esetben a gépnek a fegyverek ledobása és az üzemanyag leeresztése nélkül is le kell tudnia szállni, de ekkor jelentős rizikó áll fent, hogy valami csütörtököt mond, ami katasztrófához vezethet, legyen az futómű, szárnytörés, kábelszakadás, stb... -
Thanatos #21869 ez még midnig tévedés zöld krátyát NEM lehet vele szerezni, zöldkártya KELL ahoz hogy egyáltalán beléphessen valaki...
állampolgárságot meg max annyiban hogyha amugy is emgkapná akkor nem 10 év amig átfut az adminisztrácio hanem gyorsitanak rajta...
szóval az idegenlégiohoz változatlanul köze nincs :) (mellesleg légio-ban is le kell szolgálni a min 5 évet az állampolgársághoz tudtommal... :P) -
#21868
Tesómat is bombázták a Join the Army nevű promókkal :) Még US ARMY pólókat is kapott :) Ráadásul ott olyan a hadsereg, mint az idegen légió a franciáknál, azaz állampolgárásgot, zöldkártyát lehet vele szerezni, kb 2 év szolgálat után. -
#21867
Ott is leszakadhatnak a szárnyak földetéréskor, mint a nagyobb utasszállító gépeken? -
#21866
Persze, civil szférában verseny van a cégek között. Mindenki arra törekszik, hogy a saját megoldása terjedjen el, lásd pl. Adobe flash playere. Ott is vannak szabványok, amiket hogyha mindenki betart, akkor nagy eséllyel ugyanúgy fog kinézni minden weboldal, mindenféle böngészőn. De az elv az hasonló, hogy legyenek kommunikációs szabványok, hálózati rétegek megfelelő interfésszel és protokolokkal. Csak míg a civil szférában az a cél, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a tortából a saját megoldásukkal, addig a katonaiban a legfontosabb, hogy megbízható legyen, és mindig működjön, minden körülmények között. -
#21865
Az F/A-18C/D már rendelkezett az AIM-120 hordozásának és indításának feltételeivel, tehát ha 1986 utánra gondolunk az AMRAAM sokkal reálisabb eszköz légvédelemre (1989-ig 137 F/A-18C gépet szállítottak le).
Az F/A-18A/B-k egyébként tényleg nem nagyon vittek Sparrowokat a szárnyak alatt, a pontos okot nem ismerem, de tény, hogy én sem láttam erre példát (a lent berakott kép 2002-es, és F/A-18C gépen látható az AIM-7-es). Amire példát látni inkább az, hogy a külső pillonokra iker AIM-9 indítót szereltek, tehát a rakétafegyverzet két AIM-7 és hat AIM-9 lett. Szóval lehet, hogy édesapádnak igaza van (az F/A-18A/B esetében legalábbis). ^^
BTW nem ártana azért behatárolni az idősíkot, amiben gondolkodsz, mivel az F/A-18A csak 1983-ban jelent meg, és csak az 1980-as évek közepére/végére váltotta ki az F-4 Phantom II.-őt teljesen a Hornet. A légifölény pedig inkább az F-14 gépek hatáskörzete volt, nem a Horneteké, tehát érthető, hogy nem is rendelkezett túl komoly levegő-levegő fegyverzettel ekkoriban az F/A-18A/B. -
#21864
Ez teljesen igaz (és mégsem - lásd bővebben lent), én csak arra akartam utalni, hogy katz azon kijelentése, hogy amire befejezik, kezdhetik előről, nem igaz.
Ami a két teljesen eltérő gépet illeti, ott az interneten bizonyos megoldások korlátokat építenek fel, példának okáért ahhoz, hogy egy shockwave pluginhez írt oldalt megnéz, shockwave plugin kell, meg egy gép, amely az adott oldalt képes is megjeleníteni úgy, ahogy azt elképzelte a készítője (vagyis egy P-100 gépen 32 mega rammal és Win95-el nem biztos, hogy élvezni tudná valaki). A katonai rendszereknél a hálózatban lévőknek ha az adott hálózatra csatlakoznak, biztosítják azt, hogy minden hardveren menjen. Persze ez csak így elméletben hangzik szépen, a gyakorlatban bizonyos korlátok szintén fentállnak (van-e link16 adatkapcsolat például, avagy nincs, stb.). -
#21863
Én most azokra az időkre gondolok amikor még AMRAAM nem volt sehol, a '80-as évek eleje-közepe, amior nagyon zord volt a kelet-nyugat között a viszony. (egy ilyen időhöz írtam egy MOD-ot a Freefalcon 3-ban)
Ha jól emlékszem az F/A-18A is vissza tud vinni 1300 kg-ot. Az pont két Sparrow és két Sidewinder. -
#21862
De miért tennének csak AIM-7-et, ha van AIM-120 is, amelyet ráadásul ikerindítókra is felszerelhetnek a külső és szükség esetén a belső pillonok alá?
