SG.hu·
A sárkány lehelete
Az elmúlt évtizedben Kína látványos gazdasági növekedésének következtében a világ legnagyobb nitrogén-dioxid-kibocsátójává lépett elő, ami Peking és Északkelet-Kína felett óriási koncentrációban van jelen a levegőben.
Az eredmény az európai űrhivatal ERS-2 és Envisat műholdjainak a légszennyezést feltérképező munkájából származik, melyről a Nature magazin szeptember 1-i száma számol be. A nitrogén-dioxid (NO2) a légkörben kölcsönhatásba lép a nitrogén-oxiddal (NO), majd ezek egyvelegéből létrejön az NOx. Ez az erőművekből, a nehéziparból és a közlekedésből jut a troposzférába. A nitrogén-oxidok kibocsátása az iparosodás előtti időkhöz képest a hatszorosára nőtt, a városok felett pedig ezerszer nagyobb mennyiségű NOx van jelen, mint a távoli, érintetlen vidékeken.
A nagy mennyiségű nitrogén-dioxid károsítja a tüdőt, és ezáltal légzési nehézségekhez vezet, ám hosszú távú hatásai még nem is igazán ismertek. A gáz jelenléte gerjeszti az alacsony szintű ózontermelődést, ami a troposzférában, a légkör legalsó részében káros és mérgező, a fotokémiai szmog fő összetevője.
A műholdfelvételen jól kivehető a koncentráció
Míg a nitrogén-dioxid-koncentráció Közép- és Kelet-Európa, valamint az Egyesült Államok keleti partvidékének részei felett állandó, vagy valamelyest csökken, Kína felett egyértelmű és jelentős mértékű növekedés figyelhető meg. Az ESA két műholdjának műszerei szerint 1996 óta 50%-kal nőtt a nitrogén-dioxid-szint, a tendencia pedig nem úgy tűnik, mintha csökkenőben lenne.
A nitrogén-dioxid-szint növekedése beárnyékolja a gazdasági sikerek hatásait. Kína ipari robbanásával a világ legnagyobb réz-, alumínium- és cementfogyasztójává lépett elő, míg olajbehozatalban a második helyet foglalja el. A gépjárművek száma néhány év leforgása alatt duplázódik meg. Kína nagyban függ a széntől: a nemzet energiaszükségletének 75%-át ebből fedezik, ami egy újabb légszennyező, a kén-dioxid magas szintjeihez vezet.
Az eredmény az európai űrhivatal ERS-2 és Envisat műholdjainak a légszennyezést feltérképező munkájából származik, melyről a Nature magazin szeptember 1-i száma számol be. A nitrogén-dioxid (NO2) a légkörben kölcsönhatásba lép a nitrogén-oxiddal (NO), majd ezek egyvelegéből létrejön az NOx. Ez az erőművekből, a nehéziparból és a közlekedésből jut a troposzférába. A nitrogén-oxidok kibocsátása az iparosodás előtti időkhöz képest a hatszorosára nőtt, a városok felett pedig ezerszer nagyobb mennyiségű NOx van jelen, mint a távoli, érintetlen vidékeken.
A nagy mennyiségű nitrogén-dioxid károsítja a tüdőt, és ezáltal légzési nehézségekhez vezet, ám hosszú távú hatásai még nem is igazán ismertek. A gáz jelenléte gerjeszti az alacsony szintű ózontermelődést, ami a troposzférában, a légkör legalsó részében káros és mérgező, a fotokémiai szmog fő összetevője.
A műholdfelvételen jól kivehető a koncentráció
Míg a nitrogén-dioxid-koncentráció Közép- és Kelet-Európa, valamint az Egyesült Államok keleti partvidékének részei felett állandó, vagy valamelyest csökken, Kína felett egyértelmű és jelentős mértékű növekedés figyelhető meg. Az ESA két műholdjának műszerei szerint 1996 óta 50%-kal nőtt a nitrogén-dioxid-szint, a tendencia pedig nem úgy tűnik, mintha csökkenőben lenne.
A nitrogén-dioxid-szint növekedése beárnyékolja a gazdasági sikerek hatásait. Kína ipari robbanásával a világ legnagyobb réz-, alumínium- és cementfogyasztójává lépett elő, míg olajbehozatalban a második helyet foglalja el. A gépjárművek száma néhány év leforgása alatt duplázódik meg. Kína nagyban függ a széntől: a nemzet energiaszükségletének 75%-át ebből fedezik, ami egy újabb légszennyező, a kén-dioxid magas szintjeihez vezet.