SG.hu·

Új üvegházhatású gázt azonosítottak a légkörben

Új üvegházhatású gázt azonosítottak a légkörben
Az ember által előállított perfluortributilamin egyetlen molekulája azonos a hatást gyakorol a klímára mint 7100 szén-dioxid-molekula.

Új, hosszú életű, konszolidált üvegházhatású gázt (LLGHG) azonosítottak a légkörben a Torontói Egyetem kémiai tanszékének kutatói: a perfluortributilamin (PFTBA) az, amely a legnagyobb hatással van a globális felmelegedésre a légkörbe jutó eddig ismert üvegházhatású gázok közül. A PFTBA nem a természetben keletkezik, az ember állítja elő, és a 20. század közepe óta használják elektromos berendezésekben. Jelenleg főként elektronikus teszteléshez használt folyadékokban, valamit hőátviteli anyagként alkalmazzák. Nincs olyan ismert folyamat, amely megsemmisítené vagy eltávolítaná a Föld légkörének alsó rétegéből, ezért nagyon hosszú életű, valószínűleg több száz évig fejti ki hatását, és csak a légkör felső részében semmisül meg - írja a ScienceDaily.

A különböző gázok eltérő mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, mivel a sugárzást különböző hullámhosszúságon nyelik el. A globális felmelegedési potenciált (GWP - Global Warming Potential) különböző gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják, hogy összehasonlítsák ezen gázoknak az éghajlatra gyakorolt halmozott hatását egy meghatározott idő intervallumban (általában 100 év). Értékét azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg, mivel ez a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely hozzájárul az ember által okozott globális felmelegedéshez - magyarázta Cora Young, a kanadai kutatócsoport tagja.

Mivel a PFTBA különösen hosszú ideig él a légkörben, ezért nagyon magas a sugárzás-elnyelő hatásfoka, ebből adódóan nagyon magas a globális felmelegedési potenciálja. 100 éves időszakra kalkulálva a PFTBA egyetlen molekulája azonos a hatást gyakorol a klímára mint 7100 szén-dioxid-molekula - tette hozzá Angela Hong a kutatócsoport másik tagja.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© echo2013. 12. 12.. 18:08||#5
Sokkal késõbb értjük meg a dolgok hatásait, mint ahogy már elõállítjuk azokat. Pont ez a veszély a génkezelt dolgokkal is. Most nem látunk semmit gondot, de lehet 20 év múlva mire annyira erõsek lesznek a hatások, hogy észrevegyük már nagyobb lesz a probléma, hogy simán visszaforíthatnánk. már alkalmazkodni lehet csak a megváltozott helyzethez.
© ostoros2013. 12. 12.. 00:07||#4
Sajnos ez a cikk csak valami origós átvétele. Ha valaki fellapozza a Wikipediát,akkor rájön, hogy vannak nagyobb üvegházhatású gázok, mint például a kén-hexafluorid, ami a szén-dioxid hatásának 22 800 -szorosa, száz év alatt.
http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas
© ostoros2013. 12. 11.. 23:51||#3
Na az elõzõt jól benéztem, tárgytalan az egész.
© gforce92013. 12. 11.. 19:36||#2
Hát igen, sokmindent leír a cikk csak épp azt nem, hogy mennyi van belõle a légkörben, mondjuk a co2-höz viszonyítva. Így viszont nem túl informatív.

Lehet van olyan molekula, mondjuk a dinitrogéntitánclorid23 ami 45milliószor nagyobb üvegházhatást okoz mint a CO2 csak épp a légkörben összesen 10db ilyen molekula van :)
© lapaleves2013. 12. 11.. 19:32||#1
abból, hogy csak most találták meg, gondolom valami elképzelhetetlenül rettenetes mennyiség van belõle, legalább 2-3 kövérgáznyi co2-nek megfelelõ vagy ilyesmi.
+1