197
Vilagfelfogas
-
#153
semmi, végtelen.... szavak, tehát emeberek által lett közösen létrehozva... -
#152
Jah, ez mar komoly filozofikus kijelentes, de ha pl meghaltunk, utnana mar nem letezunk, es senki sem fogja tudni( akik elhagytak lelekben a Foldet) hogy leteztunk, meg mi magunk sem, mert megszununk, ennek kovetkezteben valszleg nem is leteztunk...:)) -
#151
huha, nem léteznénk? Azért ilyen kijelentéseket ne tegyünk :)) -
#150
De ahhoz, hogy meg is ertsetek, olvassatok el az alant levo link vagy 50-60 oldalat:) -
#149
Az újabb kísérletek megerősítettek egy már eddig is feltételezett, hihetetlennek tűnő kvantumjelenséget.
1998. február 25. Az Izraelben lévő Weizmann Institute of Science munkatársai nyilvánosságra hozzák a hírt, miszerint újból sikerült bebizonyítaniuk a kvantummechanika egyik legkülönlegesebb feltételezését. Úgy tűnik, hogy a megfigyelő alany a legcsekélyebb mértékű megfigyelés következtében is befolyásolja a megfigyelt valóságot.
Az elektronok „tudják”, hogy nézzük őket. A Nature c. folyóiratban a napokban megjelenő cikkben részletesen leírják, kísérletük szerint hogyan hat a megfigyelés ténye egy elektronnyalábra. A kutatócsoport vezetője szerint minél pontosabban próbálunk megfigyelni egy ultramikroszkópikus méretű objektumot, megfigyelésünk annál nagyobb mértékben hat rá.
A kvantummechanika egyik alapelve kimondja, hogy a részecskék, beleértve az elektronokat is, hullámként is viselkedhetnek. Hullámállapotban az elektron képes arra, hogy akadályok különböző nyílásain menjen keresztül egyidőben, majd aztán a túloldalon újra találkozzon "önmagával". Ám ez az interferenciának nevezett találkozás csak akkor mehet végbe, ha a részecske nem áll közvetlen megfigyelés alatt. Abban az esetben, ha valaki megpróbálja nyomon követni a jelenséget, az egész kép megváltozik.
"Ha egy részecskét látunk keresztülhaladni az akadály egyik nyílásán, akkor egyértelmű, hogy nem mehet eközben át egy másikon is. Ezért a megfigyelés alatt álló elektronok arra kényszerülnek, hogy részecskék legyenek, nem pedig hullámok. A megfigyelés puszta ténye így hatással van a kísérlet eredményére." – mondják a kutatók.
A kutatócsoport a kísérlethez egy apró eszközt készített, amely valójában egy kétnyílású akadálynak felel meg. Elektronokat, elektronnyalábokat küldtek az akadály felé. Ez esetben a megfigyelő egy részecskedetektor volt, amely ki tudta mutatni, hogy elhaladt-e mellette elektron.
Úgy találták, hogy ha a detektor közel kerül az akadály nyílásaihoz, akkor az elektronhullámok interferenciaképében változás következik be, amikor pedig a detektor pont a rés mellé került, az interferenciakép - mint egy varázslat - eltűnt.
Gondoljunk csak bele, milyen praktikus lehet ez a jelenség számunkra! Például teljesen biztonságossá tehetjük vele az információ továbbítását. Ha mondjuk egy telefonbeszélgetést megpróbálnának lehallgatni, akkor a vonal „idegen megfigyelője” megsemmisítené az interferenciát, így a beszélgető felek egyből tudnák, hogy lehallgatják őket. Ez ellen a technika ellen nem lehetne védekezni.
