Columbia: Minden a balszárnynál kezdődött
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#27
En nem az amerikaiak mellett allok, hanem ellenuk...
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#26
1.: Az nem hangsebesség, hanem 18,3 Mach. A kettõ nem egyenlõ!!! A hang terjedési sebessége a levegõben függ a légköri nyomástól, a Mach-szám állandó!
2.: Az ilyen '280km/h-ra' való elírásokra már nem is reagálok 😞
2.: Az ilyen '280km/h-ra' való elírásokra már nem is reagálok 😞
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#25
Minden együtérzésem az asztronautáké, illetve családjuké! Többször elhangzott itt, hogy tudták mire jelentkeztek, meg hogy veszélyes üzem...
Ez így igaz, de gondojatok bele, ezek az emberek azért kockáztatták életüket és dolgoztak éveken át keményen, hogy ezt a mindannyiunk életét szolgáló tudomány nevû dolgot sikerüljön kicsit elõrébb lökdösni. Kicsit sakrítva és túlzottan patetikusan, de vagyétek észre, hogy "értünk" is halltan szomaton meg!
Az egyetlen bajom csak az, hogy ez a mocskos arctalan washingtoni propagandagépezet, a kis görény elnökük népszerûsítésére fogja ezt is felhasználni. Arról nem is beszélve, hogy mostantól égetõen fontos az iraki "balhé" mielõbbi megkezdése, hisz kell a sikerélmény világunk vezetõ erejének...
Let's go Szaddám, let's go!
Ez így igaz, de gondojatok bele, ezek az emberek azért kockáztatták életüket és dolgoztak éveken át keményen, hogy ezt a mindannyiunk életét szolgáló tudomány nevû dolgot sikerüljön kicsit elõrébb lökdösni. Kicsit sakrítva és túlzottan patetikusan, de vagyétek észre, hogy "értünk" is halltan szomaton meg!
Az egyetlen bajom csak az, hogy ez a mocskos arctalan washingtoni propagandagépezet, a kis görény elnökük népszerûsítésére fogja ezt is felhasználni. Arról nem is beszélve, hogy mostantól égetõen fontos az iraki "balhé" mielõbbi megkezdése, hisz kell a sikerélmény világunk vezetõ erejének...
Let's go Szaddám, let's go!
#24
Egy apróságot nem emlegtnek a hírezõk, a Columbia az egyetlen a négy ûrsiklóból, amely nem rendelkezik az ISS-hez való dokkolást lehetõvé tévõ rendszerekel. A jelenlegi küldetésnél is a SpaceHab elnevezésû kisérleti modul volt a rakterében, és ebben végeztek el kisérleteket. Emiatt nem volt lehetõség sem ûrsétára, és mivel a küldetéshez nem volt szükség a robotkarra, az sem volt felszerelve. Egyszóval semmiféle lehetõség nem lett volna arra, hogy megvizsgálják a sérült(?) szárnyrészt.
Arra meg nem igazán tudok mit mondani, hogy szinte minden fórumon akad 1-2 ember, aki megkérdezi, hogy miért nem lassitottak le még a világûrben 😛
Az ostobaság határtalan 😄
Arra meg nem igazán tudok mit mondani, hogy szinte minden fórumon akad 1-2 ember, aki megkérdezi, hogy miért nem lassitottak le még a világûrben 😛
Az ostobaság határtalan 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#23
Ezt nem értem:
14 óra 15 perckor két és fél percre begyújtották a Columbia két manõverezõ hajtómûvét, ami 280 km/h-s sebességre lassította az ûrsiklót, ez pont elegendõ ahhoz, hogy letérítsék pályájáról.
Két bekezdéssel lejjebb pedig:
Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett.
Szerintem a 280 km/h elírás.
Egyébként sajnálom ôket meg a családjukat.
El kellene felejteni ezt a repkedési módot, vmi új felé kellene haladni.
14 óra 15 perckor két és fél percre begyújtották a Columbia két manõverezõ hajtómûvét, ami 280 km/h-s sebességre lassította az ûrsiklót, ez pont elegendõ ahhoz, hogy letérítsék pályájáról.
Két bekezdéssel lejjebb pedig:
Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett.
Szerintem a 280 km/h elírás.
Egyébként sajnálom ôket meg a családjukat.
El kellene felejteni ezt a repkedési módot, vmi új felé kellene haladni.
#22
kellin: Emlek, gyasz... sokkal fontosabb dolgok is vannak az eletben mint 7 faszt siratni. Szerintem nagyobb problema az Iraqi balhe...
#18
Uristen elegett negy ember aki maga valasztotta ezt a veszelyes munkat. Ket lehetoseg van: Siker vagy halal. Ezt ok jol tudtak, nehogy mar sajnaljam oket.
#17
Hydro_man: Szeintem azon egyszerü okból, mert így több energiába kerülni visszatérni, mint elindulni. Vannak makacs tények, amin nem lehet változtatni, mégbedig az, hogy az elsõdleges szökési sebességrõl valamiképpen le kell lassítani, illetve csökkenteni kell a magasságot. Namármost ha ezt pillanatnyilag a leghatékonyabban az ürrepülõgép által is használt lifting body, azaz repülõ test (tégla) elvén lehet megoldani, ahol minimálisra csökkentik a gép szányfelületét, mert az a legjobban felhevülõ és legkevésbé megvédhetõ pontj a hagyományos gépeknek. (De javítson ki valaki, ha rosszul mondom.)
