Hunter
Kontaktlencse és őssejtek a látásért
Ausztrál kutatóknak először sikerült egy kontaktlencsén kitenyésztett őssejtek alkalmazásával visszaállítani vakságot okozó szaruhártya betegségben szenvedők látását.
A kísérletben résztvevők látása az egyszerű, olcsó és minimális kórházi ellátást igénylő eljárás után jelentősen javult. Az Új-Dél-Walesi Egyetem orvostudományi karának kutatócsapata a páciensek ép szeméből gyűjtötte be a szaruhártya őssejtjeit, hogy talpraállítsa a sérült területet. Az őssejteket egy teljesen hagyományos terápiás kontaktlencsén tenyésztették ki, amit utána 10 napra felhelyeztek a sérült szaruhártyára. Az eredmények szerint a kezelés alatt a sejtek képesek voltak újra benépesíteni az elhalt szemterületet.
Bár az új eljárást kifejezetten a szaruhártya kijavítására használták, a kutatók úgy vélik, számos más látási zavar kezelésére, sőt egyéb szervi megbetegedéseknél is alkalmazható lehet. A kísérletet három beteg bevonásával végezték el, kettő különböző szem melanoma - a szem leggyakoribb rosszindulatú daganatát eltávolító műtétekből adódó kiterjedt szaruhártya károsodással -, míg a harmadik egy születési rendellenességgel, a szivárványhártya hiányával vállalta az őssejt kezelést. A szaruhártya számos okból sérülhet, többek közt vegyszerek vagy hő okozta égések, bakteriális fertőzés és kemoterápia alkalmazása miatt.
"Az eljárás végetlenül egyszerű és olcsó" - nyitotta beszámolóját a tanulmányt vezető dr. Nick Di Girolamo. "Más technikákkal ellentétben nem igényel idegen emberi vagy állati anyagokat, csak a beteg saját szérumát, és egyáltalán nincs szükség műtéti beavatkozásra."
Ez utóbbi előnyt emelte ki a kezeléseket felügyelő sebész, dr. Stephanie Watson is. "A beteg bejön a kórházba és mindössze pár órás előkészítés után a szemére kerülhet a lencse, majd haza is mehet" - tette hozzá. "Nincs varrat, nincs komoly műtéti beavatkozás, csupán egy parányi, egy milliméternél is kevesebb szövetdarabra van szükségünk a szemfelszínből. Az egészhez csak egy sebészre és egy sejttenyésztésre alkalmas laboratóriumra van szükség" - sorolta Di Girolamo.
Mivel az eljárás a beteg saját őssejtjeit használja, ideális az unilaterális, egyoldali szembetegségben szenvedőknek, de azoknál a betegeknél is jó hatásfokot érhetnek el, akiknek mindkét szeme sérült. "Az egyik betegünknek szivárványhártya hiánya, egy mindkét szemet érintő veleszületett rendellenessége volt. Esetében ahelyett, hogy az őssejteket a másik szaruhártyából emeltük volna ki, a szem egy teljesen más területéről gyűjtöttük be, a kötőhártyából, ahol szintén találhatók őssejtek" - mondta Di Girolamo. Kiemelte, hogy mivel őssejtekről van szó, ezért a kötőhártya fenotípus minden gond nélkül alakult át szaruhártya fenotípussá, miután a szaruhártyára helyezték őket.
A kísérletben használt terápiás kontaktlencse egy szemfelszín műtétek után világszerte alkalmazott típus, ugyanakkor a piacon lévő számos márka közül csak ez az egy volt alkalmas az őssejtek tenyésztésére. "Nem tudjuk miért. Valószínűleg a gyártók által használt alkotóelemekben keresendő a válasz" - mondta Di Girolamo. A kutatók remélik, a technika a szem más területeire is átültethető, mint a retina, ugyanakkor más szerveknél is alkalmaznák az eljárást. "Ha sikerül elvégezni ezt az eljárást a szemen, akkor nem látom, miért ne használhatnánk nagyobb szerveken is, mint például a bőrön, ami a szaruhártyához hasonlóan viselkedik" - összegzett Di Girolamo.
