MTI
Immunogenomika a XXI. század tudománya
Személyre szabott oltóanyagokról, a daganatsejteket "céltudatosan" irtó gyógyszerekről, a "szemét" DNS szerepéről, az immunológia és informatika szerelmi házasságáról és számos egyéb, a fantasztikum határát súroló kérdésről tanácskozik október 8 és 12 között Budapesten 46 ország félezernél több tudósa
A konferencia fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. "Két éve a Magyar Immunológiai Társaság kezdeményezésére rendeztük ugyancsak Budapesten az első tanácskozást Basic and Clinical Immunogenomics címmel, amelynek nem várt sikere volt: a konferenciáról a CNN és BBC mellett több világlap beszámolt. A mostani találkozó iránt is óriási érdeklődés mutatkozik, hiszen a Google keresőrendszerben tízezer felett van a kongresszusra való hivatkozások száma, s közel 24 ezren látogattak el a honlapunkra" - mondta az MTI-nek dr. Falus András akadémikus, a konferencia elnöke.
A professzor a hihetetlen érdeklődést azzal magyarázza, hogy a molekuláris biológia, a genetika most találkozott először az informatikával. Ez akkora ugrást eredményezett, amilyen annak idején a félvezetők bevezetése volt a fizikában, vagy a műholdas közvetítések megjelenése a televíziózásban.
"Új korszak kezdődik a biológiában, Egy tudományos-fantasztikus regényben élünk, s ezt tükrözi majd a konferencia, amelynek egyik nagy szenzációjának a nyitóelőadás ígérkezik. Alessandro Sette olasz származású tudós tartja, aki a komputer képernyője előtt képes védőoltást tervezni és ezzel világhírre tett szert a SARS-járvány (atípusos tüdőgyulladás) kapcsán" - mondta Falus András. Magyarázata szerint a 2001 szeptember 11. fényében megnövekedtek a bioterrorizmussal kapcsolatos félelmek, s az amerikai kormány komoly összegeket bocsátott olyan kutatásokra, amelyek lehetővé teszik a védőoltások számítógépes tervezését.
"Három hét alatt tudtak a SARS ellen működőképes vakcinát előállítani, most pedig a madárinfluenza ellen képesek immuninformatikai technológiák révén rövid idő alatt személyre szabott oltóanyagot készíteni" - hangsúlyozta a kongresszus elnöke. Szó esik a konferencián az úgynevezett szemét DNS-ről (junk DNA) is. Az emberi genomban (a DNS-ben kódolt teljes örökítő információ) 98,7 százalékának úgymond nincs funkciója.
"Nem gének találhatók ott, hanem valami más - ismétlődő szekvenciák (sorrendek), amelyet a nagyképű ember szemétnek nevezett. Csak az elmúlt másfél-két évben derült ki, hogy a génszabályozás egészen másként működik, mint ahogy gondoltuk. Roger D. Kornberg, az újdonsült kémiai Nobel-díjas, aki a génaktiváció szabályozásával foglalkozik, mutatta ki először, hogy itt finom hangolásról van szó. Ahogy egy zenekar esetében elsősorban az összhangzattan a fontos, úgy történik ez a génműködés esetében, s ezek a régen szemétnek tartott DNS-részek valamilyen egészen újszerű szabályozást tesznek lehetővé. Itt lesz a kongresszuson e tudományterület legnagyobb személyisége, Malcolm Simons ausztrál tudós, akit ugyancsak felterjesztettek a Nobel-díjra" - mondta dr. Falus András.
Dr. Kacskovics Imre, a Magyar Immunológiai Társaság főtitkára a sajtótájékoztatón azt taglalta, hogy hogyan lehet olyan "humanizált", vagyis emberi DNS-szakaszokkal "ellátott" állatokat "előállítani", amelyeket oltóanyagok, ellenmérgek és gyógyszerek "gyártására" lehet beprogramozni. Példaként egerek által termelt specifikus, "humanizált" immunglobulinokat említette, amelyek célirányosan irtják a daganatos sejteket. Már kifejlesztettek ily módon gyógyszert a Hodgkin-kór (a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedésének) kezelésére.
