SG.hu

Putyinnak nem tetszik, hogy Oroszország csak 40 műholdat tud építeni évente

Az előzetes adatok alapján idén közel 2400 objektumot állítottak pályára. Ezek jelentős többsége, mintegy 75 százaléka a SpaceX által épített és fellőtt Starlink műhold volt. De más országok, például Kína is több száz műholdat építettek és indítottak útnak idén.

Az elmúlt években drámai növekedés volt tapasztalható a műholdak gyártásában és alacsony Föld körüli pályára juttatásában, ami több különböző trendnek köszönhető. Az egyik a műholdgyártás kereskedelmi célúvá válása. A Föld megfigyelésére és a kommunikációra szolgáló műholdak egyre kisebbek és megfizethetőbbek, és a fuvarmegosztási lehetőségeknek köszönhetően indításuk is kevesebbe kerül. Másodszor - és ez a fontosabb - a műholdas megakonstellációk megjelenése, amelyek alacsony késleltetésű szélessávú internetet biztosítanak. Ezek közül a legjelentősebb a SpaceX Starlink-konstellációja, de messze nincs egyedül. A közel 4000 Starlink műholdon kívül a OneWeb mintegy 600 működő űreszközzel rendelkezik. Más kereskedelmi konstellációk, köztük az Amazon Project Kuiper projektje is érkezik. Kína és az Európai Unió is bejelentette, hogy kommunikációs célú megakonstellációkat kíván kifejleszteni.


Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz űrvállalat vezetője

De mi a helyzet Oroszországgal? A világ korai űrnagyhatalma egy 264 műholdból álló, "Szféra" nevű konstellációt kíván kifejleszteni, amely internet- és Föld-megfigyelési képességeket biztosít majd Oroszország felett. De a világ nagyvállalatainak és országainak terveihez képest ez viszonylag kis erőfeszítés. Most már van némi fogalmunk arról, hogy miért van ez így. Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszországi Koroljovban meglátogatta az Energia Koroljov rakéta- és űrvállalatot, ami után egy állami orosz nyelvű orosz hírcsatornának adott interjúban az orosz űrműveletek vezetője, Jurij Boriszov elismerte, hogy az ország évente csak néhány tucat műholdat tud építeni. (Ez körülbelül egyötvened része annak, amit egy magántulajdonban lévő cég, a SpaceX idén fel fog bocsátani.) Boriszov szerint egyetlen műhold megépítése Oroszországban körülbelül 18 hónapot vesz igénybe, és emiatt nem képesek megakonstellációt alkotni.

Boriszov szerint az amerikai ipar és kormányzat együttes erőfeszítésekkel évente mintegy 3000 műhold építésére képes, Kína pedig évi 1200-1500 műhold gyártására képes termelőüzemekkel rendelkezik. Az általa irányított Roszkoszmosz, az orosz űrvállalat meg sem közelíti ezeket a számokat. "Kiderült, hogy nem álltunk erre készen" - mondta az interjúban. "Ma az iparág összes műholdgyártó vállalata évente körülbelül 40 műholdat képes építeni". Boriszov elmondta, hogy az Oroszország által épített műholdak összeszerelése hosszabb időt vesz igénybe, mert nagyok és költségesek, és elismerte, hogy a konstellációkhoz szükséges műholdakat gyorsabban és kevesebb pénzért kell megépíteni. Ennek oka, hogy a konstelláció által nyújtott kommunikációs szolgáltatás nem egyetlen műholdra, hanem műholdak hálójára támaszkodik, így szükségszerűen sok példányból kell állnia. Oroszország jelenleg összesen 220 műholdat tart pályán, ami a globálisan működő közel 9000 műholdnak csak mintegy 2,5 százaléka.