A tudósok szerint az újonnan felfedezett természeti jelenség felhasználása nagy segítség lehet majd a jövő kvantumszámítógépeinek kifejlesztésében is. Jóllehet elképzeléseik csak a következő században válhatnak valóssággá, mégis, a jövő szuperszónikus sebességű komputereit már most tervezhetik
Ezt olvassatok el... -
#148
Az, meg hogy nagyoknak hiszik magukat az emberek, vagy kicsinek, ez hulyeseg, mert vegtelen a vilag pozitiv es negativ iranyban is, melynek kovetkezteben tulajdonkeppen nem is letezunk. -
#147
Latjatok, hogy mi a topic temaja, minden ezzel kapcsolatos dolgot, gondolatot ide lehet irni, es ....... Szal nekem teljesen mindegy, ki mibe merul bele melyebben, a lenyeg, hogy ide leirhatja...:)) -
#146
olvassgas egy kis stephen hawking-ot, nekem az ő könyvei bőven megfeleltek :) -
#145
ööö, szerintem nem vetted észre hogy mi már egy kicsit más sikon gondolkodtunk a dologrol, nem a fizikai részén a dolgoknak :) ugye ipszilon? :)) -
#144
Tessek ide mindenki, es a multol a jovoig mindent olvasson el mindenki, aztan utana megtaryaljuk a dolgot...
http://cosmo.supernova.akg.hu/1024.htm -
#143
en elolvastam, mert erdekel, ezt te honnan tudod?:) -
#142
`az az nem kulon sikon tudjuk elkepzelni az idot es teret`
Ez torolve:))))) -
#141
Sztem alapvetően te nem olvasod el, amit belinkelsz, ezért létezik ez a topic. -
#140
Emberek alapveto hiba, hogy nem olvassatok el, es nem ertitek meg, azt amit linkelgettem, akkor elmagyarazom a jelenlegi felfogast...
Letezik a semmi( tekinthetjuk fekete pontok halmazanak, vagy teljesen homogen anyag nelkuli valaminek), ami vegtelen, tehat nem korbekorbe jarunk egy keruleten, real vegtelen. A vilagunk tulajdonkeppen ebben a vegtelen homogen terben terul el, az az veges ternek tekintheto, az osrobbanas elott ez a ter kiterjedeset tekintve 0 volt, majd szepen a robbanas utan egyre jobban tagul, majd vagy osszehuzodik, vagy megjobban tagul... Ebben a semmiben parhuzamosan terulnek el a terek, amelyek valamikor egy anya terhez, kapcsolodtak, majd szepen egymasbol is kialakultak, aztan elvaltak... A lenyeg, hogy vegtelenben tudjuk elkepzelni csak vilagunkat, de nem a ter a vegtelen, melyben kialakultak az elemi reszecskek... A feny problemat tekintve meg : Miert nem letezik foton??? Mert nincs nyugalmi tomege, ami annyit jelent, hogy ha a feny sebessege kozel nulla, a foton eltunik, mind tomeget, mind kiterjedeset tekintve... A fekete lyukak kornyeken meg a ter es ido osszemosodik, az az nem kulon sikon tudjuk elkepzelni az idot es teret... ezert nem lehet pl az idoutazast foldi korulmenyek kozott elvegezni, ugyanis a ter es ido kulonmbozik, tehat nem egy sikon elkepzelhetoek, az ido kulon dimenzio, mely jellemezhet egy adott pontot, de a ter nem tud hatni az idore... Az meg hogy a fekete lyuk kornyeken ter es ido osszemosodik, az csak annyit jelent, hogy a kozelebe kerulve( mar ha nem szed teged atomjaidra a nagy tomegvonzas), kurva gyorsan el kezdesz oregedni, es semmi egyeb... -
#139
mondhatjuk az volt :)))) de talán anniy értelme volt hogy ne vegyük száznak amit mondtál :)))) -
#138
szerintem is.
csak az emberek azért töprengenek ilyen dolgokon (holott lehet, hogy felesleges?), mert olyan nagyoknak hiszik magukat. igazából, csak hangyák vagyunk a hangyabolyban, kis atomok az univerzumban. mi van ha végtelenség egyenlő a körforgással? persze ezt nehéz felfogni a pici agyunkal, hiszen vminek létre kellett volna hoznia az első elemet, ami a körforgást beindította...de ezt csak mi hisszük, emberek, mert nyilván dunsztunk sincs az egészről. az egész töprengés csak azt bizonyítja, hogy nem értünk semmit... és talán nem is fogunk. de minek, ha az egész csak egy körforgás? -
K.András #137 Vannak élölények amelyek fény nélkül is megélnek,ez igen sokáig elképzelhetetlen volt.Szoval a kérdésedre a válasz:Miért is ne lehetne??? -
#135
én viszont ezzel kapcsolatban mást is hallottam (discovery rulz) de mivel ponosan már nem emlékszem ezé nem irom le :)))) -
#132
Vagy a Földön még normális de a marson már nincs körforgás? Vagy csak a mi naprendszerünkben van körforgás a többiben már nincs? -
#131
Hol az a máshol? :) -
#130
És ha nem? És ha van vége? És ha nem kezdődik előről?
