MTI
Bővül a távirányítású repülőgépek családja
Polgári célokat is segíthetnek a pilóta nélkül programszerű repülésre képes gépek, az UAV-ok. Például katasztrófa sújtotta vidékek feltérképezését és ellátását oldhatják meg bevetésükkel. Bővülő családjuk egyik új tagját, a SkyHawk-ot nagy sikerrel mutatták be a párizsi repülőkiállításon.
Az idei párizsi Aerosalon, a nagy nemzetközi repülő-kiállítás egyik sztárja egy, a közepes utasszállítókéval azonos, 30 méteres fesztávú, de ablak nélküli sugárhajtású repülőgép, a SkyHawk volt. Karcsú, a vitorlázógépekére emlékeztető szárnya kis légellenállású, ezért - és kis fogyasztású sugárhajtóműve révén - egyetlen feltöltéssel akár egy napig is a levegőben maradhat és óránkénti 650 kilométeres sebességgel, akár tíz kilométer magasan is repülve járhat be felderítendő területeket. Nemcsak katonai, de polgári céllal is, például katasztrófa sújtotta, távoli vidékeket. S mindezt egészen önállóan, a saját fedélzeti komputerében tárolt repülési program alapján!
A SkyHawk ugyanis egy korszerű UAV (unmanned air vehicle= pilóta nélküli repülőgép), azaz nincsen személyzete. Mint az UAV-News szakfolyóirat cikke részletezi, önállóan képes felszállni, elvégezni a programban rögzített feladatát, majd visszatérve önállóan le is tud szállni. Amikor pedig automatikáját rádiójelekkel, távolból vezérlik, kapitánya a bázis-reptéren egy képernyőt figyelve, a számítógépes játékokból ismert joystick-kel adhatja ki a gép számára a megfelelő parancsokat. A gép pedig a forgatható kamerájával érzékelt képsorokat rögzíti, vagy élőben visszasugározza az irányítójának.
Az UAV család már rendkívül soktagú. Legismertebbek a kis sportrepülőgéppel azonos nagyságú Predator-ok, amelyeket a balkáni háború idején az amerikaiak Taszárról indítottak, és távvezérelve ellenőrizték segítségükkel a harctereket. A Predator mai, továbbfejlesztett változata már rakétákat is hordva, alacsony-támadásokra is alkalmas. Ez már UCAV (U Combat AV =combat, azaz harcoló).
A legnagyobb UAV a kaliforniai AeroVironment cégnél műanyagból készült Global Observer. Negyven métert felölelő szárnyait napelemek borítják, amelyek a folyékony-hidrogén energiacellákat táplálják. Azok viszont energiával látják el azokat a villanymotorokat, amelyek a a szárnyak elejére szerelve kis légcsavarokat forgatnak. A lassan, de 18 kilométer magasan a felhők felett repülő, távirányítású Observer akár egy hétig (!) is levegőben maradhat és légitérképezésre, vagy repülő, visszasugárzó tévé-antennaként is használható. Ha csak lehet, napfényes területek fölé irányítják, az éjszakai órákat pedig fedélzeti akkujából vett árammal vészeli át.
A magyar honvédség tervező intézete is fejlesztett már ki kisebb UAV-ot és készült ilyen benzinmotoros-légcsavaros gép erdészeti, mezőgazdasági célokra is.
Az idei párizsi Aerosalon, a nagy nemzetközi repülő-kiállítás egyik sztárja egy, a közepes utasszállítókéval azonos, 30 méteres fesztávú, de ablak nélküli sugárhajtású repülőgép, a SkyHawk volt. Karcsú, a vitorlázógépekére emlékeztető szárnya kis légellenállású, ezért - és kis fogyasztású sugárhajtóműve révén - egyetlen feltöltéssel akár egy napig is a levegőben maradhat és óránkénti 650 kilométeres sebességgel, akár tíz kilométer magasan is repülve járhat be felderítendő területeket. Nemcsak katonai, de polgári céllal is, például katasztrófa sújtotta, távoli vidékeket. S mindezt egészen önállóan, a saját fedélzeti komputerében tárolt repülési program alapján!
A SkyHawk ugyanis egy korszerű UAV (unmanned air vehicle= pilóta nélküli repülőgép), azaz nincsen személyzete. Mint az UAV-News szakfolyóirat cikke részletezi, önállóan képes felszállni, elvégezni a programban rögzített feladatát, majd visszatérve önállóan le is tud szállni. Amikor pedig automatikáját rádiójelekkel, távolból vezérlik, kapitánya a bázis-reptéren egy képernyőt figyelve, a számítógépes játékokból ismert joystick-kel adhatja ki a gép számára a megfelelő parancsokat. A gép pedig a forgatható kamerájával érzékelt képsorokat rögzíti, vagy élőben visszasugározza az irányítójának.
Az UAV család már rendkívül soktagú. Legismertebbek a kis sportrepülőgéppel azonos nagyságú Predator-ok, amelyeket a balkáni háború idején az amerikaiak Taszárról indítottak, és távvezérelve ellenőrizték segítségükkel a harctereket. A Predator mai, továbbfejlesztett változata már rakétákat is hordva, alacsony-támadásokra is alkalmas. Ez már UCAV (U Combat AV =combat, azaz harcoló).
A legnagyobb UAV a kaliforniai AeroVironment cégnél műanyagból készült Global Observer. Negyven métert felölelő szárnyait napelemek borítják, amelyek a folyékony-hidrogén energiacellákat táplálják. Azok viszont energiával látják el azokat a villanymotorokat, amelyek a a szárnyak elejére szerelve kis légcsavarokat forgatnak. A lassan, de 18 kilométer magasan a felhők felett repülő, távirányítású Observer akár egy hétig (!) is levegőben maradhat és légitérképezésre, vagy repülő, visszasugárzó tévé-antennaként is használható. Ha csak lehet, napfényes területek fölé irányítják, az éjszakai órákat pedig fedélzeti akkujából vett árammal vészeli át.
A magyar honvédség tervező intézete is fejlesztett már ki kisebb UAV-ot és készült ilyen benzinmotoros-légcsavaros gép erdészeti, mezőgazdasági célokra is.