SG.hu·
Az éghajlatváltozás tovább mélyíti a különbségeket
Egy új modellezés szerint az éghajlatváltozás eleinte hasznos lehet a gazdag országoknak, míg az amúgy is szegény országok gazdaságait tovább rombolja, összességében az előrejelzések továbbra sem rózsásak.
Az éghajlat változás gazdasági hatásainak eddigi modellezése általában egyenként vizsgálta a különböző ágazatokra, például a mezőgazdaságra, vagy a turizmusra gyakorolt hatásokat, majd összeadva adott egy nettóhatást minden ország gazdaságára. Ezek a modellek azonnali károkat mutattak minden gazdaság esetében, bár a gazdag országok kevésbé voltak hangsúlyosak.
Derek Lamoine, az amerikai Arizona Egyetem közgazdásza, valamint Sarah Kapnick éghajlattudós más megközelítést választottak. Az országok gazdasági outputjának, valamint a hőmérséklet és a csapadék változásainak múltbeli összefüggéseit elemezték, majd a legfrissebb éghajlati modelleket felhasználva kivetítették a hatásokat a jövőre, nagyjából megfordítva a modellezés menetét.
Eredményeik szerint 1 Celsius fok melegedéssel a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az elkövetkező évtizedben globálisan nagyjából nulla lesz. Ha kicsit alaposabban megnézzük az eredményeket ez a szám a szegény nemzetek alacsonyabb növekedésének, illetve a gazdagok magasabb növekedésének átlagát tükrözi. Európa, Észak-Amerika és Ausztrália növekedését 1-3 százalékra teszik, míg Afrika, India és Dél-Ázsia egyes részein akár 2 százalékos visszaesés is prognosztizálnak.
Lamoine hangsúlyozta, a korábbi megközelítés hibája az volt, hogy figyelmen kívül hagyta a kis ágazatokat és nem feltételezett összefüggést a szektorok között. Emellett a korábbi modellek lineáris hatást feltételeztek, ez azonban csak korlátozott - és ismeretlen - ideig lesz igaz. Véleménye szerint a legfontosabb költségekre kell összpontosítani a rövidtávú felmelegedésnél, amiket inkább a szegény országok és a környezet fog elszenvedni, sem mint a gazdagok.
Bob Ward, a Londoni Közgazdasági Egyetem szakértője szerint az új megközelítés esetében is elkövették ugyanazt a hibát, mint a réginél, azt feltételezik, hogy a jövőbeli felmelegedés ugyanolyan hatással lesz a gazdaságokra, mint a múltbeliek, figyelmen kívül hagyva a katasztrofális hatások lehetőségét. Lamoine szerint először a gazdasági költségeket kell jobban modellezni, majd ezt követően hozzá lehet adni a katasztrofális hatásokat is a modellekhez.
Az éghajlat változás gazdasági hatásainak eddigi modellezése általában egyenként vizsgálta a különböző ágazatokra, például a mezőgazdaságra, vagy a turizmusra gyakorolt hatásokat, majd összeadva adott egy nettóhatást minden ország gazdaságára. Ezek a modellek azonnali károkat mutattak minden gazdaság esetében, bár a gazdag országok kevésbé voltak hangsúlyosak.
Derek Lamoine, az amerikai Arizona Egyetem közgazdásza, valamint Sarah Kapnick éghajlattudós más megközelítést választottak. Az országok gazdasági outputjának, valamint a hőmérséklet és a csapadék változásainak múltbeli összefüggéseit elemezték, majd a legfrissebb éghajlati modelleket felhasználva kivetítették a hatásokat a jövőre, nagyjából megfordítva a modellezés menetét.
Eredményeik szerint 1 Celsius fok melegedéssel a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az elkövetkező évtizedben globálisan nagyjából nulla lesz. Ha kicsit alaposabban megnézzük az eredményeket ez a szám a szegény nemzetek alacsonyabb növekedésének, illetve a gazdagok magasabb növekedésének átlagát tükrözi. Európa, Észak-Amerika és Ausztrália növekedését 1-3 százalékra teszik, míg Afrika, India és Dél-Ázsia egyes részein akár 2 százalékos visszaesés is prognosztizálnak.
Lamoine hangsúlyozta, a korábbi megközelítés hibája az volt, hogy figyelmen kívül hagyta a kis ágazatokat és nem feltételezett összefüggést a szektorok között. Emellett a korábbi modellek lineáris hatást feltételeztek, ez azonban csak korlátozott - és ismeretlen - ideig lesz igaz. Véleménye szerint a legfontosabb költségekre kell összpontosítani a rövidtávú felmelegedésnél, amiket inkább a szegény országok és a környezet fog elszenvedni, sem mint a gazdagok.
Bob Ward, a Londoni Közgazdasági Egyetem szakértője szerint az új megközelítés esetében is elkövették ugyanazt a hibát, mint a réginél, azt feltételezik, hogy a jövőbeli felmelegedés ugyanolyan hatással lesz a gazdaságokra, mint a múltbeliek, figyelmen kívül hagyva a katasztrofális hatások lehetőségét. Lamoine szerint először a gazdasági költségeket kell jobban modellezni, majd ezt követően hozzá lehet adni a katasztrofális hatásokat is a modellekhez.