SG.hu·
Olvad Nyugat-Szibéria
Nyugat-Szibéria egy hatalmas területén példátlan olvadás zajlik, ami drámai mértékben felgyorsíthatja a globális felmelegedést.
Az orosz térségből nemrég visszatért tudósok beszámolója szerint a világ legnagyobb fagyott tőzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni. Az egymillió négyzetkilométer területű mocsár 11 000 évvel ezelőtt alakult ki, azóta ez az első olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedő fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írja a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszki Állami Egyetem botanikusa nevéhez fűződik.
Kirpotyin a kialakuló helyzetet egy ökológiai földcsuszamlásként jellemezte, ami szerinte visszafordíthatatlan és egyértelműen az éghajlati felmelegedéssel áll összefüggésben. Az olvadás a teljes félsarkvidéki nyugat-szibériai területen észlelhető, a folyamat az elmúlt 3-4 évben vette kezdetét. Az éghajlat tudósok aggodalommal fogadták a felfedezést és felhívták a figyelmet, hogy a jövő globális hőmérséklet előrejelzéseit valószínűleg felül kell majd vizsgálni.
A brit Guardian napilap által megszólaltatott tudós, David Vinter, a Kelet-Angliai Egyetem Éghajlatkutató Egységének vezetője szerint ide vezethet, ha elkezdünk játszadozni az ökorendszerekkel, mivel nincs semmiféle vészfékünk, amit meglehetne rántani a folyamat megállítása érdekében. A fagyott altalajt nem lehet visszahelyezni, ha egyszer már felolvadt, a terület metánkibocsátása pedig jelentős mértékben hozzájárulhat a közvetlen emberi tevékenységnek köszönhető károsanyag-kibocsátáshoz, ezáltal a felmelegedéshez.
Ezt 2001-ben az utolsó átfogó jelentésben egy kormányközi bizottság 1,4-5,8 Celsius-fok közé becsülte 2100-ig. Ezekhez az adatokhoz azonban csak az ismert üvegház-gázok kibocsátást vették számításba, Vinter szerint el sem tudjuk képzelni, mennyivel járulhatnak hozzá az egyensúlyukból kibillentett ökorendszerek az éghajlatváltozáshoz.
Az orosz térségből nemrég visszatért tudósok beszámolója szerint a világ legnagyobb fagyott tőzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni. Az egymillió négyzetkilométer területű mocsár 11 000 évvel ezelőtt alakult ki, azóta ez az első olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedő fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írja a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszki Állami Egyetem botanikusa nevéhez fűződik.
Kirpotyin a kialakuló helyzetet egy ökológiai földcsuszamlásként jellemezte, ami szerinte visszafordíthatatlan és egyértelműen az éghajlati felmelegedéssel áll összefüggésben. Az olvadás a teljes félsarkvidéki nyugat-szibériai területen észlelhető, a folyamat az elmúlt 3-4 évben vette kezdetét. Az éghajlat tudósok aggodalommal fogadták a felfedezést és felhívták a figyelmet, hogy a jövő globális hőmérséklet előrejelzéseit valószínűleg felül kell majd vizsgálni.
A brit Guardian napilap által megszólaltatott tudós, David Vinter, a Kelet-Angliai Egyetem Éghajlatkutató Egységének vezetője szerint ide vezethet, ha elkezdünk játszadozni az ökorendszerekkel, mivel nincs semmiféle vészfékünk, amit meglehetne rántani a folyamat megállítása érdekében. A fagyott altalajt nem lehet visszahelyezni, ha egyszer már felolvadt, a terület metánkibocsátása pedig jelentős mértékben hozzájárulhat a közvetlen emberi tevékenységnek köszönhető károsanyag-kibocsátáshoz, ezáltal a felmelegedéshez.
Ezt 2001-ben az utolsó átfogó jelentésben egy kormányközi bizottság 1,4-5,8 Celsius-fok közé becsülte 2100-ig. Ezekhez az adatokhoz azonban csak az ismert üvegház-gázok kibocsátást vették számításba, Vinter szerint el sem tudjuk képzelni, mennyivel járulhatnak hozzá az egyensúlyukból kibillentett ökorendszerek az éghajlatváltozáshoz.