
[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
TomDantes #42264 Írtam két filmről is kicsit bővebben, de beírom ide is
olasz western, 155 perc, 1966 eredeti cím: (Il Buono, il brutto, il cattivo)
rendező: Sergio Leone
író: Sergio Leone, Luciano Vincenzoni
forgatókönyvíró: Agenore Incrocci, Furio Scarpelli
zeneszerző: Ennio Morricone
operatőr: Tonino Delli Colli
vágó: Nino Baragli, Eugenio Alabiso
szereplők:
Clint Eastwood (A Jó)(Rátóti Zoltán)
Lee Van Cleef (A Rossz)( Grúber Hugó)
Eli Wallach (A Csúf) (Gera Zoltán)
Luigi Pistilli (Pablito Ramirez atya)
John Bartha (sheriff)
Azon gondolkodtam, hogyan is kezdjem írásomat erről a filmről. Aztán eszembe jutott valami: Quentin Tarantino szerint minden idők legjobban megrendezett filmje. Nos, egyetértek vele.
De miről is van szó? Három egymástól teljesen eltérő, de ugyanakkor mégis nagyon hasonlító emberről, meg az aranyról.
Három gátlástalan bűnöző, akiknek csak a pénz számít. Átverik a saját társaikat, gondolkodás nélkül ölnek, és mindezt miért? Hát kétszáz ezer dollár értékű aranyért.
Ugyanis, a polgárháború idején, néhány déli tiszt ellopta és elásta a hadsereg pénzért. A pénz elveszett, és a véletlenek összjátékának köszönhetően, három bűnöző tudomást szerez erről, csakhogy egyikőjük sem tudja a kincs pontos helyét. Az egyik csak a temetőt ismeri , míg a másik pedig a sírt a temetőben.
Össze kell hát fogniuk… ám időnként egymás ellen fordulnak, de végül eljutnak a kincsig ahol… de erre még visszatérek.
A film igazi erőssége a három főszereplő, Szőke, Angyalszem, na és Tuco, azaz a jó a rossz és a csúf. Pedig egyikőjük sem jobb a másiknál, mindhárman bűnözők, gyilkosok. Azonban, Szőke mégis csak a JÓ. Furcsa jellemvonásai vannak bűnöző létére. Kapcsolata Tuco-val, vagy amikor a végén nem öli meg, neki hagyja, a pénz felét aztán ellövi a kötelet. Meg is ölhette volna, vagy említhetném azt, amikor Szőke rá teríti a kabátját egy haldokló fiatal déli katonára. Ezek miatt ő a JÓ.
Angyalszem a ROSSZ, a hidegvérű számító gyilkos. Aki ki használva az éppen zajló polgárháborút-hadifoglyokat foszt ki, na és persze mindig elvégzi a feladatát, ha megfizetik, hát ezért ő a ROSSZ.
Tuco, vagyis Tuco Benedito Pacifico Juan Maria Ramirez, ismertebb nevén a Patkány a Csúf, mert hát Tuco egy szerencsétlen nem túl éles eszű mexikói bűnöző, aki szívesen tesz csúf dolgokat: azaz szívesen átveri a társait, ha módjában áll, azaz egy csúf csóró kövér patkány, ahogy Szőke emlegeti.
Ezt a három embert a véletlen sodorja egymás útjába. A véletlen, aminek nagy szerep jutott a filmben. A véletlennek köszönhetően marad életben Szőke mikor Tuco elkapja a szállodában, aztán ugyanígy a sivatagban is véletlennek köszönheti az életét, mert pont arra száguld egy szekér, rajta egy haldoklóval, aki a titok egyik felét Tuco-nak a másik felét Szőkének árulja el. Ugyanez a véletlen sodorja őket bajba, amikor a szürke egyenruhába bújt Szőkét és Tucot elkapják a kékkabátosok, ahol nem más vár rájuk, mint Angyalszem.
Bár három főszereplőről van szó, egyedül Tuco hátteréből ismerünk meg valamennyit, tudjuk, hogy a testvére pap, és rossz viszonyban van vele. A sorsa pedig elég szomorú, mert ahonnan ő jött ott az ember vagy pap lesz vagy útonálló.