Másrészrõl azért tegyük hozzá, hogy a mostani sts-ek régi tervezésûek, vannak sokkal jobb liftink body formák is, lásd X-33, vagy ventúra stár, aminek egyáltalán nincs szárnya.
Nem olyan régen volt egy cik, azt hiszem pont itt, miszerint a NASA nem támogatja tovább az X-33 programot, mert olyan megoldásokat tartalmaz, ami nem jelent számára technikai kihívást. Ha áldozott volna a programra akkor most lenne egy olyan ürrepülõgép, ami hetek alatt felkészíthetõ - elkerülve ezzel, hogy a most a nemzetközi ürállomáson lévõk pár hónapig rágják a körmüket -, nem használ gyorsítórakétákat - amiknek mûködése miatt mindenki retteghet indíásnál, lásd Challenger -, és talán nem húsz évet technológiával repülnének.
Végezetül még annyit, hogy személyes véleményem szerint az indításnál megsérült a komp hõpajzsa, ami azt jelenti, hogy már a kilövés pillantában halálra volt itélve ez a hét ember.
A cikk teljesen megerõsítette benem ezt a véleményt, mivel a szárny szenzorainak elromlása, és a nyomásváltozás mind arra mutat, hogy az a szárny jobban hevült, mint a gép többi része.
Az egészben csak az a borzalmas, amit az indítás után mondtak.
Ha ugyanis kilemezték a felvételeket, és látták, hogy nincs hõpajzs, szerintetek mint mondhatott volna az irányítás? "Bocs fiuk, úgy néz ki ez volt az utolsó utatok."
Ugyanis ha tudták, hogy a gép sérült, és tudták, hogy mi a baj, pillantnyilag akkor sincs egyetlen olyan eszköz sem, mellyel segíteni tudtak volna, és most ott keringene tíz asztronauta arra várva, hogy mikor áll le a nemzetközi ürállomás létfentartó rendszere.
Azon túl, hogy mélységesen sajnálom azt a hét embert, magát az egész ûrkutatást sajnálom, hogy ilyen katasztrófák kellenek ahhoz, hogy megtörténjenek, hogy bizonyos emberek elgondolkozzanak a dolgon.
Másrészrõl azért tegyük hozzá, hogy a mostani sts-ek régi tervezésûek, vannak sokkal jobb liftink body formák is, lásd X-33, vagy ventúra stár, aminek egyáltalán nincs szárnya.
Nem olyan régen volt egy cik, azt hiszem pont itt, miszerint a NASA nem támogatja tovább az X-33 programot, mert olyan megoldásokat tartalmaz, ami nem jelent számára technikai kihívást. Ha áldozott volna a programra akkor most lenne egy olyan ürrepülõgép, ami hetek alatt felkészíthetõ - elkerülve ezzel, hogy a most a nemzetközi ürállomáson lévõk pár hónapig rágják a körmüket -, nem használ gyorsítórakétákat - amiknek mûködése miatt mindenki retteghet indíásnál, lásd Challenger -, és talán nem húsz évet technológiával repülnének.
Végezetül még annyit, hogy személyes véleményem szerint az indításnál megsérült a komp hõpajzsa, ami azt jelenti, hogy már a kilövés pillantában halálra volt itélve ez a hét ember.
A cikk teljesen megerõsítette benem ezt a véleményt, mivel a szárny szenzorainak elromlása, és a nyomásváltozás mind arra mutat, hogy az a szárny jobban hevült, mint a gép többi része.
Az egészben csak az a borzalmas, amit az indítás után mondtak.
Ha ugyanis kilemezték a felvételeket, és látták, hogy nincs hõpajzs, szerintetek mint mondhatott volna az irányítás? "Bocs fiuk, úgy néz ki ez volt az utolsó utatok."
Ugyanis ha tudták, hogy a gép sérült, és tudták, hogy mi a baj, pillantnyilag akkor sincs egyetlen olyan eszköz sem, mellyel segíteni tudtak volna, és most ott keringene tíz asztronauta arra várva, hogy mikor áll le a nemzetközi ürállomás létfentartó rendszere.
Azon túl, hogy mélységesen sajnálom azt a hét embert, magát az egész ûrkutatást sajnálom, hogy ilyen katasztrófák kellenek ahhoz, hogy megtörténjenek, hogy bizonyos emberek elgondolkozzanak a dolgon.
#13
fékezõernyõ, ott ahol nincs légkör? 😊
#11
Viszont valaki magyarázza le nekem, hogy miért kell ilyen nagy slunggal belépni a légtérbe és miért nem lehet lelassítani modjuk 1-2 ezer km/h-ra a gépet?
#10
"2001-ben a NASA pénzügyi okokból fontolgatta leállítását, ám végül mégis szolgálatban maradt. "
Nagy hiba volt.....