A kísérletben résztvevők látása az egyszerű, olcsó és minimális kórházi ellátást igénylő eljárás után jelentősen javult. Az Új-Dél-Walesi Egyetem orvostudományi karának kutatócsapata a páciensek ép szeméből gyűjtötte be a szaruhártya őssejtjeit, hogy talpraállítsa a sérült területet. Az őssejteket egy teljesen hagyományos terápiás kontaktlencsén tenyésztették ki, amit utána 10 napra felhelyeztek a sérült szaruhártyára. Az eredmények szerint a kezelés alatt a sejtek képesek voltak újra benépesíteni az elhalt szemterületet.
Bár az új eljárást kifejezetten a szaruhártya kijavítására használták, a kutatók úgy vélik, számos más látási zavar kezelésére, sőt egyéb szervi megbetegedéseknél is alkalmazható lehet. A kísérletet három beteg bevonásával végezték el, kettő különböző szem melanoma - a szem leggyakoribb rosszindulatú daganatát eltávolító műtétekből adódó kiterjedt szaruhártya károsodással -, míg a harmadik egy születési rendellenességgel, a szivárványhártya hiányával vállalta az őssejt kezelést. A szaruhártya számos okból sérülhet, többek közt vegyszerek vagy hő okozta égések, bakteriális fertőzés és kemoterápia alkalmazása miatt.
"Az eljárás végetlenül egyszerű és olcsó" - nyitotta beszámolóját a tanulmányt vezető dr. Nick Di Girolamo. "Más technikákkal ellentétben nem igényel idegen emberi vagy állati anyagokat, csak a beteg saját szérumát, és egyáltalán nincs szükség műtéti beavatkozásra."
Ez utóbbi előnyt emelte ki a kezeléseket felügyelő sebész, dr. Stephanie Watson is. "A beteg bejön a kórházba és mindössze pár órás előkészítés után a szemére kerülhet a lencse, majd haza is mehet" - tette hozzá. "Nincs varrat, nincs komoly műtéti beavatkozás, csupán egy parányi, egy milliméternél is kevesebb szövetdarabra van szükségünk a szemfelszínből. Az egészhez csak egy sebészre és egy sejttenyésztésre alkalmas laboratóriumra van szükség" - sorolta Di Girolamo.
Mivel az eljárás a beteg saját őssejtjeit használja, ideális az unilaterális, egyoldali szembetegségben szenvedőknek, de azoknál a betegeknél is jó hatásfokot érhetnek el, akiknek mindkét szeme sérült. "Az egyik betegünknek szivárványhártya hiánya, egy mindkét szemet érintő veleszületett rendellenessége volt. Esetében ahelyett, hogy az őssejteket a másik szaruhártyából emeltük volna ki, a szem egy teljesen más területéről gyűjtöttük be, a kötőhártyából, ahol szintén találhatók őssejtek" - mondta Di Girolamo. Kiemelte, hogy mivel őssejtekről van szó, ezért a kötőhártya fenotípus minden gond nélkül alakult át szaruhártya fenotípussá, miután a szaruhártyára helyezték őket.
A kísérletben használt terápiás kontaktlencse egy szemfelszín műtétek után világszerte alkalmazott típus, ugyanakkor a piacon lévő számos márka közül csak ez az egy volt alkalmas az őssejtek tenyésztésére. "Nem tudjuk miért. Valószínűleg a gyártók által használt alkotóelemekben keresendő a válasz" - mondta Di Girolamo. A kutatók remélik, a technika a szem más területeire is átültethető, mint a retina, ugyanakkor más szerveknél is alkalmaznák az eljárást. "Ha sikerül elvégezni ezt az eljárást a szemen, akkor nem látom, miért ne használhatnánk nagyobb szerveken is, mint például a bőrön, ami a szaruhártyához hasonlóan viselkedik" - összegzett Di Girolamo.
