SG.hu
Európa kezdeményezést indít a tudományos tehetségek vonzására
A Choose Europe for Science program több mint félmilliárd dollárt fektet be 2025 és 2027 között a kutatók és tudósok toborzására - különösen az Egyesült Államokból.
Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított a kutatók és tudósok Európai Unióba vonzására - különösen az Egyesült Államokból. A több mint félmilliárd dollárral támogatott Choose Europe for Science program célja, hogy alternatívát kínáljon azoknak a kutatóknak, akik a Donald Trump elnök kormánya által a tudományos finanszírozás csökkentését követően új lehetőségek keresésére kényszerültek. A program 2025 és 2027 között 500 millió eurót fordít arra, hogy a különböző tudományterületek szakemberei Európába jöjjenek dolgozni. A kezdeményezés azt is célul tűzi ki, hogy a tagállamok 2030-ig GDP-jük 3 százalékát fordítsák K+F-projektekre.
"A tudomány szerepe megkérdőjeleződik a mai világban” - figyelmeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. "Micsoda gigantikus tévedés. Hiszem, hogy a tudomány a jövőnk kulcsa itt Európában. Enélkül egyszerűen nem tudjuk kezelni napjaink globális kihívásait - az egészségügytől az új technológiákig, az éghajlattól az óceánokig.” Az eredetileg a francia kormány által indított terv hosszú távú „szuperösztöndíjak” létrehozását is javasolja a kiemelkedő kutatók számára, hogy pénzügyi stabilitást biztosítson számukra; ezek hét évig tartanának. A program azt is tervezi, hogy idén megduplázza az Európai Unióba költözés mellett döntők számára rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegét.
„Európa mindig a tudományt fogja választani” - mondta Von der Leyen. „Európában minden megvan, ami a tudomány virágzásához szükséges: a stabil és tartós befektetés; az infrastruktúra; az elkötelezettségünk a nyitott és együttműködő tudomány iránt; és a szociális piacgazdaság, amely mindenki számára biztosítja a jó iskolákhoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.” - tette hozzá.
Ugyanakkor elismerte, hogy az EU-ban a tudósok a világ más régióihoz képest még mindig bonyolultabb bürokráciával szembesülnek. "Tudjuk, hogy az alapkutatástól az üzleti életig és a piacra jutásig vezető út itt Európában nem elég egyszerű és nem elég gyors” - mondta. E tekintetben bejelentette, hogy a szervezet új európai kutatási térségi jogi aktust fog bevezetni, hogy törvénybe iktassa a tudás és az adatok szabad áramlásának jogát az EU-n belül, és így erősítse a kutatás szabadságát.
Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg 2 millió kutató dolgozik a kontinensen, ami a globális összlétszám negyedét jelenti. Von der Leyen azt is kiemelte, hogy az EU irányítja a legnagyobb nemzetközi kutatási programot: a Horizont Európa éves költségvetése meghaladja a 95 milliárd eurót. Ez a finanszírozás az elmúlt négy évtizedben 33 Nobel-díjas kutatót támogatott. "Azt akarjuk, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a kiemelt technológiák terén a mesterséges intelligenciától a kvantumtechnológiáig, az űrkutatástól, a félvezetőktől és a mikroelektronikától a digitális egészségügyig, a genomikáig és a biotechnológiáig. Azt akarjuk, hogy a tudósok, kutatók, akadémikusok és magasan képzett munkavállalók Európát válasszák” - zárta szavait Von der Leyen.
Trump elnök 2026-os évre javasolt költségvetése komoly megszorításokat irányoz elő az amerikai tudományos ügynökségek számára. Ha hatályba lép, a Nemzeti Tudományos Alapítvány költségvetése 56 százalékkal csökkenne, míg a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) költségvetése nagyjából 40 százalékkal. Ez követné a Trump januári beiktatása óta már eddig is nagyszámú támogatásmegvonást és munkabeszüntetést.