Boriszov elmondta, hogy Oroszország jelenleg kézzel, bonyolult és időigényes eljárásokkal építi műholdjait. Szerinte ahhoz, hogy az ország versenyképesebbé váljon és saját konstellációval rendelkezzen, a Roszkozmosznak a tömeggyártás futószalag-szerű megoldásai felé kell elmozdulnia. Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy ez számára prioritás. Azt követelte, hogy a Roszkozmosz "radikálisan csökkentse" a műholdgyártás költségeit, és térjen át az űreszközök párhuzamos gyártására. Az orosz államfő utasítása szerint 2024. július 1-jéig be kell vezetni egy tervet ennek megvalósítására. Hogy egy ilyen terv hol fog szerepelni Oroszország költségvetési prioritásai között, az természetesen megválaszolatlan kérdés. Az orosz űrprogram már Oroszország 2022 eleji ukrajnai inváziója előtt is jelentősen lemaradt nyugati és kínai versenytársaitól. Mivel azóta Oroszországnak egyre több erőforrást kellett a háborúra fordítania, a Roszkozmosz költségvetése csak tovább zsugorodott.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #34
    "Azonban a KMW gyártáskapacitása nem tűnik arra elegendőnek, hogy akár csak az ukrán veszteségeket pótolja."
    Szerintem elég lesz. Legalábbis a németeknek, meg exportra. Ukrajnának nyilván nem gyártanak, mert ott nem az a acél. De a Leo mellett most készítik az újat, a Panthert.

    "Ezeket a gépeket már aligha fogják valaha is gyártani"
    Az F-22t még gyárthatják, ha feltűnik egy rivális. Azért nem gyártják, mert jelenleg ez a világ legkorszerűbb légi fölény vadászgépe, nincs érdemi versenytársa. Így kiegészülve az olcsóbb F-35 flottával biztosítja az amerikai légi fölényt. Ezért is nem adják el még Izraelnek sem, csak az F-35-öt. Helyette fejlesztik a következőt a hiperszonikus gépeket, meg a spec drónokat.

    "A gyártás befejeztével a szerszámgépeket megsemmisítették"
    Miért tettek volna ilyet?

    "Gyak kétoldalú szerződésekkel, megállapodásokkal is biztosíthatják a NATO legerősebb, nukleáris fegyverekkel rendelkező tagországai a fegyverek telepítését ha "minden kötél szakad"."
    Ez valóban így van.

    "Kevesebb miatt is tört már ki háború."
    Ugyan, Bident szerintem már senki nem veszi komolyan a politikában. Mindenki tudja, hogy csak báb.

    "Hát az jó kérdés, hogy ez kinek is az érdeke így nyomni, mert hogy mindenkinek jó a Nyugatot leszámítva"
    Ez biztos. Valójában egy nekifutásból történő ön-tökön rúgást csinálunk ezzel. Ugyanakkor érdekes, hogy azért máshol is megjelenik ez a woke, nem csak nyugaton. Megvan Dél-Amerikában, Kínában is valamilyen szinten, de még az arab térségben is próbálkoznak.
  • manypet #33
    "A JSZ 1/2 már igen csak a háború végén jelent meg és kevés volt belölük"
    A ISZ-2 43 végén már gyártás alatt volt, és 45 végéig 3800 darabot gyártottak belőle, ami igencsak magas szám, figyelmbe véve, hogy speciális nehézharckocsi volt, amit kifejezetten a német nehéztankok ellen készítettek. Egyébként Tigris 1-esből összesen 1300 darabot gyártottak a németek szintén kb. 2 év alatt, a Tigris 2-ből meg kevesebb, mint 500-at. Ehhez képest a 3800 ISZ-2 elég szép szám.

    "Igaziból a T34-85-öt is az utolsó kézévben kezdték el gyártani"
    Le is gyártottak belőle akkor vagy 20ezret gyorsan.

    "A korábbi változat a rövidebb csövű 76 mm-es tank ágyú nem igen tudta beütni egy Tigris tank páncélját"
    Ezzel sok újat nem mondtál. A Tigris 42 nyarán jelenik meg először, de nagyobb számban csak Kurszknál, 43 májusában. Egy éven belül meg már gyártják is az oroszok a 85-ös verziót, meg az ISZ-2t is. Amúgy 41-42-ben a német tankok többsége nem tudta átütni a orosz T-34 és KV-1 páncélját. Ez egy verseny volt. Hol az egyik, hol a másik került fölénybe.
  • Nagybela28 #32
    „Azért az oroszoknak is igen csak fogy kifele a haditechnika. Jól mutaja a helyzetet, hogy kénytelen Észak-koreától vásárolni tűzérségi lőszert.”

