Napi Online, SG.hu

Az EU feladta a pint elleni harcot

Az Európai Unió feladja azt az elvárását, hogy Nagy-Britannia 2009-ig térjen át a kontinentális mértékegységek használatára.

Ezzel az egyik olyan döntésétől áll el, amelyet az euroszkeptikus brit politikusok a legtöbbször emlegettek az unió arroganciájának, szükségtelen uniformizáló törekvéseinek bizonyítékául. A hagyományos birodalmi mértékegységek, a mérföld, a font, a pint és társaik feladása emellett egyfajta népi ellenállást is kiváltott, amikor 2001-ben egy északkelet-angliai zöldséges, Steve Thorburn ellen büntetőeljárás indult, mert kilogramm helyett fontban merészelte feltüntetni a banán árát. Az eset nyomán indult el egy mozgalom, amely a méter és társai bevezetésével szembeni ellenállásra buzdított.

A méterrendszer ellenzői két dologra hivatkoztak álláspontjuk védelmében. Az egyik, hogy az ameri­kai - brit kapcsolatokban, ahol bevett gya­kor­lat a hagyo­mányos mérték­egysé­gek hasz­ná­la­ta, többlet­költséget okozna, ha az európai félnek fel kellene adnia ezt a gyakorlatot. A másik a kulturális hagyo­mányok ápolása: Nagy-Britan­ni­á­ban foga­lom a tej pintben mérése és a híres pub­ok­­ban a sör mennyiségét szintén csak pintben képesek értel­mezni a vendéglősök és vendégeik.

Az egész angolszász civilizáció Dél-Afrikától Indián át Kanadáig ezt a rendszert használja, tehát mondhatjuk, hogy több ember, több nép használja a birodalmi mértékegységeket, mint a metrikust. Ezek az ókori mértékegységek a civilizációval együtt jöttek létre, és körülbelül 1805-ig mindenki ezeket használta, mikoris Napóleon új rendszert vezetett be. A legtöbb európai államban átálltak a tízes számrendszerre, és a pint, font, uncia stb. helyett új mértékegységeket kezdtek el használni. Az angolok viszont már akkor is és most is ragaszkodtak hozzájuk, hiszen mióta angolszászok léteznek, az ötödik század óta ezek tradicionális germán angolszász mértékegységek. Oroszországban a versztát még ma is sokan használják.

Napóleon volt az, aki ezeket a mértékegységeket eltörölte, még az órát is meg akarta változtatni, pár darabot le is gyártottak újításából, a százperces órából. Mindent szeretett volna átállítani a tízes számrendszerre, mert úgy az egységes napóleoni birodalomban sokkal egyszerűbben, katonásabban működött volna minden. A decimális rendszer a tizenkilencedik századtól kezdve a francia rendszer volt, amit ők aztán bevittek Németországba; de Anglia, a fő Napóleon-ellenes hatalom már büszkeségből sem volt hajlandó átállni az új mértékegységekre.

A pénzek is a régi római birodalmi pénzbeosztás szerint voltak Angliában 1972-ig. Ebben volt a líra, a solidus és a denarius, ez volt a régi római birodalmi pénzrendszer. A líra 240 denarius és 20 solidus - pontosan ez maradt meg Angliában, ami mutatja, hogy az angol rendszer nagyon ősi. 1972-ig egy angol font 240 penny vagy 20 schilling volt, azaz egy schilling volt 12 penny. Ez nem a decimális, hanem a hatos számrendszeren alapul, ami a régi római rendszer. Ez olyan régi, hogy korábbra datálható, mint az angolszász kultúra; ókori.

Nagy-Britannia 1972-es európai uniós csatlakozása megszüntette a pénznek ezt a hatos számrendszer alapú beosztását, a többit viszont nem, mert azok annyira bele voltak épülve az emberekbe, hogy nem lehetett. Amerikában minden a régi angol rend szerint van, mert rájuk senki sem kényszeríti ennek a megszüntetését. Ez volt az eredeti rendszer - Napóleon volt az, aki a baloldali autó- (azaz, akkor még kocsi-) közlekedést beszüntette. Tehát ami Angliában most van, akár az autók irányát, akár a mértékegységeket nézzük, az Napóleonig mindenhol máshol jelen volt.

A mértékegységrendszer-váltás feladását Günter Verheugen, az Európai Bizottság ipari ügyekért felelős biztosa ajánlotta az unió döntéshozóinak, akinek hatáskörébe tartozik az EU hírnevének javítása a tagállamok lakosságának körében. Mint mondotta, sok konzultáció után jutott arra a következtetésre, hogy semmi gond sincs a jelenlegi kettős rendszerrel. "Véget akartam vetni egy évtizedek óta folyó keserű, ám teljesen értelmetlen vitának." - nyilatkozta.

