SG.hu·

Kékebb lesz a Föld

Húsz éven belül nyaranta nyílt tengerré válik az északi sarkvidék jégtakarója, állítja egy kutatócsoport, melynek tagjai három hónapot töltöttek az Északi-sarkon. A szakértők szerint a jégtakaró zsugorodása az elkövetkező évtizedben zajlik le.

A Pen Hadow vezette Catlin Arctic Survey a jég vastagságát mérte, miközben bebarangolta a Jeges-tengerhez tartozó Beaufort-tenger északi részét. Eredményeik azt mutatják, hogy a területet borító jégtáblák nagy része friss, úgynevezett egyéves jég, átlagos vastagsága mindössze 1,8 méter, ami a jövő nyáron elolvad. A területet korábban vastagabb, többéves jég jellemezte, ami nem olvadt ilyen gyorsan.

"Most, hogy nagyobb területet tesz ki az egyéves jég, egyértelműen sebezhetőbbé válik" - mondta Peter Wadhams professzor, a Cambridge Egyetem Sarkvidéki Óceánfizikai Csoportjának tagja. "Egyre valószínűbb, hogy ez a terület nyaranta nyílt vízzé változik, közelebb hozva azt az időt, amikor a teljes nyári tengeri jég eltűnik." Wadhams szerint a Catlin Arctic Survey adatai egyértelműen alátámasztják azt az új nézetet, ami az Északi-sark 20 éven belüli jégmentessé válását jövendöli, hozzátéve, hogy a jégtakaró zsugorodása nagyrészt az elkövetkező 10 évben fog bekövetkezni.


Martin Sommerkorn a WWF képviseletében elmondta, hogy a Jeges-tenger központi szerepet tölt be a Föld éghajlati rendszerében, a jégtakaró eltűnése nem csupán a vízszint emelkedését eredményezi, de a napsugarakat visszaverő vakító fehér jég mélykék vízzé való átalakulása hozzájárul majd a felmelegedés gyorsulásához is. "A Jeges-tenger ilyen mérvű jégtakaró vesztesége komoly éghajlatbeli változásokat fog eredményezni, aminek jóval távolabbi területekre is hatásai lesznek " - mondta. "A folyamat a világ népességének egynegyedét érintő áradásokhoz vezethet, jelentősen növeli az üvegházgáz kibocsátást és szélsőséges változásokat hozhat az időjárásban"

Vannak, akik örülnek a globális felmelegedés fenti eredményének, a csökkenő jégtakaró ugyanis új hajózási útvonalakat nyithat meg, sokan számítanak az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Északnyugati-átjáró rendszeresen hajózhatóvá válására. A változások hatására az űrből nézve a Föld még kékebbnek fog látszani.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Loverman2009. 10. 28.. 03:42||#166
teljesen igazad van, én is így gondolom
NatGeo rulz :)
Persze itt vannak okostónik akik szerint ott valótlan hülyeségeket állítanak...
© Loverman2009. 10. 28.. 03:36||#165
talán nem autók kipufogócsövénél kellene mélyeket lélegezni ;) ennél nagyobb szûklátókörûséget, mint "én így gondolom, a többi nem számít, nem érdekel", vajon lehet találni? ;)
de azért "A szûklátókörûektõl, a begyöpösödött alakoktól ments meg Uram minket!"
© KillerBee2009. 10. 21.. 21:38||#164
A mûsorban elhangzottak lényegét leírtam neked magyarul, a linket azok kedvéért tettem be, akik esetleg megértik a német szöveget.
© Balazs152009. 10. 21.. 16:22||#163
"Vannak, akik örülnek a globális felmelegedés fenti eredményének"
ezen kicsit felbasztam magam...csak a pénz bazmeg semmi más...ennek a világnak már ugyis mind1...de a pánz az legyen csak élet nem lesz...grat XD
© Molnibalage2009. 10. 21.. 10:37||#162
Németül sajnos nem tudok.<#zavart1>
© KillerBee2009. 10. 20.. 23:35||#161
Nem kell ebbe bevonni a PFC-t, a sima kapcsolóüzemû táp is ezt csinálja, a PFC csak a fázismenetet javítja egy újabb boost konverter beiktatásával.

A smart grid sem tud segíteni olyankor, amikor nagyobb területen nem süt a nap és nincs olyan cella, amely a máshol kiesett teljesítményt pótolhatja. Ekkor van az, amit Molnibalage írt, hogy bizony csúcserõmûvekkel le kell fedni az egész napelemes kapacitást.
© KillerBee2009. 10. 20.. 23:29||#160
Alaposan én sem olvastam át, csak azt szûrtem le belõle, hogy mire legyártanákl az összes szükséges napelemet, a legkorábban gyártottak elhasználódása miatt újra kellene kezdeni a gyártást, aminek így soha nem lenne vége, folyamatosan lekötve az erõforrásokat.
© KillerBee2009. 10. 20.. 23:26||#159
Megkerestem az adást a WDR honlapján, itt van:

http://www.wdr.de/themen/global/webmedia/webtv/getwebtv.phtml?ref=70069

Az Energiebilanz einer Solarzelle c. részt kell nézni. A mûsorban nincs szó az akkukról, szerintem a visszatáplálásos módszerrel számoltak, amihez nem kell akku.

