Gyurkity Péter
A fertőtlenítőkhöz is alkalmazkodik egy baktérium
A cukorban gazdag étrend miatt pedig két eltérő faj jelenik meg.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a napokban, amelyben egy kellemetlen, többnyire hasmenést okozó baktérium lassú evolúciójára, ennek két eltérő fajára koncentrálnak. A jelek szerint a nem túl egészséges nyugati étrend hozzájárult az eredeti faj szétválásához, itt pedig sokszor a fertőtlenítők elterjedése és azok alkalmazása sem segít.
A részletes anyagban arról írnak, hogy a szóban forgó baktérium, amely a Clostridium difficile nevet kapta meg, egyre több helyen okoz gondokat, itt pedig a kórházak sem számítanak kivételnek – mi több, az egyik válfaj éppen ilyen helyszíneken terjed, mivel a kórokozó a különböző fertőtlenítőkhöz is alkalmazkodni tudott. A legtöbb esetben persze elsősorban olyan felületeken marad meg és terjed tovább a baktérium, amelyeket nem mosott kézzel érintünk meg, mivel a C. difficile az ürüléken keresztül terjed, és bár az egészséges bélflóra megfelelő módon veszi fel a küzdelmet a baktérium ellen, az antibiotikumokat szedő személyek esetében ez nem áll rendelkezésre, vagyis a tettes gyorsan elterjedhet és kifejtheti elsődleges hatását.
A kutatók emberek és bizonyos állatok (lovak, kutyák, egerek, stb.) bevonásával folytattak eltérő kísérleteket, amelyek eredménye arra utal, hogy az eredeti baktérium nagyjából 76 ezer éve tartó lassú evolúciója új utakon jár. Itt az összesen 906 különböző típus vizsgálata révén kimutatták, hogy a 2 fő válfaj DNS-e között 94-95 százalékos azonosság található meg, és mivel hagyományosan 95 százaléknál húzzák meg az azonos faj kritériumát, ez arra utal, hogy a baktérium ennek határán billeg. A fő szerepet ebben a cukorban gazdag nyugati étrend játszhatja, ehhez ugyanis a kórokozó alkalmazkodni tudott (ezt a kísérletek során egerek eltérő étrendje révén igazolták) míg a spórák egy része bizonyos fertőtlenítő szerekkel szemben is ellenállóvá vált, vagyis a kórházak esetében sok múlik azon, hogy pontosan milyen szereket használnak erre a célra.
Az eredményekből jól látszik, hogy az általunk bevetett módszerek nem jelentenek végleges megoldást, itt mindkét félnek alkalmazkodnia kell a további fejleményekhez.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a napokban, amelyben egy kellemetlen, többnyire hasmenést okozó baktérium lassú evolúciójára, ennek két eltérő fajára koncentrálnak. A jelek szerint a nem túl egészséges nyugati étrend hozzájárult az eredeti faj szétválásához, itt pedig sokszor a fertőtlenítők elterjedése és azok alkalmazása sem segít.
A részletes anyagban arról írnak, hogy a szóban forgó baktérium, amely a Clostridium difficile nevet kapta meg, egyre több helyen okoz gondokat, itt pedig a kórházak sem számítanak kivételnek – mi több, az egyik válfaj éppen ilyen helyszíneken terjed, mivel a kórokozó a különböző fertőtlenítőkhöz is alkalmazkodni tudott. A legtöbb esetben persze elsősorban olyan felületeken marad meg és terjed tovább a baktérium, amelyeket nem mosott kézzel érintünk meg, mivel a C. difficile az ürüléken keresztül terjed, és bár az egészséges bélflóra megfelelő módon veszi fel a küzdelmet a baktérium ellen, az antibiotikumokat szedő személyek esetében ez nem áll rendelkezésre, vagyis a tettes gyorsan elterjedhet és kifejtheti elsődleges hatását.
A kutatók emberek és bizonyos állatok (lovak, kutyák, egerek, stb.) bevonásával folytattak eltérő kísérleteket, amelyek eredménye arra utal, hogy az eredeti baktérium nagyjából 76 ezer éve tartó lassú evolúciója új utakon jár. Itt az összesen 906 különböző típus vizsgálata révén kimutatták, hogy a 2 fő válfaj DNS-e között 94-95 százalékos azonosság található meg, és mivel hagyományosan 95 százaléknál húzzák meg az azonos faj kritériumát, ez arra utal, hogy a baktérium ennek határán billeg. A fő szerepet ebben a cukorban gazdag nyugati étrend játszhatja, ehhez ugyanis a kórokozó alkalmazkodni tudott (ezt a kísérletek során egerek eltérő étrendje révén igazolták) míg a spórák egy része bizonyos fertőtlenítő szerekkel szemben is ellenállóvá vált, vagyis a kórházak esetében sok múlik azon, hogy pontosan milyen szereket használnak erre a célra.
Az eredményekből jól látszik, hogy az általunk bevetett módszerek nem jelentenek végleges megoldást, itt mindkét félnek alkalmazkodnia kell a további fejleményekhez.