"A közvélekedéssel ellentétben nem a klónozás a legfőbb gond, hanem az, hogy mit kezdjünk a gyakorlatban a birtokunkba jutott genetikai információval. Meg kell fogalmazni az új etika szabályait" - mondta dr. Falus András akadémikus. Véleménye szerint nem a tudományos eredményektől kell félni, hanem a tudományellenességtől.
A konferencia fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. "Két éve a Magyar Immunológiai Társaság kezdeményezésére rendeztük ugyancsak Budapesten az első tanácskozást Basic and Clinical Immunogenomics címmel, amelynek nem várt sikere volt: a konferenciáról a CNN és BBC mellett több világlap beszámolt. A mostani találkozó iránt is óriási érdeklődés mutatkozik, hiszen a Google keresőrendszerben tízezer felett van a kongresszusra való hivatkozások száma, s közel 24 ezren látogattak el a honlapunkra" - mondta az MTI-nek dr. Falus András akadémikus, a konferencia elnöke.
A professzor a hihetetlen érdeklődést azzal magyarázza, hogy a molekuláris biológia, a genetika most találkozott először az informatikával. Ez akkora ugrást eredményezett, amilyen annak idején a félvezetők bevezetése volt a fizikában, vagy a műholdas közvetítések megjelenése a televíziózásban.
"Új korszak kezdődik a biológiában, Egy tudományos-fantasztikus regényben élünk, s ezt tükrözi majd a konferencia, amelynek egyik nagy szenzációjának a nyitóelőadás ígérkezik. Alessandro Sette olasz származású tudós tartja, aki a komputer képernyője előtt képes védőoltást tervezni és ezzel világhírre tett szert a SARS-járvány (atípusos tüdőgyulladás) kapcsán" - mondta Falus András. Magyarázata szerint a 2001 szeptember 11. fényében megnövekedtek a bioterrorizmussal kapcsolatos félelmek, s az amerikai kormány komoly összegeket bocsátott olyan kutatásokra, amelyek lehetővé teszik a védőoltások számítógépes tervezését.
"Három hét alatt tudtak a SARS ellen működőképes vakcinát előállítani, most pedig a madárinfluenza ellen képesek immuninformatikai technológiák révén rövid idő alatt személyre szabott oltóanyagot készíteni" - hangsúlyozta a kongresszus elnöke. Szó esik a konferencián az úgynevezett szemét DNS-ről (junk DNA) is. Az emberi genomban (a DNS-ben kódolt teljes örökítő információ) 98,7 százalékának úgymond nincs funkciója.
"Nem gének találhatók ott, hanem valami más - ismétlődő szekvenciák (sorrendek), amelyet a nagyképű ember szemétnek nevezett. Csak az elmúlt másfél-két évben derült ki, hogy a génszabályozás egészen másként működik, mint ahogy gondoltuk. Roger D. Kornberg, az újdonsült kémiai Nobel-díjas, aki a génaktiváció szabályozásával foglalkozik, mutatta ki először, hogy itt finom hangolásról van szó. Ahogy egy zenekar esetében elsősorban az összhangzattan a fontos, úgy történik ez a génműködés esetében, s ezek a régen szemétnek tartott DNS-részek valamilyen egészen újszerű szabályozást tesznek lehetővé. Itt lesz a kongresszuson e tudományterület legnagyobb személyisége, Malcolm Simons ausztrál tudós, akit ugyancsak felterjesztettek a Nobel-díjra" - mondta dr. Falus András.
Dr. Kacskovics Imre, a Magyar Immunológiai Társaság főtitkára a sajtótájékoztatón azt taglalta, hogy hogyan lehet olyan "humanizált", vagyis emberi DNS-szakaszokkal "ellátott" állatokat "előállítani", amelyeket oltóanyagok, ellenmérgek és gyógyszerek "gyártására" lehet beprogramozni. Példaként egerek által termelt specifikus, "humanizált" immunglobulinokat említette, amelyek célirányosan irtják a daganatos sejteket. Már kifejlesztettek ily módon gyógyszert a Hodgkin-kór (a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedésének) kezelésére.
"A közvélekedéssel ellentétben nem a klónozás a legfőbb gond, hanem az, hogy mit kezdjünk a gyakorlatban a birtokunkba jutott genetikai információval. Meg kell fogalmazni az új etika szabályait" - mondta dr. Falus András akadémikus. Véleménye szerint nem a tudományos eredményektől kell félni, hanem a tudományellenességtől.