    Ebből igazából egyáltalán nem lehet következtetni, hogy kifogynának belőle. Elképzelhető, hogy azért lépték ezt meg az oroszok, mert a hiányt próbálják pótolni úgy, hogy olcsóbban szerezték be, mint amennyibe került volna az új lőszer gyártása (spórolás, próbálják elnyújtani a háborút amennyire csak lehet, minimális költségek mellett).

    „Azért a háború elején leadtak vagy napi 20 ezer lővést a tüzérséggel. mára örülnek a 4-5000 lővésnek is.”

    Ez azért is lehet, mert a háború elején még sokkal nagyobb fronton támadták Ukrajnát, mára meg visszavonultak az orosz kisebbség által sűrűn lakott (Donyeck, Luhanszk, Krím) térségére és onnan viszonozzák a tüzet, ha támadnak az Ukránok. (Ne feledkezzünk meg azért arról, hogy Mariupolt hogy szénné lőtték).

    „ Ráadásul a fejletlenebb pontatlanab kisebb hatótávú önjáró tüzérséget túl közel kell vinni a fronthoz. Így ezerszámra semmisitik meg azokat az ukrán fejlettebb fegyverek. A tankok és PSZH-k esetében es jobb a helyzet. A Helyzet jól mutatja, hogy az oroszok már kinjukban elkezdték kiüríteni a régi tankok roncsmezőit. „

    Mert mondjuk az oroszoknak van egy rakás elsütni való régi hidegháborús haditechnikájuk, amik csak rozsdásodnának a mezőn. Nyilván nem a legfejlettebb haditechnikájukat fogják a front élére küldeni elsőnek, de ez teljesen logikus. Igen, tartalékolják ezeket, ha úgy tetszik. Ukrajna is csak azért van nagyra, mert kaptak HIMARS-okat, amikkel szinte kockázat nélkül tudnak nagyon távoli célpontokat támadni. A legtöbb európai ország is csak az elavultabb technikáit adományozta az Ukránoknak, nem a legmodernebbet/drágábbat.

    „Nem küldhetnek mindent ukrajnába, mert akkor védtelen marad sok 10 ezer kilométer határmenti terület.”

    Ha nagyon akarnák oda tudnák küldeni a teljes orosz hadsereget. Erre való a hírszerzés, hogy kockázat nélkül tudjanak bizonyos határszakaszokat védelem nélkül hagyni ideiglenesen. Volt erre példa a második világháborúban is.

    Több ember véleményéből én azt szűrtem le, hogy gondolkodás nélkül isszák ezeknek a hírportáloknak a szavait. Én is szoktam ilyeneket olvasni, de már rég megtanultam szelektálni az olvasottakat. Az Ukrán vereségekről miért nem számolnak be ilyen részletesen? Mindig csak az „ellenség” van porondon. Pedig pont az Ukrán veszteségek lennének az érdekesek, hiszen nekik darabszámban jóval kevesebb eszközeik/katonáik vannak, mint az oroszoknak.
    A nyugat a médián keresztül próbálja a közvéleményt meggyőzni, hogy van értelme ennek a háborúnak azáltal, hogy mindig csak az ellenség veszteségeiről számol be. Ez történt a vietnami háború idején is.

    Utoljára szerkesztette: Nagybela28, 2023.11.22. 14:45:07
  • NEXUS6 #31
    Hát sok igazság van abban amit írsz, meg még több ellentmondás.