Márciusban az amerikai kormányzat több mint 200 szövetségi támogatást törölt a HIV-vel kapcsolatos kutatásokból. Csökkentette a Coviddal kapcsolatos tanulmányok NIH-finanszírozását is, és 400 millió dollárral csökkentette a Columbia Egyetem támogatását, megtorlásul az Izraellel való konfliktus közepette az egyetemen tartott hamászpárti tüntetésekért. Áprilisban az NIH egyik, az ebola és más fertőző betegségek tanulmányozásával megbízott létesítményét a kutatás leállítására utasították.
Ezek a döntések, valamint a jövőbeli finanszírozáscsökkentésekkel kapcsolatos aggodalmak a kutatók elvándorlásához vezettek az Egyesült Államokból, és a tudósok most az országon kívül próbálják folytatni karrierjüket. A Nature folyóiratban közzétett elemzés szerint a megkérdezett amerikai tudósok 75 százaléka fontolgatta, hogy elhagyja az országot. Eközben a Nature Careers globális tudományos foglalkoztatási platform adataiból kiderül, hogy idén január és március között az amerikai szakemberek 32 százalékkal több pályázatot küldtek külföldi intézményekbe, mint 2024-ben ugyanebben az időszakban. Továbbá 35 százalékkal nőtt az országon kívüli lehetőségeket kereső amerikai felhasználók száma.
Ugyanakkor jelentősen csökkent a nemzetközi érdeklődés az Egyesült Államokban való munkavállalás iránt. Az év első negyedévében a kanadai, kínai és európai tudósok amerikai kutatóközpontokba irányuló pályázatai 13 százalékkal, 39 százalékkal, illetve 41 százalékkal csökkentek. Ennek fényében az európai intézmények fokozták az amerikai tehetségek bevonzására irányuló erőfeszítéseiket.
A franciaországi Aix-Marseille Egyetem a közelmúltban indította el a Biztonságos hely a tudománynak elnevezésű programot, amelynek célja a Trump politikája által elbocsátott, cenzúrázott vagy korlátozott amerikai kutatók befogadása. A projektet mintegy 15 millió eurós befektetéssel támogatják. Ugyanezen a vonalon a németországi Max Planck Társaság bejelentette a Max Planck Transzatlanti Program létrehozását, amelynek célja közös kutatóközpontok létrehozása amerikai intézményekkel. „Kiváló kutatókat, akiknek el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, igazgatói posztokra fogunk figyelembe venni” - mondta Patrick Cramer, a társaság igazgatója a programot tárgyaló beszédében.
Juan Cruz Cigudosa, Spanyolország tudományért, innovációért és egyetemekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Spanyolország is aktívan részt vesz a globális tudományos tehetségek bevonzásában, és olyan területeket helyez előtérbe, mint a kvantumbiotechnológia, a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok és a félvezetők, valamint mindent, ami az ország technológiai szuverenitását erősíti. Ennek érdekében Pedro Sánchez kormánya megerősítette a meglévő programokat. Az ATRAE programot - amelynek célja, hogy a már elismert kutatókat arra ösztönözze, hogy munkájukat Spanyolországba hozzák - 45 millió euróval erősítették meg a stratégiai területeken vezető tudósok toborzására, különös tekintettel azokra az amerikai szakértőkre, akik úgy érzik, hogy „lenézik őket”. Ez a program projektenként 200 000 eurós kiegészítő támogatást kínál az Egyesült Államokból kiválasztott kutatóknak.
Hasonlóképpen a Ramón y Cajal program - amelyet 25 évvel ezelőtt hoztak létre a fiatal tudósok karrierjének előmozdítására - 2018 óta 150 százalékkal növelte finanszírozását, így évente 500 kutatót támogatnak, akiknek 30 százaléka külföldi. „Fokozni fogjuk az Egyesült Államokból érkező tehetségek vonzására irányuló erőfeszítéseinket. Azt akarjuk, hogy a lehető legjobb tudományt végezzék, ideológiai korlátozásoktól mentesen. A tudományos és technológiai tudás jobb országgá tesz minket, mert közös jólétet és jövőképet teremt” - mondta Cigudosa az EFE spanyol nemzetközi hírügynökségnek adott nyilatkozatában a Choose Europe for Science program bejelentése után.
Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított a kutatók és tudósok Európai Unióba vonzására - különösen az Egyesült Államokból. A több mint félmilliárd dollárral támogatott Choose Europe for Science program célja, hogy alternatívát kínáljon azoknak a kutatóknak, akik a Donald Trump elnök kormánya által a tudományos finanszírozás csökkentését követően új lehetőségek keresésére kényszerültek. A program 2025 és 2027 között 500 millió eurót fordít arra, hogy a különböző tudományterületek szakemberei Európába jöjjenek dolgozni. A kezdeményezés azt is célul tűzi ki, hogy a tagállamok 2030-ig GDP-jük 3 százalékát fordítsák K+F-projektekre.
"A tudomány szerepe megkérdőjeleződik a mai világban” - figyelmeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. "Micsoda gigantikus tévedés. Hiszem, hogy a tudomány a jövőnk kulcsa itt Európában. Enélkül egyszerűen nem tudjuk kezelni napjaink globális kihívásait - az egészségügytől az új technológiákig, az éghajlattól az óceánokig.” Az eredetileg a francia kormány által indított terv hosszú távú „szuperösztöndíjak” létrehozását is javasolja a kiemelkedő kutatók számára, hogy pénzügyi stabilitást biztosítson számukra; ezek hét évig tartanának. A program azt is tervezi, hogy idén megduplázza az Európai Unióba költözés mellett döntők számára rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegét.
„Európa mindig a tudományt fogja választani” - mondta Von der Leyen. „Európában minden megvan, ami a tudomány virágzásához szükséges: a stabil és tartós befektetés; az infrastruktúra; az elkötelezettségünk a nyitott és együttműködő tudomány iránt; és a szociális piacgazdaság, amely mindenki számára biztosítja a jó iskolákhoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.” - tette hozzá.
Ugyanakkor elismerte, hogy az EU-ban a tudósok a világ más régióihoz képest még mindig bonyolultabb bürokráciával szembesülnek. "Tudjuk, hogy az alapkutatástól az üzleti életig és a piacra jutásig vezető út itt Európában nem elég egyszerű és nem elég gyors” - mondta. E tekintetben bejelentette, hogy a szervezet új európai kutatási térségi jogi aktust fog bevezetni, hogy törvénybe iktassa a tudás és az adatok szabad áramlásának jogát az EU-n belül, és így erősítse a kutatás szabadságát.
Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg 2 millió kutató dolgozik a kontinensen, ami a globális összlétszám negyedét jelenti. Von der Leyen azt is kiemelte, hogy az EU irányítja a legnagyobb nemzetközi kutatási programot: a Horizont Európa éves költségvetése meghaladja a 95 milliárd eurót. Ez a finanszírozás az elmúlt négy évtizedben 33 Nobel-díjas kutatót támogatott. "Azt akarjuk, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a kiemelt technológiák terén a mesterséges intelligenciától a kvantumtechnológiáig, az űrkutatástól, a félvezetőktől és a mikroelektronikától a digitális egészségügyig, a genomikáig és a biotechnológiáig. Azt akarjuk, hogy a tudósok, kutatók, akadémikusok és magasan képzett munkavállalók Európát válasszák” - zárta szavait Von der Leyen.
Trump elnök 2026-os évre javasolt költségvetése komoly megszorításokat irányoz elő az amerikai tudományos ügynökségek számára. Ha hatályba lép, a Nemzeti Tudományos Alapítvány költségvetése 56 százalékkal csökkenne, míg a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) költségvetése nagyjából 40 százalékkal. Ez követné a Trump januári beiktatása óta már eddig is nagyszámú támogatásmegvonást és munkabeszüntetést.
