SG.hu·
Idegen életről spekulálnak a Cassini adatai alapján
Igen nagy meglepetést okoztak a Cassini űrszonda kémiai adatainak elemzései, az eredmények alapján ugyanis lehetséges az élet jelenléte a Szaturnusz holdján, a
Titánon.
Az adatok alapján készült tanulmányok egyike szerint hidrogén áramlik le a Titán légkörében, ami eltűnik a felszínen. Chris McKay, a NASA Ames Kutatóközpontjának asztrobiológusa szerint akár egy a miénktől gyökeresen különböző metánalapú életforma is fogyaszthatja a hidrogént. "Ez a legkézenfekvőbb, az élet számára fogyasztható gáz a Titánon, olyan ez mint a Földön az oxigén" - magyarázta McKay.
Valahogy így nézhet ki a Titán felszíne. A képen egy metán-tó, a kérdés: vajon létezhet benne élet? A bizonyítékok, illetve azok hiénya nem zárja ki a lehetőséget
Egy másik tanulmány a Titán felszínének szénhidrogénjeit vizsgálta, egészen pontosan azok acetilén hiányát. Ez az összetevő ugyancsak ideális táplálék egy folyékony víz helyett folyékony metánon alapuló élet számára. "Ha ezekről a jelekről tényleg kiderül, hogy az élet jelei, az kétszeresen is izgalmas lesz, mivel az élet egy másik, a víztől független formáját testesítené meg" - fűzte hozzá McKay, miközben a NASA tudósai óvatosságra intenek a messzemenő következtetések levonása előtt. McKay maga is elismeri, hogy mindkét eredmény csak előzetesnek tekinthető.
"A tudományos konzervativizmus azt sugallja, hogy a biológiai magyarázat lehet az utolsó lehetőség az összes felvetett nem biológiai magyarázat után" - igyekszik lehűteni a kedélyeket Mark Allen, a NASA Asztrobiológiai Intézetének vezető kutatója. "Rengeteg munkát kell még elvégeznünk, hogy kizárjuk a lehetséges nem biológiai magyarázatokat. Valószínű, hogy egy kémiai folyamat a biológia bevonása nélkül is képes lesz megmagyarázni ezeket az eredményeket."
Mind a mai napig a metánalapú életforma puszta spekuláció, McKay 2005-ben már felsorolta milyen körülményekre lenne szükség az ilyesforma organizmusoknak a Titánon. A tudósoknak még sehol sem sikerült az élet ezen formáját észlelniük, bár a Földön is léteznek olyan folyékony víz alapú mikrobák, amik megélnek a metánban, vagy melléktermékként előállítják azt. A Titánon, ahol a hőmérséklet -180 Celsius-fok körül mozog, olyan anyagra lenne szükségük az organizmusoknak, ami a zord körülmények között is képes folyékony maradni, hogy az életfolyamatok közegeként szolgáljon. A víz erre alkalmatlan, a lehetséges alternatívák listája pedig meglehetősen rövid. A folyékony metánon kívül csak a vele rokon molekulák jöhetnek szóba, például az etán. Több korábbi kutatás talált folyékony metántavakat a hold felszínén.
"A Cassini által észlelt hidrogénínség megegyezik azokkal a körülményekkel, amit egy metánalapú élet produkálna, viszont nem bizonyító erejű a fenti életforma létezését illetően" - figyelmeztet Darrell Strobel, a Cassini egyik tudósa, a hidrogénáramlásról szóló cikk szerzője. Strobel a légkör és a felszín különböző részeinek hidrogénsűrűségét vette szemügyre. A tudósok korábbi modelljei azt jósolták, hogy a hidrogén molekulák viszonylag egyenletesen oszolhatnak szét a légköri rétegek között.
Strobel számítógépes szimulációi azonban egy hidrogénfolyamról árulkodnak, ami másodpercenként sok ezermilliárd molekulát juttat le a felszín irányába. "Olyan mintha lenne egy tömlőnk, amin keresztül hidrogént fecskendeznénk a földre, ahol az eltűnik" - mondta Strobel. "Nem számítottam erre az eredményre, mert a molekuláris hidrogén kémiailag rendkívül közömbös a légkörben. A felszín tetejére kellene 'lebegnie' és kiszöknie."