    Tankok alacsony hatékonysága
    Manapság minden eszköz, fegyvernem, mint egy összfegyvernemi hadviselés részeként kerül kifejlesztésre és jobb esetben bevetésre. Az összfegyvernemi harc a felderítés, tüzérség, légierő, páncélos, gépesített lövész, valamint az ezeket támogató szakcsapatok pl. rádioelektronikai harc eszközök egységes rendszerben történő alkalmazását jelenti.
    Amikor az oroszok '22 februárjában megindítottak egy különleges katonai manővert az a fenti, általuk is tanult alapelveknek nem felelt meg. Először is nem képeztek az ukrán erőkhöz képest a támadáshoz szükséges 3-4X erőfölényt. A felderítés igen csak hiányos volt, és a különböző páncélos ékeket gyak tüzérségi, légi és gyalogos biztosítás és fedezet nélkül küldték a mélységbe. Az akkori nagy páncélos veszteségek ennek és nem annak köszönhetők, mert
    1. Az orosz eszközök alapvetően gyengébbek lennének a nyugatinál (akkor még az ukránoknak sem volt ilyen)
    2. Az orosz személyzet képzetlen lett volna (sorkatonákat nem küldtek a frontra, csak szerződéseseket szemben az ukránokkal)-
    A valós emberveszteségeket továbbra sem ismerjük, ki merem mondani, hogy még nagyságrendi szinten sem. Mindkét fél gyak sci-fi-t, PR anyagokat közöl, kizárólag a másik fél veszteségeiről, ezek egymással sem összevethetők. Az "elemzők", szakértők is hajlamosak az infók torzítására.

    A későbbiekben szintén nem sikerült összfegyvernemi rendszerben alkalmazni a páncélos és gépesített lövész erőket igazából egyik félnek sem. Az ukránoknak eleve gyak mára nem létezik légierejük, bár esetenként képesek voltak még tavaly ősszel is a lengyelektől kapott mintegy 300 T-72/és annak modernizált változatának köszönhetően olyan helyi erőfölényt kialakítani, amely az orosazok Harkov, Kherszon térségből történő visszaszorítását eredményezte. Azonban az akkor még rendelkezésre álló erő nagyrésze mára elfogyott, az oroszok a tava...nyári offenzívára komoly, mélységben lépcsőzőtt védelmet alakítottak ki, amelyet a megkapott kis számú, ezért rendszerben, tömegesen nem alkalmazható nyugati páncélos technika sem tudott jelentősen veszélyeztetni. Légierő, tüzérségi fölény és megfelelő 3-4X-es, főleg gyalogsági erőfölény nélkül a támadások, bármilyen formában is, eleve kudarcra vannak ítélve. Az oroszok lévén, hogy továbbra sem hajtottak végre általános mozgósítást, továbbra is elsősorban szerződéses, vagy legalábbis az ukránokhoz képest jobban kiképzett (és valszeg felszerelt) katonákkal harcolnak. A rösszul felszerelt és kiképzett a húsdarálóba tömegesen rohanó orosz orkseregekről szóló sztorik inkább tekinthetők ukrán PR-nak, mint a Kígyósziget-hősei, vagy Kijev-szelleme.

    A nyugati páncélosok képességei, azok a szovjet/orosz technikához képest elenyésző számban történő bevetése miatt (néhány tucat vs ezres nagyságrend), valójában nem megítélhetőek.
  • NEXUS6 #30
    Leopárd 2
    Jogos. Azonban a KMW gyártáskapacitása nem tűnik arra elegendőnek, hogy akár csak az ukrán veszteségeket pótolja.

    B-2, F-22
    Ezeket a gépeket már aligha fogják valaha is gyártani. A gyártás befejeztével a szerszámgépeket megsemmisítették. Az F-35, B-21 persze kiválthatja akár őket, elvesztésük esetén, legalább részben.

    Lőpor
    EU
    USA

    Svédország NATO csatlakozása
    Gyak kétoldalú szerződésekkel, megállapodásokkal is biztosíthatják a NATO legerősebb, nukleáris fegyverekkel rendelkező tagországai a fegyverek telepítését ha "minden kötél szakad".

