A tengeri élővilágot is megrázta a dinóölő aszteroida

A tengeri élővilágot is megrázta a dinóölő aszteroida A becsapódás ugyanis szinte azonnal jóval savasabbá tette az óceánokat.

A Chicxulub-kráter, valamint a dinoszauruszok kihalása kapcsán legutóbb arról olvashattunk, hogy ezen állatok utolsó napját is felvázolták már, a napokban azonban egy újabb tanulmány látott napvilágot, amelyben kifejezetten a tengeri élővilággal foglalkoznak, kiemelve, hogy a fontos esemény itt is radikális változásokat eredményezett.

A német kutatók által közzétett anyag szerint a 66 millió évvel ezelőtti esemény szinte azonnal savasabbá tette az óceánokat, ezzel tehát nem a korábban gondolt, jóval lassabb és fokozatosabb folyamat eredményeként ment itt végbe a változás, valamint a meglévő élővilág szinte teljes kipusztulása. A tengeri élővilág ehelyett hasonlóan gyors változáson ment keresztül, mint ami a szárazföldön is bekövetkezett, amit az is alátámasztani látszik, hogy a becsapódás előtti időszakból nem jelentkezett savasodásra utaló jel. Az óceánok pH-értékében megfigyelhető gyors csökkenés tehát a kénben gazdag kőzet robbanásai, valamint az ezt követő savas eső, nem pedig a konkrét eseményt megelőző és azt követő vulkanikus aktivitás miatt ment végbe.

A savasodás egyértelműen az úgynevezett kréta–tercier kihalási esemény kapcsán következett be, erre konkrét bizonyítékot szolgáltatnak az apró planktonok, a likacsosházúak fosszilis maradványai, amelyek többek között egy hollandiai barlangból kerültek elő. Az itt megtalálható bór izotópjainak részletes vizsgálata ezt az egybeesést mutatja számunkra, ezzel kapcsolatban pedig a szakemberek kiemelték, hogy meglehetősen ritka leletről van szó, amelyet az tesz különlegessé, hogy vastag üledékes réteg rakódott le itt egyszerre. A likacsosházúak kihalásával számos egyéb tengeri faj is hasonló sokkon ment keresztül, bár egyes példányok túlélték az időszakot – a veszteség a fajok számát tekintve 50 százalék körül lehetett, amit több millió éven keresztül tartó, hosszú periódus követett, lassú helyreállódással.

A szakemberek hozzáteszik ehhez, hogy a szén, olaj és földgáz elégetésével a pH-érték még ennél is nagyobb mértékben zuhanhat, ami komoly következményekkel járhat a tengerek élővilágára nézve.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #29
    Igen, erre alapul a növénytakaró nagyságának műholdas távérzékelése is.
  • NEXUS6 #28
    Voltak ilyen kísérletek, amit gyak bárki el tud végezni, akár otthon, akár te is. De 20 ilyet megcsinálva, ismerve a növények biokémiáját és genetikai hátterét fölösleges a többi kismillió fajra megismételni.


    A C4, szárazság/CO2-nitrogén hiány tűrő fajok általában egyszikűek, (de kétszikűek között is előfordul), főleg fűfélék, fontosabb haszonnövény ezek közül a kukorica. Minden más növény gyak szenved a mai légköri/klimatikus viszonyok között.

    Valóban fontos az élettér megváltozása. A CO2 hiányos időszakokra (eljegesedés, elsivatagosodás) jellemző a hideg és a szárazság, ezek összetett hatása miatt a növényeknél a légkör állapotát jellemző 150ppm a határ, habár laboratóriumi körülmények között lejjebb is életben tarthatók, ha csak a CO2 szint alacsony, de mást megkapnak. Nyilván, hogy a táplálékláncban feljebb levő élőlények is eltűnnének, ha a növények kipusztulnának.
    A fentiek miatt valószínűleg egy 150ppm-es légkörű Föld nagyon hasonló lenne a Marshoz. És ehhez az elmúlt pár 10 ezer évben marha közel kerültünk, ezt tegyük szembe a megszaladó üvegházhatás miatt vénuszi klímával fenyegető teljesen irracionális, szájenszfiksön kategóriájú hisztériakeltéssel.
  • molnibalage83 #27
    Hogy a búza mellett n+1 növény hol érzi magát jól, arra ki és mikor tudott kísérletet végezni értelmezhető nagyságú mintán kontroll csoporttal....?

    Nem a CO2 hiánya közvetlenül maga. Hanem az élettér megváltozása. A kihal a vadász prédája, akkor a vadász is megszívta.
  • NEXUS6 #26
    1. Bizonyos szempontból jogos. Másrészt a jelenlegi növények 90%-a C3 rendszerben fotoszintetizál. Ezek évmillók alatt sem alkalmazkodtak a mostani viszonylag rideg, hideg, csapadék és CO2 hiányos környezethez. Ebbe a csoportba tartozik még is szinte mindegyik haszonnövényünk. Ezek továbbra is a jelenleginél melegebb, csapadékosabb környezetben és kb 1200 ppm-nél érzik magukat a legjobban. A C4 növényekben van egy buffer mechanizmus, amelyek azonban nem tudnak előnyt kovácsolni a magasabb CO2 szintből, mert habár a buffer miatt lejjebb is mehetnek, mint 150 ppm, de a sokkal magasabb szintnél a buffer korlátként jelentkezik. A CAM növények, meg sivatagi lakók, ők nagyon le tudnak menni, vízhiányban akármiben, de nyilván nehéz kaktuszra alapozni egy egész bioszférát, civilizációt, legalább is a jelenlegi szinten. Szal a jelenlegi növények nagyrésze számára simán előnyös a jelenlegi klíma és légköri változás, amit NASA műholdas mérések is bizonyítanak.