Strobel szerint nem valószínű, hogy a hidrogént barlangok vagy felszín alatti üregek tárolnák a Titánon. Egy ismeretlen felszíni ásvány viselkedhet katalizátorként, és segíthet visszaalakítani a hidrogénmolekulákat és az acetilént metánná. Bár Allen elismeréssel nyilatkozott Strobel kutatásáról, úgy véli egy tökéletesebb modellre lenne szükség, hogy belelássunk, mi is valójában a hidrogénfolyam.
A tudósok elméletei szerint a Nap és a légkörben található kémiai anyagok kölcsönhatásaiból acetilén keletkezik, ami lehullik és beborítja a Titán felszínét, azonban amikor a Cassini szénhidrogéneket térképezett fel a felszínen egyáltalán nem észlelt acetilént. Allen szerint nem egy idegen élet, hanem a napfény, vagy a kozmikus sugárzás a légkör jeges aeroszoljaiban összetettebb molekulákká alakítja az acetilént, ami bár szintén lehull a felszínre, már nem tartalmaz acetilén jelzéseket.
Folyadéktömegek a Titán északi sarkvidékén
Ezen felül a Cassini a vízjég hiányát is kimutatta a Titán felszínén, viszont rengeteg benzolt és egyéb, még azonosítatlan anyagot talált, melyek szerves összetevőknek tűnnek. A kutatók szerint egy szerves anyagréteg fedi a Titán kőzetrétegét alkotó vízjegét. Ez a szénhidrogén-réteg több centiméter vastag, egyes területeken ennél is mélyebb lehet. "A Titán légköri kémiája ontja magából a szerves összetevőket, melyek olyan gyorsan záporoznak a felszínre, hogy még ha a folyékony metán és etán le is mossa ezeket a szerves anyagokat, a jeget igen hamar újra beborítják" - nyilatkozott a Cassini csapat tudósa, Roger Clark. "A Titán egy dinamikus hely, ahol szerves kémia zajlik."
"Az élet bizonyítékai utáni kutatásban általában a bizonyítékok jelenlétét keresik - mondjuk a Mars légkörében észlelhető metánt, ami nem keletkezhet hagyományos fotokémiai folyamatokkal. Itt inkább a bizonyítékok hiányáról, semmint a jelenlétéről beszélünk - a hiányzó hidrogénről és acetilénről" - foglalta össze a tényeket Allen. McKay szerint bár a felfedezések még messze vannak az élet bizonyításától, kétségkívül érdekesek.
Az adatok alapján készült tanulmányok egyike szerint hidrogén áramlik le a Titán légkörében, ami eltűnik a felszínen. Chris McKay, a NASA Ames Kutatóközpontjának asztrobiológusa szerint akár egy a miénktől gyökeresen különböző metánalapú életforma is fogyaszthatja a hidrogént. "Ez a legkézenfekvőbb, az élet számára fogyasztható gáz a Titánon, olyan ez mint a Földön az oxigén" - magyarázta McKay.
Valahogy így nézhet ki a Titán felszíne. A képen egy metán-tó, a kérdés: vajon létezhet benne élet? A bizonyítékok, illetve azok hiénya nem zárja ki a lehetőséget
Egy másik tanulmány a Titán felszínének szénhidrogénjeit vizsgálta, egészen pontosan azok acetilén hiányát. Ez az összetevő ugyancsak ideális táplálék egy folyékony víz helyett folyékony metánon alapuló élet számára. "Ha ezekről a jelekről tényleg kiderül, hogy az élet jelei, az kétszeresen is izgalmas lesz, mivel az élet egy másik, a víztől független formáját testesítené meg" - fűzte hozzá McKay, miközben a NASA tudósai óvatosságra intenek a messzemenő következtetések levonása előtt. McKay maga is elismeri, hogy mindkét eredmény csak előzetesnek tekinthető.
"A tudományos konzervativizmus azt sugallja, hogy a biológiai magyarázat lehet az utolsó lehetőség az összes felvetett nem biológiai magyarázat után" - igyekszik lehűteni a kedélyeket Mark Allen, a NASA Asztrobiológiai Intézetének vezető kutatója. "Rengeteg munkát kell még elvégeznünk, hogy kizárjuk a lehetséges nem biológiai magyarázatokat. Valószínű, hogy egy kémiai folyamat a biológia bevonása nélkül is képes lesz megmagyarázni ezeket az eredményeket."
