Az Airbus, a Thales és a Leonardo űrtevékenységeinek összevonásával egy új, az európai űrkutatás terén vezető szerepet betöltő vállalat létrehozása a cél. A probléma csak az, hogy egy ilyen egyesülés több évbe telik, ami kérdéseket vet fel a kontinens versenyképességével kapcsolatban egy olyan gyorsan fejlődő szektorban, amelyet a SpaceX ural.

Az európai repülőgépipari csoport és a francia és olasz vállalatok között tavaly kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy űripari tevékenységüket egy közös tulajdonú vállalatba egyesítsék, amely műholdgyártással, űrrendszerekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik. Egy friss francia parlamenti jelentés szerint a fúzió után létrejövő cég éves bevétele körülbelül 5 milliárd euró lenne. Azonban ha a megállapodás meg is születik ez év végéig, szabályozási és politikai vizsgálatok miatt az egyesülés valószínűleg nem indulhat el 2028 előtt. "Optimista becslés szerint az egyesülés gyorsabban is lezajlódhat, de nagyon összetett folyamat” - mondta egy a tárgyalásokkal tisztában lévő forrás."

A késlekedés frusztrálja a vállalatokat, amelyek vezetői gyors jóváhagyást szeretnének, ha végre megegyeznek az új vállalat tevékenységi köréről, valamint a versenyjogi aggályok kezelése érdekében szükséges eladásokról. A tervezett fúzió intenzív szabályozói vizsgálatot von majd maga után. Egy ilyen vállalat a honvédelem szempontjából nagyon fontos területen érinti a szuverenitás kérdéseit, továbbá versenyjogi, technológiai és több mint 20 000 munkahelyet érintő kérdéseket is felvet Franciaországban, Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és más országokban.

A fúzió Németországban is ellenállásba ütközhet, ahol az iparág egyes szereplői attól tartanak, hogy a Thales és az Airbus űrüzletágainak egyesülése francia monopóliumot teremt kulcsfontosságú technológiák terén, ami hatással lehet a helyi munkahelyekre. Egy májusban közzétett francia parlamenti jelentés arra buzdította a politikusokat, hogy ellenezzék a fúziót, ha az kényszerű elidegenítések következtében erősebb versenytársakat teremt Németországban. "Ez nem holnap fog megtörténni” - mondta egy másik, a tárgyalásokról tájékozott személy. "Lehet, hogy a vállalatok között megegyezés születik, de utána az országoknak is egyet kell érteniük.”

A javaslatok akkor születtek, amikor az európai űripar küzd, hogy alkalmazkodjon a Starlink gyors terjeszkedése által okozott forradalmi változásokhoz a műholdas szolgáltatások iránti keresletben. Az európai gyártók régóta a kereskedelmi és exportpiacokra támaszkodnak, hogy pótolják az amerikai versenytársakhoz képest alacsonyabb kormányzati kiadásokat. A Novaspace iparági kutatócsoport becslése szerint az EU-ban az űrre fordított közkiadások 2023-ban körülbelül 13 milliárd dollárra rúgtak, míg az Egyesült Államokban 73 milliárd dollárra.


Bár a három vállalat űrüzleti tevékenysége keretében számos műholdat, rendszert és műszert gyártanak a kereskedelmi, polgári és katonai piacok számára, mindannyian súlyosan érintettek a hagyományos geostacionárius távközlési műholdak - amelyek 36 000 km-re vannak a Földtől - iránti kereslet hirtelen visszaesése miatt. A geostacionárius műholdak üzemeltetői már korábban is szembesültek a műholdas televíziós műsorszolgáltatások iránti kereslet csökkenésével. De amióta Musk nagy sebességű szélessávú internetet szolgáltat alacsony Föld körüli pályáról - amely a Földtől legfeljebb 2000 km-re található -, az egész piacnak veszélybe került a léte.

A Starlink ma már több mint 5 millió ügyfelet szolgál ki, és agresszíven terjeszkedik a légi közlekedés, a tengeri közlekedés és a kormányzati szegmensben. Idén még Franciaország is vásárolt Starlink terminálokat, hogy azokat Mayotte lakosainak adják, miután a Chido ciklon megzavarta a kommunikációt. Ezt a változást tükrözi, hogy 2024-ben világszerte csak négy kereskedelmi szerződést kötöttek geostacionárius műholdak űrbe juttatására - ez a legalacsonyabb szám az elmúlt 20 évben.

A visszaesés súlyosan érintette az európai űripart. Az Airbus 2023 óta több mint 2 milliárd eurót vesztett a gyengén teljesítő űrszerződések miatt, és tavaly 2000 munkahely megszüntetését jelentette be. A Thales Alenia Space (TAS) - egy közös vállalkozás, amelynek 67%-a a Thales, 33%-a pedig a Leonardo tulajdonában van - az elmúlt két évben közel 1300 munkahely megszűnését jelentette be. Musk „közel áll ahhoz, hogy tönkretegye az európai űripart” - mondta Sash Tusa, az Agency Partners elemzője.

