106866
[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
sandor8206 #42271 remélem lesznek űrhajók és idegenek:-) -
#42270
A Jóisten mentsen minket ettől -
![[Jakuza]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10427091571053517846.jpg "[Jakuza]")
#42269
Most igy belegondolva milyen filmekben szerepelt Eli Wallach, azert nem akarmi.
Fel sem kapna senki manapsag erre a nevre a fejet, pedig Eli Wallach ( valakinek talan a Tuco alias Csufrol jobban beugrik)
Csak par cimet felidezve.
A jo a rossz es a csuf.
Mackenna aranya.
A het mesterlovesz.
Keresztapa 3
Te jo eg milyen filmek ezek, majd az osszesre 10/10-et lehet adni.
Orok klaszikusok maradnak mar az idok vegezeteig. -
#42268
Gut-Pile
Szeretem a kézikamerás horrort, a kamera rángatózása, egyedisége olyan feszülté teszi a filmet...
Persze van vacak ilyen amatőr film rengeteg, ez talán kivétel, nekem jó szórakozás volt.
Semmi mesterséges világítás, a borongós őszi idő, nedves-nyálkás lehullott falevelek mindenhol, kopár erdő a film színtere, eleve depresszíó...
Dan véletlenül lelő egy másik vadászt...eltemeti a testet és elfelejti, hogy ez valaha megtörtént....Egy évvel később Dan néhány baráttal visszatér ugyanahoz az erdőhöz. A hétvégéjük elég eseménytelenül indul útnak, de amíg a fickók jól szórakoznak, valami jön vissza...valami jön vissza az életbe, és bosszút akar!
Egyszer nézős, néhol idióta fekete humorral.
-
#42267
Madagascar 2 -
Haha :D Jobb volt mint az első réssze :) Imádom :D -
#42266
hatalmas film, nagy kedvencem:D -
TomDantes #42265 Itt a másik:
Készült: 1968 színes olasz-amerikai western
Eredeti cím: C’era una volta il West / Once Upon a Time in the West
rendező: Sergio Leone
író: Bernardo Bertolucci, Sergio Leone, Dario Argento, Mickey Knox
forgatókönyvíró: Sergio Leone, Sergio Donati
zeneszerző: Ennio Morricone
operatőr: Tonino Delli Colli
jelmeztervező: Carlo Simi
producer: Fulvio Morsella
executive producer: Bino Cicogna
látványtervező: Carlo Simi
vágó: Nino Baragli
szereplők:
Claudia Cardinale (Jill McBain)
Jason Robards (Cheyenne)
Charles Bronson (Harmonika)
Henry Fonda (Frank)
Volt egyszer egy vadnyugat…ez a film jut mindenkinek az eszébe, aki egy kicsit is ért a westernhez. A műfaj csúcsa lett ez a film, mintegy megkoronázta a westerneket.
Egy olyan korszakból, amikor nem volt törvény, nem volt rend. Amerika egyébként is rövid történelmének, egy nyúlfarknyi fejezete, sőt ennek is a vége. Mert a cím, tényleg igaz, a vadnyugat már csak volt, ez a vég, egy korszak vége. Mind a western filmeké, mert többé nem sikerült ez a filmet felülmúlni. Meg a vadnyugaté is, a vasút a fejlődés a civilizáció véget vetett ennek a korszaknak, a magányos hősök, a pisztolypárbajok, úgy az egész vadnyugat véget ért, ahogy a sín kettévágta a kontinenst. Ez megállíthatatlan folyamat volt, jöttek a ,,Mortonok” és jött egy új korszak hajnala.
Ebben, a fura világban játszódik a történet, itt futnak össze a szereplők. Egy férfi, aki bosszúra szomjazik, egy bandita aki pénzt remél, egy másik aki a vasutat szolgálja ki, és szintén pénzt akar, meg hatalmat, és egy nő, aki elvesztette mindenét.