Mind a mai napig a metánalapú életforma puszta spekuláció, McKay 2005-ben már felsorolta milyen körülményekre lenne szükség az ilyesforma organizmusoknak a Titánon. A tudósoknak még sehol sem sikerült az élet ezen formáját észlelniük, bár a Földön is léteznek olyan folyékony víz alapú mikrobák, amik megélnek a metánban, vagy melléktermékként előállítják azt. A Titánon, ahol a hőmérséklet -180 Celsius-fok körül mozog, olyan anyagra lenne szükségük az organizmusoknak, ami a zord körülmények között is képes folyékony maradni, hogy az életfolyamatok közegeként szolgáljon. A víz erre alkalmatlan, a lehetséges alternatívák listája pedig meglehetősen rövid. A folyékony metánon kívül csak a vele rokon molekulák jöhetnek szóba, például az etán. Több korábbi kutatás talált folyékony metántavakat a hold felszínén."A Cassini által észlelt hidrogénínség megegyezik azokkal a körülményekkel, amit egy metánalapú élet produkálna, viszont nem bizonyító erejű a fenti életforma létezését illetően" - figyelmeztet Darrell Strobel, a Cassini egyik tudósa, a hidrogénáramlásról szóló cikk szerzője. Strobel a légkör és a felszín különböző részeinek hidrogénsűrűségét vette szemügyre. A tudósok korábbi modelljei azt jósolták, hogy a hidrogén molekulák viszonylag egyenletesen oszolhatnak szét a légköri rétegek között.
Strobel számítógépes szimulációi azonban egy hidrogénfolyamról árulkodnak, ami másodpercenként sok ezermilliárd molekulát juttat le a felszín irányába. "Olyan mintha lenne egy tömlőnk, amin keresztül hidrogént fecskendeznénk a földre, ahol az eltűnik" - mondta Strobel. "Nem számítottam erre az eredményre, mert a molekuláris hidrogén kémiailag rendkívül közömbös a légkörben. A felszín tetejére kellene 'lebegnie' és kiszöknie."
Strobel szerint nem valószínű, hogy a hidrogént barlangok vagy felszín alatti üregek tárolnák a Titánon. Egy ismeretlen felszíni ásvány viselkedhet katalizátorként, és segíthet visszaalakítani a hidrogénmolekulákat és az acetilént metánná. Bár Allen elismeréssel nyilatkozott Strobel kutatásáról, úgy véli egy tökéletesebb modellre lenne szükség, hogy belelássunk, mi is valójában a hidrogénfolyam.
A tudósok elméletei szerint a Nap és a légkörben található kémiai anyagok kölcsönhatásaiból acetilén keletkezik, ami lehullik és beborítja a Titán felszínét, azonban amikor a Cassini szénhidrogéneket térképezett fel a felszínen egyáltalán nem észlelt acetilént. Allen szerint nem egy idegen élet, hanem a napfény, vagy a kozmikus sugárzás a légkör jeges aeroszoljaiban összetettebb molekulákká alakítja az acetilént, ami bár szintén lehull a felszínre, már nem tartalmaz acetilén jelzéseket.
Folyadéktömegek a Titán északi sarkvidékén
Ezen felül a Cassini a vízjég hiányát is kimutatta a Titán felszínén, viszont rengeteg benzolt és egyéb, még azonosítatlan anyagot talált, melyek szerves összetevőknek tűnnek. A kutatók szerint egy szerves anyagréteg fedi a Titán kőzetrétegét alkotó vízjegét. Ez a szénhidrogén-réteg több centiméter vastag, egyes területeken ennél is mélyebb lehet. "A Titán légköri kémiája ontja magából a szerves összetevőket, melyek olyan gyorsan záporoznak a felszínre, hogy még ha a folyékony metán és etán le is mossa ezeket a szerves anyagokat, a jeget igen hamar újra beborítják" - nyilatkozott a Cassini csapat tudósa, Roger Clark. "A Titán egy dinamikus hely, ahol szerves kémia zajlik."
"Az élet bizonyítékai utáni kutatásban általában a bizonyítékok jelenlétét keresik - mondjuk a Mars légkörében észlelhető metánt, ami nem keletkezhet hagyományos fotokémiai folyamatokkal. Itt inkább a bizonyítékok hiányáról, semmint a jelenlétéről beszélünk - a hiányzó hidrogénről és acetilénről" - foglalta össze a tényeket Allen. McKay szerint bár a felfedezések még messze vannak az élet bizonyításától, kétségkívül érdekesek.