"A természet rendje a körforgás" Az hogy itt az az nem jelenti azt hogy máshol is.... -
[Walaki]D`Lair #129 Na...ezt mondtam én is... -
#128
El fog pusztulni minden, de a természet rendje a körforgás...tehát majd lesz egy ujabb világmindenség és majd az is elpusztul... -
#127
Én nem csak ennyi vagyok... 
-
#126
http://cosmo.supernova.akg.hu/1024.htm
Itt tobbek kozott meg olyat is lehet olvasni, hogy nem teljesen biztos, hogy volt osrobbanas, vagy ha volt, az olyan volt, ahogy most kepzeljuk... Mindenesetre azt kene pl megtudni, hogy pontosan mi tortenik a terrel idovel a fekete lyuk kornyeken, vagy pontosan azt, hogy az osrobbanas kovetkezteben alakult e ki a ter es ido... -
#125
bullshit
bocs a dupla szövegért :( -
#124
ha még 3millió évet él az ember ugy,hogy nem pusztitja el magát, akkor majd lehet ezen gondolkozni :) -
#123
ha még 3millió évet él az ember ugy,hogy nem pusztitja el magát, akkor majd lehet ezen gondolkozni :) -
#122
télleg ha a szerves vegyületek fő összetétele a szén, vajon van-e olyan életforma amelyik szervezeteének más a fő alkotóeleme... ez esetben talán nem is oxigénnel, hanem más gázzal lélegeznek... akkor már is bukott az idegen lények kutatásának az a része hogy olyan bolygókat keresnek ahol kifejlődhettek (volna) a szén alapú élőlények... -
#121
Egy idő után minden megdöglik... ha a világegyetem örökké tágulna csak a fotonok (fényrészecskék) és az elektronok maradnának meg, azok is úgy hogy fényéveket kell utazni mire egy részecskét megtalálnának... Szal mindenképp el fog pusztulni minden... -
#119
szerintem igen. -
#116
Ez a fizikai megközelités... De van más is megközelités is? Igen :)
"Lehet, hogy egyszer majd képesek leszünk arra, hogy saját magunk dönthessünk: el akarunk pusztulni, vagy örökké akarunk élni."
Ez már el van döntve :) -
#115
A Nagy Reccs felé közeledve
A Világegyetem jövőbeli sorsára ma két elmélet, két variáció létezik. Az egyik az ún. hőhalál elmélete, mely a termodinamika második főtételére vezethető vissza. Ez kimondja, hogy egy zárt rendszerben a folyamatok mindig úgy mennek végbe, hogy azalatt az entrópia növekszik és a természetben minden folyamat a kisebb valószínuségi állapotból a nagyobb valószínűségi állapot felé tart. Amennyiben az Univerzumban nincsen elegendő anyag, amely akkora gravitációt tud kifejteni, hogy a tágulás egy kozmikus összehúzódásba alakuljon át, a tér tágulása során a hő egyenletesen fog eloszlani a Világegyetemben. Amennyiben elfogadjuk a Hawking-sugárzás létét, még a fekete lyukak is szétterülhetnek. Az Univerzum így örökké tágulásra ítéltetett, egyre hígabb és hígabb "részecskelevessé" válik. Akkora lesz a tér, hogy az elemi részecskék fényévenként lesznek csak megtalálhatóak. Az ilyen típusú Világegyetemet nevezzük nyílt Világegyetemnek. Azonban létezik egy másik lehetőség is: az ún. zárt Világegyetem. Ennek az elméletnek a lényege röviden abból áll, hogy a Világegyetemben elegendő anyag áll rendelkezésre a tágulás megfékezésére, a gravitáció győzedelmeskedik minden más természeti erő fölött. Az első lehetőség sem tár elénk valami szívmelengető jövőt, ám ha lehet, az utóbbi elmélet még a hőhalálon is túltesz.