    Lekezelés
    Hát ez elég otrombaság volt. Kevesebb miatt is tört már ki háború.

    Woke, LMBTQ policy
    Egyetértek. Hát az jó kérdés, hogy ez kinek is az érdeke így nyomni, mert hogy mindenkinek jó a Nyugatot leszámítva. Ua Biden elnöksége. Azzal, hogy Biden lett az elnök anno, gyak a russzkiknak Trumphoz képest talán nagyobb lett a mozgás terük, hiszen Amerika, a Nyugat egyszerűen nem képes a saját eszközeivel élni, miközben a képességeit olyanokra pazarolja, amire nem kéne.
  • t_robert #29
    Azért az oroszoknak is igen csak fogy kifele a haditechnika. Jól mutaja a helyzetet, hogy kénytelen Észak-koreától vásárolni tűzérségi lőszert. Azért a háború elején leadtak vagy napi 20 ezer lővést a tüzérséggel. mára örülnek a 4-5000 lővésnek is. Ráadásul a fejletlenebb pontatlanab kisebb hatótávú önjáró tüzérséget túl közel kell vinni a fronthoz. Így ezerszámra semmisitik meg azokat az ukrán fejlettebb fegyverek. A tankok és PSZH-k esetében es jobb a helyzet. A Helyzet jól mutatja, hogy az oroszok már kinjukban elkezdték kiüríteni a régi tankok roncsmezőit. Látszik a mühold képeken, hogy sok szibériai rozsda temetőben már alig maradt eszköz. A helyzet az, hogy amig az ukránok mindent bevethetnek az oroszok ellen, ami csak van, addig az orszoknak tartalékolni kell eszközöket és csapatokat a hatalmas ország körkörös védelmére és a mélységi területekre is. Nem küldhetnek mindent ukrajnába, mert akkor védtelen marad sok 10 ezer kilométer határmenti terület. Ráadásul igen csak kezdi elveszteni a kiképzett katonákat is. azért egy korszerübb haditechnikára nem lehet egy hét alatt kiképezni a használókat. Azért egy tűzérségi eszköz személyzetét se lehet 3 nap alatt kiképezni. Már pedig amikor kilövi valami rakéta vagy drón a tázérségi eszközt akkor odaveszik a kezelők jórésze is. És igen csak macerás pótolni őket. Ágyútölteléket küldhetnek be 10 ezerszámra meghalni, de a kiképzett szakemberek, akiknek a katonaság a hivatása igen csak fogyóeszköz.... de akár a jobban kiképzett gyalogsági egységek is erősen leamartoziálodtak. ha egy katonai egység elveszti az állományék felét kétharmadát azok már nem igen akarnak harcolni. Azok leharcolt egységek. Kicsit már motiválatlanok meghalni Putyinért. Inkább Putyint lőnék le, hogy túléljék, ha modjuk volna. Az ukránoknál se jobb a helyzet persze. Bár jobban felszereltek és valamivel azért motiváltabbak a harcra, mint az oroszok...
  • t_robert #28
    A JSZ 1/2 már igen csak a háború végén jelent meg és kevés volt belölük. Igaziból a T34-85-öt is az utolsó kézévben kezdték el gyártani. Annak fényében, hogy megjelentek a Tigrisek. A korábbi változat a rövidebb csövű 76 mm-es tank ágyú nem igen tudta beütni egy Tigris tank páncélját. A 76 mm-es ágyú legfeljebb hátulról volt képes beütni egy Tigris páncélját, de csak akkor ha nagyon közelről tudott rátüzelni. Csak hát a tigrisek nem igen engedték közel magukhoz az ellenséget. Simán kilőttek egy tucat T34-est, mire sikerült a közelükbe kerülni. Persze a Tigrisek ritkán álltak neki menekülni, mert a páncél és a tűzerő és a jobb célzórendszer mellett simán felvették a harcot a többszörös túlerőben levő ellenséggel is. Aztán majd a T34-85 lőveg is csak a nagyobb kaliber és hosszabb cső mellett is csak bizonyos távon belül volt hatékony egy Tigris ellen. Pár száz méteren belül. Igaz a Tigris képes volt akár 2 km-ről is simán kilőnni az ellenséges tankot a jobb célzórendszerrel és a jobb ágyúval. Egy szerencséje volt a szövetségeseknek, hogy 2 év alatt csak úgy 1536 darab tigrist készitettek a németek. Aztán a háború utolsó évében készült még pár száz darab Királytigris és 2-3 ezer darab párduc tank. A németek legtöbbet gyártott tankja ás alaptipusa amúgy a Panzer III/IV tank volt, amiből sok 10 ezer darabot gyártottak. Az amerikaiak se voltak nagyon jobb helyzetben mire megjelent a hatékonyabb nehezebb tankjuk a Pörsing tank és a T-29-es tank már pár hét volt a háborúból... azok pariban voltak a Parducokkal csak a végén már nem nagyon volt kire lőni. Néhány tucatot vettek be prototipus szinten.