A történet a következő, egy kihalt, koszos ócska kis vasútállomásra egy harmónikázó férfi érkezik. Hárman várnak, rá, hogy lelőjék, Frank emberei. Harmónika pedig Frankre vadászik.
Közben, egy egyszerű farmer kinn a sivatagban éldegél családjával, és közben nagy terveket szövöget, gazdagságról álmodik . Új fiatal feleségét Jill-t várja , amikor gyilkosok érkeznek, és megölnek mindenkit. A gyilkos Frank, aki egy gazdag, lebénult vasúttulajdonosnak dolgozik, Mortonnak. Elgördíti az akadályokat az útból, mint ez a családot. Frank, úgy intézi a gyilkosságot, hogy mindenki a környék banditájára Cheyenne-re gyanakodjon. Cheyenne pénzt remél az ügyből, ezért segíti a lemészárolt farmer fiatal özvegyét. Harmónikát pedig csak a bosszú érdekli, a pénz nem. Pedig sok pénzről van szó, ugyanis csak egy helyen lehet vasút állomást építeni a környéken, mégpedig az özvegy Jill földjén.
A történet, egyszerű, és kegyetlen. Véres és sötét.
Hogy miért lett ez a film a csúcsa a műfajnak? Nos, a válasz a szereplők és hangulat.
Ahogy elkezdődik, talán ez a leghosszabb bevezetés egy filmben. Három gyilkos várakozik egy állomáson. Csend van, legfeljebb a légy zümmög, vagy a szél fúj. Várnak, amíg meg nem jön a vonat. Aztán felcsendül a harmónika…majd pisztolylövések, a film meghatározó dallamai.
Ha már zene, Ennio Morricone a zeneszerző , valami ragyagót alkotott. A zenéjére amúgy is jellemző, hogy olyan nagyzenekari művet csinált amiben az alapvető hangok: a korra jellemző hangszerek, vagy zajok, mint a nyikorgás például.
A zene hol megszólal, majd hirtelen elhallgat, pont akkor és úgy, hogy ledöbbentő hatása legyen.
A képek, a táj a sivár kietlen vidék, ehhez tökéletesen passzol a zene.
Aztán a motívumok, amikben itt Leone igazán sokat vonultat fel. Mint például , Morton akinek egy vágya van, eljusson az óceánig a vasúttal mielőtt legyőzi a betegség. Ám nem sikerül neki, mindössze egy pocsolyáig jut el, ahhoz kúszik haldokolva a földön, és közben hallani véli az óceánt.
Vagy a család, akiket megölnek, a hirtelen elhallgató rovarok, aztán a baljós csönd, majd a gyilkos lövések.
Aztán persze a végső leszámolás,Frank és Harmónika között.
A szereplők, Jill aki a nagyvárosból érkezett és prostituált volt, gyönyörű . Frank, az egyszerű gyilkos, ám üzletember akar lenni. Cheyenne egy banditavezér, aki annak ellenére hogy bűnöző, mégis vannak valami fura elvei, mint hogy nem ölne gyereket, vagy papot-katolikus papot persze- hogy őt idézzem.
Na és Harmónika. Egyet tudunk róla, Frank ölte meg a testvérét. Hogy utána, mit csinált, hogyan lett ilyen jó lövész, miből élt, nem tudjuk. De vajon egy olyan korban azon a vidéken, miből is élhetett volna? Harmónika sem különb hát,valószínűleg. Nem egy pozitív hős ő, csak olyan mint a többi, a különbség csak annyi, hogy jogos bosszút akar állni.
A háttér:
Az hogy mikor játszódik a történet csak nagyjából lehet következtetni, valószínűleg a polgárháború után,a nagyvasútépítési láz idején. A fehér ember már mindenütt elterjedt a kontinensen, az őslakosok az indiánok mindössze két rövid jelenetben bukkannak fel, például, ráadásul az egyik jelenetben azt láthatjuk hogy éppen a vasút kocsiról szállnak le. Vagyis, nem csakhogy a polgárháború után ,de a nagy indiánháborúk után játszódik, valószínűleg...bár szerintem ez csak nekem fontos, de ki bújt belőlem az amatőr történész és megpróbáltam behatárolni az időt, a korszakot.
