IL-2 Sturmovik, CloD, BoS
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
ASUS P8Z68-V PRO || Intel i7 2600k @ 4.8Ghz || Corsair Vengeance LP 8GB 1600mhz || XFX HD7970 Black Edition || Cooler Master HAF 932 || Noctua NH-D14 || DELL U2311h
a nemet skin egy regebbi magyar skinem atdolgozasa
a magyar skin-hez pedig tulajdonkepp egy pisztrang fotobol meritettem otletet, mindketto fikcio, csak gyakorlaskeppen keszultek
Elvileg zárt, csak századok vehetnek rajta részt, de amikor regeltem, akkor nem a VO101 hanem MKHL néven csináltunk "századot", amibe elvileg minden magyar repülhet. Viszont csak olyan pilóták vannak a csapatban, akikkel vagy régóta ismerjük egymást, vagy már repültünk párszor ATAG-on, Repkán vagy saját szerveren. Ott ismerkedni, meg összeszokni nem lehet, minden angol (mind a 40-50!) egy TS-en van (ahogy a német oldal is), szigorú tervet kell tartani repülésnél, és fontos, hogy ne azzal legyen elfoglalva az ember, hoyg keresi a társait, meg egyáltalán azt, hogy hol van a téképen.
Ami persze nem jelenti azt, hogy új emberek nem kerülhetnek be, bucsher vagy satya is nemrég csatlakozott a sowc MKHL csapathoz, szal nincs senki elõtt zárva, de elõtte más szervereken muszáj együtt, egy TS-en, egy csapatban repülni párat.
Egyébként nagyon jó móka, a Dec 9-i küldetés pl ez volt:
Külön feladatunk volt nekünk is, a JG27 JG26 és a JG4-nek is (ezek a nagy századok repülnek német oldalon). A századok külön csatin vannak, csak a század pk-k kommunikálnak egymással, adják a jelentéseket, vagy ha valaki bajban van.

www.pumaszallas.hu

Ez egyik fejezet címe Hírnév és Pajzsok, a Ahírnév és kardok helyett.....
Én úgy tudom hogy az Il-10-es 1945-ben jelent meg a hadszíntéren, a 2.vh.-ban csak nagyon kis számban vett részt és a szerepe a háborúban is nagyon jelentéktelen volt, Koreában viszont az amcsi vadászok leszedtek közülük párat a vadászgépeik 12,7-es géppuskáikkal is.
"Szegeden születtem Szép leányt szerettem"
Intel i7 920, Asrock X58 Extreme, 6 GB DDR3 RAM, HD4890 Vapor-X, stb.
www.pumaszallas.hu

"...1944-ben az Il-10-es követte az Il-2-est. Ez a madár még kitartóbb és gyorsabb volt. Nagy mûvészet volt „lehalászni” az égrõl. Az Il-10-es megjelenése elõtt, 1943-ban, legnagyobb sikerei idején aratta Hartmann pályafutása legkülönösebb gyõzelmét egy Il-2-es ellen. Elemzõ képessége a harc kezdete elõtt komoly segítséget jelentett. Megállapította, hogy az Il-2-esek többnyire nagy számban indulnak az orosz oldalról, és alacsonyan repülve közelítik meg a célpontot. Ez nem ritkán hatvan darab repülõgépet is jelentett, melyek többnyire nem mentek 1500 méter fölé. Legalább két, 250 kilogrammos bombát vittek a törzsük alatt, és mivel viszonylag lassan repültek, hátulról könnyen le lehetett elõzni õket. Hartmann taktikájának egyik fontos eleme volt, hogy start után felment legalább 4000 méteres magasságba. Onnan könnyen észrevehette a nagy távolságban repülõ ellenséges egységeket is. Ha meglátott egy ellenséges köteléket, növelte a sebességét, elrepült az ellenség fölött, majd visszafordult feléjük. Eközben 2500-3000 méteren maradt.