  • t_robert #27
    Amúgy a legtöbb tigris tankot nem is az ellenség lőtte ki, hanem vagy elromlott és a saját személyzete robbantotta fel, hogy ne jusson ellenséges kézre vagy egyszerüen lebombázták a levegőből. Felül nem volt olyan vastag a páncél.
  • t_robert #26
    A Leopard 2 tankot folyamatosan fejlesztik... a legújabb majd a Leopard 2 A7+. Mint ahogy az Abrams tankokat is folyamatosan felújítják. Éves szinten úgy 600 darabot. Új motor, új német 120-as Rhömmetál löveg, új elektronika.... a test marad az most is megfelel. A felülről érkező támadások ellen (drónok, tűzérség) minden tank sebezhető.... Nem véletlenül indul úgy a Javelin rakéta, hogy előbb felrepül magasra, majd felülről csapódik be a célba. Azért a Leopard 2 és a brit Challenger tank példája azt mutatja, hogy kilöhetetlen tank ma nem létezik. Persze nem praktikus egy tankkal se csak úgy aknamezön keresztül rohamra indulni a beássott ellenség ellen, ha az rendelkezik hatékony páncéltörő eszközökkel. Az Ukrán-orosz háború megmutatta, hogy mára milyen védtelenek a tankok akár egyetlen gyalogos ellen is, ha az rendelkezik megfelelő páncéltűrő fegyverrel. Egy 80 ezer dolláros páncéltörő rakétával vagy egy pár 10 ezer dolláros drónnal kipicsáznak egy 20-30 millió dolláros tankot.. Nem is igazán vivnak klasszikus tankcsatákat face to face egymással a felek. Egyszerűen nem igen esélyes, hogy egymás közelébe kerüljenek a tankok, mert jóval elöbb kilövik valami páncéltörő fegyverrel. egy mai páncél törő komolyabb fegyver 90 fokos becsapodás estén simán átüt egy 600-1200 mm vastag acél lemezt. Egyszerűen nem létezik olyan tank páncél, ami ezt kibirná. még speciális felépítés mellett sem. Az olyan tank, ami elbirná a csapást rendesen úgy 500 tonnás volna. Azzal meg nem lehet mozogni a terepen vagy az utakon, hidakon és egyebek. A nyugati tankok előnye, ha kilövik is a tankot a személyzet többnyire túléli és élve száll ki a tankból. Az orosz tankok meg többnyire felrobbannak egy komolyabb torony találattól, hiszen ott megy az automata töltőberendezésen sorba az ágyúhoz a lövedékek. Aztán mikor berobban a lőszer leszakad a torony és 20 méterrel arébb hever a tanktól.(és mindenki szörnyethal a tankban. A nyugati tankok úgy vannak kialakítva, hogy speciális védett lőszer tároló rekeszben vannak a lővedékek és ha berobban mégiscsak, akkor a robbanás energiáját elvezeti felfele a tankból távol a személyzettől. Mivel a kiképzett személyzet pont olyan érték, mint a tank. Nem lehet az egyik napról a másikra új személyzetet képezni. Az oroszoknál az ember anyag az csak töltelék. Bár mostanában kezdenek gondban lenni a repülök és a helikopter személyzettel. AZ ilyen személyzet kiképzése igen hosszú gyakorlást és képzést igénnyel. Sok év és sok millió dollárnyi költség van a képzésükben. Az ukránok amúgy imádják a nyugati eszközöket, mert ha találatot kap sokkal nagyobb az esély élve kiszállni belőle, mint az orosz fajtákból. Van amúgy róla videó, hogy megsérül a Leopard tank lánctalpa aknától erre mozgás képtelenné válik. A személyzet elmenekül. az oroszok meg több Lncet drónt küldenek rá sorban a magára hagyott lebénult Leopardra. Becsapodik a dron a tank füstül. majd az automata oltó rendszer magától eloltja a tankot. jön a következő drón becsapódik füst és a tank megint eloltja magát. Nem tudom hányszor játszották el az oroszok, mire sikerült tényleg megrongálni a magára hagyott tankot.
  • manypet #25
    "Pl. Leopard 2-t gyártását befejezték"
    Most újra gyártják. Mellette pedig ennek is, meg az Abrams-nak is a szervizelése folyamatos, alkatrészgyártása szintén.