Spoiler következik!
A film vége, bár győz Harmónika mégsem boldog, nem egy happy end,bár ez nézőpont kérdése.
Cheyenne meghal, és aki nem tudná , mert én se tudtam, amíg nem láttam a vágatlan verziót,. Morton lőtte meg, a béna vasút-tulajdonos, Mr. Pöf-Pöf, ahogy Cheyenne nevezte.
Harmónika ellovagol hiába vár rá Jill.
Na és a vadnyugat? Hát igen,m az pedig véget ért, mert megérkezett a vasút, ahogy az elején írtam véget ért egy korszak.
Végezetül mit is írhatnék még? A film egyszerűen remek. Igaz, hatásvadász, elnyújtott jelenetekkel van teli, de mégis épp emiatt olyan hangulatos, hogy ez nem zavaró, sőt emiatt kimagasló.
Azonban, azt hiszem ma ez a film már nem lenne sikeres. Egy más korszak, egy más generáció filmje ez, ma már nem ez a divat. 2 óra 38 perc hosszú, lassú film amiben nincs sok akció, ma nem ez dívik.
De feledésbe merülni akárcsak a vadnyugat történelme ,ez a film sem fog. Maradandó, klasszikus alkotás, örökre ott a helye a legjobbak között.
Mi mást is adhatnék: 10/10, ezzel nem lehet vitatkozni.
-
TomDantes #42264 Írtam két filmről is kicsit bővebben, de beírom ide is
olasz western, 155 perc, 1966 eredeti cím: (Il Buono, il brutto, il cattivo)
rendező: Sergio Leone
író: Sergio Leone, Luciano Vincenzoni
forgatókönyvíró: Agenore Incrocci, Furio Scarpelli
zeneszerző: Ennio Morricone
operatőr: Tonino Delli Colli
vágó: Nino Baragli, Eugenio Alabiso
szereplők:
Clint Eastwood (A Jó)(Rátóti Zoltán)
Lee Van Cleef (A Rossz)( Grúber Hugó)
Eli Wallach (A Csúf) (Gera Zoltán)
Luigi Pistilli (Pablito Ramirez atya)
John Bartha (sheriff)
Azon gondolkodtam, hogyan is kezdjem írásomat erről a filmről. Aztán eszembe jutott valami: Quentin Tarantino szerint minden idők legjobban megrendezett filmje. Nos, egyetértek vele.
De miről is van szó? Három egymástól teljesen eltérő, de ugyanakkor mégis nagyon hasonlító emberről, meg az aranyról.
Három gátlástalan bűnöző, akiknek csak a pénz számít. Átverik a saját társaikat, gondolkodás nélkül ölnek, és mindezt miért? Hát kétszáz ezer dollár értékű aranyért.
Ugyanis, a polgárháború idején, néhány déli tiszt ellopta és elásta a hadsereg pénzért. A pénz elveszett, és a véletlenek összjátékának köszönhetően, három bűnöző tudomást szerez erről, csakhogy egyikőjük sem tudja a kincs pontos helyét. Az egyik csak a temetőt ismeri , míg a másik pedig a sírt a temetőben.
Össze kell hát fogniuk… ám időnként egymás ellen fordulnak, de végül eljutnak a kincsig ahol… de erre még visszatérek.
A film igazi erőssége a három főszereplő, Szőke, Angyalszem, na és Tuco, azaz a jó a rossz és a csúf. Pedig egyikőjük sem jobb a másiknál, mindhárman bűnözők, gyilkosok. Azonban, Szőke mégis csak a JÓ. Furcsa jellemvonásai vannak bűnöző létére. Kapcsolata Tuco-val, vagy amikor a végén nem öli meg, neki hagyja, a pénz felét aztán ellövi a kötelet. Meg is ölhette volna, vagy említhetném azt, amikor Szőke rá teríti a kabátját egy haldokló fiatal déli katonára. Ezek miatt ő a JÓ.