Ha a Nagy Reccs elmélete helytálló, akkor a távoli jövőben nagyjából a következő folyamat fog lejátszódni: az Univerzum Ősrobbanás óta tartó tágulása fokozatosan lassul, rövid időre látszólag nyugalmi állapotba kerül, majd egyre gyorsabb és gyorsabb összehúzódásba kezd. A folyamatot talán legjobban egy feldobott kő viselkedéséhez lehet hasonlítani. Hangsúlyozzuk: a tágulási maximum elérésének ideje egyáltalán nem mindegy. Bármikor is következzék be mához viszonyítva a fordulópont, az biztos, hogy Univerzumunk ugyanannyi idő elteltével megint ugyanakkora lesz, mint most. Látványa azonban erősen különbözni fog a ma megfigyelhető állapottól. Még ha csak százmilliárd év telik is el a két állapot között, akkor is sokkal kevesebb lesz a fényes csillag, és sokkal nagyobb számban lesznek képviselve a fekete lyukak, a különböző törpecsillagok. Ráadásul ennek következtében a lakható bolygók is igen ritkák lesznek.
Hogyan szerezhetnénk tudomást az összehúzódás elindulásáról? Az egyik módszer az, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását vizsgáljuk meg. Sajnálatos módon azonban az a tény, hogy a fény csak évmilliárdok alatt tudja a Világegyetemet átszelni, azt jelenti, hogy az összehúzódást csak jóval a tényleges megkezdődése után vehetjük észre. Létezik még egy módszer; a kozmikus háttérsugárzás hőmérséklete lassú növekedésének megfigyelése. Amint elkezdődik az összehúzódás, a sugárzás hőmérséklete növekedni fog. Mai értéke körülbelül 3 Kelvin. Százmilliárd év múlva 1 Kelvin-re le fog hűlni. Amennyiben akkor kezdődik el az összehúzódás, ugyanannyi idő múlva ismét 3 Kelvin lesz.
Mire a Világegyetem ismételten eléri mai méretét, az összehúzódás sebessége már meglehetősen naggyá válik: 3,5 milliárd évente feleződik a tér mérete.
A számunkra igazán nagy gondok csak ezután 10 milliárd évvel lesznek. A földszerű bolygók addigra már csak igen nehezen tudnak megszabadulni fölös hőjüktől, ugyanis a háttérsugárzás értéke addigra meghaladja majd a 300 K-t. Negyvenmillió évvel később a sugárzás hőmérséklete eléri a Föld mai átlaghőmérsékletét. Minden, valaha lakható bolygó lakhatatlan lesz, a hőmérséklet-növekedés és az összehúzódás pedig gyorsabb. A még létező galaxisok felismerhetetlenné válnak, mert anyaguk összeütközik. A Világegyetem, a végső pillanat felé közeledve, egyre inkább közeledik az Ősrobbanást megelőző állapotához. Voltaképpen a Nagy Reccs nem más, mint egy megfordított Ősrobbanás. A csillagok lassan megsemmisülnek, mert a háttérsugárzás olyannyira magas lesz, hogy nem képesek többé hőt kisugározni a környezetbe, és emiatt felrobbannak. A teret plazma tölti ki. Már csak a kompakt égitestek, a fekete lyukak és neutroncsillagok létezhetnek, de már ezek sem sokáig. A hőmérséklet egyre magasabb, eléri a több milliárd fokot. A Világegyetem összes anyaga egy pár fényév nagyságú területen zsúfolódik össze. A hőmérséklet végül oly magas lesz, hogy még az atommagok is darabjaikra hullanak. Ekkorra már - a fekete lyukakon kívül - minden képződmény elemi részecskék nagyon sűrű levesében egyesül. Már csak másodpercek vannak hátra. Még a protonok és neutronok is kvarkokra esnek szét, ám a fekete lyukak konok makacssággal még mindig tartják magukat.
