Napi Online
Mit hozhat a montreali klímakonferencia?
A montreali klímakonferencián, amely már a 11-edik, elfogadták az idén februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyv üvegházhatású gázokra vonatkozó működési szabályzatát.
A december kilencedikéig tartó konferencia további célja, hogy megállapodás szülessen a teljesítést ellenőrző rendszerről és a be nem tartókkal szembeni szankciókról. Valószínűleg lesz még idejük a résztvevőknek arra is, hogy elkezdjék a tárgyalásokat a 2012 utáni vállalásokról. A kiotói jegyzőkönyv szerint az aláíró országok - a 44 tagállam a szennyezőanyag-kibocsátás 55 százalékát adja - vállalják, hogy 2012-ig az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat. Bár a jegyzőkönyvet 1997-ben írták alá, csak idén februárban lépett életbe, ugyanis az Egyesült Államok és Ausztrália - mint az egyik legnagyobb kibocsátók - távolmaradása miatt csak Oroszország 2004-es őszi csatlakozásával érték el a tervezett 55 százalékos kibocsátói arányt.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi összefogás méretét tekintve példaértékű - ugyan az eredeti 15 százalékról idővel 5,2 százalékra csökkentették a vállalást -, sokan megkérdőjelezik a kiotói jegyzőkönyv eredményességét. Számos nemzetközi tanulmány kimutatta ugyanis, hogy mintegy 50 százalékos kibocsátáscsökkentés lenne szükséges a felmelegedés megállítására, ami a jelenlegi hozzáállást figyelembe véve nem tűnik reálisnak. Bár a fejlődő országok is egyre inkább felismerik, hogy üvegházgáz-kibocsátásuk jelentős arányt képvisel nemzetközi viszonylatban, a gazdasági helyzetükre hivatkozva - India és Kína a legnagyobb harmadik világbeli szennyezők - következetesen elzárkóznak bármilyen mértékű vállalástól.
Az Európai Unió a szén-dioxid-kibocsátás terén 8 százalékos, Magyarország pedig 6 százalékos csökkentést vállalt 2012-ig. Hazánk jelenleg 25 százalékkal túlteljesíti a vállalást, vagyis az emissziókereskedelemben potenciális eladói pozícióban van. Március közepére készül el az úgynevezett vahava (változás-hatás-válasz) zárójelentés. A környezetvédelmi tárca és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével 2003-ban kezdődött projekt célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatások eredményeinek szintetizálásával előrevetítse az éghajlatváltozás várható hazai következményeit, s ez alapján javaslatot tegyen a kormányzati, gazdasági és társadalmi szereplőknek a várható negatív hatások mérséklésére, illetve kivédésére.
Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a globális klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében elsősorban a melegebb és szárazabb nyár, valamint a rendkívüli időjárási események gyakoribbá válásával jelentkeznek. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk és a védekezés költségei évente 150-180 milliárd forintra becsülhetők Magyarországon.
A december kilencedikéig tartó konferencia további célja, hogy megállapodás szülessen a teljesítést ellenőrző rendszerről és a be nem tartókkal szembeni szankciókról. Valószínűleg lesz még idejük a résztvevőknek arra is, hogy elkezdjék a tárgyalásokat a 2012 utáni vállalásokról. A kiotói jegyzőkönyv szerint az aláíró országok - a 44 tagállam a szennyezőanyag-kibocsátás 55 százalékát adja - vállalják, hogy 2012-ig az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat. Bár a jegyzőkönyvet 1997-ben írták alá, csak idén februárban lépett életbe, ugyanis az Egyesült Államok és Ausztrália - mint az egyik legnagyobb kibocsátók - távolmaradása miatt csak Oroszország 2004-es őszi csatlakozásával érték el a tervezett 55 százalékos kibocsátói arányt.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi összefogás méretét tekintve példaértékű - ugyan az eredeti 15 százalékról idővel 5,2 százalékra csökkentették a vállalást -, sokan megkérdőjelezik a kiotói jegyzőkönyv eredményességét. Számos nemzetközi tanulmány kimutatta ugyanis, hogy mintegy 50 százalékos kibocsátáscsökkentés lenne szükséges a felmelegedés megállítására, ami a jelenlegi hozzáállást figyelembe véve nem tűnik reálisnak. Bár a fejlődő országok is egyre inkább felismerik, hogy üvegházgáz-kibocsátásuk jelentős arányt képvisel nemzetközi viszonylatban, a gazdasági helyzetükre hivatkozva - India és Kína a legnagyobb harmadik világbeli szennyezők - következetesen elzárkóznak bármilyen mértékű vállalástól.
Az Európai Unió a szén-dioxid-kibocsátás terén 8 százalékos, Magyarország pedig 6 százalékos csökkentést vállalt 2012-ig. Hazánk jelenleg 25 százalékkal túlteljesíti a vállalást, vagyis az emissziókereskedelemben potenciális eladói pozícióban van. Március közepére készül el az úgynevezett vahava (változás-hatás-válasz) zárójelentés. A környezetvédelmi tárca és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével 2003-ban kezdődött projekt célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatások eredményeinek szintetizálásával előrevetítse az éghajlatváltozás várható hazai következményeit, s ez alapján javaslatot tegyen a kormányzati, gazdasági és társadalmi szereplőknek a várható negatív hatások mérséklésére, illetve kivédésére.
Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a globális klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében elsősorban a melegebb és szárazabb nyár, valamint a rendkívüli időjárási események gyakoribbá válásával jelentkeznek. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk és a védekezés költségei évente 150-180 milliárd forintra becsülhetők Magyarországon.