A megpakolás pedig több okból sem bölcs dolog. Egyfelől a "megpakolt" gép nagyobb légellenállással, nagyobb tömeggel rendelkezik, tehát kisebb a végsebessége, az emelkedési képessége és a hatótávolsága. Másfelől a leszállást csak adott tömeg alatt lehet végrehajtani, ezért a fegyverzet egy részét vagy egészét bele kell dobniuk a tengerbe leszállás előtt, ha nem használták fel. -
#21861
A hálózatok a civil szférában is rétegekből állnak :) Ott sem akadály, hogy két teljesen eltérő gép kommunikáljon. -
#21860
Hát ha tényleg háború lett volna a kelet és nyugat között, akkor igencsak meg kellett volna pakolni légiharcfegyverzettel a Hornetet is.
2 AIM-9 és 2 AIM-7 az elég sovány lett volna szerintem.
Azért kérdeztem, meg azért mert a fater szernit soha nem is lehetett szárny alá tenni a Hornetem, de én ellentmodtam sé nem hitt nekem.
(Megáltta, hogy az összes komoly repszimben amivel játszok úgy van benne a Hornet, hogy lehet a szárny alá tenni, de szerinte meg nem. Hát akkor a fater tévedett...) -
#21859
Tessék, itt lehet olvasni a Virtual Retina Display-ről. -
#21858
Képes a külső szárnypillonokon AIM-7-et vinni, de minek? A törzs alatti pillonokra lehet elegendő AIM-7-et függeszteni, a belső szárnypillonokon általában póttartály függeszkedik, vagy levegő-föld fegyverzet. Ez ugyanolyan dolog, minthogy az F/A-18A/B/C/D képes 10db AIM-120 hordozására, de a promófotókon kívűl máshol úgysem látni ilyen függesztménnyel...
[center]![]()
Aim-7 egy F/A-18C külső pillonján
![]()
Látványos, de ritkán alkalmazott függesztmény... -
MuldR #21857 Errol par eve en is hallottam, hogy muholdakon meg NASA berendezesekben a mai napig hasznalnak pl XT-ket. Minimalis fogyasztasa van, es amit kell csinalnia arra boven eleg. Alitolag NASAnal van par ember, aki arra van raugrasztva, hogy ezekhez alkatreszeket kukazzon a vilagbol. Persze lehet nagy Urban legend az egesz, de jogos lehet. Ha belegondolunk mennyi fogyaszt es mennyi hot termel egy mai gep....meg igaz is lehet.
Azt a retinara iro berendezest egyszeruen nem birom ugy elkepzelni, hogy ne okozzon lataskarosodast. :( -
#21856
Hali gyerekek, lenne egy kérdésem. Az F/A-18A vagy C típusa a törzsön kívűl képes volt Sparrow-ot cipelni?
Elkezdtem keresgélni, de sehol nem találok olyan képet és info-t ami megerősítené, hogy a szárnyak alá is lehetne függeszteni Sparrow-t, de olyat sem ami cáfolná...
Ki mit tud?
-
#21855
Teljesen más világ azért a két rendszer. A katonai hálózatok (általában) modulszerüen épülnek fel, van egy közös (általában erősen titkosított) protokol, és a két végén akár teljesen más felépítésű számítógépek is állhatnak. A lényeg hogy kommunikálni tudjana egymással. Egy harctéren pedig nem is kell igazán erős számítógép. Elég ha megfelelően tudja ábrázolni 2D-ben a térképépet és a rajta megjeleníteni a szükséges infokat. Ehhez még egy 486-os is bőven elég lenne.