A végső katasztrófáig már csak milliomod másodpercek vannak hátra. Most már a fekete lyukak is egyesülni kezdenek egymással, habár a belsejük már alig különbözik a rajtuk kívül eső világtól. Végül a gravitáció, a négy alapvető természeti erő közül a leggyengébbik, győzedelmeskedik. Minden egy végső tér-idő szingularitásban egyesül.
A Nagy Reccs mindennek a végét jelenti. Az időnek, a térnek, a sok milliárd éves civilizációknak, a csillagoknak; mindennek vége. Megkérdezni, hogy mi lesz ezután, éppoly értelmetlenség, mint megkérdezni, mi volt az Ősrobbanás előtt. Minden az Ősrobbanással vette kezdetét, minden a Nagy Reccsel ér véget. Ilyen egyszerű a dolog.
Felvetődik azonban egy kérdés, miként az örökké táguló Világegyetemmel kapcsolatban is felmerült a probléma: milyenek az élet lehetőségei egy zárt Univerzumban? Lehetséges-e örökké élni egy véges idejű Világegyetemben? Bár nem tudjuk, mire lesznek utódaink képesek a gyakorlatban, elvben ez is lehetséges volna.
Ebben az esetben nem az energia hiánya, hanem annak túlzott bősége okoz problémákat. Mint azt már láttuk, hogy egy egyén szubjektív időérzete az információfeldolgozás sebességétől függ. Egy olyan lény számára, aki a termodinamikai folyamatokat egymilliárd fokon hasznosítja, a Világegyetem pillanatok alatt történő összeomlása hosszú ideig tartana. Amint nő a Világegyetem hőmérséklete, úgy növekszik ezzel párhuzamosan az információ feldolgozásának üteme is. Matematikailag tehát végtelen hosszú időre nyújthatók az utolsó pillanatok.
A probléma csak az, hogy a fény sebessége mindig változatlan marad. A határsebesség nagyobb semmiképpen sem lehet. Ebből az következik, hogy az utolsó másodpercben csak egy fénymásodperc nagyságú területen jöhet létre kommunikáció. Ez a méretbeli korlátozottság a szuperagy állapotait is korlátok közé szorítja, ami azt jelenti, hogy ahogyan egyre kisebb lesz a tér, úgy lesz majd egyre kevesebb állapota az agynak, ennélfogva pedig a gondolatai ismétlődni fognak. Mit ér akkor egy végtelenül hosszú élet, ha nincs az élőlénynek végtelen különböző gondolata? Nem sokat.
Azonban ennek a korlátnak a kikerülésére is van mód. Amennyiben a Világegyetem összehúzódása során nem homogén szerkezetű, aminek nagy a valószínűsége, akkor oszcillációk léphetnek fel. Ez azt jelentené, a modell alapos matematikai vizsgálata alapján, hogy az összehúzódás sebessége az eltérő irányokban különböző lenne. Az oszcillációk következtében folyamatosan változik az az irány, melyben a legnagyobb az összeomlás sebessége. Ezek az oszcillációk egyre bonyolultabbak és bonyolultabbak lesznek.
John Barrow és Frank Tipler, két kozmológus arra a következtetésre jutott, hogy e meglehetősen bonyolult oszcillációk következtében az eseményhorizont nem egyszerre tűnik el minden irányban. Így a tér minden tartománya kapcsolatban maradhatna egymással. Ha a szuperlények elég gyorsan gondolkodnak, és időben meg tudják változtatni a kommunikáció irányát, akkor maguk az oszcillációk tudnák a gondolkodás fenntartásához szükséges energiát biztosítani. Úgy tűnik, hogy a Nagy Reccset megelőző véges időtartam alatt végtelen számú oszcilláció következik be. Ez azt jelenti, hogy a mi kis szuperlényünknek végtelen, ráadásul különböző gondolata lehet. Szubjektív időérzete tehát végtelen lenne. A szellemi világ tehát függetlenné válhat az anyagi világtól.
A fenti, igen merész spekulációk sajnos olyan fizikai modelleken alapulnak, amelyek akár teljesen irreálisak is lehetnek. Ezen modellek ráadásul elhanyagolják a kvantumfizikai hatásokat is, melyek pedig igen fontosak lehetnek az összeomlás utolsó szakaszában.