Angyalszem a ROSSZ, a hidegvérű számító gyilkos. Aki ki használva az éppen zajló polgárháborút-hadifoglyokat foszt ki, na és persze mindig elvégzi a feladatát, ha megfizetik, hát ezért ő a ROSSZ.
Tuco, vagyis Tuco Benedito Pacifico Juan Maria Ramirez, ismertebb nevén a Patkány a Csúf, mert hát Tuco egy szerencsétlen nem túl éles eszű mexikói bűnöző, aki szívesen tesz csúf dolgokat: azaz szívesen átveri a társait, ha módjában áll, azaz egy csúf csóró kövér patkány, ahogy Szőke emlegeti.
Ezt a három embert a véletlen sodorja egymás útjába. A véletlen, aminek nagy szerep jutott a filmben. A véletlennek köszönhetően marad életben Szőke mikor Tuco elkapja a szállodában, aztán ugyanígy a sivatagban is véletlennek köszönheti az életét, mert pont arra száguld egy szekér, rajta egy haldoklóval, aki a titok egyik felét Tuco-nak a másik felét Szőkének árulja el. Ugyanez a véletlen sodorja őket bajba, amikor a szürke egyenruhába bújt Szőkét és Tucot elkapják a kékkabátosok, ahol nem más vár rájuk, mint Angyalszem.
Bár három főszereplőről van szó, egyedül Tuco hátteréből ismerünk meg valamennyit, tudjuk, hogy a testvére pap, és rossz viszonyban van vele. A sorsa pedig elég szomorú, mert ahonnan ő jött ott az ember vagy pap lesz vagy útonálló.
Szőkéről és Angyalszemről nem tudunk meg semmit, még az eredeti nevüket sem ismerjük, de ez nem is fontos.
A film rendelkezik egy kerettel, mind az elején, mind a végén a narrátor megmutatja, hogy ki a Jó a Rossz és a Csúf. Az elején ebből megismerjük őket, a végén pedig látjuk mi lett velük.
Nem hiányzik az alkotásból a humor sem, aminek forrása általában Tuco , vagy Szőke mondásai. Amikből rengeteget lehetne idézni, szinte mind aranyat ér, egyet hadd idézzek is tőle: ,,Kétféle ember van barátom. Az egyik fegyvereket tölt, a másik sírokat ás. Te ásol. ”
A zene, ismét Ennio Morricone munkája szokás szerint zseniális. Nem lehet egyszerűen más szót használni.
A rendezés pedig…nos van egy jelenet ami a film egyik csúcspontja. Amikor Tuco össze-vissza szaladgál a sírok között, a zene Tuco mohó-kapzsi ábrázata a fényképezés… mind ez egy tökéletesen megkomponált jelenet. A rendezés csúcsa, és szerintem nem csak hogy a western, de úgy egyáltalában az egész filmes szakmában az egyik legjobban megrendezett pár perc.
Azonban ezen kívül is vannak megdöbbentő kockái, a zenélő hadifoglyok miközben Tuco-t verik, a csata jelenet, na és a végső párbaj. Hárman egymás ellen, a feszültség ki kire lőjön? Ki kire fog?
Tényleg igaza volt Quentin-nek a filmmel kapcsolatban.
A kor, amiben járunk, a polgárháború vége lehet. A déliek visszavonulnak erejük végére érkeztek, seregük öregekből, újra besorozottakból és fiatal fiúkból áll. Nagyszerű megoldás a filmben, hogy a háború oka valójában el sem hangzik.(a rabszolgaság) Egyetlen szereplő sem nyilvánít véleményt a harcoló felekkel kapcsolatban. Legfeljebb mindenki igyekszik hasznot húzni belőle. Mint a kocsmáros, aki örül, hogy jönnek az északiak, mert azok gazdagabbak,de azért éljenez a délieknek is, amíg a városban vannak.
