Új dinoszauruszt azonosítottak be

Évtizedekkel korábban megtalált csontok alapján különítették el a fajt annak rokonaitól.

A dinoszauruszok kora továbbra is tartogat komoly meglepetéseket számunkra, legutóbb például arról írtunk, hogy nagyobb emlősök is éltek akkoriban. Most egy meglehetősen egyedülálló tanulmányról számolhatunk be, ugyanis a jóval korábban megtalált csontok alapján azonosítottak be egy újabb fajt.

A londoni Natural History Museum hivatalos oldalán tették közzé a bejelentést, amelyben a Brighstoneus simmondsi beazonosításáról írnak, mégpedig a Wight-szigeten eredetileg 1978-ban megtalált leletek ismételt vizsgálata eredményeként. A kora kréta (alsó kréta) korszakában élt állatok maradványait eredetileg két másik, hozzájuk közel álló faj csontjaiként regisztrálták, a nemrég újból elvégzett munka alapján azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyjából 125 millió éves példányok kerekebb és hosszabb orral rendelkeztek, a hosszabb állkapocs pedig több (összesen 28) fognak adott helyet, így megalapozottá vált az újabb faj elhatárolása és annak körülírása.

A sziget területén elsősorban az Iguanodontia csoportjába tartozó nemek (Iguanodon és Mantellisaurus atherfieldensis) leleteit azonosították be, a most elvégzett kutatás eredetileg szintén ezen növényevő dinoszauruszok további vizsgálatára irányult. A munkába bevont kisebb csontokat akkor még az első, a nagyobb példányokat pedig a második kategóriába sorolták, viszont az eredményekből azt a következtetést vonták le, hogy egy némileg eltérő állatról van szó, amely 8 méter hosszú volt, nagyjából 1 tonnás súllyal. A fogak a rágás folyamatát segítették, erre valószínűleg azért volt szükség, mert hiányoztak a virágzó növények, így a keményebb (rágósabb) eledelt kellett legtöbbször elfogyasztani. Az is kiderült, hogy ezen csontok mintegy 4 millió évvel idősebbek, mint a Mantellisaurus-leletek, a nagy különbség pedig eleve azt sugallta, hogy ezen állatok nem voltak pontosan azonosak.

A kutatást elvégző professzor azt emelte ki, hogy a diverzitás ezen a területen is jóval nagyobb volt, mint azt eddig gondoltuk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Venator #5
    Van egy olyan érzésem, hogy nem a dínó kutatás finanszírozása az oka annak, hogy ilyen problémák vannak.

    Írtam ide pár számot és arányt hogy érzékeljük, milyen aprópénz ez a többi tételhez képest de inkább kitöröltem hogy ne zavarjon senkit.

    Szerintem pedig pont a kutatásra és az oktatásra kell sokat költeni, hogy a következő generációnak lehetőleg több esze legyen, mint például neked vagy nekem.
  • rebekakocsis #4
    Remélem te minden megtakarított pénzed eljótékonykodod, nem használsz semmi luxust, stb, stb. Gratula.
  • HubaBuba #3
    Azt szokták mondani, hogy a gyerekek a dínókon keresztül megtanulnak érdeklődni és megfigyelni a minket körülvevő világot, kedvet kapnak a tanuáshoz. Vagyis leegyszerűsítve a dínó szeretet a kapudrog, ez miatt lesz valaki geológus, biológus, stb. amiből már igencsak profitálhatsz Te is :)
  • wraithLord #2
    Ezt nem "a hasznos kutatások" helyett csinálják, hanem azok mellett. Mindenki azt kutat, amit szeretne, és mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. Ez nem tervgazdálkodás.
    A múltat megismerni fontosabb, mint a 13. havi nyugdíj vagy a rezsicsökkentés, avagy, ha erre nem költenének pénzt, Afrikában még ugyanúgy éheznének...

    Azt pedig sosem lehet tudni, hogy egy adott kutatás mire jó. Még szerencse, hogy minden érdekel valakit, és mindenki kutat(hat) valamit, illetve bárki kutathat bármit.
    Az ember kíváncsi lény, és meg akarja ismerni a környezetét. Erre pedig minden eszköze megvan.
  • caprine #1
    Én azt nem értem mi értelme van ennek az egész dino kutatásdinak? Mármint nem lesz olcsobb a tej, nem lesz kevesebb betegség, háború, népesség, de tényleg semmi nem lesz jobb tőle, de legalább x milliókat elpazarolnak erre (is) amit lehetne értelmesebb / 100x hasznosabb dolgok kutatására is elkölteni.