32
Méreg, vagy ártalmatlan ?
  • Nordewin
    #32
    Tudjátok elsődlegesen a kaszálásról van itt is szó. Mocskos egy Világ.
  • Nordewin
    #31
    Az amalgámról:

    Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámot is, biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók.
    Gyakran felmerül a páciensek részéről az a kérdés, hogy mérgező -e az amalgám? Válaszként álljon itt a WH0 (Egészségügyi világszervezet) állásfoglalása a témáról.


    A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célkitűzése. A kárieszprevenció terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak, számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcsolatban.

    Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.


    A fogászati amalgám használata

    A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idok során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

    A fogászati amalgámok megbízhatósága

    A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak.

    Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit.

    Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

    A fogászati személyzet munkaköri ártalmai

    Ha a munka-egészségügyi feltételek nem megfelelõek, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelõben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőztartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

    Környezetvédelmi megfontolások

    A fogászati rendelőben használt és a szemétbe vagy lefolyóba kerülõ higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati egységkészülékek fel vannak szerelve olyan készülékekkel, amelyek összegyûjtik az amalgámtömés elkészítésekor, illetve a tömés eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat. A manapság elõírt megfelelõ gyûjtési és visszaforgatási technológia jelentős mértékben csökkenti még a holttestek elégetésébol származó ilyen jellegû környezetszennyezést is.

    A közfelfogás és a média

    Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi megfontolásokból számos országban korlátozták a higany feldolgozását és a fogászati amalgám használatát. A tömegtájékoztatás azonban ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen tálalja a lakosság számára azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi óvintézkedéseket már megtették. Ez oda vezet, hogy sokan megkérdõjelezik az amalgám biztonságos használatát, és a tömések kicserélést követelik.
    Mai ismereteink szerint a forgalomban lévõ fogászati tömõanyagok, ideértve a fogászati amalgámok is biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók. Kellemetlen biológiai mellékhatások azonban bizonyos esetekben elofordulhatnak, és ilyenkor ezeket az eseteket megfelelõ módon kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti a fogászati tömõanyagok megbízhatóságának és toxikológiájának folyamatos ellenõrzését.Fordította: Dr. Gera István


  • hihahi
    #30
    nekem még kiskoromban (talán már általános iskolás voltam) tömtek be két fogat amalgámmal (ez kb. 1995 környékén lehetett), azóta az egyiket ki kellett szedni, mert a fog szuvasodása "kinőtte", és iskolai fogászat keretében (ekkor már 14 voltam) telipumpálták amalgámmal. a doktornő azt mondta, hogy kifúrva olyan, mint a kráter. az meg nagyon érdekes, hogy rá pár hónapra egy másik fogamat is be kellett tömni, de csak részlegesen, abba meg ilyen uv-izét tett.

    egyébként eddig nem vettem észre semmi eltérőt magamon az amalgám tömések miatt.

    amúgy az sztk-s rendelések sz.....ra valók. bunkók az emberrel, emlékszem, nekem egyszer azt mondták: "maradj már csöndben, mert kihajítalak az ablakon!"