Hát igen, szó sincs a jó rabszolga felszabadító északiakról és a gonosz konföderáció-párti déliekről. Értelmetlen, kegyetlen háborúról annál inkább. Az északiak kínozzák, megverik a déli foglyokat, és valószínűleg a déliek is ezt teszik. Becsület? Annak nyomát sem látni ebben a háborúban. Kínzás, és kivégzések, kegyetlenkedés, aminek remek példája egy katona, akit a vonat elé kötöttek… ilyen volt a háború.
Értelmetlen dolgokért halnak meg, mint egy jelentéktelen híd. A háború az értelmetlen gyilkolás, még a két kemény bűnözőt, Tucot és Szőkét is meghatja.
Egészen szívbe markoló volt, látni az alkoholista északi tisztet, aki arra kényszerül, hogy fölöslegesen küldje halálba az embereit, aztán a haldoklását és mosolyt az arcán mikor végre felrobban a híd.
Ez a film igazi műalkotás. Sok mindenről szól, az értelmetlen háborúról, a kegyetlenségről, de legfőbbképpen három emberről, három végül is átlagos vadnyugati bűnözőről, akiknek csak a pénz számított. Vagy mégsem? Elvégre Szőke nem öli meg Tucot bár megtehetné. A hidat sem lenne muszáj felrobbantaniuk, akár meg is kerülhették volna.
Minden tökéletes lett, a zene a rendezés színészek bár igaz alig színészkednek, például Eastwood egy arckifejezést használ az egész filmben… mégis maradandó az alakítása.
Mint ez a film is, maradandó örök darab lett.
10/10, ehhez kétség nem férhet. Sergio Leone a legnagyobb rendezők közé tartozik, eme két nagyszerű filmjével. -
#42263
Épp most néztem meg. Szerintem is 7/10 -
#42262
Burn After Reading
7/10
-
#42261
igen -
#42260
én is most néztem meg a Wall-E-t
hibátlan...10/10 -
#42259
Taken
Pár napja néztem meg, azt hiszem minden le van már írva itt a filmről:)
9/10
The Chronicles of Narnia: Prince Caspian
Nem igen nézném meg többször, egynél talán egy picivel jobb volt.
6/10
Tropic Thunder
Nem nagyon nevettem rajta, sőt még megmosolyogtató poénok sem voltak benne, nem tetszett, egyszernézős múvi.
5/10 -
#42258
Ezután a sok pozitív hozzászólás után akkor valószinüleg ki lehet jelenteni hogy a 2008-as évben látott legjobb akció-krimi a Taken lett. 
Már csak arra lennék kiváncsi hogy ti is a két feliratos versiót láttátok?
-
#42257
Zseniális film, és a Család kicsi kincse is jó. -
#42256
Superbad
Knocked Up-tól nem jobb, de nem is rosszabb, néhol sírva röhögős volt:D kát zsarun szakadtam:D 8/10. -
#42255
hát ez tényleg rohadt jó film, egyik nagy kecvencem. -
#42254
Hát, mondjuk tény, hogy van azon a listán pár oda-nem illő film, amit azért a truman überel, de mindegy is, az csak egy lista, a truman pedig egy fasza film (anno 2x is megnéztem moziban egymás után :D) -
#42253
kösz a tippet, "meg lesz néződve" valamikor :) -
#42252
hát épp ezaz, hogy lemaradt arról a listáról, ezért kevés a 7.9 -
#42251
"imdb 7.9 -e előtt meg értetlenül állok..."
???? Ez egy elég magas pontszámnak minősül az IMDB-n, szvsz teljesen korrekt, magas pontozás.