    "B-2. F-22"
    F-35-öt gyártják, ha kellene 22es, azt is gyártanák. Csak akarat kérdése.

    "USA-ban, EU-ban nincs megfelelő lőpor, robbanóanyag gyártási kapacitás"
    Erről adhatnál egy forrást, mert ez nekem nagyon merésznek tűnik. Ennél egyszerűbb dolgot már nem nagyon lehet gyártani a mai világban.

    "Svédország már 10 éve is jobban "NATO ország" volt, mint Ukrajna valaha is lesz"
    Ebben teljesen egyetértünk.

    "Efektive egy papírról van most tehát szó."
    Kicsit azért többről. Ha NATO tagok lesznek, akkor simán telepíthetnek oda az amcsik fegyvereket. És ezek az országok és Moszkva között kicsi a távolság. Ez pedig azért veszélyes, mert a közepes hatótávolságú robotrepülőgépekkel is elérhető. Az ICBM fegyverek ellen a műholdas előrejelzés ad lehetőséget az időben való válaszcsapásra. Viszont az atomtöltetű robotrepülőgépek ellen nem. Így ha a NATOnak sikerül az oroszok köré közelre rakni ezeket, akkor úgy tudnák támadni atomfegyverrel az oroszokat, hogy azok nem lennének képesek a becsapódások előtt a válaszcsapásra. Ettől tart Putyin, és ezért küzd Ukrajna ellen is, mert az is közel van.

    "Ezt honnan gondolod?"
    https://m.blog.hu/pa/pangea/image/ukrajna-orosz-kisebbseg1.png

    "a nyugati politikusok, szinte mindegyik, lekezelően bánnak velük, gonoszabbnak és hülyébbnek állítják be a vezetőiket, mint amilyenek valójában"
    Ez visszafelé még inkább igaz. A kínaiaknál nacionalistább nép nemigen létezik a Földön. A legtöbb kínai számára mi európaiak nagyjából olyanok vagyunk, mint ahogy egy átlag szlávra tekintettek a náci Németországban. És ahhoz képest minket fehéreket még tartanak valamire!

    De az igazi gond nem az, hogy Kína mit csinál.
    A fő gond az, hogy igazából roppant egyszerűen tudnánk küzdeni ellene. És ehhez nem kellene más, mint hogy MAGUNKAT rendbe rakjuk. Megfelelően kizárjuk a mai woke agymenést, a szocialista/kommunista szólamokat, a klímahisztit, a feminizmust, a multikultit és hasonlókat. Igaz, ezeket jórészt Kína pénzeli, de nem lenne nehéz ezeket az aktivistákat, politikusokat elzavarni a fenébe. Utána tudnánk élni normálisan, és még Kínától sem kellene tartanunk.