Az orosz pilóták ha felnéztek, német vadászokat láttak, akik nagy sebességgel kelet felé repülnek. Hartmann raja nem jelezte hogy felfedezte az orosz köteléket, így ennek a pilótái biztonságban érezték magukat. Hartmann néhány másodpercig még továbbrepült kelet felé, hogy aztán Messerschmidtjét a hátára fordítva óvatosan a hasára húzza a botkormányt, és egy fél loopingot repüljön. Zuhanórepülésben, növekvõ sebességgel követte az Il-2-es köteléket, és alájuk ment, hogy alulról és hátulról támadhasson.
Ha felhõs volt az ég, hátulról mélyen repült a szovjet gép alá. Teljes gázzal felhúzta gépét, és gyorsan lövõhelyzetbe került. Sok szovjet pilótát lepett meg ezzel a manõverrel.
Ezt a taktikát az orosz oldalon is tanulmányozták, ahogy az a kiváló szovjet vadászpilóta, Alexander Pokriskin késõbbi életrajzából kiderül. Minden új ötletet nagy érdeklõdéssel fogadtak, hogy kidogozhassanak egy ellentaktikát. Amikor Hartmann Harkov közelében hasonló módon célbavett egy Il-2-es köteléket, az oroszok fel voltak készülve a támadására – legalábbis azt hitték.
Négy Sztormovik repült kötelékben Hartmanntól jobbra, amikor az a jól kipróbált manõverbe kezdett. Sebessége a zuhanórepüléskor gyorsan nõtt, és 200 méterre az utolsó 11-2 mögött tüzet nyitott. A lövedék pontosan az olaj hûtõjébe csapódott. Az orosz pilóta a veszély elõl egy negyed fordulattal balra lefelé kanyarodott, és a sértetlen Sztormovikok kötelékben követték.
Az alkalmazott manõver katasztrofális következményekkel járt, mert az Il-2-esekre függesztett bombák csökkentették a mindössze 500 méteres magasságban haladó csatarepülõk manõverezõ képességét. Rohamosan csökkent a magasságuk, és négy hatalmas robbanás rázta meg a levegõt, amikor az orosz kötelék teljes bombaterhével együtt a földnek ütközött. Négy fáklya lobbant fel egy roncsokkal teli kráterbõl. Négy fekete füstfelhõ egyetlen, magasan gomolygó füstgombává egyesült: és Hartmann csak egyetlen sorozatot adott le.
A „Karaya-1” legendája a vörös légierõnek komoly tárgyi és erkölcsi károkat okozott.
Az egység háborús naplója így tudósít az 1944. január 10-e és február 22-e közötti idõrõl: „Ebben az idõben Erich Hartmann hadnagy volt a legeredményesebb pilóta. Egyszer egy napon öt, egy másik napon hat ellenséges gépet lõtt le.” A repülõterek gyakori váltása ellenére Hartmann taktikájának és állandó harckészültségének köszönhetõen folyamatosan növelte gyõzelmei számát..."
"...Parancsnokom minden reggel elrepült egész Dnyepropetrovszkig, hogy harcoljon az oroszok ellen, de siker nélkül. Én mindig késõbb indultam, és mindig ráakadtam egyre. De nekem volt egy külön útvonalam. Zaporozsjét érintve továbbrepültem Nikopol felé. Ott a közelben egy nagy orosz repülõteret fedeztem fel. Felfedezésemet megtartottam magamnak; ezen a területen minden nap le tudtam lõni egy gépet, amelyik gyakorolt, felderítõ– vagy éppen szervizrepülésen volt.
1943. október 2-án reggel tehát elkísért a parancsnokom is, és dél felé repültünk. A Dnyeper melletti front felé kanyarodtunk. Körülbelül harmincpercnyi repülés után Rall hangját hallottam a rádión.