    2. :)

    3. Igen, a gond viszont az, hogy kb 5 évvel ezelőttig azt sem tudták, hogy mi szívja fel az ember által kibocsájtott CO2 mennyiség felét (a CO2 szint ugyanis "csak" annak felével növekszik továbbra is). Ma már tudjuk, hogy a szárazföldi növények. Tudjuk, hogy mit okozott volna egy hirtelen stop, vagy annak hatására fellépő csökkenés? Ugyan úgy nem, ahogy nagyon megbízhatatlanok a jelenleg is dominás, szinte csak fizikai, a bioszférát, hidroszférát pontatlanul figyelembe vevő modellek.

    4. Nem tudom hogy a megafauna kifejezés mond-e neked valamit? Na hát az tűnt el az utóbbi pár millió évben, tudod mamut, kardfogútigris, óriásszarvas, óriáskenguru, lovak Amerikából, meg ilyenek. Valóban egy kihalási korszak kellős közepén vagyunk, csak abban hibádzik az általános nézőpont, hogy ezt egyedül az ember nyakába varrjuk, és csak az utóbbi 10 000 évet vesszük figyelembe. Szerintem ez kicsit beképzeltségre vall. :D
  • NEXUS6 #25
    Köszi az összefoglalót! :)
  • SaGa #24
    Nem érted. Ő azt írta, ha 150 ppm alá megy a CO2, akkor esélyes, hogy a szárazföldi növények kipusztulnak a hiánya miatt. Nem azt, hogy afölött van ilyen probléma… A 170 még mindig fölötte van, de láthatóan nem kedvelték a növények, hideg is volt, amitől fő üvegház anyag, a vízpára kifagyott a levegőből, ezzel jó kis fagyos sivataggá változtatta a Föld jókora területét, vagyis tovább hűtötte. Összetettebb dolog ez annál, mint amit sokan álmodnak maguknak. Pl, hogy a magasabb átlaghőmérséklet elsivatagosodást okoz. A történelem azt mutatja, hogy pont fordítva, a lehűlés szárította ki a mai sivatagokat, ahogy az logikus is. Minden víz, ami jégbe van zárva, mikor lehűl az légkör, hiányzik, így nem látja el sem az üvegházgáz, sem az életet adó eső szerepét. A mostani időszak azért kellemetlen, mert hosszú, viszonylagos éghajlati kiegyensúlyozottság után, gyors változás van. Ha majd beáll a hőmérséklet egy-két fokkal följebb, megszűnnek a hirtelen viharok, egymást váltó szárazságok és árvizek, ismét beáll az éghajlati övek energiaegyensúlya és lesz megint pár „nyugis” év. Addig szar a helyzet és túl kell élni. És igen, sokan élnek meg igen jól ebből (is)…
  • molnibalage83 #23
    1. Az első pont a jelenlegi növényekkel számol. Azzal nem, hogy ha ez sok ezer év alatt következik be, akkor mi van...
    Ha egy átlag magyart felhelikopterezel 6000 méterre akkor kínozza a légszomj és szarul lesz, de nagyon. Akár bele is halhat. Egy tibeti meg ezen röhög egy jót. Remélem érted.

    2. Szuper.

    3. Nincs itt semmiféle katasztrófáról, senki nem célozza meg a 150 ppm-et. A szélvészsebesen felfelé robogó CO2 fékezése a cél. Rohadt nagy difi van aközött, hogy legalább a 450 ppm-et tartusk és aközött a barom kijelentés között, amit tettél. Senki nem célozta meg a 150-et.

    4. És mint láthatod, semmiféle tömeges kihalás nem volt ahhoz képest, hogy mi volt a Kréta kor végén és még a dínók előtt is.
  • NEXUS6 #22
    "Elnézést, de egy bizonyos szintű hülyeség cáfolatára nem pazarlom drága időmet."
    Te jöttél ide, ember, te szóltál bele, most meg hisztizel, hogy van ez? XD

    1. When CO2 is reduced even lower to 150 ppm, research has shown that biomass production may be reduced by over 90%. When applied to the entire Earth ecosystem, these physiological responses imply large reductions in Net Primary Productivity or NPP (the net carbon uptake by plants after accounting for plant respiration) and carbon storage during glacial periods.

    2. Egyetértek. A jégkorszakok elején és végén gyakorlatilag évtizedek alatt változott annyit a klíma, mint most évszázadok alatt.

    3. Igen? És?

    4. 170-180 ppm-ig azért esetenként az eljegesedések idején leesett.


    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.04. 16:05:09
  • molnibalage83 #21
    1. Valahol elképesztően vicces érved, hogy a 150 ppm-nél kihalnánk, annak fényében, hogy a sokkal többhöz is sikerült alkalmazkodnia a bioszférának.

    2. Ebből az következik, hogy a változás sebessége a lényeg.

    3. Az ipari forradalom táján is 250 ppm biztosan volt.

    4. Az elmúlt párszázezer évben 150 ppm közelében sem volt és csak a jégkorszakok idején volt alacsony.

    Elnézést, de egy bizonyos szintű hülyeség cáfolatára nem pazarlom drága időmet.
  • NEXUS6 #20
    Az ember nyilván azt mondaná, hogy elnézést, az én véleményem más, véleményem szerint a hsz. itt meg itt pontosításra, mélyebb utánajárásra szorul. Az ember ezt mondaná, te meg mást.

    Javíts ki ha tévedek, de ezzel a megjátszott fölényeskedéssel gyakorlatilag az érdemi vitát hárítod el.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.04. 15:12:18