SG.hu·

Bizonyított a meditáció jótékony hatása

Ausztrál kutatók és tibeti buddhista szerzetesek közös tanulmánya szerint a meditáció szó szerint képes megváltoztatni azt, ahogy a világot látjuk.

Olivia Carter és Jack Pettigrew professzor, a Queenslandi Egyetem munkatársai, valamint az amerikai Berkeley Egyetem kutatói arra is bizonyítékokat találtak, hogy a szerzetesek a meditáció során kifejlesztett képességei erős befolyással vannak a figyelemre és a tudatra. Őszentsége a Dalai Láma támogatásával 76 szerzetes vett részt a kutatásban. A Current Biology magazinban közzétett tanulmány célja betekintést nyerni hogyan szabályozza az agy a vizuális érzékelést.


Képek alapján figyelték az agyműködést
A kutatás azt hivatott megvizsgálni, hogy bizonyos típusú tanult meditatív gyakorlatok képesek-e befolyásolni a vizuális észlelés egy tudatos élményét, a binokuláris versengést, ami akkor jön létre, ha szemeink elé két különböző, vagy egy kétértelmű képet tartunk. Utóbbinak klasszikus példája, amikor egy fehér háttéren két egymással szemben álló arcprofil látható, ami egyben egy fehér vázát is létrehoz a háttérben. "Az emberi észlelés számára általában a két kép váltakozik, azonban az egyik meditációs típus esetében a szerzetesek az egyik kép észlelési dominanciájáról számoltak be" - mondta Carter.

A kutatók a szerzetesek közreműködésével két meditáció típusnál tesztelték le a vizuális versengés élményét. Az egyik ilyen a részvétorientált meditáció volt. Ez a szenvedésről való elmélkedés, amit a szeretetteljes jóindulat kisugárzásával kombinálnak, a másik pedig az úgynevezett egypontos meditáció, ami a figyelmet egyetlen tárgyra összpontosítja, ez állítólag az elme stabilitásához és tisztaságához vezet el.

A kutatók olyan képeket mutattak a szerzeteseknek, melyeket pozitívan és negatívan is fel lehet fogni, előbbi az agy bal oldalát, utóbbi a jobb oldalt stimulálja. Pettigrew egy korábbi tanulmányában már kimutatta, hogy a meditációban jártas személyek bal agyféltekéje rendkívül aktív. Míg a részvét meditációt gyakorló szerzetesek között nem volt észlelhető változás a vizuális átkapcsolás arányában, az egypontos meditációt végző szerzeteseknél jelentős emelkedést tapasztaltak az érzékelési dominencia időtartamaiban a versengés során.

A szerzetesek pozitívan értelmezték a képet, melyeknél a gyakorlott meditálók egész sokáig el tudtak időzni. Míg egy átlagember 2 perc után átkapcsol a pozitívról a negatív képre, azok a szerzetesek, akik már közel 20 éve gyakorolják a meditálást, több mint 10 percig képesek voltak elidőzni a "boldog" képen. A szerzetesek mindegyikének legalább 5 év meditációs gyakorlata van, de akadtak olyanok is, akik már több mint 50 éves múltra tekinthettek vissza.

Pettigrew szerint a kutatás eredményei összekötik a meditációt a hagyományos agytudományi gyakorlatokkal és alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a meditáció hasznos lehet érzékeink befolyásolásánál, például a fájdalomcsillapításnál.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Caro2005. 06. 18.. 08:39||#92
Nem forradalmár. Szabadságharcos. Különbség!
© dez2005. 06. 15.. 18:09||#91
Õõõ, halála után az igazát? 😊 Forradalmárkodás? 😊 Nem kell ennyire felnagyítani. Nem igazán az számít, hogy mások mit gondolnak errõl, hanem hogy az illetõ személy nem csak megy a tömeg után, hanem olyan életet él, aminek több értelmét látja. Azért ez nem olyan ritka, csak esetleg nem ez az általános. És az az érdekes, hogy ez még produktívabb is lehet, és tartalmasabb.
© Caro2005. 06. 15.. 15:17||#90
Akkor jól gondolod 😉
Mindig lesz aki ellenáll!
És idõvel mindig el is fogják ismerni az igazát!(Ez persze könnyen lehet, hogy már a halála után lesz)
© dez2005. 06. 15.. 00:58||#89
Na igen, nem nagyon lehet összeegyeztetni az önként vállalt hiperaktivitást, érzékek eltompítását, stb. stb. ezek ellentétével. 😊 De néhány dolog, amit a nyugati ember csinál, az nem a saját érdekében történik (pl. önzõ fõnök alkalmazottja, "ideális fogyasztó", aki azt is megveszi, amire nincs is szüksége, stb.), illetve nem túl jó, és/vagy csak rövid távon pozitív mérlegû megoldások alkalmazása, erõltetése, stb. De, nincs az senkinek elõírva, hogy ne próbáljon kitörni ebbõl (a saját érdekében)... (Persze mindíg megvan a kifogás, hogy pl. nincs rá idõ. De ez inkább a lustaság, alulinformáltság, gyengeség keverékébõl (ezek persze egymást is erõsítik) fakadó tévhit.)

