SG.hu·

1600 hibával indult utolsó útjára a Columbia

A NASA annak tudatában indította útnak a Columbia űrsiklót, hogy az több mint 1600 potenciálisan végzetes technikai hibát hordozott, derül ki a baleset nyomozati anyagából.

A felfedezés új bizonyítékokkal szolgál a NASA túlzott kockázatvállalására, felfedve hogyan játszott rendszeresen az űrhivatal a katasztrófa veszélyével, ahelyett, hogy kijavították volna a hibákat. Mindez meghiúsíthatja a NASA reményeit, hogy jövő januártól újra szolgálatba állíthatják a megmaradt három űrsiklót, mindemellett pedig dollármilliós javítási költségeket vetít előre.

A Columbia balesetét vizsgáló bizottság, egy független 13 tagú testület végső jelentését írja a február 1-i katasztrófáról. Várhatóan felszólítják a NASA-t, hogy vizsgálják felül azokat az "előírást felfüggesztő rendelkezések" ezreit, melyek lehetővé tették az űrsiklók repülését az ismert, döntő többségében kis hiányosságok megléte mellett. A már lerágott csontnak mondható technikai hibák mellett a bizottság kritikus hiányosságokat talált a NASA vezetői kultúrájában.

A "felfüggesztő" rendszer különleges problémának tűnik; a mérnökök javasolhatják egy bizonyos alapvető kockázat elfogadását, ezáltal engedélyezhetik az űrsikló repülését a hiba tudatában, különösen akkor, ha annak kijavítása hosszas átalakítással járna. A felfüggesztő rendelkezések elfedhetnek kisebb vagy súlyosabb hiányosságokat is. Ha egy mérnök képtelen kinyomozni egy alkatrész tételszámát, ahogy a NASA szabályzata megköveteli, akkor az előírás felfüggesztésével kell élni, bár ez nem is vet fel biztonsági kérdést. Azonban a felfüggesztések akkor is életbe léphetnek, ha az üzemanyagtartállyal vagy a hajtóművekkel kapcsolatban merül fel valami hiányosság.

A Florida Today napilap által megszerzett belső NASA dokumentumokból kitűnik, hogy 5800 felfüggesztés volt engedélyezve a Columbia számára január 16-án, a kilövése napján. Ebből 1672 kritikus részeket érintett, olyanokat melyeknek végzetes következményei lehettek volna, amiben benne foglaltatott 652 felfüggesztés magára az űrsiklóra, 312 a főhajtóművekre és 163 a külső üzemanyagtartályra.

"Nincs módszeres törekvés arra, hogy megkíséreljenek eljárni mindabban a hatalmas mennyiségű felfüggesztő rendelkezésben amit kiadtak" - mondta Sally Ride, a vizsgáló bizottság tagja, egykori űrhajós, aki már az 1986-os Challenger vizsgálatban is közreműködött. A kilövés után nem sokkal felrobbanó űrsikló 829 úgynevezett "1. fokozatú" felfüggesztett rendelkezéssel a háta mögött indult útnak, beleértve a gyorsító rakéta gumi szigetelésével kapcsolatos hibát is, ami - mint korábban kiderült - a Challenger katasztrófáját okozta.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© [NST]Cifu2003. 06. 28.. 02:15||#29
1.: Nem azt mondtam, hogy most rögtön azonnal váltsa le az Ariane-5 a Szojuz-t, hanem azt, hogy technológilag sokkal fejlettebb :D

2.: Igazad van, valamiért 50/20 tonna volt bennem, a rák tudja miért :)

3.: A MAKS-OS az egyik kedvencem (a lelõtt Venture Star után), nagyon okos, elõremutató tervezés, reméljük megvalósul...
© [NST]Cifu2003. 06. 26.. 17:25||#27
Pardon, az ISS moduloknál most jut eszembe a fõ probléma, hogy hiába viszi fel egy Proton, ha 1x nincs ami pontosan a helyére vigye. Ehhh... Ilyenkor kellenének azok az utility robot-mûholdak, amikrõl már a 70-es években készültek tervek a NASA-nal...
© [NST]Cifu2003. 06. 26.. 17:22||#26
1.: Az R-7 család is megbizhatattlan volt az elsõ idõkben (volt olyan alváltozata, amely EGYETLEN sikeres fellövést sem ért meg), az rossz hozzáállás, hogy azért nem cseréljük le, mert ez már bevált. Az Ariane-5 is ilyen megbízható lehet, ha sikerül kinõnie a gyermekbetegségeit, amihez kell egy-két év (az Ariane-4-nek is kellet egy kis idõ, amíg valóban kiforrot lett).

