116
-
gyozo #48 Cifu: Nem tudom, hogy számoltad ki az arányt, de nekem nem igazán ez jön ki.
Szerintem ha fellőnek 100 alkalommal valamit, amiből minden ötvenedik felrobban, akkor én ezt nem nevezném a legbiztonságosnak.Szerintem még a polgári repülésnek is jobbak az arányai.
De itt nem is ez a gond, hanem az a gond, hogy azt mondjuk erre, hogy igen, ez benne van a pakliban, minden rendben, vállalták, de akkor azt mondja meg nekem valaki, hogy hogy képzelték el, hogy beszáll a magántőke??
Ott van például a mars program. A Pathfinder óriási siker volt, mert végre sikerült letenni valami a marsra, hozzáteszem nem először, mert már jópár évvel ezelőtt is sikerült.
A közvélemény teljesen odavan, hogy mekkora tudományos áttörés. Gyorsan beterveznek még vagy hat küldetést, amiből mellé lőnek vagy négyet. Ezek után mit lehet mondani? Fejlődik a dolog, vagy nem? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#46
Addig oké, de egy esetleges szárnysérülés ellenörzésére ez a módszer finoman szólva túl költséges lett volna, és az egész küldetés fel kellet volna adni miatta. Persze lehet, hogy akkor kiderült volna, hogy tényleg megsérült-e a szárny. Viszont ha a válasz igenlő lett volna, akkor is ott a kérdés, hogyan tovább.... -
#44
© gyozo: Az arány 113:2, ez pedig a legjobb a hordozójárművek terén. Az átlagos arány 20:1 vagyis húsz sikeres fellövésre jut egy sikertelen misszió. Akárhogy is nézzük, az STS igencsak biztonságos az űrjárművek terén...
Az X-38/CRV tervet lelőtte a Bush kormányzat 2000-ben. Egyébként 7 fős lett volna a jármű.
Inquisitor: Az oroszok egyenlőre a Szojuz-TMA-kat épitgetik, valamint ha lassan is, de dolgoznak a MAKS-on, ami egy kis méretű, de igen olcsó űrrepülő lesz, amely az AN-225-ös hátáról indul majd.
A kínaiakat ne írd le, jópár technológiát megvettek az oroszoktól, és bár még így is jó 15-20 éves lemaradásban vannak, de embertelen iramban dolgoznak, és fejlődnek, mikroelektronikában már most jobbak, mint az oroszok. Szerintem még 10 év, és a toppon lesznek, már a holdutazást tervezgetik...
Az ESA is fejlesztget, de ahogy az USA-ban, itt is a politikai töketlenkedés a fő baj. 2012-re várható a HOPPER startja, ami a Venture Star európai megfelelője. -
gyozo #42 A kínaiak most megcsinálják ugyanazt, mint 30 éve az amerikaiak meg oroszok, ebbe nem tudom, hogy mi a pláne.
Ezzel max annyit érnek el, hogy újabb presztizskérésként kitűznek valamilyen cél, aminek tudományos haszna erőssen megkérdőjelezhető, utánna abbahagyják az egészet. -
gyozo #40 Az Origón lévő cikkben nem semmi ez a kijelentés, miszerint, ha a másik gép már az indítóállványon áll, és kihagynak pár tesztetm akkor talán néhány hét múlva indulhattak volna.
Ennél már az is jobb lett volna, ha azt mondják, hogy persze, rendelünk egy másik gépet a legközelebbi barkácsboltból, hátha van raktáron.
A csempékből meg persze, hogy nincs tartalék, mert egyenként esztergálják a több eszer darabot, ami úgy van külön felszámozva, és igen komoly költség, és önmagában több hónap.
A cikk emlékezetet a Kursz atomtengeralatjáró esetére. Persze, megyünk, kihozzuk őket, igaz, hogy sose csináltunk ilyet, és eszközünk sincs, de megoldjuk. -
gyozo #39 FloatR: Számomra ez nem erről szól, hanem arról, hogy az egész űrkutatás, amibe eddig sem akart senki sem pénzt tenni X díj ide, Xdíj oda, most bebizonyította a NASA-val az élen, hogy nem állnak sokkal jobban emberes ürrepülőlés esetén, mint 30 évvel ezelőtt.
És most nyugodtan idesorolhatjuk John Glen első útját, vagy a szerencsétlenül járt Apollo 13-at, ami csak a szerencsének köszönhetően jött vissza.
Ha statisztikailag nézzük, akkor ez volt az STS 10x-edik repülése, és kétszer felrobbant, összesen 14 űrhajóssal. Ez elég negatív statisztika :( -
gyozo #37 Egyébként meg teljesen felesleges filózni azon, hogy eljuthattak-e az űrállomásig, vagy sem.
