Hunter
Bioszintetikus szaruhártya segíthet a látás visszaállításában
Egy kanadai-svéd tanulmány bebizonyította, hogy bioszintetikus szaruhártyával regenerálható és kijavítható a szem sérült szövete, illetve javítható az emberek látása.
Az eddigi eredmények kezdeti klinikai teszteken alapulnak, amit 10 páciens bevonásával végeztek. "Azért fontos a tanulmány, mert ez az első, ami bizonyítja, hogy egy mesterségesen előállított szaruhártya képes beépülni az emberi szembe, elősegítve a regenerációját" - nyilatkozott a tanulmány szerzője, dr. May Griffith, az Ottawai Kórház Kutató Intézetének vezető tudósa. "További kutatómunkával ez a módszer emberek millióinak a látását állíthatja helyre, olyanoknak, akik jelenleg emberi szaruhártyára várnak beültetés céljából."
A szaruhártya egy vékony, átlátszó, kollagénekből és sejtekből felépülő réteg, ami egy ablakként működik a szemgolyón, egyben segíti a fókuszálást is. A szem fénytörésének kétharmadáért felel, sérülése komoly látáskárosodáshoz vezethet. A fény áteresztéséhez tökéletesen átlátszónak kell lennie, éppen ezért a szaruhártya homályosodása az egyik leggyakoribb oka a vakság kialakulásának.
Több, mint egy évtizeddel ezelőtt dr. Griffith és munkatársai belevágtak egy bioszintetikus szaruhártya kifejlesztésébe Ottawában, melyhez egy laboratóriumban előállított kollagént használtak, amit kontaktlencse alakúra formáztak. Hosszas laboratóriumi tesztelés után dr. Griffith felkérte a svédországi Linköping Egyetem szemsebészét, dr. Per Fagerholmot, hogy segédkezzen az első bioszintetikus szaruhártya implantáció megvalósításában.
Griffith professzorként maga is dolgozik a svéd egyetemen, mint az Integratív Regenerációs Gyógyászati Központ igazgatója, ezért nem voltak ismeretlenek számára az ottani szakemberek. Fagerholmmal 10 svéd beteg bevonásával elindították az első klinikai kísérletet. A páciensek előrehaladott keratokónusszal, vagyis egy olyan rendellenességgel küzdöttek, melyben a szaruhártya alakja megváltozik, egy bizonyos részén pedig kúp alakú kidomborodás jön létre, erősen rontva a látást. Minden beteg egyik szemén elvégezték a műtétet, eltávolítva a sérült szaruhártya szövetet, helyére a bioszintetikus szaruhártyát ültetve be, amit élesztőben növesztett emberi kollagénből állítottak elő.
A páciensek felépülését két éven át követték nyomon, ami alatt folyamatosan vizsgálták, hogyan nőnek össze a beteg saját szaruhártyasejtjei és idegei az implantátummal. Végül egy "regenerálódott" szaruhártyát kaptak, ami nagyon hasonlított a normális, egészséges szövetre. A páciensek nem tapasztaltak semmilyen problémát a mesterséges szaruhártya befogadását illetően, szervezetük nem vetette ki az új szövetet, és hosszan tartó immunreakció elfojtásra sem volt szükség, mint egyes transzplantációknál.
A bioszintetikus szaruhártya idővel érzékennyé vált a nyomásra és normális könnytermelést is produkált, biztosítva a szaruhártya oxigénnel való táplálását. A tízből hat betegnek javult az állapota. Egy kontaktlencse behelyezése után a látásuk megközelítette azt a szintet, amit a hagyományos emberi donortól vett szaruhártya transzplantációval el lehet érni. "Nagyon bizakodóak vagyunk az eredmények, valamint a bioszintetikus szaruhártyákban rejlő hatalmas lehetőségek fényében" - tette hozzá dr. Fagerholm. "A bioanyagok további javításával és módosításaival, valamint új tanulmányokkal szeretnénk kiterjeszteni a bioszintetikus szaruhártya alkalmazását a transzplantációt igénylő, látást veszélyeztető körülmények szélesebb körére."