2.: Az STS-t gazdaságosság terén nem érdemes összehasonlítani a Szojuz-zal, mivel a Szojuz az ûrbe csupán 2-2,5 tonna hasznos terhet vihet a személyetet is beleszámítva, vissza pedig alig egy tonnát hozhat, míg az STS akár 50 tonnát vihet fel, és 20 tonnát vissza is tud hozni a földre. Ha így nézzük, akkor 20 Szojuz érhetne fel egyetlen STS misszióval (20x30(?) millió vs. ~400 millió, na melyik a gazdaságosabb? :)) ...

A MAKS elméletileg a Szojuz leváltására készül, és a költségei igen alacsonyak lesznek, egy kimutatás szerint egy MAKS-OS évi három indítással inditásonként alig 10 millióba kerülne! Amúgy a MAKS-OS és az OSP egy kategóriába esik szvsz.

3.: Az ISS modulokat elméletileg felviheti Proton is, ha jól tudom. Az utánpótlást pedig vihetik a Progresz-ek és az ATV-k. Viszont amíg nincs se mentõhajó, se más ûrhajó a Szojuz-on kívûl, addig a legénység alacsony száma miatt nem végezhetõ igazi tudományos munka az ISS fedélzetén.
© [NST]Cifu2003. 06. 26.. 02:42||#23
Tessék?!?!

Az ûrrepülõgép visszalépés?!? Mond ezt most viccbõl mondod, mert annak jó nagy...

A Szojuz elavult technológia.

Gyakorlatilag a Szojuz hordozórakéta még mindig az R-7 hordozórakéta (50-es évek!!!) leszármazottja, fejlesztegetése, az, hogy viszonylag megbízható, ennek a hosszú életkornak tudható be. Már régen leváltották volna, ha nem tudnák olyan olcsóan elkészíteni/fellõni. Technológiai szinten az Ariane-5 vagy a Angara kegyetlenül veri a Szojuz hordozórakétát.

A Szojuz ûrhajó szintén elavult, gyakorlatilag 0%-osan újrafelhasználható, ergo hosszú távon nem gazdaságos. Ha esetleg ezt valaki megkérdõjelezi, akkor egyben magyarázza rögtön azt is meg, hogy akkor miért fejlesztik a MAKS-ot az oroszok még mindig?! Hiszen a MAKS is ûrrepülõ!!! Dehát az oroszok is visszalépnek a fejlõdésben, nem igaz? :)))

Ha a generációt így számoljuk, akkor az STS már a 6. vagy 7. generáció (figyelembe véve, hogy az STS-en belül már 3 ill. 4 nagymértékû átalakítás volt). Az elsõ generáció meg az X-20 volt...

Megjegyzem, hogy a Szojuz legénysége ugyanúgy elpusztul, hogy ha a hõpajzsot valami sérülés éri, nekik sincs semmi menekülési lehetõség!

Az ûrrepülõ katapultülését nagyon is érthetõ okokból vették ki. Ha mondjuk a pilóta+parancsnok katapultál, de a legénység többi tagja meghal, akkor a túlélõknek igen komoly lelki problémákkal kell szembenézniük. Ezen okok miatt nincs katapultülés az Osprey-eken sem. Etika, ha ez mond valamit. Nem etikus úgy elindulni, hogy csak egy részét lehet kimenteni a legénységnek (te hogy éreznéd magad egy utasszálítóban repülõgépben, ha csak a pilótának és az elsõ tisztnek lenne mentõernyõje, és õk egyszercsak megjellenek, megvonják a vállukat, hogy a cég csak nekik vett ernyõt, és kiugornak, te meg valószinüleg bent döglesz a gépben?)