A kihívásokra tekintettel több vezető szerint három év kibírhatatlanul hosszú idő a fúzió megvalósításához, miközben a SpaceX olyan ütemben folytatja az innovációt, amelyet ők nem tudnak követni. Ráadásul a fúziónak nem csak a költségek csökkentését kell eredményeznie, hanem egy új munkamódszert is, amely gyorsabb innovációt tesz lehetővé, hogy az üzemeltetők versenyképesek legyenek a Starlinkkel. "Nem csak az eladott és tervezett termékről kell szólnia, hanem annak előállítási módjáról is. Hogyan tudjuk olcsóbbá és gyorsabban piacra dobhatóvá tenni?” - mondta Maxime Puteaux, a Novaspace igazgatója. „A fúzió csak az út kezdete.” Az Airbus is azzal érvel, hogy az űrtechnika növekvő jelentősége a védelem és a biztonság területén gyorsabb lépéseket tesz szükségessé a fenntartható ipari bázis biztosítása érdekében.

Minden fél hangsúlyozza, hogy a tárgyalások még folynak, és még nem született végleges döntés az új vállalkozás hatóköréről, és tisztában vannak azzal, hogy aggodalmak merülhetnek fel. Különösen Németország aggódik a munkahelyekre és az OHB-re, Európa harmadik legnagyobb műholdgyártójára gyakorolt hatások miatt, amelynek partnersége a TAS-szal megromolhat, ha a konszolidált csoport több munkát helyez át az Airbus németországi tevékenységéhez. Marco Fuchs, az OHB vezérigazgatója szerint a fúziónak nincs értelme egy olyan időszakban, amikor az európai űrkutatási kiadások évek óta először drámai növekedés előtt állnak, és mind az EU 800 millió eurós védelmi alapja, mind Németország várhatóan jelentősen növeli a finanszírozást. Általában az iparágak akkor fuzionálnak, amikor bajban vannak” - mondta. „Ezért furcsa, hogy miért érzik magukat ennyire bajban. A rendszerben van pénz.”


A műholdakat igénybe vevő ügyfelek is aggodalmukat fejezték ki a gyártás és a szolgáltatások terén várható versenycsökkenés miatt. Többen rámutattak az európai Iris2 műholdas szélessávú projekt követelményére is, amelynek keretében az üzemeltetőknek európai beszállítókat kell igénybe venniük. Két iparági szakértő szerint a kevesebb versenytárs magasabb beszerzési költségeket jelenthet. A kényes helyzetet felismerve Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója áprilisban, a vállalat első negyedéves eredményeinek bemutatásakor a fúziós projektet „folyamatban lévő munkának” nevezte. A potenciális partnerek már megkezdték „a tárgyalásokat az érdekelt felekkel, és elmagyarázták, hogy milyen lesz a projekt, mi az indoka, és milyen előnyökkel jár majd számunkra, illetve az ügyfelek és a potenciálisan érdekelt felek számára”.

A vállalatok jelezték, hogy nem lesz szükség nagy létszámleépítésre, és hogy a terv az, hogy „minden országban fenntartsák az összes tevékenységet. Legalábbis az első fázisban nem lesz specializáció”. Az elemzők szerint azonban egy ilyen megközelítés, ha beigazolódik, aláássa az egyesülés érveit. "Ha megőrzik az összes ipari kapacitást, akkor megtakarítás csak az irodai háttérmunkák terén lesz. Ez azonban messze nem lesz elég” - mondta Carissa Christensen, a Bryce Tech űrkutatási tanácsadó cég vezérigazgatója.

A siker modellje egyébként már létezik, és ez az Airbus, a Leonardo és a brit BAE Systems tulajdonában lévő MBDA rakétagyártó, de "ez egy hosszú folyamat volt. Nem pár év alatt valósult meg”. Az MBDA ösztönözte az országok közötti együttműködést azáltal, hogy az egymást követő programoknál és termékeknél a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölte az átfedéseket. „Ha túl gyorsan egyesülnek, felmerül a kompetencia elvesztésének kérdése. Az egyes országok szuverenitási igénye miatt nem lehet teljes mértékben integrálni őket. Kompromisszumra van szükség egy olyan érzékeny, stratégiai és a védelmi ügyfelektől függő iparágban, mint az űrtechnika."

Az új európai űrvállalat esetében az a kérdés, hogy ez hogyan befolyásolja a versenyképességet a kereskedelmi piacon, ahol az ambíció az átfedések kiküszöbölése és ezzel megtakarítások elérése kell, hogy legyen. De Európa jövője az űrben egy erős ipari bázistól függhet. "Ez nagyon hosszú és nehéz út lesz, de végig kell rajta menni.” - mondta az MBDA veteránja. „Itt az ideje növelni a költségvetést és ambiciózusabb tervet készíteni az űrre vonatkozóan. Európának meg kell ragadnia ezt a lehetőséget.”