Márciusban az amerikai kormányzat több mint 200 szövetségi támogatást törölt a HIV-vel kapcsolatos kutatásokból. Csökkentette a Coviddal kapcsolatos tanulmányok NIH-finanszírozását is, és 400 millió dollárral csökkentette a Columbia Egyetem támogatását, megtorlásul az Izraellel való konfliktus közepette az egyetemen tartott hamászpárti tüntetésekért. Áprilisban az NIH egyik, az ebola és más fertőző betegségek tanulmányozásával megbízott létesítményét a kutatás leállítására utasították.
Ezek a döntések, valamint a jövőbeli finanszírozáscsökkentésekkel kapcsolatos aggodalmak a kutatók elvándorlásához vezettek az Egyesült Államokból, és a tudósok most az országon kívül próbálják folytatni karrierjüket. A Nature folyóiratban közzétett elemzés szerint a megkérdezett amerikai tudósok 75 százaléka fontolgatta, hogy elhagyja az országot. Eközben a Nature Careers globális tudományos foglalkoztatási platform adataiból kiderül, hogy idén január és március között az amerikai szakemberek 32 százalékkal több pályázatot küldtek külföldi intézményekbe, mint 2024-ben ugyanebben az időszakban. Továbbá 35 százalékkal nőtt az országon kívüli lehetőségeket kereső amerikai felhasználók száma.
Ugyanakkor jelentősen csökkent a nemzetközi érdeklődés az Egyesült Államokban való munkavállalás iránt. Az év első negyedévében a kanadai, kínai és európai tudósok amerikai kutatóközpontokba irányuló pályázatai 13 százalékkal, 39 százalékkal, illetve 41 százalékkal csökkentek. Ennek fényében az európai intézmények fokozták az amerikai tehetségek bevonzására irányuló erőfeszítéseiket.
A franciaországi Aix-Marseille Egyetem a közelmúltban indította el a Biztonságos hely a tudománynak elnevezésű programot, amelynek célja a Trump politikája által elbocsátott, cenzúrázott vagy korlátozott amerikai kutatók befogadása. A projektet mintegy 15 millió eurós befektetéssel támogatják. Ugyanezen a vonalon a németországi Max Planck Társaság bejelentette a Max Planck Transzatlanti Program létrehozását, amelynek célja közös kutatóközpontok létrehozása amerikai intézményekkel. „Kiváló kutatókat, akiknek el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, igazgatói posztokra fogunk figyelembe venni” - mondta Patrick Cramer, a társaság igazgatója a programot tárgyaló beszédében.
Juan Cruz Cigudosa, Spanyolország tudományért, innovációért és egyetemekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Spanyolország is aktívan részt vesz a globális tudományos tehetségek bevonzásában, és olyan területeket helyez előtérbe, mint a kvantumbiotechnológia, a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok és a félvezetők, valamint mindent, ami az ország technológiai szuverenitását erősíti. Ennek érdekében Pedro Sánchez kormánya megerősítette a meglévő programokat. Az ATRAE programot - amelynek célja, hogy a már elismert kutatókat arra ösztönözze, hogy munkájukat Spanyolországba hozzák - 45 millió euróval erősítették meg a stratégiai területeken vezető tudósok toborzására, különös tekintettel azokra az amerikai szakértőkre, akik úgy érzik, hogy „lenézik őket”. Ez a program projektenként 200 000 eurós kiegészítő támogatást kínál az Egyesült Államokból kiválasztott kutatóknak.
Hasonlóképpen a Ramón y Cajal program - amelyet 25 évvel ezelőtt hoztak létre a fiatal tudósok karrierjének előmozdítására - 2018 óta 150 százalékkal növelte finanszírozását, így évente 500 kutatót támogatnak, akiknek 30 százaléka külföldi. „Fokozni fogjuk az Egyesült Államokból érkező tehetségek vonzására irányuló erőfeszítéseinket. Azt akarjuk, hogy a lehető legjobb tudományt végezzék, ideológiai korlátozásoktól mentesen. A tudományos és technológiai tudás jobb országgá tesz minket, mert közös jólétet és jövőképet teremt” - mondta Cigudosa az EFE spanyol nemzetközi hírügynökségnek adott nyilatkozatában a Choose Europe for Science program bejelentése után.