Amúgy az STS rendszert aligha állithatják le. Az egész ISS partravetett hal nélküle. Amíg nincs OSP (olyan 2012), addig az STS-nek mennie kell.
© NEXUS62003. 06. 25.. 23:16||#21
GyK (gyengébbek kendvéért):
1. generáció Vosztok
1.5 generáció Voszhod
2. generáció Zond ûrhajó
3. generáció SZOJÚZ
3.5-4 SZOJÚZ M, /TM, STB.

Ponyjál?
© SirBubu2003. 06. 25.. 21:55||#20
valahogy így mehet ez a hibák 1 részével: vazz, ez gyanús, hogy HIBA. akár végzetes is lehet. de eddig is megvolt, X fellövés gond nélkül lezajlott, a fellövés ideje vészsen közeleg, nem érünk rá ilyesmikkel tökölni, miért pont most lenne gond? hagyjuk talán, jó lesz az még.
© SirBubu2003. 06. 25.. 21:51||#19
szerintem nagyságrendekkel több, mint 300.000 alkatrészbõl áll 1 ûrsikló. már amennyiben pl. 1 csavart is alkatrésznek tekintünk - és miért ne tennénk?
© NEXUS62003. 06. 25.. 21:08||#17
Biztonság szempontjából az ürrepülõgép visszalépés a hagyományos ûrhajókhoz képest.
Természetesen vitathatatlan az amerikai technológiai kultúra magas színvonala, de amíg egy Szojúz esetében szinte bármely repülési fázisban vannak egymást átfedõ mentõrendszerek, addig az ürrepülõgépnél pont a legkritikusabb szakaszoknál csak a jóistenre van bízva az emberek élete.
A Szojúz ráadásul a maga kategóriájában kb. a 3-4. generációt képviseli, ami valószínûleg önmagában egy kiforrott konstrukciót jelent, szemben az elsõ generációs ürrepülõgéppel. Elég megnézni a statisztikát: Szojúz 33 év 4 halott; Space shuttle: 21 év 14 halott. Ez még akkor is jobb eredmény ha a Szojúz csak 3 fõt szállíthat. Ja a Szojúznak az utóbbi 30 évben viszont nem volt ûrhajós vesztesége (mondjuk volt már olyan eset, hogy felrobbant az egész indító álvány 100-150 technikust megölve, a drága pénzért kiképzett ûrhajósok viszont megmenekültek. De hát más ország, más filozófia, más szempontok)
Egyébként a Columbia elsõ startjánál még meg volt a katapultálás lehetõsége is, igaz akkor csak a két pilóta repült vele. Ezt aztán humanitárius indokokra hívatkozva kivették, mondván ha nem tudják megmenteni az egész személyzetet akkor senkit sem mentenek meg (Ez az!!!: dögöljön meg a szomszéd lova is!) Pedig aztán egy hozzáértõ túlélõ pilóta esetleg azt is elmondhatná, hogy mi a fene okozta azt a katasztrófát, ezzel hozzájárulva a következõ repülések biztonságához, növelve a késõbb utazó emberek túlélési esélyeit. De hát más ország, más filozófia...
Mondjuk a Columbia esetében egy katapult ülés nem sokat ért volna.
© NEXUS62003. 06. 25.. 20:34||#16
Miért van az az egyre határozottabb érzésem, hogy az ürrepülõgép rendszernek az STS-107 volt az utolsó útja?


Halasztások a legközelebbi fellövésre: õsz > tél/december > január .
© Randal2003. 06. 25.. 12:50||#15
Mustaine: (Megadeth?pfujj)

azért az oroszok is csináltak sokmindent, csak mi arról nem tudunk, a NASA is, arról se tudunk.

Az oroszok meg naná hogy mindenkivel szövetkeznek, meg ûrturizmust csinálnka, mert nincs pénzük, kell nekik a zseton.

Amúgy te meg hagynád hogyha nagy nehezen felszenvedsz a világûrbe egy ûrállomást azt leszedják onnan? nekik eddig ez volt az egyetlen dolguk ami emlékeztette õket, hogy ott vagyunk.
Az amcsik meg jól elrepülgettek az ûrben.