    most meg erősen gondolkodom a kicserélésükön.
  • corleone
    #29
    Elkezdtem kiszedetni az amalgámot, de nem túl sok alternatíva van. 6 tömésből egy már megvan. Mivel nincs nagyon hátul, a doki un. UV. fényre szilárduló tömést tett be (sokan lézertömésként ismerik). Ez tök olyan színű mint a fogam, de sokak szerint nem túl hosszú életű (3-5 év). Maradt 5 hátsó fogam, amiben bazi nagy amalgámtömések vannak. A lehetőségek: ua. mint az l.-nél, ami rövid távú megoldás. Arany inlay, ami életem végéig kitarthat, de egy regiment fém ötvözetéből van (arany, réz, ón, stb.) tehát ez is ugrott. Mellesleg 25-35e egy fog elkészítése. Van még a porcelán inlay, ami cirka 25e. foganként. Erről még nem sokat tudok, alig van hely, ahol csinálják. Viszont állítólag nagyon tartós...
    folyt köv.
  • Efreet
    #27
    élet=lassú halál (bocs, nem tartozik ide...)
  • corleone
    #26
    Amalgám = lassú halál
  • Bith
    #25
    Az már régen rossz, ha valamelyik orvos különválasztja a munkája minőségét attól függően, hogy otthon csinálja a magánban, vagy pedig az sztk-ban. Az olyan az inkább menjen kőművesnek.
  • Laalee
    #24
    de ök se ingyen dolgoznak csak nem te fizetsz nekik... amugy mi garantalja hogy ha odaadok xezer forintot jobb munkat vegez mint az sztk-ban?
  • Bith
    #23
    Én ismerek kivételt.
  • Bith
    #22
    Hehhe, semmi baj :)).
    De legalább én nem találgatok, hanem tényeket közlök :).
  • Bradock
    #21
    Én mindenképp fizetek, mert ingyen csak szar munkát végeznek a tisztelt doktorurak. (Tisztelet a csekéj kivételnek!)
  • Bith
    #19
    Amalgám tömést meg amúgy azért szokták lecseréltetni az emberek erre a fényre kötőre, mivel sokkal esztétikusabb. Szal, nem a mérgezés miatt. Bár tény és való, hogy a higany valóban mérgező anyag, de cserébe igen kevés kerűl a tömésbe. Amúgy már általánosban is tanítják, hogy a hingany mérgező.
  • Bith
    #18
    Porcelán...lézeres :).
    Szal ez egy olyan fehér színű anayag, ami akkor kööte meg, amikor bevilágítják UV fénnyel (no lézer). Nem porcelán lesz, csak egy elég kemény csont színű anyag.
    Porcelánból potfogat, meg koronát csainálnak, de az a fogtechnikus készíti, és azt kiégetik (ha jól tom).
  • Bith
    #17
    Na ja, az orvosi ellátás, tehát, hogy betömi neked az ingyenes. Csak az enyagárat kell kifizetned. Az a bibi ezzel, hogy az egyszerű népek beesnek a fogorvoshoz, aztán meglepődenk, hogy az ingyenes tömésért fizetni kell.
  • corleone
    #16
    (Némi lóvét csak megér az egészségünk nem ???)
  • corleone
    #15
    Sosem mennék az SZTK fogászatra. Ott dolgoznak azok, akik 20.x-a mentek át az orvosi vizsgán kegyelemből ! Magándokinál fizetni kell, és talán normálisan foglalkoznak is veled (ha szerencséd van)
  • Bradock
    #14
    November 1-jétől ismét ingyenessé válnak a fogmegtartó kezelések - döntött a kormány.
  • corleone
    #12
    Jobb, ha hamar fogorvoshoz méssz, az injekció után nem fogsz érezni semmit. Jobb most, mint 1 életen át bánni!
    Csak nehogy amalgámmal tömest be!
  • Zozo76
    #11
    En meg nem merek fogorvoshoz menni pedig mar muszaj lenne...
  • TIBI
    #10
    a tömést hogy szedik ki amúgy nekem is van 2-3 éve.És én is eléggé lefogytam de ez nem biztos hogy attól van.
  • mateos
    #9
    na várj , én meg ugy olvastam hogy alga fogtömés :-)
  • corleone
    #8
    Rengeteg más tömés is van, de míg az amalgám 2-3e Ft körül van, addig a "lézeres", porcelán, műanyag, stb. 5-6e-nél kezdődik. Az átlag magyar meg mit sem tud arról hogy az amalgám mérgező, meg az állami rendelőben örül, ha amalgámmal normálisan betömik a fogát. (Én maszek dokihoz jártam mindíg, de egy szóval nem mondta soha, hogy bajom lehet az amalgám tömés miatt)
    Egyébként az összes tömés, ami fémet tartalmaz, gondot okozhat! Én még nem tudom, hogy mivel cserélem le a jelenlegi töméseket, de telefonon a doki vagy 5 lehetőséget említett...
  • G@b0r
    #7
    Bizonyított tény hogy ez az alma fogtömés mérgező de mégis ezt használják szinte mindenkinél? Asszar. Soha nem tömetem be a fogamat ezek után
  • corleone
    #6
    Tény, hogy tele van a szám amalgámmal. A fogtömésre használt anyagban van higany, ami erős méreg (csak pár napja tudom). Ez a rágás során (igaz csak kis mértékben) kioldódik, ami folyamatosan mérgezi a szervezetet. Az amalgámot Svédországban és az angoloknál már betiltották, máshol pedig erősen korlátozva van a használata. Nálunk viszont még mindíg 90%-ban ezt használják. .A lassú kioldódás miatt a higany hatása csak évek mulva jelentkezik. (Mint nálam is.)
    Kb. 2 éve fájni kezdett a derekam, pontosabban a jobb lábamba sugárzik. Ha sokat ülök, maga a borzalom. (ülőzsába népiesen) Ez egy 80 évesnél mindennapos, de én 27 vagyok!!! Mindenféle kezelésen voltam (gyógytorna, fizikoterápia, stb.) gyógyszert is szedtem, de semmi lényeges változás. Mivel az átlaghoz viszonyítva inkább sovány vagyok, és rendszeresen sportolok is, nem tudtam a kiváltó okot. Pár napja viszont olvastam egy cikket és minden világos lett (Ideál Reforméletmód M. 2001/szept.): a problémámat a csigolyákban és izületekben lerakódott higany okozza! És ez még nem minden! A kezelés ellenére visszatérő bőrgombásodás, valamint a számban időnként felbukkanó afták is az amalgámból kiváló higany számlájára írhatók. 6-7 éve, mikor egy fogtömésen voltam, egy másik beteg épp arról beszélt a dokival, hogy az összes amalgámtömést kiveteti a szájából és mást tetet a helyére. Tök hülyének néztem. Ma már tudom, hogy milyen bölcs is volt.
    Jövő héten megyek a fogorvosomhoz, elkezdem én is kiszedetni a töméseket. Az eredményekről ti is tudni fogtok...
    Egyébként itt a neten is több helyen utánaolvastam a témának, és elsöprő többséggel a fent elhangzottakat igazolják a kutatások.
  • G@b0r
    #5
    és nekem nem kell fogtömés
  • G@b0r
    #4
    nem én nyitottam a topikot
  • TIBI
    #3
    valamilyen higany ötvözet.Amúgy hülye a kérdés ha mérgező lenne nem tömnék a fogadba és nem tennék a szádba.Bár ki tudja.
  • G@b0r
    #2
    amalgám
  • G@b0r
    #1
    mit jelent az hogy amalgán?