Lehet, hogy egyszer majd képesek leszünk arra, hogy saját magunk dönthessünk: el akarunk pusztulni, vagy örökké akarunk élni. Paul Davies, az University of Adelaide professzora azonban az "örök élet" kifejezés helyett inkább az "örök halál"-t használja szívesebben.
-
#114
És ez miért alakult ki igy? Minél intelligensebb egy faj, annál inkább azt mondhatjuk jobban törödik a kicsinyével...
Egy patkány értelmi szintje nyilván nem egyenlő egy csimpánzéval, ergo a patkány baszik orrba szájba, mig a csimpánz család centrikus.... De egy patkány nem is játszik mint pl egy delfin stb, a játék pedig már érzelem. Fejletteb az agyuk, de csak az? -
#113
de azt is nézd meg hogy egy patkány egy oroszlán és egy ember mennyi utódot csinál egy év alatt...
fajfenntartó ösztön - > sok van hulljon a férgese, ha kevés van akkor meg nehogy az a néhány elhaljon... -
#112
A lélek nem kötödik a testedhez semmilyen formában, az nem anyagi természetű, ami a testet irányitja az az elméd, az cselekszik a testeddel, a lélke szerepe más...
Mitől függ hogy egy állat mennyire kötödik a kicsinyéhez? Egy patkány nem kötödik a kicsinyéhez, ha kell meg is eszi, egy oroszlán már nevelgeti, védelmezi, de pl egy másik családbol származo oroszlán már megeszi a saját fajtáját, az elefánt már kifejezetten érzelmeket táplál a kölyke és a családja iránt, mig az ember ennek a csucsa.... Miért van ez? IQ függvénye a szeretet? Vagy fejletteb a lélek?
"Free your mind" Szabaditsd fel az elméd (mátrix) Szabaditsd fel hogy megtudj tenni olyan dolgokat is amikről azelőtt azt hitted lehetetlen, az elméd állitotta korlátokat le kell győznőd...
A keleti filozofiák szerint a lélek nem egyenlő test, a lélek nem hal meg, hisz az az éltető erő... valaminek az ősrobanást is el kellet inditani :) Valaminek ami végtelen, időtlen, de ezeket a fogalmakat az ember nem tudja elképzelni... -
#111
egyébként te Ultima Online ozol? :) -
#110
lehet nem találnánk ott semmit mivel az meg sokkal korábban keletkezett mint a mienk. És lehet hogy annyi idő alatt az is össze/visszahúzódott. vagymi :) -
#109
Namost, szepen olvass el, minent azokon a limkeken amiket beszurtam, es teljesen megerted a gondolat lenyeget... Egyebkent ugy is gondolhatjuk az egeszet, hogy ter es ido nem letezett soha, volt a vilagegyetemnek szuletese, mely a kovetkezokeppen tortent:
Kialakult egy hihetetlen nagy surusegu, es energiaju tomorules( kis helyen), ami felrobban, felrobbanaskor kialakitotta maganak teret, idejet... Ha vegig olvassatok a linkelt szoveget, meg arra is valaszt kaptok, hogy igen, valaki szandekosan hozta letre valszleg a mi vilagegyetemunket, es iranyt minket. Ugyan is mi is nemsoka letre fogunk hozni egy ilyen al vilagegyetemet, osrobbanas eloidezesevel, a problem meg csak az, hogy nincs akkora energiamennyisegunk, melyet egy pontba tomoritve osrobbanast tudjunk eloidezni, de ha ez sikerulne, akkor ugy mint a mi vilagegyetemunk ez is kialakitana sajat teret idejet, es nem a mienkbol nyerne a teret, hanem teljesen sajat alakulna ki, mi csak egy lyukat latnank, amivel a mi vilagunkhoz kapcsolodik... De ez is eltunne rovid idon belul, ahogy mi is levaltunk annak idejen az anya univerzumrol... Szal kepzeljetek el , rengeteg parhuzamos univerzum letezik, es mi lenne , ha at tudnak hozzajuk teleportalni?? Az lenne erdekes:)) -
#106
"miért érzem "magamnak" "magamat""
mert azt nevelték beléd hogy Te Te vagy... hisz' a csecsemő még nem tud szinte semmiről...