Szőkéről és Angyalszemről nem tudunk meg semmit, még az eredeti nevüket sem ismerjük, de ez nem is fontos.
A film rendelkezik egy kerettel, mind az elején, mind a végén a narrátor megmutatja, hogy ki a Jó a Rossz és a Csúf. Az elején ebből megismerjük őket, a végén pedig látjuk mi lett velük.
Nem hiányzik az alkotásból a humor sem, aminek forrása általában Tuco , vagy Szőke mondásai. Amikből rengeteget lehetne idézni, szinte mind aranyat ér, egyet hadd idézzek is tőle: ,,Kétféle ember van barátom. Az egyik fegyvereket tölt, a másik sírokat ás. Te ásol. ”
A zene, ismét Ennio Morricone munkája szokás szerint zseniális. Nem lehet egyszerűen más szót használni.
A rendezés pedig…nos van egy jelenet ami a film egyik csúcspontja. Amikor Tuco össze-vissza szaladgál a sírok között, a zene Tuco mohó-kapzsi ábrázata a fényképezés… mind ez egy tökéletesen megkomponált jelenet. A rendezés csúcsa, és szerintem nem csak hogy a western, de úgy egyáltalában az egész filmes szakmában az egyik legjobban megrendezett pár perc.
Azonban ezen kívül is vannak megdöbbentő kockái, a zenélő hadifoglyok miközben Tuco-t verik, a csata jelenet, na és a végső párbaj. Hárman egymás ellen, a feszültség ki kire lőjön? Ki kire fog?
Tényleg igaza volt Quentin-nek a filmmel kapcsolatban.
A kor, amiben járunk, a polgárháború vége lehet. A déliek visszavonulnak erejük végére érkeztek, seregük öregekből, újra besorozottakból és fiatal fiúkból áll. Nagyszerű megoldás a filmben, hogy a háború oka valójában el sem hangzik.(a rabszolgaság) Egyetlen szereplő sem nyilvánít véleményt a harcoló felekkel kapcsolatban. Legfeljebb mindenki igyekszik hasznot húzni belőle. Mint a kocsmáros, aki örül, hogy jönnek az északiak, mert azok gazdagabbak,de azért éljenez a délieknek is, amíg a városban vannak.
Hát igen, szó sincs a jó rabszolga felszabadító északiakról és a gonosz konföderáció-párti déliekről. Értelmetlen, kegyetlen háborúról annál inkább. Az északiak kínozzák, megverik a déli foglyokat, és valószínűleg a déliek is ezt teszik. Becsület? Annak nyomát sem látni ebben a háborúban. Kínzás, és kivégzések, kegyetlenkedés, aminek remek példája egy katona, akit a vonat elé kötöttek… ilyen volt a háború.
Értelmetlen dolgokért halnak meg, mint egy jelentéktelen híd. A háború az értelmetlen gyilkolás, még a két kemény bűnözőt, Tucot és Szőkét is meghatja.
Egészen szívbe markoló volt, látni az alkoholista északi tisztet, aki arra kényszerül, hogy fölöslegesen küldje halálba az embereit, aztán a haldoklását és mosolyt az arcán mikor végre felrobban a híd.
Ez a film igazi műalkotás. Sok mindenről szól, az értelmetlen háborúról, a kegyetlenségről, de legfőbbképpen három emberről, három végül is átlagos vadnyugati bűnözőről, akiknek csak a pénz számított. Vagy mégsem? Elvégre Szőke nem öli meg Tucot bár megtehetné. A hidat sem lenne muszáj felrobbantaniuk, akár meg is kerülhették volna.
Minden tökéletes lett, a zene a rendezés színészek bár igaz alig színészkednek, például Eastwood egy arckifejezést használ az egész filmben… mégis maradandó az alakítása.
Mint ez a film is, maradandó örök darab lett.
10/10, ehhez kétség nem férhet. Sergio Leone a legnagyobb rendezők közé tartozik, eme két nagyszerű filmjével.