(au imdb top 250-es listában is 8 pontig szerepelnek a filmek, nem sokkal maradt le arról a listáról sem, szal...) -
#42250
Nálam is 10/10-es... Fasza kis társadalomkritika. Ha nem láttad nézd meg a Család kicsi kincse c. filmet, az is elgondolkodtató film. -
#42249
Truman Show
Eddig még nem láttam, de ma sort kerítettem rá. Hát mit is mondjak, bekerült most a top 10be nálam. Az ötlet zseniális, a mondanivaló húsbavágó, a színészek jók. Az egész film nagyon jól fel van építve, egy percig sem unatkoztam, pedig nem ölnek meg senkit, nem robban fel semmi...stb. Szóval alapmű, Jim Carrey egyik legjobb, ha nem a legjobb filmje. Bár még nem láttam mindet, de be fogom pótolni.
10/10, egyértelműen! imdb 7.9 -e előtt meg értetlenül állok... -
Orionk #42248 Nem értem, hogy mire gondolsz? Mi nem történhetne meg?
Én csak kérdeztem valamit, nem ilyesmit, hog mi nem történhetne meg... -
#42247
[megdöbbent&szomorkodik] -
#42246
Szintén ezt gondolom. Most fejeztem be.
Nagyon jó. -
#42245
Taken -
Idejét sem tudom mikor láttam ekkora filmet. Semmi rosszat nem tudok róla mondani, egyszerűen magával ragadott és mar mar a hideg rázott ki.
Istenem, miért nem csinálnak ilyen jó filmeket... többet!
Nagyon ajánlom mindenki figyelmébe! -
#42244
Wall-E
9/10
Szuper kis animációs film, a vége ahogy mások is írták túlságosan összepréselt, elnagyolt ezért 9/10.
The Mist
8.5/10
(Meglepődtem, régen láttam már jó horror(bár port.hu szerint filmdráma) filmet,utoljára talán az 1408 volt említésre méltó). -
#42243
Nem annyira...
Én az Alientől és a Thingtől még most is néha borzongok meg belegondolok, hogy basszus...
Mondjuk, ezek műalkotások, szóval a mai sekélyes horrorkínálat hülyeségeire persze hogy immunisnak lehet lenni egy idő után. De a régi klasszikusok az más tészta! -
#42242
Meghalt Michael Crichton
RIP -
#42241
Pata tanya
Nagyon jó animációs vígjáték. Nagyából az egészet végigröhögtük. Az énekes patkány volt a legjobb^^ Emental G
8/10 -
#42240
Egyik haver statiszta volt benne, azt monda 1,5 órán keresztül sminkelték :) -
#42239
"Szal elhagyta a vetítést mert megdöbbent azon amit látott."
nem!
pont az a lényeg, hogy tetszett neki. először cinikus volt a filmmel kapcsolatban, de azután a 20 perc után, amit látott belőle pozitívan csalódott
a 20 percet onnan tudom, hogy rákerestem a szövegre. amúgy a Blade Runnerről van szó
Tetsuo: angol szöveget környezet nélkül fordíttatni soha, de soha! -
#42238
cheers! -
#42237
webforditas.hu powa!!!
Dick, aki előzetesen erről cinikus volt, elhagyta a szűrést, amit kellemesen elkábítottak azzal, hogy mit látott.
Amúgy a screening az a megjelenős előtti vetítés, általában kritikusoknak. Szal elhagyta a vetítést mert megdöbbent azon amit látott. -
#42236
"Dick, who had been cynical about it beforehand, left the screening pleasantly stunned with what he had seen."
Ez mit jelent pontosan?? (Philip K. Dickrol van szo..) -
#42235
Baraka [1992] - Odabasz. :) A Lumiere fiverek ezert talaltak ki a mozit! -
#42234
Kamarás Iván egy ügynököt alakít, Oroszlán Szonja meg azt a nőt a babával :) -
#42233
Lol, hol tűnt fel ?:D -
#42232
"Nem tudtam hogy magyar vonatkozása is van ennek a filmnek"
A Korda stúdióban készült a film Etyeken ;)