Az eddigi eredmények kezdeti klinikai teszteken alapulnak, amit 10 páciens bevonásával végeztek. "Azért fontos a tanulmány, mert ez az első, ami bizonyítja, hogy egy mesterségesen előállított szaruhártya képes beépülni az emberi szembe, elősegítve a regenerációját" - nyilatkozott a tanulmány szerzője, dr. May Griffith, az Ottawai Kórház Kutató Intézetének vezető tudósa. "További kutatómunkával ez a módszer emberek millióinak a látását állíthatja helyre, olyanoknak, akik jelenleg emberi szaruhártyára várnak beültetés céljából."
A szaruhártya egy vékony, átlátszó, kollagénekből és sejtekből felépülő réteg, ami egy ablakként működik a szemgolyón, egyben segíti a fókuszálást is. A szem fénytörésének kétharmadáért felel, sérülése komoly látáskárosodáshoz vezethet. A fény áteresztéséhez tökéletesen átlátszónak kell lennie, éppen ezért a szaruhártya homályosodása az egyik leggyakoribb oka a vakság kialakulásának.
Több, mint egy évtizeddel ezelőtt dr. Griffith és munkatársai belevágtak egy bioszintetikus szaruhártya kifejlesztésébe Ottawában, melyhez egy laboratóriumban előállított kollagént használtak, amit kontaktlencse alakúra formáztak. Hosszas laboratóriumi tesztelés után dr. Griffith felkérte a svédországi Linköping Egyetem szemsebészét, dr. Per Fagerholmot, hogy segédkezzen az első bioszintetikus szaruhártya implantáció megvalósításában.
Griffith professzorként maga is dolgozik a svéd egyetemen, mint az Integratív Regenerációs Gyógyászati Központ igazgatója, ezért nem voltak ismeretlenek számára az ottani szakemberek. Fagerholmmal 10 svéd beteg bevonásával elindították az első klinikai kísérletet. A páciensek előrehaladott keratokónusszal, vagyis egy olyan rendellenességgel küzdöttek, melyben a szaruhártya alakja megváltozik, egy bizonyos részén pedig kúp alakú kidomborodás jön létre, erősen rontva a látást. Minden beteg egyik szemén elvégezték a műtétet, eltávolítva a sérült szaruhártya szövetet, helyére a bioszintetikus szaruhártyát ültetve be, amit élesztőben növesztett emberi kollagénből állítottak elő.
A páciensek felépülését két éven át követték nyomon, ami alatt folyamatosan vizsgálták, hogyan nőnek össze a beteg saját szaruhártyasejtjei és idegei az implantátummal. Végül egy "regenerálódott" szaruhártyát kaptak, ami nagyon hasonlított a normális, egészséges szövetre. A páciensek nem tapasztaltak semmilyen problémát a mesterséges szaruhártya befogadását illetően, szervezetük nem vetette ki az új szövetet, és hosszan tartó immunreakció elfojtásra sem volt szükség, mint egyes transzplantációknál.
A bioszintetikus szaruhártya idővel érzékennyé vált a nyomásra és normális könnytermelést is produkált, biztosítva a szaruhártya oxigénnel való táplálását. A tízből hat betegnek javult az állapota. Egy kontaktlencse behelyezése után a látásuk megközelítette azt a szintet, amit a hagyományos emberi donortól vett szaruhártya transzplantációval el lehet érni. "Nagyon bizakodóak vagyunk az eredmények, valamint a bioszintetikus szaruhártyákban rejlő hatalmas lehetőségek fényében" - tette hozzá dr. Fagerholm. "A bioanyagok további javításával és módosításaival, valamint új tanulmányokkal szeretnénk kiterjeszteni a bioszintetikus szaruhártya alkalmazását a transzplantációt igénylő, látást veszélyeztető körülmények szélesebb körére."