SG.hu·

Először nyilatkozott a Columbia vizsgálóbizottsága

Az ABC News értesülései szerint a február 1-én Texas állam felett darabjaira szakadó Columbia űrsikló felett a kritikus pillanatokban a pilóták valószínűleg megpróbálták átvenni az irányítást.

Visszatéréskor az űrsiklókat normális esetben a fedélzeti számítógép vezérli. A repülés utolsó perceinek helyreállított telemetriai adatai azonban arról tanúskodnak, hogy az egyik pilóta, Rick Husband parancsnok vagy Willie McCool megpróbálkozott a robotpilóta kiiktatásával. Az egykori űrhajós Charles Bolton elmondása szerint az asztronautákat kiképzik az irányítás visszaszerzésére arra az esetre, ha az űrsikló "elkóborolna".

"Ha Rick látta a problémát, akkor valószínűleg megpróbálta átvenni az irányítást" - mondta Bolden.


A roncsok összeállítása már megkezdődött

Ha valóban ez történt, akkor ez volt az első eset, hogy egy pilóta valaha is megkísérelt egy ilyen megmozdulást a visszatérések során, illetve annyit jelent, hogy a fedélzeten lévő űrhajósok, ha csak másodpercekre is, tudatában voltak az iszonyatos veszélynek.

Csupán percekkel korábban a Columbia a hangsebesség hússzorosával vágott keresztül Kalifornia partvonalán. A vizsgáló bizottság most már biztos benne, hogy az állam közepén vált le az első roncs az űrsiklóról. Ekkor nyilvánvalóan sem a hét űrhajós, sem a földi irányítás nem tudta, hogy a gép darabjaira fog hullni. Ezidáig a vizsgálatok nem találtak roncsokat Texas nyugati részén. A roncsok útjának feltérképezését fényképek, videók és a Szövetségi Repülési Igazgatóság radar adatainak elemzésével végezték el.


A radarok adatai alapján a vizsgálat megállapította, hogy egy "meglehetõsen nagy" darab vált le a nevadai Caliente város közelében. Nagy számú U alakú panelt találtak a bal szárny bevezetõ élérõl. A hiányzó panelek nyilvánvalóan arról a részrõl származnak, ahol a szárny a törzshöz csatlakozik. Ez az a terület, melyrõl a vizsgálat úgy véli a plazma behatolt a szárnyba. A plazma nyilvánvalóan a bal szárnyat károsította, miközben a sikló jobb kanyarba bedõlve haladt. Amikor a Columbia megkezdte a bal oldal felé dõlést, a plazma is irányt változtatott. Behatolt a bal futóműhöz, elérve a hidraulikus vezetékeket és az érzékelõket. A vizsgálat szerint a plazma utat tört magának a bal kerék aknájának fedelén. Hogy mi tette lehetõvé a plazma beáramlását a bal szárnyba, azt továbbra sem tudják. Mindazonáltal úgy vélik, bármit tettek volna a pilóták, az űrsikló menthetetlen volt.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Deus Ex2003. 03. 17.. 22:40||#22
Morgen.

Talán elnézitek a félig-meddig konkurrencia irányába mutatoo linket.. tudjátok.. az ismeretterjesztés szent eszménye.. meg ilyenek.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030317columbia.html

További kellemest.
© Hun7eR2003. 03. 12.. 16:04||#21
Trendi újságírás ide vagy oda, a helyesírási hibák a hozzászólásokban voltak kedves "nicknevem".
© Deus Ex2003. 03. 11.. 11:02||#18
Igen.:-)
© Deus Ex2003. 03. 11.. 11:01||#17
Nem igaz, hogy semmit sem tettek, hiszen végeztek szimuláciookat. Finomítok: véleményem szerint nem a tõlük elvárható legnagyobb gondossággal jártak el.
© Deus Ex2003. 03. 11.. 10:58||#16
Jooreggelt.

A cikket visszaolvasva, olyan színezete van, mintha én biztosan tudnám, mi történt. Amit leírtam, azt az Aranysas márciusi számának idevágoo cikke alapján írtam le, de az egész hozzászólás evvel együtt sem több, mint merõ spekulácioo.
Tökéletesen igazad van a pongyola megfogalmazással kapcsolatban, tipikus példája ez annak, amikor valami újdonságot elnevezünk egy már ismert dolog alapján, és az újdonságot evvel együtt felruházzuk az ismert dolog minden tulajdonságával.
Jobban belegondolva a hõvédõ burkolat anyagáról csak szégyenlenivalóan keveset tudok, annyi rémlik, hogy különleges kerámia az anyaga, rendkívül joo hõszigetelõ, de a mechanikai sérülést rosszul viseli. Szintén rémlik egy ismeretterjesztó film, ahol egy néhány cm élhosszúságü, ebbõl az anyagból való kockát narancsvörös izzásig hevítették, majd pedig - a rossz hõvezetõképességet bemutatandó - néhány perc hûlés után a még mindíg sötét narancsban izzó kerámiát puszta kézzel megfogták és felemelték.
Azt én is hallottam, hogy nincs köztük két egyforma geometriai méretekkel bíró, de azért ezt erõs fenntartásokkal fogadom. Az rendben van, hogy többszörösen ívelt részek beburkolása valóban nagyszámú egyedi formájú burkolóelemet tesz szükségessé, de nem látom, miért kell egyedi elemeket készíteni a viszonylag sík szárnyak beborításához. Érdekes kérdéseket vetnek fel a futómûakna-fedelek is, foggalmam nincs, hogyan hozzák létre a megfelelõ szintû szigetelést.

