Colin Pillinger felkérte az amerikai űrhivatalt egy Beagle egység szállítására 2009-ben induló Mars Science Laboratory szondájukon. Pillinger professzor elmondta, amint lehetséges szeretne egy újabb Beagle műszercsomagot eljuttatni a vörös bolygóra.

"Múlt héten írtunk a NASA-nak, megkérdezve, hogy nem szeretnének-e egy Beagle egységgel ellátni az MSL-t, amit egy érdekes helyen lerakhatnának" - mondta. A Mars Science Laboratoryt arra tervezték, hogy kikövezze az utat egy minta visszajuttató expedíció számára. Az MSL rendelkezik egy "okos" marsjáróval, melyet egy "égidaru" segítségével bocsátanak le a felszínre. A jármű legalább egy marsi esztendeig fog működni biológiai kutatásokat végezve, valamint kibővíti a jelenlegi felszínen dolgozó egységek geológiai munkáját.


Colin Pillinger, a balszerencsés Beagle szonda atyja
Pillinger professzor, a balvégzetű Beagle 2 vezető tudósa az Űrkutatási Bizottság (Cospar) párizsi tudományos gyűlése előtt egy újabb expedíció felküldésének fontosságát bizonygatta. "Ha mintát akarunk eljuttatni a Marsról a Földre, akkor úgy vélem előtte alaposan át kell tanulmányozni, hogy biztosak legyünk benne, mindent megtettünk a legjobb minták visszajuttatása érdekében" - mondta. A Beagle 2 atyja a jövő Mars kutatását megvitató ülésen szólalt fel, hozzátéve, hogy véleménye szerint elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy volt-e valaha is élet a bolygón mielőtt emberi küldetéseket küldenének felkutatására. "Ha embert küldünk oda, akkor óhatatlanul eljuttatjuk a Föld mikrobiológiáját is naprendszerbeli szomszédunkra, ami onnantól kezdve már soha nem lesz a régi" - magyarázta.

Steve Squyres professzor - az amerikai marsjárók tudományos műszereinek főfelügyelője, és egyben a bizottság tagja - kifejezte abbéli reményét, hogy a NASA robot felderítőinek sikere lezárta a leszállóegységek mobilitásának fontosságáról zajló vitákat. Pillinger professzor azonban azzal érvelt, hogy a Beagle-nek olyan egyedülálló képességei vannak, melyek hiányoznak más tudományos eszközökből, egészen pontosan az, hogy a Mars talaja alá ássanak.

"Ha valaki azt állítja, hogy a Beagle helyhez kötött, akkor azzal kész vagyok azonnal vitába szállni. Mi nem kereszt­ben ha­lad­tunk volna, hanem le­fe­lé, ami sze­rin­tem fel­de­rí­té­si szem­pont­ból na­gyon fon­tos té­nyező" - han­goz­tat­ta Pillinger pro­fesszor a "vakondra", egy ásó műszerre utal­va, me­lyet fel­szín alatti ta­laj­min­ták vé­te­le­zé­sé­re ter­vez­tek. Az Open University tu­dó­sa ki­tért azokra a té­nye­zők­re is, amik az el­ső le­szál­lási kí­sér­le­tet meg­hiúsít­hat­ták. "Nem tud­juk mi rom­lott el. Lehet hogy va­la­mi olyan ap­ró­ság, mint egy egy­sze­rű el­len­ál­lás egy kom­mu­ni­ká­ciós lánc­ban" - mondta. "A leg­va­ló­színűbb hogy a boly­gó légköre vékonyabb volt a vártnál."

Az Európai Űrhivatal eközben egy saját, ExoMars névre keresztelt leszállóegységet tervez az élet maradványainak felkutatására, ami valószínűleg szintén 2009-ben indul.