Szerintem az sem lett volna túl nyerő, ha most ott ülnének tizen. Ez csöbörből vöröde eset lett volna. udtommal a nemzetközi űrállomáson nem is tervezték ennyi ember fent tartózkodását, még akkor sem, ha fent lenne az x38-as mentő kabin, ami nemek úgy rémlik, hogy max. 8 személyes.
Mondjuk megdöntötték volna az oroszok fenttartózkodási világrekordját. -
gyozo #35 Nem hinném, hogy nem okoz hibát pár kerámiadarab lesése, vagyis a hőpajzs kis részének sérülése, pláne ha kritikus helyen, mondjuk a belépőéleknél esik le.
Nem kell nagy hiba ahhoz, hogy a cucc darabokra essen. -
#34
Addig oké, de a zsilip hiányát hogyan pótolják? Ugyanis azon az egységen ott volt a SpaceHab-al összekötő 'alagút'. -
Nyiri #28 Kicsit terrorista stilus volt az elozo :] -
Nyiri #27 En nem az amerikaiak mellett allok, hanem ellenuk... -
#26
1.: Az nem hangsebesség, hanem 18,3 Mach. A kettő nem egyenlő!!! A hang terjedési sebessége a levegőben függ a légköri nyomástól, a Mach-szám állandó!
2.: Az ilyen '280km/h-ra' való elírásokra már nem is reagálok :( -
Nasheem #25 Minden együtérzésem az asztronautáké, illetve családjuké! Többször elhangzott itt, hogy tudták mire jelentkeztek, meg hogy veszélyes üzem...
Ez így igaz, de gondojatok bele, ezek az emberek azért kockáztatták életüket és dolgoztak éveken át keményen, hogy ezt a mindannyiunk életét szolgáló tudomány nevű dolgot sikerüljön kicsit előrébb lökdösni. Kicsit sakrítva és túlzottan patetikusan, de vagyétek észre, hogy "értünk" is halltan szomaton meg!
Az egyetlen bajom csak az, hogy ez a mocskos arctalan washingtoni propagandagépezet, a kis görény elnökük népszerűsítésére fogja ezt is felhasználni. Arról nem is beszélve, hogy mostantól égetően fontos az iraki "balhé" mielőbbi megkezdése, hisz kell a sikerélmény világunk vezető erejének...
Let's go Szaddám, let's go! -
#24
Egy apróságot nem emlegtnek a hírezők, a Columbia az egyetlen a négy űrsiklóból, amely nem rendelkezik az ISS-hez való dokkolást lehetővé tévő rendszerekel. A jelenlegi küldetésnél is a SpaceHab elnevezésű kisérleti modul volt a rakterében, és ebben végeztek el kisérleteket. Emiatt nem volt lehetőség sem űrsétára, és mivel a küldetéshez nem volt szükség a robotkarra, az sem volt felszerelve. Egyszóval semmiféle lehetőség nem lett volna arra, hogy megvizsgálják a sérült(?) szárnyrészt.
Arra meg nem igazán tudok mit mondani, hogy szinte minden fórumon akad 1-2 ember, aki megkérdezi, hogy miért nem lassitottak le még a világűrben :P
Az ostobaság határtalan :D -
#23
Ezt nem értem:
14 óra 15 perckor két és fél percre begyújtották a Columbia két manőverező hajtóművét, ami 280 km/h-s sebességre lassította az űrsiklót, ez pont elegendő ahhoz, hogy letérítsék pályájáról.
Két bekezdéssel lejjebb pedig:
Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett.
Szerintem a 280 km/h elírás.
Egyébként sajnálom őket meg a családjukat.
El kellene felejteni ezt a repkedési módot, vmi új felé kellene haladni. -
Nyiri #22 kellin: Emlek, gyasz... sokkal fontosabb dolgok is vannak az eletben mint 7 faszt siratni. Szerintem nagyobb problema az Iraqi balhe... -
Nyiri #18 Uristen elegett negy ember aki maga valasztotta ezt a veszelyes munkat. Ket lehetoseg van: Siker vagy halal. Ezt ok jol tudtak, nehogy mar sajnaljam oket. -
gyozo #17 Hydro_man: Szeintem azon egyszerü okból, mert így több energiába kerülni visszatérni, mint elindulni. Vannak makacs tények, amin nem lehet változtatni, mégbedig az, hogy az elsődleges szökési sebességről valamiképpen le kell lassítani, illetve csökkenteni kell a magasságot. Namármost ha ezt pillanatnyilag a leghatékonyabban az ürrepülőgép által is használt lifting body, azaz repülő test (tégla) elvén lehet megoldani, ahol minimálisra csökkentik a gép szányfelületét, mert az a legjobban felhevülő és legkevésbé megvédhető pontj a hagyományos gépeknek. (De javítson ki valaki, ha rosszul mondom.)
Másrészről azért tegyük hozzá, hogy a mostani sts-ek régi tervezésűek, vannak sokkal jobb liftink body formák is, lásd X-33, vagy ventúra stár, aminek egyáltalán nincs szárnya.