Háát, arra én is nagyon kíváncsi vagyok, mi Imre véleménye az általam összehordottakkal kapcsolatban..

A személyzet mentésével kapcsolatban a következõ a problémám. Menteni vagy több Szujuzzal, vagy egy ûrsiklóval lehetett volna. A több Szojuz épp nem volt készen, a startelõkészítés fázisában álló ûrsikló felszállásáig pedig vagy másfél hoonapig kellett volna az ûrrepülõnek üzemképes állapotban maradnia. Nem csak a készletek szükös volta miatt kérdéses ez az idõ számomra, hanem azért is, mert senki sem látott még ürrepülõgépet egyfolytában másfél hoonapig mûködni.
Még egy dolog. Akár a startnál fellépõ ütközés, akár valami más okozta a Columbia katasztrófáját, nekem cserbenhagyás-ízûnek tûnik a dolog. A NASA tüdott a lehetséges sérülésrõl, de ismereteim szerint semmit sem tett a helyzet tisztázása érdekében. Ha én ûrhajoos volnék, felmerülne bennem a kérdés, hogy a jövõben vajon szoolnak-e nekem, hogy hiányzik a gépem fele, vagy csak joo szoorakozást kívánnának az élvehamvasztáshoz. Úgy gondolom, bármi is okozta a katasztrófát, február elsején a bizalom is odaveszett.

További kellemest.
© gz82003. 03. 11.. 03:57||#15
Nálad mindig reggel van? Vagy csak ezt az üdvözlési formát tudod németül?
© gz82003. 03. 11.. 03:55||#14
Ha már itt tartunk, akkor D.E. pontosabban is fogalmazhatott volna, hiszen "funkciooja, mint az ûrhajoot borítoo csempéké" több mint pongyola.
Nem holmi közönséges taposó, vagy ne adj' isten fürdõszobai falicsempérõl van szó, hanem hõálló kerámialapocskákról, melyek közt nincs két egyforma, és kissé másmilyen felhasználásra készültek.
© gz82003. 03. 11.. 03:50||#13
Csontig a 10-re ;->

Kár, hogy Imre manapság nem nagyon szól hozzá a cikkekhez, pedig kíváncsi lennék az õ véleményére is.
© RpPRO2003. 03. 11.. 00:46||#11
1. igen, nem 2. igen, ha utanpotlas=masik repcsi, amivel lejohetnek
© Deus Ex2003. 03. 10.. 23:23||#10
Morgen.

A plazma valooban elektronok és ionok keveréke. Minden általunk ismert anyag hõmérsékletének emelkedése során elõbb-utóbb plazma állapotba kerül. Az ûrsikló, és általában az ûreszközök körül azért alakul ki plazmaréteg, mert a nagy sebességgel haladó eszköz összepréseli maga elõtta levegõt, és az összepréselt közeg felhevül. Ezért tesznek vagy hõszigetelõ, vagy párolgása során rendkívül sok hõt elvonoo anyagokat az ûreszközök megfelelõ részére.
Az ûrrepülõk esetében nagyobbrészt hõszigetelõ csempék, kisebb részt hõszigetelõ paplanok borítják az eszköz felületét. Minden rendben is megy egész addig, amíg ez a burkolat sértetlen.
A Columbia esetében ez a hõszigetelõ réteg egységessége bomlott meg. Lehetséges, hogy a futómûakna zároofedele vezérlési hiba miatt kinyílt, de valószínûbb, hogy a felszállásnál az üzemanyagtartályrool leszakadt anyagdarab okozta a hõvédelem károsodását.
A leszakadt szivacs is hõszigetelõ anyag volt, de teljesen más a funkciooja, mint az ûrhajoot borítoo csempéké. Az ürrepülgép rendszer fõhajtoomûvei hidrogénnel és oxigénnel üzemelnek. Ezt a két gázt cseppfolyoos állapotban, alacsony hõmérsékleten tárolják központi elemet képezõ nagyméretû hajtooanyagtartályban. Amint a tartályt feltöltik az elképesztõen hideg cseppfolyoos gázokkal, annak külsõ fala lehül, Florida cseppet sem száraz levegõjébõl pedig a pára pedig nekifog ráfagyni a szerkezetre. Régebbi rakéták startjánál remekül látszott, ahogyan a rengeteg jég hullik lefele az épp emelkedésbe fogott szerkezetrõl. Mivel az ûrrepülõgép rendszer esetében nagy a veszélye annak, hogy a levált jégdarab nekiütközik a hajoo valamely részének, ezért meggátolják a jégképzõdést. A jégképzõdést egy néhány cm vastagságú habszivacs-szerû hõszigetelõ anyag hivatott meggátolni, evvel vonják be a tartály külsõ falát. A hosszúra nyúlt magyarázat után most következik a lényeg. A Columbia a legutolsoo felszállása elõtt 39 napig állt a startálláson, és eközben több alkalommal megázott. A hab szerkezetû szigetelõanyag illeszési résein pedig valooszínûleg beszivárgott a viz. Amint feltöltötték a cseppfolyoos és rendkívül hideg üzemanyagot, a szigetelésbe beszívárgott víz megfagyott, a felszállás során fellépõ macera hatására pedig aztán leszakadt és nekiütközött a szárnynak, mintegy 1600 km/h sebességgel.

Szerintetek megmenthetõ volt-e a legénység, és megmenthetõ volt-e az ûrhajoo, ha rögtön a pályára állást követõen tudnak a sérülésrõl..? Lehetett volna Progresszel utánpootlást szállítani az ürrepülõgép közelébe?

További kellemest.