Ami a Punker által említett katonai előrejárást illeti, az inkább bizonyos technikai alkalmazásokra igaz. Például a helikoptereken és repülőgépeken a sisakkijelző (szem elé vetített kép) már lassan két évtizede megjelent. Mostmár ott tartanak, hogy a retinára vetített képen kísérleteznek, amely tökéletes 3D-s érzetet kelt, tehát lehetőség lesz a valós térbeli ábrázolásra (ez például annyit tehet, hogy a harckocsik személyzete végre nem periszkópokon fog kilátni, mint manapság, és még csak nem is 2D kijelzőkön). A civil szférában is itt vannak már egy-másfél évtizede ezek az eszközök, de nagyon drágák és erősen korlátozottak a használhatóság terén.
Amit Ren említ, ott egy kicsit megint más az eset. Egy vadászgép működtetéséért felelős számítógép megtervezése, a szoftverek kifejlesztése, végül a tesztelés évekbe telik (az F-22A esetén a szoftvergondokra vezethető vissza a rendszerbeállítás terén megesett csúszás jó része). Időközben a civil számítógépek teljesítménye túlszárnyalhatja a vadászgépét, de a vadászgép szoftvere tökéletesen fog működni az adott hardveren, és adott esetben folyamatosan lehet majd fejleszteni. Hasonló a helyzet mint a számítógép és a konzol összehasonlításban. A számítógép pillanatnyi teljesítménye mindig (általában) nagyobb, mert a konzol ugyan elvileg kijövetelekor gyorsabb, de időbe telik, amig a rá megírt szoftverek fejlesztésében sikerül kiaknázni a hardvert. Hiába raknak a vadászgépbe az aktulis legmodernebb hardvert, ha folyamatosan tesztelni és fejleszteni kell a hardverhez a szoftvert, ami jelentős pluszmunka. Ehelyett inkább úgy csinálják, hogy lehetőséget biztosítanak a hardver fejlesztésére, és ha az adott hardver már elérte korlátait, akkor lecserélik egy moderebbre, amihez új szoftver is dukál persze. -
#21854
Plusz a világűrben lévő sugárzásokra és zajokra kevésbé érzékeny :) -
Cat #21853 egyáltalán nem jár előbbre, teljesen más a kettő, mivel mások a követelmények is. Pl. a nemzetközi ürállomáson lévő laptopban pentium I van, mert a több éves tesztelési folyamatot nem hagyhatják ki, és az űrrepülőben lévő fedélzeti számítógép is kőkorszaki egy mai Airbushoz képest. -
Ren #21852 Ez nem feltétlenül igaz, ld. számítástechnika. A '90-es évkre (sőt lehet hogy már picit elöbb) jutott el odáig a dolog, hogy a méregdrágán kifejlesztett katonai proci, amit mondjuk egy repülőgépbe raktak az sokkal gyengébb teljesítményű volt, mint egy boltban kapható, PC-be való változat. -
#21851
nem olvastam a cikket
de általában nem véleltlenül szokták mondani hogy a haditechnika jópár évvel elöbbre jár mint a civil tech...... -
katz #21850 "A megállapodás értéke bruttó 7,1 milliárd euró, futamideje 10 év."
Hmm, 10 eve meg Win 95 meg Pentium I volt volt. Mire vegeznek a projektel kezdhetik elorol. :)
Raadasul IBM Helpdesk es SAP boldogitja oket. Szegenyek. A BW sorozasanal ezentul alapkovetelmeny lesz az konyveloi vegzettseg :D -
#21849
![]()
-
#21848
Falon átlátó radar mi? :D Heartbeat sensor a'la Rainbow Six :D
Meg dermikus izomstimuláló ruha, mint a Chaos Theory kémjein :D -
Cat #21847 A Bundeswehr 7 milliárd eurót költ informatikai modernizálásra.
1750 milliárd forintot.
http://www.sg.hu/cikkek/49627/informatikai_modernizalas_a_nemet_hadseregben -
Thanatos #21846 jah oks :) -
Cat #21845 Az MTI hír beirás azt akarta érzékeltetni, hogy hírügynökségi írás = totál nincsenek képben, elnagyolt írás, nem szakmai. -
Thanatos #21844 nem épp msotanában lötték le az amcsi szuperkatona projectet? (passz hogy mi votl a neve) vagy keverem valamivel? :)
