Előkerültek Chadwick professzor titkai

Az energia- és a plutónium termelõ reaktorok akkoriban még jelentették ugyanezt. Az elsõ kísérleti atomreaktort tényleg ’42-ben egy sportcsarnok lelátója alatt rakták össze és indították el (akkoriban még nem nagyon foglalkoztak a sugárvédelemmel). De az atombombához plutónium kell (vagy jelentõsen feldúsított urán, de ez nem ide tartozik), ahhoz meg, hogy számottevõ mennyiség keletkezzen jón nagy reaktor teljesítmény is kell. Ezt az Amcsik úgy oldották meg, hogy építettek egy jó nagy reaktort és a Hanford folyó vizét vezették át rajta hûtésként.
Itt még nem volt primer és szekunderkör, meg egyéb sugárvédelmi gátak, gyakorlatilag a reaktort mindenféle védelem nélkül a folyóban üzemeltették, aztán kiemlegették a fûtõelemeket és kivonták belõle a plutóniumot, majd mehettek vissza.
Ez energiát nem termelt csak plutóniumot, meg fûtötték vele a folyót, ráadásként persze szépen szétterítették a reaktorban keletkezõ radioizotópokat a fél államban. Ezért mondják néhányan, hogy az amerikai népesség nagyobb sugárdózist kapott az atombomba gyártása során, mint a japánok miután a bombákat bevetették ellenük.
Hasonlóan, mint a szinte mindegyik találmányt, energiatermelésre és egyéb civil célokra már csak jóval késõbb használták.
A felfedezések visszatartása meg akkoriban nagy divat volt. Volt aki az idealizmusával indokolta (mint Chandwickék), de a többség hazafias céllal (ne adjunk fegyvert az ellenség kezébe), vagy kényszerbõl tartotta vissza a tudományos eredményeket. A háború elõtti években már általános volt, hogy a tudományos eredményeket szinte senki nem publikálta, csak beküldték a tudományos társaságoknak, folyóiratoknak, hogy regisztrálják a beérkezését, hogy késõbb tisztázni lehessen kié volt az adott felfedezés elsõbbsége.
Chanwick is így tett, de szerintem ezeket az eredményeket akkoriban már messze túlhaladták a német fizikusuk. Ne feledjük, akkor a tudomány, a porosz oktatási rendszernek köszönhetõen, ott virágzott, sõt még most is nekünk is ezért van igen komoly tudományos potenciálunk.

Mellesleg senki nem keverte itt a kettõt.

Nem Szilárd Leó csinálta ugyanezt? Az õ kedvenc szokása volt, hogy az ötleteit lepecsételt borítékban elküldte önmagának, így ha valami szabadalmi afférja volt, meg tudta mutatni, hogy a posta már ekkor vagy akkor látta ezt a borítékot.
Mellesleg az õ nevéhez fûzõdik a láncreakció és a bomba elve. (wikipedia szerint is). Szerintem Sükösd is így tanította, persze akkor még nem lehetett tudni errõl a levélrõl. De számomra hülyén hangzik, hogy a Brit Királyi Társaság _nem_ nyitott ki egy nekik címzett levelet. Nyílván elõfordulhat hogy Szilárd és Chadwick nagyjából egyszerre kitalál valamit, és mintha Chadwick ötlete kidolgozottabb lenne, de számomra itt akkor sem áll össze a kép. Lehet csak rossz napom van

no igen, a korrózió és az erózió nem ugyanaz. államvizsgáról egy ilyen elszólásért kivágják az embert. =)

Amúgy az a tény, hogy sótalan vízzel mennek az erõmûvek tápvíz rendszerei, az nem zárja ki az eróziót, MErt az egyfajta áramlásból származó, inkább mechanikai károsodás

Nagyon vágod a kérdést, de én meg nemegyszer láttam a különleges minõségû anyagból készült lapátokat az atomerõmû szétszedett turbináiban is saját szememmel és saját kezemmel tapintva azokat, és hát biszony eszi a lapátot a nedves gõz megsúgom. Ezen kívül láttam még a BBC (Brown Boweri Company) típusú 220Mwattos turbinákat is szétszedve (na ezek száraz gõzzel mennek 540 fokon és 160 barral)a Százhalombattai, Tiszaújvárosi és a Mátrai Hõerõmûvekben is. A kissebb Láng Gépgyár turbinákat nem említeném most. Bár azokból is nemegyet láttam szétszedve.
Sõt ezeket a turbinákon végeztem egytengelyûség beállítást, csapágyhézag beállítást, tömszelence radiális-axiális hézag beállítást sõt!! Erozió okozta hibák feltárását is (de ezt fõleg a paksin)stb. stb.
Van még egyéb kérdésed?😊

Hõerõmûvekben elsõsorban sótalanított (desztillált minõségû) vízet használnak max 6,9 pH val tehát korrózió nem áll fenn. A legkisebb teljesítményû generátorhoz (2 MW) csatlakokozó turbina is legalább 420 fokos gõzt kap ami azt jelenti hogy a lapáttérben vízcsepp nem jelenhet meg, ezért eróziós károsodás sem létezik. Én láttam az évenkénti javításra szétszedett turbinát ahol csak a forgás miatt kopó alkatrészeket kellett javítani a két lapátrészhez rendszeresen hozzá se kellett nyúlni.

Nem a korrózió okoz gondot fõként, mert azt adalék anyagokkal minimalizálni lehet, hanem a magas víztartalom okozta erózió...tehát kihordja az alkatrészek belsõ felületét. Ez nem csak a turbinánál baj, hanem az összes lényeges szekunderköri berendezésnél.

Pakson blokkonként 2 db. 220 MW-os generátort hajtanak, így összesen 8 db generátor-turbina pár van.
Hogy hogyan csinálják, arról ne engem kérdezz, kérdezz meg egy gépészt 😉
Én annyit tudok róla, hogy ezeket ellenállóbb anyagból kell készíteni, mert a lecsapódó víz miatt jobban korrodálódnak, mint a hõerõmûves társaik.

"A víz forráspontja 1 bar, azaz légköri nyomáson 100 oC, a primer körben uralkodó 123 bar nyomáson viszont már 330 oC körüli."

De épp ez bizonyítja azt, hogy 297-en még messze nincs forráspont közeli állapotban. Tehát 267-en meg pláne nem...Mert mintha ezt a 267 vs. 120bart próbáltad volna megkérdõjelezni. Vagy már nem emlékszel, hogy mit írtál?
Az hogy 120 bar a víz nyomása, az nem determinálja õt, hogy akkor isten bizony ezzel egyenes arányban 330 foknak is kell lenni. Sztem, valamit rosszul értelmezel. Mindegy.