Nem olyan régen volt egy cik, azt hiszem pont itt, miszerint a NASA nem támogatja tovább az X-33 programot, mert olyan megoldásokat tartalmaz, ami nem jelent számára technikai kihívást. Ha áldozott volna a programra akkor most lenne egy olyan ürrepülőgép, ami hetek alatt felkészíthető - elkerülve ezzel, hogy a most a nemzetközi ürállomáson lévők pár hónapig rágják a körmüket -, nem használ gyorsítórakétákat - amiknek működése miatt mindenki retteghet indíásnál, lásd Challenger -, és talán nem húsz évet technológiával repülnének.
Végezetül még annyit, hogy személyes véleményem szerint az indításnál megsérült a komp hőpajzsa, ami azt jelenti, hogy már a kilövés pillantában halálra volt itélve ez a hét ember.
A cikk teljesen megerősítette benem ezt a véleményt, mivel a szárny szenzorainak elromlása, és a nyomásváltozás mind arra mutat, hogy az a szárny jobban hevült, mint a gép többi része.
Az egészben csak az a borzalmas, amit az indítás után mondtak.
Ha ugyanis kilemezték a felvételeket, és látták, hogy nincs hőpajzs, szerintetek mint mondhatott volna az irányítás? "Bocs fiuk, úgy néz ki ez volt az utolsó utatok."
Ugyanis ha tudták, hogy a gép sérült, és tudták, hogy mi a baj, pillantnyilag akkor sincs egyetlen olyan eszköz sem, mellyel segíteni tudtak volna, és most ott keringene tíz asztronauta arra várva, hogy mikor áll le a nemzetközi ürállomás létfentartó rendszere.
Azon túl, hogy mélységesen sajnálom azt a hét embert, magát az egész űrkutatást sajnálom, hogy ilyen katasztrófák kellenek ahhoz, hogy megtörténjenek, hogy bizonyos emberek elgondolkozzanak a dolgon. -
Cat #13 fékezőernyő, ott ahol nincs légkör? :) -
Hydro_man #11 Viszont valaki magyarázza le nekem, hogy miért kell ilyen nagy slunggal belépni a légtérbe és miért nem lehet lelassítani modjuk 1-2 ezer km/h-ra a gépet? -
Hydro_man #10 "2001-ben a NASA pénzügyi okokból fontolgatta leállítását, ám végül mégis szolgálatban maradt. "
Nagy hiba volt..... -
Deus Ex #8 Morgen.
Emlékeim szerint az űrrepülőgépeket száz küldetésre tervezték. A cikk megfogalmazása, miszerint nem egyszer szorult javításra, félrevezető, mivel mindegyik ürrepülőgépet minden út után valamilyen mértékben szétszerelnek, ellenrőznek, korszerűsítenek. Újjat építeni sem olcsoo dolog, a Challenger pootlására készült repcsi is vagy hárommilliárd USD volt 1990-körüli áron. Bár az űrrepülőgép-rendszer jelentős előrelépést jelentett a korábbi eszközökhöz viszonyítva, ennek ellenére a hetvenes évek végén még nem lehetett gazdaságos üzemű, valooban teljes egésszében többször felhasználható űrjárűveket építeni, sőt, ez talán még ma sem lehetséges.
A mai rohanoo világunkban élő embernek furcsa lehet, hogy egy húszonéves eszközt még használnak, de azért a repülés területén ez cseppet sem szokatlan. Nem akarok az ötvenes évek végén hadrendbe állt, folyamatosan korszerűsített, és a tervek szerint kétezer-negyvenig üzemben tartandoo B-52-ig menni, elég, ha a magyar pilooták generáciooját kinevelő, Rubik Ernő által a második világháborút követő években tervezett Góbé vitorlázoorepcsit nézzük.
Tekintettel az űrhajók üzemelése során felmerülő rendkívül szélsőséges körülményekre, azt mondom, mint a Concord lezuhanását követően: az a rendkívüli, hogy nem kísérte tőbb tragédia az STS rendszer eddigi használatát. -
#7
DW:
1999-ben fullra fel volt újítva és amúgy is már egyetlen eredeti alkatrész sem volt benne.
Pénz meg nincs újra, mert az a fasz Bush elvett egy csomó pént a NASA-tól. -
Gyurcika #5 Sziasztok!
Egy ilyen komlex dolognal az a gond, hogy annyi hibalehetoseg van, hogy nem lehet mindenre figyelni.
Pont ilyen un. normalkatasztrofakrol tanultam ebben a felevben. A dolog lenyege az, hogy onmagukban jelentektelen es elhanyagolhato hibak okozhatnak tragikus esemenyeket, ha szerencsetlen sorrendben/egyszerre lepnek fel. -
#3
amen -
#2
béke... -
#1
Pedig szimpatikus emberek voltak a képek alapján
Béka poraikra.