– Mit keresünk egyáltalán itt délen? Itt nincs semmi. Elrepülök Dnyepropetrovszk felé. – A parancsnok eltûnt. Pontosan öt perc múlva felfedeztem egy P-2 felderítõgépet körülbelül 6000 méter magasan, melyet két LaGG vadászgép kísért, csodálatos kondenzcsíkot húzva. Miközben a P-2 felé közeledtem, arra gondoltam, Rall még nem lehet nagyon messze. Hívni kezdtem a parancsnokomat: – Indiánok és egy bútorszállító déli irányban, Zaporozsje felett. Nemsokára megtámadom. Ha akarja, megnézheti. Jöjjön vissza.
A rádión izgatott válasz érkezett:
– Várjon, Bubi! Várjon! Várjon meg, míg odaérek!
Ekkor 3000 méter magasságban voltam, és teljes sebességgel közeledtem a P-2 felé. Szorosan felzárkóztam mögé, és lõni kezdtem. Aztán befogtam egy LaGG-ot, és azt is lelõttem. A másik elmenekült. Parancsnokom már csak két lángoló fáklyát látott a földhöz csapódni.”
Rall végkövetkeztetése az volt, hogy Bubi tényleg jó vadász és kiváló lövész. De ehhez járult némi vagányság is, ami a mai napig jellemzõ rá. Az orosz vadászpilóták voltak a keleti front legkeményebb ellenfelei, de a legszívósabb gépek a páncélozott Sztormovik Il-2-es csatarepülõk voltak. Ez az orosz repülõ nem volt olyan gyors és fordulékony, mint a Jak, a Mig vagy a LaGG, de olyan mennyiségû fegyvert és gépágyút lehetett beleépíteni, hogy a német pilóták lélegzete is elakadt. Lehetett látni, hogy a kétcentis gránátok és a lövedékek úgy pattantak le ennek a hihetetlen gépnek a vastagon páncélozott törzsérõl, mint a tûzijáték.
Egy Sztormovik volt „Bubi” elsõ legyõzött ellenfele, mert tudta, miként lehet elbánni ezzel a szörnyeteggel. A Sztormovikok mindig alacsonyan repültek, hogy védjék sebezhetõ olaj hûtõjüket. Mögöttük egy vadászgép repült, hogy védje a támadóktól. Hartmann azt a taktikát alkalmazta ellenük, hogy 15 és 20 fok közötti szögben alulról és hátulról közelítette meg õket, hogy kihasználja gépfegyver hátsó vezérsík okozta holtszögét, és így hatástalanítsa azt. Sosem támadott Il-2-est egyenes repülésben, és lövés után sem húzta fölé a gépét. Azzal küszöbölte ki a sérülést, hogy egyik szárnyára meredeken megdöntötte a gépet, és a Sztormovik alatt oldalirányba eltûnt. Ezt a manõvert egy vadász sem tudta követni a fegyverével, így lõni sem tudott rá.
Hartmann rájött, hogy kétféle módon is sikeresen támadható az Il-2-es. A legeredményesebb a hátulról és alulról végrehajtott gyors támadás volt, miközben a gép alsó részét lõtte. A sebezhetõ olajhûtõt ért találat leszállásra kényszerítette vagy lángba borította a gépet. Ha a rendkívül alacsonyan repülõ Sztormovik pilótája nem volt felkészülve erre a támadási formára, akkor Hartmann-nak lehetõsége nyílt arra, hogy hátulról koncentrált lövést adjon le a szárny tövére. Több találat után a nagy terhet hordó szárny merevítése levált, és a repülõgép lezuhant. Másodrész az Il-2-es kétüléses változata 10°-os szögben felülrõl és alulról egyaránt sebezhetõ volt, mert a teljes fegyverzetbõl, közvetlen közelrõl leadott lövések átszakították a pilótafülke páncélzatát..."