De én nem gondolnám, hogy eleve lehetetlen a világ nyugati felén olyan életet élni, ami produkív, de ugyanakkor nem hal bele az ember pár év alatt... Beilleszhetõ a meditáció/relaxáció is ebbe, sõt, nagy segítség hozzá. És nem is annyira ritka. Szal van választási lehetõség.

(Bár pl. gyakori, hogy meg kell az embernek égetnie a kezét 1x-2x, hogy komolyabban vegye ezeket a dolgokat.)
© dez2005. 06. 15.. 00:27||#88
Jé. Azt tudtam, hogy ezek régen elválaszthatatlanok voltak. De azt hittem, az utbbi idõben (utóbbi néhányszáz évben 😊 ) ezt a részét már elhanyagolták. Jó hallani, hogy nem. (Egyébként, ha mélyebbre mennél, azért tapasztalnál érdekes dolgokat. 😉 )
© NEXUS62005. 06. 14.. 23:04||#87
Kicsit félreértettél, asszem.

Azt akartam írni, hogy nincs tudományos (az európai kultúrába tökéletesen illeszkedõ) rendszer, ami nyugaton elfogadható és elfogadott volna.
Tudom, hogy voltak kutatások, erõfeszítések ilyenek kialakítására, vagy keleti rendszerek átvételére, de ezek nem terjedtek el.

Valamint következõkre is gondoltam, mi a meditáció pontosan, és mi a koncentráció, vagy vizualizáció? Egy jógakönyvben tök jól meg voltak ezek fogalmazva.
Ezek az agynak olyan képességei mint a kéznek a fogás, és a dobás, vagy a belégzés és kifúvás, egy aktív és egy passzív képesség.
A meditáció a befogadás, a koncentráció (vizualizáció) a cselekvés. Egyiknek sincs értelme a másik nélkül.
A végeredmény pedig a belsõ valónk tudatosítása, ahogy a meditáció, és koncentráció segítségével, mint belsõ lépésekkel haladunk egy szellemi úton.
A tudatosítás, a figyelem, amikor olyan dolgokat látunk meg (tudatunkkal megvilágítunk), amiket eddig nem tartottunk fontosaknak, vagy amiket eddig szellemi gyengeségünkben figyelmünkkel megragadni nem tudtunk. A dolgokat tudatunkkal megvilágítjuk, mi befogadjuk a látottakat és ezáltal "megvilágosodunk".

Eközben fontos a spontaneitás megõrzése, hogy ne legyen az egészbõl szellemi bodybuilding.
Sajnos a nyugati kultúra a tudatossággal szembe állítja a spontaneitást.
Ez baj, mert erre hívtkozva szabadjára engedjük a külsõ ingerek, a média, a szórakozás által sajnos elég csak egyoldalúan felkorbácsolt ösztöneinket.
Úgy gondoljuk ez szabadság, ami a tudatosság elutasítását is jelenti.
Nem pedig az amikor megadatik a választás valódi magunk, és a tömegkultúra által eltorzított egónk között.

Valami ilyesmik voltak a jóga könyvekben.
😉
© Caro2005. 06. 14.. 20:03||#86
Béke veled testvér!... 😊
© tmpx2005. 06. 14.. 16:56||#85
Hát lányok, fiúk!
Az a helyzet, szerintem nem kell tudományos bizonyíték arról, hogy a meditáció pozitív hatású... Ezt szerintem eddig is mindenki tudta.
Bár lehet, hogy csak én vagyok eléggé naív. A lényeg úgyis a boldogság, azt meg mindenki úgy éri el, ahogy a szájíze diktálja.
Sok sikert az élethez skacok!
© SirLord2005. 06. 14.. 12:45||#84
nem éppen, csak olvastam amiket irtál, és nem voltam álmos😄DD
© LowEnd2005. 06. 14.. 11:33||#83
Jajdejó topic...
Sokáig (mindmáig) küzdõsportoltam (hogyy mit, az most mindegy), a tréningek része a meditáció is

Én ugyan meterialista vagyok, <#nezze>, de hiszek abban, ha megmondod az agyadnak, és a testednek, mit akarsz, segít abban hogy elérd azt.

Nevetni fogtok, még darts dobálás közben is bejön... (ha csak úgy dobálsz ellenben az "ellazulsz - alfa - még eldobás elõtt tudod hova megy)

A küzdõsportokról nem is szólva... meditálás után olyan küzdeni, mintha nem is te lennél, csak nézed a robotpilótát, hogyan reagál sokkal gyorsabban és természetesebben mint ahogy te tudnál - egyébként