A britek következő generációja ezek szerint már nem fogja azt hallani az iskolában, amit 1965 óta minden diák, hogy övék az utolsó évfolyam, amely még megtanult számolni a birodalmi mértékegységrendszerben is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Csaba42 #37
    Nem csak a kínai, de a japán is ilyen, sőt, szerintem minden távol-keleti országban ez a helyzet. D eott más furcsaságok vannak: külön neve van a tízezernek, és a százmilliónak. S nem minden tárgyat számolnak ugyanazzal a számlálási egységgel.
  • Csaba42 #36
    Csakhogy a kettes számrendszer rendkívül pontatlan. A BCD, na, az már valami lenne. :)
  • mosogep #35
    Persze régi fika, megint megtalálni a cikkben a hibás dolgokat, de pl. KANADA már kb. 98-99-ben áttért metrikus rendszerre.
  • Loverman #34
    "Ezzel az egyik olyan döntésétől áll el, amelyet az euroszkeptikus brit politikusok a legtöbbször emlegettek az unió arroganciájának, szükségtelen uniformizáló törekvéseinek bizonyítékául."
    Nem az unió arrogáns hanem a hülye nyomi angolok
  • AranyKéz #33
    Még így is jobb mintha 2 királyi láb, 5 hercegkisujj és 3 hercegnő-hónaljszőr lenne a mérték. Így legalább mindenféle háttérismeret nélkül ki lehet számolni az egységárat, HA nincs megadva.
  • AgentKis #32
    Azért szerintem az Unióval is van pici probléma... Ha már a szép SI meg a metrikus, akkor miafarokért vannak ezek:
    125 g-os sajt
    1,5 l-es ásványvíz/üdítő/bor!!!
    0,75 literes bor
    1,5 dl-es, 1,75 dl-es 350, 375 és 450 g-os esetleg 0,33 l-es(!) tejföl, kefír, joghurt.
    Ménem ezeket akarják szabályozni.

    Különben meg szerintem teljesen mindegy milyen mértékegység, tüntesse fel rajta az SI-s egységárat is és készenvan. Ezeken felül meg azt ír rá amit csak szeretne, és akkorákra csomagolja amekkora jól esik, vagy amekkorát lehet a fegyvergyártásra is alkalmas csomagolóeszközökkel (lásd konzervek)
  • Chappy #31
    Most voltam 2 hétig angliában, semmi gond nincsa a mértékegységekkel szerintem. Az utakon a sebességet/távolságot könnyen be lehet szorozni 1,6-tal fejben is. a yardot meg 0,9-cel. A tescoban meg az ilyen helyeken általában mindenhol ott van a másik mértékegység is. A sör pintbeni mérése ellen nem tudom mi a gond, ott 1 pint sör felel meg egy korsónak, csak nem 5 deci, hanem 5,6. Amúgy láttam ott egy mérőedényt, és rajta volt deciliterben/literben is a mérték. Am. az eddigi összes rövit vonalzómon rajta volt a mérő inchben. Az inchez meg azért mit nem mondjak, eléggé hozzá vagyunk szokva, hogy 2.54 cm, mert a monitorokat is így vesszük, és asszem a pixel is erre van általában elsősorban kalibrálva (ha centiben adjuk meg, akkor is átszámolja inchre)
  • atlagember #30
    Rendben. Készítsük el hozzá a törvényjavaslatot.
  • Molnibalage #29
    Az angolszász mértékegység rendszer mér több katasztrófát, vagy majdnem katasztrófát is eredményezett. E legjobb példa itt a Air Canada gépével esett meg asszem mg a '80-as években.

    Az üzemanyag töltésénél nemcsak elfelejtette, hogy a keró sűrűség 0.8, de a gallonokból literre és ebből kilogramra való átszámítás után még hülyeséget is csinált, mert előszrö fontban akarta és a végül úgy elbaszta, hogy feleannyi üzemanyag került a gépbe, mint kell. Na azóta van az, hogy (elvileg) nem számolgatnak, hanem a töltön mindenféle szutyok mértékegységben fel kell tüntetni, a töltött mennyiséget.

    A mars szonda hibáját már írta valaki.

    Szép dolgok az angolszász mértékegységek, de a műszaki életben teljesen hasznavehetetlenek, legalábbis Európában. A PSI is minden csak nem szemléletes, és csak úgy tudom szemléletessé tenni, hogy 3000PSI = 210 bar. Ennyi a repülőgépek nagy hányadán a hidraulika rendszer névleges üzemi nyomása.
    De vannk még ilyen elvetemült dolgok mikor a koncentrációt uncia/köblábban adják meg. Hát gartulálok aki ezzel tud valamit kezdeni.
  • L3zl13 #28
    Akkor már legyen 16-os. 2-esben túl sokat kell írni...