"...Jünger õrmester, Hartmann egyik raj társa az egység két másik pilótájával együtt meghívást kapott a 8. rajtól. Az összejövetelnek a két egység rivalizálása miatt különleges jelentõsége volt. Egyszer megütötte Jürgens fülét, hogy egy másik asztalnál Erich nevét említik. Obleser hadnagy Hartmann-nal egy idõben érkezett az 52. ezredhez, és eleinte, amíg Rossmann és a többi pilóta tanítgatta a még tapasztalatlan Hartmannt, ugyanannyi találata volt mindkettõjüknek. Miután Hartmann gyõzelmei száma messze meghaladta Obleser találataiét, az kétkedõ lett Bubi tartós sikersorozatával szemben. Jünger, Hartmann rajtársaként sok találatának volt tanúja. Felbosszantotta Obleser becsmérlõ véleménye A következõ napok egyikén elmondta Hartmann-nak amit Oblesertõl hallott. Hartmann néhány másodpercig meglepetten hallgatott, aztán bólintott, majd hamiskás mosollyal sarkon fordult. Günther Rall tábornokhoz sietett.
– Obleser a 8. rajból több pilótának azt mondta, hogy nem hisz találataim valódiságában. – Rall felemelte a szemöldökét. – Nos, én tudom hogy valódiak. Ismerem a tanúk jelentéseit és egyéb részleteket. Mit tehetek Önért?
– Szeretném, ha Obleser a kötelékpárom lehetne. Persze, csak ha lehet.
Rall bólintott. Már megszokta a veszekedõ pilótákat.
– Természetesen lehet.
Néhány nap múlva Obleser zavartan jelentkezett Hartmann-nál. Két bevetésen vett részt, és látta hogyan robbant fel Hartmann közvetlen közelrõl két ellenséges gépet. A földön a valamivel hallgatagabb Obleser mint tanú hivatalos jelentést tett a két találatról. Elnézést kért korábbi kritikájáért, és visszatérhetett a 8. rajhoz. A szomszédos egységeknél ezután nem lehetett hallani kétkedõ kijelentéseket Bubi gyõzelmeirõl..."
"...A legfontosabb szabály még ma is az a légiharcban, ha a pilóta túl akarja élni: a negatív „g”! A támadó pilóta arra számít, hogy ellenfele egyre szûkebben kanyarodik, hogy kikerülje õt. Ez a klasszikus manõverezõ légiharc. A támadó pilóta így kénytelen még szûkebb kanyart venni, hogy a megfelelõ szögben maradhasson az ellenfele mögött, különben nem találná el. Ilyenkor az ellenfél eltûnik a támadó orra elõl. Ha tovább fordul, találatot kaphat. De ha az üldözött keményen elõretolt helyzetben tartja a botkormányt, és az oldalkormányt használja, kikerül a veszélyes helyzetbõl. A repülõgépre ható erõk pozitív 5 „g”-rõl negatív „g”-értékûvé válva súlytalanságot idéznek elõ. Ez a menekülési manõver a támadó számára nem látható, illetve nem követhetõ. Hartmann gyakran alkalmazta ezt a manõvert, mindig tökéletes eredménnyel. Váratlanul hátrányos helyzetbe hozta az ellenfelet, ha az követni akarta. Ehhez járult még a negatív g okozta súlytalansági állapot pszichológiai hátránya. Hirtelen kiemelkedett székébõl, és csak az öve tartotta: ebben a helyzetben lehetetlenség követni a célpontot. Ezen kívül az ellenfél könnyen elvesztette tájékozódási képességét, nehezen találta azt az irányt, amerre kormányoznia kell a gépét: a szokatlan repülési helyzet elbizonytalanította..."

