Díjazzák a kék lézer atyját

A LED-ek úttörője, Sudzsi Nakamura kapta 2006-ban a világ egyik legnagyobb műszaki díját. Az egymillió euróval járó Millenium-díjat a finn miniszterelnök, Tarja Halonen adta át Helsinikiben a japán tudósnak a félvezető anyagok és eszközök területén elért eddigi fejlesztő munkái elismeréseként.

Nakamura professzor több mint 10 évvel ezelőtt került a világ figyelmének középpontjába a fénykibocsátó félvezetők feltalálásával, melyekből megalkotta a kék, zöld és fehér fénykibocsátó diódákat, valamint a kék lézer diódát. A kék fény azóta számtalan alkalmazásnál hozott áttörést, többek közt a síkképernyős monitoroknál, míg a kék lézer az információs technikában idézett elő jelentős előrelépést.

A számítógépek és a kommunikáció egyre nagyobb mértékben függ a fénytől az információk küldésében, fogadásában, sőt már a feldolgozásuk terén is. A technológiát alkalmazó eszközök jóval gyorsabbak és több adat tárolására képesek hagyományos társaiknál. A lézer is egyre több helyen van jelen, elég, ha csak az általunk is minden nap használt CD és DVD lejátszókat vesszük, nem is szólva az adattároló rendszerekről.

Azonban a lézerek sem egyformák: Nakamura professzor kék lézere rövidebb hullámhosszal rendelkezik az általánosan használt infravörös és vörös lézerekénél, a kisebb hullámhossz pedig kisebb szélességet jelent a fókuszált sugár esetében, és minél kisebb egy sugár, annál nagyobb adatsűrűség olvasására képes.

Tehát a kék lézer egy újabb jelentős lépés a tárolási kapacitás növelése irányába. Nakamura lézere négyszeresére növelheti a korongokra zsúfolható adatok mennyiségét, ezért nem is csoda, hogy számos elektronikai óriás, mint a Sony, a Toshiba vagy a Samsung Nakamura találmányát alkalmazza DVD lejátszói új generációjában, melyek az eddiginél jobb hang- és képminőséget ígérnek.

A lézer mellett a professzor LED-ei is legalább ekkora jelentőséggel bírnak, sokan Thomas Edisonhoz hasonlítják, mivel fehér fénykibocsátó diódái egy napon ugyanúgy forradalmasíthatják a fényipart, mint a wolframégő. Egy 60 Wattos izzónak megfelelő, LED-ekkel előállított fény mindössze 4 Watt energiát igényel.

Nakamura számításai szerint ha sikerülne fehér fényét országos rendszerekbe állítani, jelentős energia megtakarítást érhetnek el a gazdaságok. A világ legnagyobb energiafogyasztója, az Egyesült Államok esetében 133 atomerőmű mentesülne 2025-re.

LED-eit jelenleg is világszerte alkalmazzák a közlekedési lámpákban, melyek elvileg 10 év élettartammal rendelkeznek, szemben korábban alkalmazott hagyományos fényforrások 6 hónapjával. Az élettartam mellett ugyanúgy, mint a fehér fény esetében, az energia megtakarítás is jelentősnek ígérkezik. Egy-egy európai ország közlekedési lámpáinak üzemeltetéséhez nagyjából két közepes méretű erőmű által előállított árammennyiségre van szükség, míg a LED-es megoldás optimális esetben akár kizárólag napenergiával is működtethető, így olyan helyekre is betelepíthető, ahol még nincs kiépített elektromos hálózat.

Nakamura professzor a fejlődő országokat szeretné segíteni technikáival, ahogy a most átvett díjának egy részét is felajánlotta az infrastruktúráik fejlesztésén dolgozó alapítványok számára. LED-ei nem csupán a világításban nyújthatnak hathatós segítséget, a kék LED-ek ultraibolya tulajdonságai ugyanis a víztisztítás egy olcsó és hatékony módját is magukban rejtik.