A mûsor egy másik részében arról beszél a rendszer egyik bírálója, hogy a 2000 és 2008 között Németországban telepített napelemes rendszerek után az energiaszolgáltatóknak (vagyis rajtuk keresztül a fogyasztóknak) 35 milliárd eurót kell fizetniök a visszatáplált áram magas ára miatt (amit 20 évre garantálnak). És akkor még egy szót sem szóltunk a telepítéshez adott támogatásokról.

Az itt olvasható cikkbõl az derül ki, hogy egy új, 3200 MW elektromos teljesítményû atomerõmû 8 millárd euróba kerülne. Na, szerintem jobban jártak volna a németek, ha a 35 milliárdból építenek 4 atomerõmûvet.
© Molnibalage2009. 10. 20.. 13:08||#158
És ennek az plusz smart gridnek az ára is benne van? Mert ez nem számítógép méretben kell, tehát nem két fillér. Van MW-os teljesíményben is ilyen?

A probléma nem csak a rögzítés. Egy papírlapot is le tudok rögízteni egy betonalapra. Az szél által keltett erõk viszont darabokta tépik a papírt, a rögzítési ponton meg ott figyel a rögzítés körül az ami a papírból maradt.

Nagy szélnél a napelemet is talán megrepeszthet a szél, ha szerencsétlen módon gerjeszti a táblát a leváló örvény. Tehát magának a táblának is barmi szilárdnak és mevernek is kell lennie, mert tudtommal a mechanikai deformáció nagyon hazavágja a napelem teljesítményét. (Asszem Netgeon láttam errõl valamit, mikor egy ûrben levõ napelemtábla kihajtogatásánál említették ez.)
Az ismeretlen számomra a napelemtábla vastagsága, anyagmutatói és, hogy milyen alapra van feltéve. Saját maga adja a merevségét, vagy valamire fel van -e csavarozva ,stb.

Az a baj ezekkel a megújolókkal, hogy túl sok véletlenszerû környezeti hatástól függenek és gyártani sem olcsó õket és a gyártás sem környezetbarát. A szélerõ kompozit lapátai finoman szólva nem környezetbarátok és kurva drágák is.

Az atom meg szó szerint atomstabil, bõdületes teljesíménysûrûsége van, a nyersurán árára eléggé érzéketlen és építés után 0 CO2 emissziós.
© kvp2009. 10. 20.. 12:27||#157
"Mert, ha mindig akkor termel sok áramot, amikor igazából nem kell (akkisval is számolták vagy mással az y hónapot?), akkor az idõ hosszabb és az áramhálózatot és a termelõi infrasruktúrát ugyanúgy ki kell építeni a csúcsterhelésre."

Erre talaltak ki a smart grid-et. Minden aramforrast egy elosztott iranyito-tarolo rendszerhez kotunk es ez kepes kiegyenliteni az ingadozasokat. Ilyen elven mukodnek a szamitogepek aktiv pfc-s kapcsolouzemu tapjai. Ott masodpercenkent sok ezerszer kapcsol ki es be a vezerlo tranzisztor, de a kondenzatoroknak koszonhetoen a tap kimenete teljesen sima egyenaramnak tunik. Egy hasonlo megoldast a halozati valtoraramnal is lehet alkalmazni, csak bonyolultabb lesz a vezerles.

"több száz km2-es területen csak egyszer legyen jégesõ és a kár csak picit lesz nagy. Vagy nagy szél. Hibába elfogadható a napelem ára, ha olyan alapzás kell neki, meg egyéb dolgok, hogy 130-as vagy erõsebb szélnél ne szálljon el az egész."

Jo alaposan le kell rogziteni valamilyen nagy, kemeny es nehez felulethez, pl. egy tetohoz. Ha a hazak tetejet nem viszi el a szel, akkor a napelemet sem fogja. A szilicium oxid meg alapbol eleg kemeny, a napelemek csak a hordozoreteg vekonysaga miatt tornek. Egyebkent erdemes lenne nagy paneles napelemeket gyartani, azok olcsobban kijonnenek, mint a mai sok kis darabbol osszerakott peldanyok. Csak egy uj gyar kell hozza, amire mostanaban nem akarnak penzt aldozni.

ps:
Mindezek mellett tovabbra is csak az atomenergia kepes minket hosszu tavon energiaval ellatni, legfokeppen a fuzios, de amig az nincs addig eleg lenne a fisszios is.