"...Rájött, hogy tiszta idõben a nagy magasságból végrehajtott támadás a legcélravezetõbb. Felhõs idõben alulról támadt. Amikor csak lehetõsége volt, mindig megvárta a
legalkalmasabb pillanatot a támadásra, kedvezõtlen feltételek mellett nem rontott rá az ellenfélre, olyankor inkább „szünetet” tartott. A felhõs téli égbolton különösen sikeresek voltak a fehér festékkel álcázott „Karaya-1” alulról vezetett támadásai. Hartmann legyõzte korábbi ellenállását, és tüzelés elõtt olyan közel ment az ellenséges géphez, amennyire csak lehetséges volt. Ötven méterrõl a fegyvereinek megsemmisítõ ereje volt. Rövid és heves támadás után, ha a magasság megengedte, zuhanórepülésbe kezdett mintegy 600 méterrel az ellenség alá, hogy aztán alulról és hátulról emelkedjen fel a második támadásra. Ebbõl a pozícióból követni tudta az ellenség kikerülõ manõvereit. Amint lövõpozícióba került, másodszor is megnyomta a tüzelõgombot. Ha az ellenség még ezt is túlélte, még harmadik támadásra is volt lehetõsége..."
p-47 már nem is volt.
Per Aspera Ad Inferi.
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
D9
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
D9
De! Megszületett az elsõ játékos elleni légi gyõzelmem! Mielõtt Lacára vettettem magam sikerült lelõni egy Hurricant, rácsaptam, egy rövid sorozat és a pilóta (valamelyik atagos srác) meg is halt és már zuhant is. De jó érzés 😊
Intel i7 920, Asrock X58 Extreme, 6 GB DDR3 RAM, HD4890 Vapor-X, stb.
Itt az üzlet címe is, ha vkit érdekel: 1043 Bp. Munkásotthon u. 14-16(sarokház, bejárat a Mártírok utcából).
Tel.:06-30-575-0709.
Nyitva tartás hétköznap 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig.
Ha a HT. hazudik, akkor én is.😊
* A nagybetû kiemelés tõlem.
"Szegeden születtem Szép leányt szerettem"
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
\" Captives nullos capere \" "Más nyelvet beszélsz,más nyelven írsz, De magyarul álmodsz,magyrul sírsz."
\" Captives nullos capere \" "Más nyelvet beszélsz,más nyelven írsz, De magyarul álmodsz,magyrul sírsz."
\" Captives nullos capere \" "Más nyelvet beszélsz,más nyelven írsz, De magyarul álmodsz,magyrul sírsz."
Repülök ,hogy Éljek Élek ,hogy Repüljek ! Akkor örökre ... !Ólmot minden vörösbe ,had legyenek jó nehezek !!! [img]http://wotlabs.net/sig_dark/eu/nesuten/signature.png[/img]
A helyzet az hogy az Ai-t nagyon dicsérik és mivel én csak offlányban játszom nekem ez még jó idõtõltés is lehet.Egyszerûen a Clod-os AI annyira szar hogy lehetetlen vele normálisan Sp-ben játszani,az "Õreget" meg már csontig rágtam😮)
Köszi
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
Nekem 2 db 24"-os Full HD monitorom van Samsungból. Csak ajánlani tudom õket. És nekem mindkettõ TV is egyben PIP funkcióval és tv-nek is tökéletesek.
OFF
TV-ben is a samsung képernyõi vannak az összes többi márkában is. talán csak a philips a kivétel. annak sajátja van. hogy ez igaz e passz. Ezt olvastam a prohardon.
A jó pilóta egyik szemével céloz, a másikkal a 6 óráját nézi. Ha az ellenségeid lőtávolban vannak, akkor te is. Gut,Besser,Messer. Magyarán, a Messer messze a legszebb
A jó pilóta egyik szemével céloz, a másikkal a 6 óráját nézi. Ha az ellenségeid lőtávolban vannak, akkor te is. Gut,Besser,Messer. Magyarán, a Messer messze a legszebb
Egybõl offtopiccal kezdeném - használ valaki melegítésre infravörös panelt?
...Minden nézőpont kérdése - pl a Titanic elsüllyedése mennyei csoda volt a konyhában a langusztáknak...
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
23" LG nem ismerem, de egyrészt az nem 24", másrészt viszont ma már nagyon ritka, hogy ismert paneltípus van egy monitorban. az IPS viszont szerintem is melegen ajánlott.