Nagy hiba volt.....
#8
Morgen.
Emlékeim szerint az ûrrepülõgépeket száz küldetésre tervezték. A cikk megfogalmazása, miszerint nem egyszer szorult javításra, félrevezetõ, mivel mindegyik ürrepülõgépet minden út után valamilyen mértékben szétszerelnek, ellenrõznek, korszerûsítenek. Újjat építeni sem olcsoo dolog, a Challenger pootlására készült repcsi is vagy hárommilliárd USD volt 1990-körüli áron. Bár az ûrrepülõgép-rendszer jelentõs elõrelépést jelentett a korábbi eszközökhöz viszonyítva, ennek ellenére a hetvenes évek végén még nem lehetett gazdaságos üzemû, valooban teljes egésszében többször felhasználható ûrjárûveket építeni, sõt, ez talán még ma sem lehetséges.
A mai rohanoo világunkban élõ embernek furcsa lehet, hogy egy húszonéves eszközt még használnak, de azért a repülés területén ez cseppet sem szokatlan. Nem akarok az ötvenes évek végén hadrendbe állt, folyamatosan korszerûsített, és a tervek szerint kétezer-negyvenig üzemben tartandoo B-52-ig menni, elég, ha a magyar pilooták generáciooját kinevelõ, Rubik Ernõ által a második világháborút követõ években tervezett Góbé vitorlázoorepcsit nézzük.
Tekintettel az ûrhajók üzemelése során felmerülõ rendkívül szélsõséges körülményekre, azt mondom, mint a Concord lezuhanását követõen: az a rendkívüli, hogy nem kísérte tõbb tragédia az STS rendszer eddigi használatát.
Emlékeim szerint az ûrrepülõgépeket száz küldetésre tervezték. A cikk megfogalmazása, miszerint nem egyszer szorult javításra, félrevezetõ, mivel mindegyik ürrepülõgépet minden út után valamilyen mértékben szétszerelnek, ellenrõznek, korszerûsítenek. Újjat építeni sem olcsoo dolog, a Challenger pootlására készült repcsi is vagy hárommilliárd USD volt 1990-körüli áron. Bár az ûrrepülõgép-rendszer jelentõs elõrelépést jelentett a korábbi eszközökhöz viszonyítva, ennek ellenére a hetvenes évek végén még nem lehetett gazdaságos üzemû, valooban teljes egésszében többször felhasználható ûrjárûveket építeni, sõt, ez talán még ma sem lehetséges.
A mai rohanoo világunkban élõ embernek furcsa lehet, hogy egy húszonéves eszközt még használnak, de azért a repülés területén ez cseppet sem szokatlan. Nem akarok az ötvenes évek végén hadrendbe állt, folyamatosan korszerûsített, és a tervek szerint kétezer-negyvenig üzemben tartandoo B-52-ig menni, elég, ha a magyar pilooták generáciooját kinevelõ, Rubik Ernõ által a második világháborút követõ években tervezett Góbé vitorlázoorepcsit nézzük.
Tekintettel az ûrhajók üzemelése során felmerülõ rendkívül szélsõséges körülményekre, azt mondom, mint a Concord lezuhanását követõen: az a rendkívüli, hogy nem kísérte tõbb tragédia az STS rendszer eddigi használatát.
#7
DW:
1999-ben fullra fel volt újítva és amúgy is már egyetlen eredeti alkatrész sem volt benne.
Pénz meg nincs újra, mert az a fasz Bush elvett egy csomó pént a NASA-tól.
1999-ben fullra fel volt újítva és amúgy is már egyetlen eredeti alkatrész sem volt benne.
Pénz meg nincs újra, mert az a fasz Bush elvett egy csomó pént a NASA-tól.
#5
Sziasztok!
Egy ilyen komlex dolognal az a gond, hogy annyi hibalehetoseg van, hogy nem lehet mindenre figyelni.
Pont ilyen un. normalkatasztrofakrol tanultam ebben a felevben. A dolog lenyege az, hogy onmagukban jelentektelen es elhanyagolhato hibak okozhatnak tragikus esemenyeket, ha szerencsetlen sorrendben/egyszerre lepnek fel.
Egy ilyen komlex dolognal az a gond, hogy annyi hibalehetoseg van, hogy nem lehet mindenre figyelni.
Pont ilyen un. normalkatasztrofakrol tanultam ebben a felevben. A dolog lenyege az, hogy onmagukban jelentektelen es elhanyagolhato hibak okozhatnak tragikus esemenyeket, ha szerencsetlen sorrendben/egyszerre lepnek fel.
#3
amen
#2
béke...
Politikusainkkal nem az a baj, hogy rosszabbak nálunk, hanem, hogy nem jobbak
#1
Pedig szimpatikus emberek voltak a képek alapján
Béka poraikra.
Béka poraikra.
ISMÉT ÍROM A BLOGOM: http://sodi.freeblog.hu !!! Off-shore az, ha kevesebb pénzed jut megélhetési szülők kezei közé. A sátán legnagyobb hazugsága, hogy tagadja önmaga létezését.